tag:blogger.com,1999:blog-80900728547045785712024-03-18T15:20:47.613+01:00BetűvetőCsengahttp://www.blogger.com/profile/15409362579715013028noreply@blogger.comBlogger1295125tag:blogger.com,1999:blog-8090072854704578571.post-5854622943087159692024-03-18T14:42:00.003+01:002024-03-18T14:42:18.496+01:00Jenny Jackson: Ananász utca<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg89xpF-5MwYaOuyyQjiI_l3kF_orQEJuK_4iXn9Snmb_NDHRhLIeCh5ocRXuN-pVRYbMZC2jMn8Qw2EKRWR5d2pFfQ6vwJKxlEk-5CY_U104ggrq3ePbMkV1fBc1-W3npiUOogL8III26sjFMoNkXujJZcFuO1ZqxboXPztEW8ZQGoujqUPWTSlRBPzZ_u/s500/anan%C3%A1sz.jpg" style="display: block; padding: 1em 0; text-align: center; clear: left; float: left;"><img alt="" border="0" height="200" data-original-height="500" data-original-width="325" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg89xpF-5MwYaOuyyQjiI_l3kF_orQEJuK_4iXn9Snmb_NDHRhLIeCh5ocRXuN-pVRYbMZC2jMn8Qw2EKRWR5d2pFfQ6vwJKxlEk-5CY_U104ggrq3ePbMkV1fBc1-W3npiUOogL8III26sjFMoNkXujJZcFuO1ZqxboXPztEW8ZQGoujqUPWTSlRBPzZ_u/s200/anan%C3%A1sz.jpg"/></a></div> A borítóra figyeltem fel, kivételesen letisztult, ugyanakkor érdekes is. Szeretem amikor a könyv és a ruhája szoros összefüggésben van egymással. ( Nem, nem elég egy thrillerre egy sejtelmes sötétségbe leledző házat kibiggyeszteni.) A történet vége mellé plusz egy csattanó a beszédes borító.
Érdekes történet gazdaságról, pénzről- amivel szerintem nem az a baj, hogy van, hanem az, hogy nem tudunk vele bánni.
A vagyonos Stockton család nőtagjain keresztül ismerkedhetünk kicsit a kiváltságosok életével.
Darley, Georgiana, és Sasha életébe felváltva pillanthatunk be. Előbbi kettő testvérek, Sasha pedig a sogórnőjük.
A váltott nézetnek köszönhetően nincs idő nagyon leragadni egy - egy élethelyzetenél, bár kétségkivül Georgiana kapta a legizgalmasabb szereposztást. Neki köszönhetően folyamatosan izgulhattam, és nem mellesleg a vele történtek minden szereplőre kihatnak.
A pénz csak egy lehetőség. Hiába ácsingózik mindenki utána, éppúgy lehet áldás, és átok is. Klisé ugyan de attól még igaz, hogy sem szerelmet, sem egészséget nem vásárolhatsz.
A történet közepénél kicsit unalmas volt már a sok csillogás és drága bútor, de aztán egy nagyon szép mentés után szinte le sem tudtam tenni. Pici hiba számomra, hogy az emberi kapcsolatok, házasságok nagyolva voltak csak bemutatva. Lehetett volna a témában többet búvárkodni.
Értékelés: 4,5 vagyont érő cseresznye.
Olvasás közben nem is gondoltam volna, hogy még napokig fogok agyalni a sztorin!Csengahttp://www.blogger.com/profile/15409362579715013028noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8090072854704578571.post-70521040024291341432024-03-18T13:55:00.001+01:002024-03-18T13:55:30.229+01:00Linwood Barclay : Levegő nélkül<a href="Búcsú%20nélkül"><a href="https://betuveto.blogspot.com/search?q=linwood"></a></a><div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEioufINfi9Ksr4XGk6SVpFQKJDgn1nxGAn80skc67dT16LA9SRoZMa_FPUrAJsYrQw77cKHby4RQSJt0iQPW9f_WGduieilk-M1r3_RWIcLYI6zIaZ9_dhwjVEMjI0w4UDxhsKoTW20hnYbqGMRkm16Jv3_x5FtxulTzZfS2tNaZac-98HRpJ69G7h6iYFY/s500/leveg%C5%91.jpg" style="display: block; padding: 1em 0; text-align: center; clear: left; float: left;"><img alt="" border="0" height="200" data-original-height="500" data-original-width="353" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEioufINfi9Ksr4XGk6SVpFQKJDgn1nxGAn80skc67dT16LA9SRoZMa_FPUrAJsYrQw77cKHby4RQSJt0iQPW9f_WGduieilk-M1r3_RWIcLYI6zIaZ9_dhwjVEMjI0w4UDxhsKoTW20hnYbqGMRkm16Jv3_x5FtxulTzZfS2tNaZac-98HRpJ69G7h6iYFY/s200/leveg%C5%91.jpg"/></a></div>Nagyon megválogatom, hogy thriller / krimi műfajból mit olvasok el. A legtöbbször klisék halmazába botlunk. Ezúttal üdítő kivételre bukkantam!
A szerző igencsak termékeny, és volt már szerencsém korábbi magyarul megjelent könyvéhez - így azonnal lecsaptam könyvre. A <i>General Press</i> kiadó remek ruhát szabott a könyvhöz, igényes, kész élmény kézbe venni a könyvet.
Rettenetesen idegesített, hogy akárhány tippem is volt, a szerző mindet megcáfolta! Adva van egy hat éve eltűnt feleség, és egy zárkózott férj aki nagy nehezen új életet kezd. Aztán egy kotnyeles korábbi szomszéd Andrew eltűnt feleségét véli látni korábbi lakhelyükön...
Megismerjük Andrew új párját, és annak öccsét, sőt Brie családja is szerepet kap a nem mindennapi történetben.
Az ilyen információk természetes módon csakis kérdések egész sorát veti fel, hiszen ha Brie él miért nem a férjét kereste meg először? vagy legalább a rendőrséget? Hol volt eddig? És mégis miért pont most bukkant fel?
Az elején kicsit zavart, hogy ugyanazt hallottam a szereplőktől mint amit a következő oldalon a rendőrségi kihallgatáson le lett írva. Picit ismétlésnek hatott. Aztán olyan gyorsan csúsztunk bele az események sodrásába, hogy csak kapkodtam a fejem. Minden egyes szereplő, szál elvezetett egy újabbhoz, de nem a megoldást nyújtotta, hanem újabb kérdéseket vetett fel. Aszerző remekül kijátszotta a több karakter mozgatásával járó lehetőségeket, így a gyanúsítottak listája is egyre csak bővült.
Ezúttal sem csalt a megérzésem, remek, csavaros történetet választottam. A szerző korábbi kötetei is szép, magas százalékon szerepelenek az értékeléseknél, így úgy dönötöttem mazsolázok még a műveiből.
Értékelés:
4 elgurított cseresznye!!!
Csengahttp://www.blogger.com/profile/15409362579715013028noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8090072854704578571.post-85857872153624623022024-02-26T18:09:00.001+01:002024-02-27T05:22:18.339+01:00Lucy Clarke: ElveszettekTökéletes borító, tökéletes fülszöveg. Alig vártam, hogy a kezeim közé kaphassam
és belevessem magam az izgalmakba. Írány a mesés Fidzsi szigetek, egy
testvérpárral... Váltott szemszögből ismerhetjük meg két lány élményeit;
egyikük felül a repülőre, másikuk lekési a gépet... Két évvel a szerencsétlenség
után előkerül a nyom nélkül eltűnt repülőgép pilótája... Valami hiányzott nekem
ebből a történetből, de nem igazán tudom megfogalmazni hogy mi. Talán a
hitelesség. Sokszor jutott eszembe olvasás közben, hogy az a bizonyos szituáció
mennyire reális, életszerű? Gondolok itt például egy öt hónapos csecsemő
életbentartásáról a semmi közepén... A lányok kapcsolata is túlzó volt számomra,
értem én, hogy testvérek, de ez nekem már túl sok volt. A szerző sokszor ismételte
önmagát. Állandóan azon kaptam magam olvasás közben, hogy elkalandoznak a
gondolataim, nem tudtam benne maradni a történetben. Tény, hogy az ilyen
történeteknél nagyon vékony mezsgyén járunk, kell, hogy vagy a szereplők, vagy a
cselekmény "megvegyen" magának. Valamiért sem Erin, sem Lori karakterei nem voltak
szimpatikusak számomra. Sajnálom, mert nagy izgalommal vártam ezt a történetet. Én is
ismétlem magam, a borító szenzációsan sikerült, nagyon hatásos. Értékelés: 3
kalandos cseresznye az 5-ből!!!
<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyU9WPHsdyteXlSmG1DA2UKtJgCdyiNGKmFvFHkefu1YUhlmzh7Ix-clHru1P9FhaJE6hIDV-bHnXJM0wbN_rR5El40_Uzpa1VJhPoejwPchb63gAdF2XTwBhR4wDah-vRUGBX4u2lWGUzw3kWK9KO4UmcEfCmc-JC6TDafeKZy-yhHxFzD1OH6mbUBoLz/s500/elveszve.jpg" style="display: block; padding: 1em 0; text-align: center; "><img alt="" border="0" height="200" data-original-height="500" data-original-width="326" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyU9WPHsdyteXlSmG1DA2UKtJgCdyiNGKmFvFHkefu1YUhlmzh7Ix-clHru1P9FhaJE6hIDV-bHnXJM0wbN_rR5El40_Uzpa1VJhPoejwPchb63gAdF2XTwBhR4wDah-vRUGBX4u2lWGUzw3kWK9KO4UmcEfCmc-JC6TDafeKZy-yhHxFzD1OH6mbUBoLz/s200/elveszve.jpg"/></a></div>Csengahttp://www.blogger.com/profile/15409362579715013028noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8090072854704578571.post-48522494871992437902023-11-01T10:53:00.005+01:002023-11-01T10:55:08.513+01:00V.E. Schwab: Gallant
<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjaZkosBh1wET8FDM9w9HGiSW_RVS3X77VvC-_nh78hiuFlipEWmZpnpQ30kcU2QIoZUDVT8nitXeePLxgZ1c3Nh6no1uXe2qHU6o74WvmsyMT3Gh4QLiZEuqzdpWINqgVX_OYtYc3A2fYPToyK9Qr8XZ9CuvQRxDvMLUMdovNJ_508Wx_WC1PWnXTqkk0y/s500/gallant.jpg" style="display: block; padding: 1em 0; text-align: center; "><img alt="" border="0" height="200" data-original-height="500" data-original-width="353" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjaZkosBh1wET8FDM9w9HGiSW_RVS3X77VvC-_nh78hiuFlipEWmZpnpQ30kcU2QIoZUDVT8nitXeePLxgZ1c3Nh6no1uXe2qHU6o74WvmsyMT3Gh4QLiZEuqzdpWINqgVX_OYtYc3A2fYPToyK9Qr8XZ9CuvQRxDvMLUMdovNJ_508Wx_WC1PWnXTqkk0y/s200/gallant.jpg"/></a></div>Mit is lehetne elmondani egy könyvről?
Ha nem túl nagy elvárásokkal fogunk bele az olvasásba, akkor igen sok pozitívum, azonban,
ha kicsit mélyebben a felszín alá nézünk, akkor láthatóvá válnak az elsőre talán nem
nyilvánvaló hibái.
A feszült hangulatot szinte végig képes fenntartani az írónő, az egész komor,sötét,rideg,
egyben misztikus és kicsit horrorisztikus. Ez így egyben jól hangzik, végig izgalmas is
kellene, hogy legyen, de valahogy mégsem az.
Néhány ponton leül a történet, számomra
indokolatlanul lelassul, és valahogy azt érzem, hogy ezt már mind olvastam valahol.
Érezhető, hogy sokat inspirálódott más munkákból a szerző, ez az azonban nem lenne
önmagában probléma, ha a kivitelezés, a csavarok a történetben hoznának valami újdonságot,
ez viszont elmarad. Profi módon, és érdekes stílussal megírt, mára már talán sablonosnak
ható történet. Ha tíz, tizenöt évvel ezelőtt írták volna, sokkal eredetibbnek tűnt volna
valószínűleg.
A dark academia feeling megvan, azt is mondhatnám ez viszi el a hátán az egész könyvet. Ez
a könyv egy hangulatot, egy érzést próbál átadni, és ennél nem is próbál meg több lenni.
A borító, illetve a könyvben lévő rajzok hozzák a könyv hangulatát, valamint az oldalszámot is
növelik nem utolsó sorban. Bevallom alig vártam a következő "képet", igazi plusz a könyvben.
Egyszeri olvasásra mindenképp ajánlom, őszi/téli estékre
tökéletes kikapcsolódás.Csengahttp://www.blogger.com/profile/15409362579715013028noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8090072854704578571.post-9761916620132083182023-11-01T10:34:00.001+01:002023-11-01T10:36:24.485+01:00Madeline Miller: Akhilleus dala<div class="separator" style="clear: both;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMytqZTyy6-VuQghy8uLWPSt62ftzbqok0r8maXW-QXv_UE2KxELBhV9584iE0l0s3GrulaaCwN0F6Gs8wPVRwHCK8FOqKSU0h56wfbMZaokUVrGbErZKvGcuWU_QgWuHkTTmybZinSIyyanlSNHfCQkvJNV4hsZCGvOzbvTaX7WuOgPqYBQajJVgPfG0O/s500/covers_791574.jpg" style="display: block; padding: 1em 0; text-align: center; "><img alt="" border="0" height="200" data-original-height="500" data-original-width="343" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMytqZTyy6-VuQghy8uLWPSt62ftzbqok0r8maXW-QXv_UE2KxELBhV9584iE0l0s3GrulaaCwN0F6Gs8wPVRwHCK8FOqKSU0h56wfbMZaokUVrGbErZKvGcuWU_QgWuHkTTmybZinSIyyanlSNHfCQkvJNV4hsZCGvOzbvTaX7WuOgPqYBQajJVgPfG0O/s200/covers_791574.jpg"/></a></div>Görögország és mitológia, egy már ezerszer hallott és látott történet. Jogosan merülhet fel a
kérdés, mi újat tud nekünk adni egy már kétezer évvel ezelőtt megírt történet?
Érdemes-e egyáltalán belepiszkálni az alapműbe, másképpen elmesélni? A könyv olvasása
után a válaszom egyértelműen az, hogy igen. Ilyen módon és ebben a formában ahogy az
írónő tette mindenképpen.
Talán annyit spoiler nélkül elárulhatok, hogy minden kisebb-nagyobb módosítás (az eredeti
történethez képest), amelyet a szerző eszközölt, megfontolt és szükséges volt a karakterek új
nézőpontból való megismeréséhez, bemutatásához, valamint a mondai világ tovább
gondolásához, tovább építéséhez. Azonban itt meg kell említeni, hogy aki arra számít, hogy
főleg a trójai háborúról fog olvasni azt ki kell ábrándítanom. Természetesen a történet szerves
része marad, de a szereplők életének korábbi szakaszairól is sok szó esik.
Az írásmód és a nyelvezet páratlan, nincs benne egy felesleges szó vagy jelző, véleményem
szerint a magyar fordítással remek munkát végzett a fordító, hűen tükrözi az eredeti szöveg
stílusát. Talán ez az egyik legnagyobb erőssége a könyvnek amellett, hogy a mitológia által
felmerülő témák mai napig relevánsak maradtak. Jól felépített és kiválóan megírt történet,
képes az érzelmekre hatni. Szórakoztat, művel és közben elgondolkodtat. Az ember jelleme
meghatározza a sorsát, és minden egyes döntésével megállíthatatlanul halad ennek
beteljesítése felé.
A könyv magyar kiadásának borítója egyszerű mégis egyedi, a pajzs szerepeltetése (ami
feltehetően Akhilleusz pajzsa) érdekes ötlet.
Ajánlani tudom mindenkinek, akit érdekel és szereti a görög mitológiát, és azoknak, akik egy
jól felépített izgalmas világra és történetre vágynak.
4 pajzsos cseresznye az 5-ből!!!
Csengahttp://www.blogger.com/profile/15409362579715013028noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8090072854704578571.post-52263387623465863282023-10-20T18:02:00.000+02:002023-10-20T18:02:33.104+02:00Valérie Perrin: Trió<p> </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDT2Y6eBzd7LmDOtW7mSYyzZnPba1JyFDjcVAiZ4p5tE4itowGHbIkDR6AZ-BDwULl7vtaQk9n-RL3w8Z524JUxnkGOCnHGf9wzFZO-jsncjhz334VK2hge2hS_4awXwbcms3QGfJzQjC2_co2KpdgxlQBDI7iIZFUeorpT26B9psH1nZKzC81CUP5zkLj/s500/perrin.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="361" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDT2Y6eBzd7LmDOtW7mSYyzZnPba1JyFDjcVAiZ4p5tE4itowGHbIkDR6AZ-BDwULl7vtaQk9n-RL3w8Z524JUxnkGOCnHGf9wzFZO-jsncjhz334VK2hge2hS_4awXwbcms3QGfJzQjC2_co2KpdgxlQBDI7iIZFUeorpT26B9psH1nZKzC81CUP5zkLj/w144-h200/perrin.jpg" width="144" /></a></div><span style="background-color: white; color: #1f1f1f; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 15px;">Olvasmányos volt ugyan, de nekem nagyon hajazott a <i>Másodvirágzás-</i> ra, rejtély és titok egymás hegyén hátán. Minden mindennel és mindenkivel összefügg. Tucatnyi szereplő és sors.</span><p></p><span style="color: #1f1f1f; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px;">Három gyerek, egy lány és két fiú barátságának krónikája ez a könyv. Gyorsan olvasható, olvasmányos. A szerző remekül, gördülékenyen ír, és mindig történik valami. Nekem fel sem tűnt a több mint hatszáz oldal! </span></span><div><span style="color: #1f1f1f; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px;">Már a <i>Másodvirágzás </i>is kissé hullámvasút volt, egymást váltották a nekem tetsző és nem tetsző részek. A szerző valamiért a szexualitást is szívesen állítja középpontba a történeteiben, komoly szerepet kapott ebben a könyvében is. Akárcsak a váltakozó idősík.</span></span></div><div><span style="color: #1f1f1f; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px;"><br /></span></span></div><div><span style="color: #1f1f1f; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px;">Gyerekkor, tanulás, traumák, családi háttér, a kis szövetségük folyamatos áramlása, amely beszippant, majd kiköp szereplőket. Itt jegyzem meg, hogy tucatnyi szereplő jön megy, <i>Perrin</i> pedig profi módjára zsonglőrködik velük, részletesen bemutatva a mellékszereplők életét is. Emberek, helyzetek jönnek - mennek a trió töretlen, bár sokszor évek telnek el egymás nélkül. Sikerek, kudarcok, harag.</span></span></div><div><span style="color: #1f1f1f; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px;">Ebből a történetből sem hiányozhat egy rejtélyes eset, titkok - hiába az örök barátság, a titkolózás szinte kötelező elem minden szereplőtől.</span></span></div><div><span style="color: #1f1f1f; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px;">Én szeretek minden könyvben kedvencet avatni, vagy legalábbis kedvelni valakit a szereplők közül. Ez most hiányzott. Bár lett volna miből válogatni, de egyetlen szimpatikus figura sem akadt.</span></span></div><div><span style="color: #1f1f1f; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px;"><br /></span></span></div><div><span style="color: #1f1f1f; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px;">Itt-ott kissé túlírtnak tűnt, de mindenképpen új szín a kortárs irodalmi palettán.</span></span></div><div><span style="color: #1f1f1f; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px;">Szeretném ha a <i>Vasárnap koldusai </i>más lenne mint ezen két könyve. Mert szeretem a szerző stílusát, különcségeit, egyedi hangját.</span></span></div><div><span style="color: #1f1f1f; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px;"><br /></span></span></div><div><span style="color: #1f1f1f; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px;">Értékelés:</span></span></div><div><span style="color: #1f1f1f; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px;">3,5 barátkozós cseresznye az 5-ből!!!</span></span></div><div><span style="color: #1f1f1f; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px;"><br /></span></span></div><div><span style="color: #1f1f1f; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px;"><br /></span></span></div>Csengahttp://www.blogger.com/profile/15409362579715013028noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8090072854704578571.post-63189196217182161612023-10-20T17:31:00.002+02:002023-10-20T17:31:58.091+02:00Carley Fortune: Minden elmúlt nyár <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMOBi8nn34gNioWcXhPAU_WequCtc55bCGAKbBkHSsJXOodGmgwG7z5iGZ45RKQHMOPgn0S-gfD_Z2eU2VGjP-g2raYitXMrQZ9hv03CILmaOP1NCWJvYOXvUGBa8jxheXNGxG9zP2obecJMl-DcLKP65sf1B2NOAhWF5lHfOst56OgJ9YdEEBQwBDunCM/s500/elm%C3%BAlt.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="312" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMOBi8nn34gNioWcXhPAU_WequCtc55bCGAKbBkHSsJXOodGmgwG7z5iGZ45RKQHMOPgn0S-gfD_Z2eU2VGjP-g2raYitXMrQZ9hv03CILmaOP1NCWJvYOXvUGBa8jxheXNGxG9zP2obecJMl-DcLKP65sf1B2NOAhWF5lHfOst56OgJ9YdEEBQwBDunCM/w125-h200/elm%C3%BAlt.jpg" width="125" /></a></div><br />Felnőtt fejjel jó néha nosztalgiázni. Pontosan ezért voltam kíváncsi erre a könyvre, kicsit felidézni a kamaszkort amikor a legtöbb dolog történik velünk, vagy legalábbis szeretjük azt hinni, hogy ez az időszak zsúfolt, izgalmas és maradandó élményekkel teli- visszanézve is. <div><br /></div><div>Már az elején beszippantott a könyv, annyira egyedi és remekül mutatja be egy lány és fiú szégyenlős, csetlős- botlós barátságának kialakulását.( plusz egy fő.) Remekül építkezett. Az, hogy a történet zöme hat tóparti nyarat ölel fel még fogyaszthatóbbá teszi a könyvet. </div><div><br /></div><div>A jelenben a már felnőtt szereplők tíz év távlatából néznek vissza azokra a bizonyos nyarakra. </div><div>Itt jegyzem meg, hogy a tíz év az tíz év, és sajnos nagyon ritka, hogy egy gyerekkori szerelem ennyi idő múlva teljesedjen ki/be. Már csak azért is mert folyamatosan változunk, és ennyi idő távlatából minden megszépül.</div><div><div>Az első részét nagyon szerettem, élmény volt olvasni.</div><div>Aztán jöttek a klisék, a nagy titok – amit én jó érzékkel kitaláltam. </div></div><div>Számomra élesen elkülönül a könyv első, és második fele. Egyértelműen az első rész a kedvencem. </div><div>Én értem, hogy a felnőtté válás része az erotika és a szexualitás, de szerintem a könyv vége kicsit túl lett ezzel tűzdelve. </div><div><br /></div><div>Ami a második felét illeti: Milyen érdekes, hogy amit könyvben elfogadunk, esetleg tetszik, remek fordulatnak vélünk az a való életben mennyire másként jön le.</div><div>Tegyük fel, hogy ez a szomszéddal esik meg. Rögtön hörr, meg Te jó ég!!!</div><div>Könyvben: Jaj ez nem is olyan gáz!</div><div>Pedig szerintem az...legalább én nem tudok ezzel azonosulni. Éppen ezért felemás élmény marad ez a könyv.</div><div>Minden esetre ebben a műfajban egyedinek számít, különlegesnek.</div><div><br /></div><div>Értékelés:3,5 szerelmes nyári cseresznye az 5-ből!!!</div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div>Csengahttp://www.blogger.com/profile/15409362579715013028noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8090072854704578571.post-64156519874673441762023-07-10T07:09:00.001+02:002023-07-10T07:25:14.642+02:00Lucy Worsley: Agatha Christie Egy sejtelmes nő<p><i></i></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><i><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgPRFljZWPkVHN8vJBnedMhf2GeTpw00vXme9Vtrr5ofnTRwrhQ2Bmum9GPKa8AQlV4QPxW6Y1D7kPzCyK98e-69Dev5rZRMbwiW91ft11bQ47S5LHDnH_94e34rH8GyUBSrlfM67ilpu1vCGISO-kVr2g4Nw_6gFZMbeTdGfGDQhlzHRDQQz63aJMjh71u/s500/agatha.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="360" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgPRFljZWPkVHN8vJBnedMhf2GeTpw00vXme9Vtrr5ofnTRwrhQ2Bmum9GPKa8AQlV4QPxW6Y1D7kPzCyK98e-69Dev5rZRMbwiW91ft11bQ47S5LHDnH_94e34rH8GyUBSrlfM67ilpu1vCGISO-kVr2g4Nw_6gFZMbeTdGfGDQhlzHRDQQz63aJMjh71u/w144-h200/agatha.jpg" width="144" /></a></i></div><i> "A saját sorsunkat nem mi írjuk, de azokkal a szereplőkkel, akiket mi találtunk ki, azt teszünk, amit akarunk."</i><p></p><p>Zseniális volt ez a könyv. Bár nem vagyok Agatha Christie rajongó, tisztában voltam vele, hogy igazán produktív szerző volt, akinek könyveit a mai napig újra és újra kiadják. Sőt filmsorozat, mozifilm, színházi előadás is készült a műveiből. Neki köszönhetjük Miss Marple és Poirot alakját. </p><p> Fordulatos, tartalmas élete felveszi a versenyt bármelyik izgalmas krimijével. </p><p>Bevallom a saját maga által írt önéletrajzi könyvét- Életem - első felét sikerült legyűrni. Olyannyira le ragadt gyerekkora taglalásánál, ( rengeteg ismétlés) hogy feladtam. Az ominózus könyvet kedvtelésből kezdte el írni <i>"Élvezni fogom az emlékezés örömeit, s magamat nem hajszolva időnként szépen megírok majd egy - két oldalt."</i></p><p>1950 - ben megjelent az ötvenedik könyve, ekkor kezdte el írni önéletrajzát, amin tizenöt évig dolgozott. </p><p>Lucy Worsley remekül tartotta az arányokat, feszes tempóban haladtunk végig Agatha életútján. Imádtam a remekül összeválogatott képeket, teljesen megközelíthető, ismerős érzését keltve az olvasóban.</p><p>Mind a magánéleti történések, mind a karrierje tökéletes arányban lettek felvonultatva. </p><p>Bár Agatha Christie esetében élete főbb történéseit sokan ismerik, ezt a könyvet érdemes elolvasni rengeteg új információ, érdekesség szerepel benne, mind a családjáról, mind a munkásságáról. Ha elkapta az ihlet hihetetlen munkatempóra volt képes, példának okáért három nap alatt írt le ötvenezer szót! És akkor még nem esett szó a folyamatos fejlődésről, műfaj váltásról. A könyveit színdarabok, filmek követték. </p><p>Olvasás után nem maradt bennem hiányérzet, teljes képet kaptam egy tehetséges nőről, anyáról, feleségről.</p><p> Profin megírt és szerkesztett életrajz.</p><p>"<i> A Bibliát 171 nyelvre fordították le, Shakespeare -t 90 nyelvre, Agatha Christie -t pedig 103 - ra."</i></p><p>Értékelés:</p><p>5 kriminális cseresznye az 5 - ből!!</p>Csengahttp://www.blogger.com/profile/15409362579715013028noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-8090072854704578571.post-14582571049831932782023-05-13T09:44:00.000+02:002023-05-13T09:44:52.773+02:00Janelle Brown: Bájos kis hazugságok <p> </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZbkp4WtGTugbhy1dmIIu4UaOukIOdH35w1oDM0iNoIBV0zQ5HkhKNYChqln7HKE9ZT8ixyjR5xPsTfwC9wJXJmhE5QMYANafhDddd3BxAggYWHnXqJywwMru9OUN5YkVe5a23uFxKB2baKEyryqNckkRhJzkS4NwKLxbtU2jlo1GlsjRyGj09Njko3A/s500/b%C3%A1j.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="324" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZbkp4WtGTugbhy1dmIIu4UaOukIOdH35w1oDM0iNoIBV0zQ5HkhKNYChqln7HKE9ZT8ixyjR5xPsTfwC9wJXJmhE5QMYANafhDddd3BxAggYWHnXqJywwMru9OUN5YkVe5a23uFxKB2baKEyryqNckkRhJzkS4NwKLxbtU2jlo1GlsjRyGj09Njko3A/w129-h200/b%C3%A1j.jpg" width="129" /></a></div>Pozitív csalódás volt ez a könyv. Izgalmas, és pörgős volt, és ha ez nem lenne elég, kidolgozott háttér és remek szereplők tették tökéletessé.<p></p><p>Nina mindig is jó akart lenni, de a körülmények újra és újra a rossz irányba terelték.</p><p>Vanessa mindig is jó volt, de nem volt elég jó senkinek.</p><p>Lachlan pedig mindig is a jókat kereste, akiket ki lehet használni,</p><p>A váltakozó időrendben jó érzékkel megírt történetben a két fiatal nő gyerekkorát, iskolás éveit követhetjük nyomon. A jelenben pedig a furcsa módon összefonódó sorsszerű találkozás következményivel szembesülhetünk.</p><p>Komolyan véve - szomorú - társadalmi kórkép ez a könyv. A közösségi média, a brand építésének háttere, egy látszatvilág felépítése. Mert manapság nem az a fontos, hogy mit érzünk, mit gondolunk, hanem az, hogy mit mutatunk a külvilág felé. Hogy elég jól alakítjuk az általunk választott szerepet. Legyen az a tökéletes családanya, vagy a gondtalan gazdag lány, akinek megvan mindene. Ő Vanessa az elefántcsonttoronyban ragadt királykisasszony,</p><p><i>"Az én nemzedékem ezt kapta az internettől: lehetőséget, hogy istent játsszon."</i></p><p>Nina a szegények és gazdagok közötti szakadék és ellenszenv éllovasa. Modern kori Robin Hood női változatát megtestesítve rövidíti meg a gazdagokat. Remek társa és partnere egyszemélyben a jóképű Lachlan.</p><p>Utólag azt gondolom a könyv erőssége, hogy nem lett elcsépelt. Mindenkivel egyetértünk, tisztán látszik kit, mi mozgat. Ennek ellenére sikerült jókora adag izgalmat is belecsempészni. Az utolsó lapokig nem derül ki ki is fog győzedelmeskedni.</p><p>Szerintem remek film készülhetne a könyvből.</p><p>A borító remekül passzol a történethez, beszédes, modern, mai.</p><p><br /></p><p>Értékelés: 5 like cseresznye az 5-ből!!!</p>Csengahttp://www.blogger.com/profile/15409362579715013028noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8090072854704578571.post-45404748914257521582023-04-02T14:41:00.002+02:002023-04-02T14:41:38.709+02:00Stefanie H. Martin: Bloomsbury szerelmesei <p> </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizaSCSnSBmYvAFMvZSuprBZ4JX21hoxcDiYth9hAVp45mR27Fb667LXNall8GRAfDSgiUH_9DKdkcPZwh7c61RxM8s7hy1QuLNV7Aeoq_lU2n3Ss1BFKNq2an3aIz1XOCvNSIxUGQGI-8L5oFR6-baHnLCwImqwkGVx7dS87q61OZiHZmacN7u3y13sA/s500/bloom.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="325" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizaSCSnSBmYvAFMvZSuprBZ4JX21hoxcDiYth9hAVp45mR27Fb667LXNall8GRAfDSgiUH_9DKdkcPZwh7c61RxM8s7hy1QuLNV7Aeoq_lU2n3Ss1BFKNq2an3aIz1XOCvNSIxUGQGI-8L5oFR6-baHnLCwImqwkGVx7dS87q61OZiHZmacN7u3y13sA/w130-h200/bloom.jpg" width="130" /></a></div><i>"Kitalálni egy jó életet valószínűleg ugyanolyan nehéz, mint megélni az."</i><p></p><p>Nagyon vártam már ezt a könyvet, valahogy megéreztem, hogy ennyire olvasmányos és izgalmas lesz.</p><p>Vágytam már valami hasonló történetre.</p><p>A sokak által ismert Virginia Woolf és testvére Vanessa életébe nyújt betekintést a könyv. A két fiatal lány életébe apjuk halálakor lép az olvasó. </p><p>A szülőknek négy közös gyerekük született, de korábbi házasságaikból is voltak gyerekeik. Miután mindkét szülőt elvesztették immáron a fiatal testvérek minden döntésre maguk maradtak. Virginia Woolf mindig is "érdekes" volt az olvasóknak, nemcsak a különleges és tehetséges íróra kíváncsiak vele kapcsolatban az emberek, hanem az idegösszeroppanások és depressziós periódusaira is.</p><p>A történet gerince Virginia és Vanessa út keresése, harca a kor akkori elvárásaival szemben. Virginia írni szeretne, Vanessa festeni. Önálló, karrierről álmodozó, független nőkként tekintenek magukra.</p><p>Nem átallnak férfi kíséret nélkül nyilvános helyeken megjelenni, olyan háztartásban élni, ahol nincsenek férfi családtag felügyelete alatt, önálló döntéseket hoznak, fűző nélkül járnak, és sorolhatnám a botrányosnál is botrányosabb megnyilvánulásaikat, Közben harcolnak basáskodó, őket elnyomni akaró féltestvérükkel. A gyerekkorukból hozott traumákkal.</p><p>Megdöbbenve olvastam, hogy mennyi mindenen mentek keresztül. Regénybe illő életük volt. A szerző pedig remekül átadta életük minden aspektusát, lelki vívódásaikat. Szoros, néhol már már beteges kapcsolatukat. Vetélytársak, riválisok voltak, ugyanakkor egymás támaszai, örök szövetségesek. Mégis állandó feszültség vibrált közöttük. </p><p>Néhol túlzásnak éreztem a szexualitást, homoszexszulaitás megjelenítését, vulgaritást - bár ezt az utószóban megmagyarázza a szerző, mégis azt éreztem túlságosan tolakodó módon tolja az olvasó képébe.</p><p>Különleges, jól megírt történet. Mindenképpen érdemes elolvasni.</p><p><br /></p><p>Értékelés:</p><p>4 Bloomsbury cseresznye az 5-ből!!!</p>Csengahttp://www.blogger.com/profile/15409362579715013028noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-8090072854704578571.post-59520213490297332062023-04-02T13:36:00.001+02:002023-04-02T13:38:05.615+02:00Julian Fellowes: Tökéletlen múlt <p></p><div style="text-align: left;"><br /></div> <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiRpBN2NKLU8Kq1EWEFUfpBGxpOnZrMUD5-cYeSmnU_eaUWtLYUVsFuNiYtAUbrso77usbw00SYTESfw--TyN_pw7K4U8Sg2QBMgJE1fec1-a_sXrYyws_SKAN4oaWRKABlS15mgTf8927mISFxiBANmj1ZpPJ473IAoE5SnT81FuGsSNC1l2fCjONFgA/s500/m%C3%BAlt.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="353" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiRpBN2NKLU8Kq1EWEFUfpBGxpOnZrMUD5-cYeSmnU_eaUWtLYUVsFuNiYtAUbrso77usbw00SYTESfw--TyN_pw7K4U8Sg2QBMgJE1fec1-a_sXrYyws_SKAN4oaWRKABlS15mgTf8927mISFxiBANmj1ZpPJ473IAoE5SnT81FuGsSNC1l2fCjONFgA/w141-h200/m%C3%BAlt.jpg" width="141" /></a></div>A <i>Downton Abbey </i>rajongók bizonyára számon tartják az író nevét, követik a munkásságát, olvassák a könyveit. <p></p><p>Bevallom a könyv fülszövegének olvasása közben döbbentem rá, hogy már volt szerencsém az íróhoz, mégpedig a <i>Belgravia </i>c. könyve kapcsán. Az említett könyvnek kétszer futottam neki, de nem tudta lekötni a figyelmem. Így elengedtük egymást. </p><p>Maradjunk annyiban, hogy szerintem a szerző stílusa terebélyes, nem tudok rá jobb jelzőt. Bő lére ereszti a mondanivalóját. Ezt aztán vagy magáénak tudja tenni az olvasó, vagy sem.</p><p>Ebben a történetben két fiú barátságát ismerhetjük meg a hetvenes években. Majd fény derül arra is miért fordítottak hátat egymásnak. </p><p>A két fiatal fiú napjainkban már idős urak, Damian pedig volt barátját kéri meg- utalva arra, hogy mennyire szoros barátok voltak, -hogy keresse meg azt a nőt aki az akkori lányok közül esetleg teherbe esett tőle...</p><p>A jelenben Damian megtört, beteg ember akinek az inasain kívül senkije sincs...illetve egy régen papírra vetett szemrehányó sorok szerint mégiscsak született egy gyereke...</p><p>Damian ( volt) barátja- aki valamiért a történet végéig névtelen marad - a logikus és ésszerű indokok ismeretében elvállalja az időutazást. Egy lista alapján nyomába ered az esetleges örökösnek, aki nyilván örül majd a tetemes örökségnek. </p><p>Felváltva villannak fel a képek a múltból. Bálokról, társasági életről, kétségbeesett lányokról, és hozományvadász fiatal férfiakról. Öt női sorsot ismerhetünk meg. Számomra igencsak felszínes , léha életeket, érdek kapcsolatokkal.</p><p>Lehetett volna ez a történet nagyon jó, ha a szerző kicsit pörgősebben ír. Néhol rettentően leült a történet, az olvasó elveszti az érdeklődését. Pedig jó a stílus, a megfogalmazások, az akkori kor remekül lett bemutatva.</p><p>A borító nagyon hangulatos, elegáns.</p><p>Értékelés: 3 arisztokrata cseresznye az 5-ből!!!</p><p><br /></p><p><br /></p><p><br /></p><p><br /></p><p><br /></p>Csengahttp://www.blogger.com/profile/15409362579715013028noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8090072854704578571.post-43396160244967105472022-09-26T19:15:00.000+02:002022-09-26T19:15:46.240+02:00J.P. Monninger: Hét levél <p></p><div style="text-align: left;"><br /></div> <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWF4-LWC7cddrAYdDV_dbI6cgDxsSRKW6rvODQRIujxCnVCXfMhb4MNYSjXocaOwNQ58OJ8DmQwfdhNUDnDbkSK3GLpgpS-d9WdDdRlCyYkB-soTjYQFLm9SEBCPgJiLTHdY7FzBdmp6J7505KtcEMID_om9E1yOMGtpQBUCqQZI02LVNl5LF63ALVRw/s500/h%C3%A9t.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="305" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWF4-LWC7cddrAYdDV_dbI6cgDxsSRKW6rvODQRIujxCnVCXfMhb4MNYSjXocaOwNQ58OJ8DmQwfdhNUDnDbkSK3GLpgpS-d9WdDdRlCyYkB-soTjYQFLm9SEBCPgJiLTHdY7FzBdmp6J7505KtcEMID_om9E1yOMGtpQBUCqQZI02LVNl5LF63ALVRw/w122-h200/h%C3%A9t.jpg" width="122" /></a></div>A szerző korábban magyarul megjelent könyve <a href="https://betuveto.blogspot.com/2021/02/j-p-monninger-terkep-amely-elvezet.html">A térkép amely elvezet hozzád</a> nem annyira tetszett. Különös módon nem tűnt ismerősnek a szerző neve, ( Hiába díszelgett a borítón az előző könyv címe stb.) megtetszett és megvettem. <p></p><p>Klasszikus mai szerelmi történet. Kate egész jól elbukdácsol a saját életében. Egyetemi tanárként kis kikapcsolódásként Írországba utazik egy konkrét eseményt kutatva. </p><p>Ahogy lenni szokott, nem számít rá, és persze villámcsapásként megérkezik a szerelem. </p><p>Elengedve minden földhöz ragadt ész érvet, terveket, fejest ugrik a különös szerelembe Ozzival, aki egy jurtában él...</p><p>Ahogy az életben lenni szokott, na meg a kapcsolatok elején, eleinte fel sem tűnnek a buktatók. Minden új, színes, izgalmas. De mindenkinek vannak hibái, és múltja. És nem biztos, hogy folyamatosan lehet tiszta lappal indulni. </p><p>Mérges voltam, mert a fülszöveg nagyon sokat árul el. Így nem sok felfedezést tehet az olvasó. </p><p>A könyv ruhája és a cím is megtévesztő, ugyanis nagy jelentősége nincs a leveleknek, az előbbiek alapján jóval hangsúlyosabb jelenlétet tulajdonìtottam nekik. </p><p><br /></p><p>A szerző az igazi romantikus vonalat képviseli, a szárnyaló érzelmeket egy egy nagyobb dilemmával állítja szembe.</p><p>A tájleírások jól sikerültek, könnyedén a szemünk elé képzelhetjük a hullámzó zöldet, és a háborgó vizet, ami a sziklákat ostromolja.</p><p>Értékelés: 4,5 Írországi cseresznye.</p><p><br /></p>Csengahttp://www.blogger.com/profile/15409362579715013028noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8090072854704578571.post-37815542931277048412022-09-11T14:13:00.002+02:002022-09-11T14:13:39.160+02:00Jenni E. Walsh: Bonnie és Clyde<p> </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwYQT1waQ6nZmRPq2tpqpvpm2e26xSMMcfohqZajv9tF7lpp3EB55zs18EXDheXZvacCIh7f4929JN9Ej6DWh_C7CxMhDnZsxiH78brDxad04jvzMh2KlUrcXcjh9lRvhzK7EeFQaMloyNr6gS0wCMK69SuJlfCrse0q2P7hRHZ-u9LmRnOdecd3uyGw/s500/Bonnie.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="316" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwYQT1waQ6nZmRPq2tpqpvpm2e26xSMMcfohqZajv9tF7lpp3EB55zs18EXDheXZvacCIh7f4929JN9Ej6DWh_C7CxMhDnZsxiH78brDxad04jvzMh2KlUrcXcjh9lRvhzK7EeFQaMloyNr6gS0wCMK69SuJlfCrse0q2P7hRHZ-u9LmRnOdecd3uyGw/w126-h200/Bonnie.jpg" width="126" /></a></div><div><i>"-Egy napon, Clyde, találkozni fogsz valakivel, aki esélyt sem ad arra, hogy lőj..."</i></div><br />Bármennyire is hülyén hangzik szerettem ez a könyvet, a két szerelmes történetét. Ketten a világ, és a rendszer ellen. Én azt gondolom, hogy a körülmények áldozatai voltak, Bonnie meg pláne, aki csak a szívét követte.<div><br /><div>Na de ne szaladjunk ennyire előre. A harmincas évek elején járunk. Tombol a gazdasági világválság. És a véletlen által megszületik az egyik leghíresebb rablópáros. A történetükbe akkor kapcsolódunk be, mikor hosszas levélváltások után Clyde engedménnyel, előbb kikerül a börtönből. </div><div>Bonnie nem számol azzal, hogy Clyde megtörik a bent töltött idő alatt, és hamarosan az is tisztán létszik, hogy idekint sem lesz könnyebb. A rendőrök folyamatosan a nyakában lihegnek és zaklatják. Nem kell sok idő ahhoz, hogy Clyde újra rossz útra térjen.</div><div><br /></div><div><i>"Tisztálkodunk. Kicsavarjuk a vért a ruháinkból, ellátjuk a sebeket - az egész túlságosan is megszokottá vált."</i></div><div><i><br /></i></div><div>A szerző nem a szikár tényeket szerette volna papírra vetni, hanem mint embert, szerelmest, fiatal párt bemutatni őket. Bonnie szemén keresztül követhetjük nyomon az igen rövidre szabott életüket. Clyde 26, Bonnie 23 éves volt.</div><div>Az érzelmek ábrázolása és átadása remekül sikerült. Nem rózsaszín történet az övék. Mégis teljesen átüt a lapokon a feltétlen odaadás, elfogadás és szerelem. Rengeteg új dolgot tudtam meg róluk, számomra rengeteg újdonságot tartogatott a könyv. Például rablópárosként tartották őket számon, de az igazság az, hogy vajmi kevés időt töltöttek tényleg csak kettesben. Zömében társaikkal együtt raboltak és menekültek. Köztük Clyde testvérével és Bonnie barátnőjével. </div><div><br /></div><div>Ma már nehezen választható szét, hogy mennyi volt az igazság, és mennyi a fantázia szüleménye azokban az információkban amik róluk kaptak szárnyra. Egy ideig hősök voltak az emberek szemében, aztán közellenséggé váltak. Vérszomjasnak, könyörtelennek nevezték őket. Akármilyenek is voltak, az eltelt majd kilencven év alatt sem merültek feledésbe.</div><div><br /></div><div>Emlékezetes olvasmány marad.</div><div><br /></div><div>Értékelés:</div><div>5 elrabolt cseresznye az 5-ből!!!</div><div><p></p><h2 style="text-align: left;"><br /></h2></div></div>Csengahttp://www.blogger.com/profile/15409362579715013028noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8090072854704578571.post-57864255953532789292022-09-07T15:53:00.000+02:002022-09-07T15:53:11.720+02:00Nők harca<p> </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWh4ldLsZc5PxpowQvo-DZgAwRvDP_lxS-M04ji969Q3qDwu1MoVQBiQtfBeDRRs3gN8bMDKWINrwjJvogXEIMlNikVzQ5ADtyVrCJnwb64Oe46qLefLdhIla6hNeUkfsjp3vKfBsSEH4JM6ZGjRXFj2tWfdf7yJIiRoLZtpI7hm7fjG4h8lg-3qdp-g/s500/apr%C3%B3.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="336" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWh4ldLsZc5PxpowQvo-DZgAwRvDP_lxS-M04ji969Q3qDwu1MoVQBiQtfBeDRRs3gN8bMDKWINrwjJvogXEIMlNikVzQ5ADtyVrCJnwb64Oe46qLefLdhIla6hNeUkfsjp3vKfBsSEH4JM6ZGjRXFj2tWfdf7yJIiRoLZtpI7hm7fjG4h8lg-3qdp-g/w134-h200/apr%C3%B3.jpg" width="134" /></a></div><br />Jennifer Hillier: Apró kis titkaink <p></p><p><br /></p><p>Mindig nehezen választok ebből a műfajban, mert nálam nagyon vékony a határvonal a tetszett és a nem tetszett között. Elöljáróban annyit, hogy elkezdtem a könyvet, és csak azt vettem észre, hogy már a felénél tartok!</p><p>Marin élete nagy tragédiája után éppen csak feláll a padlóról amikor férje hűtlenségével szembesül. A nő elhatározza, hogy nincs ennél lejjebb, nem engedi, hogy a sors újabb csapást mérjen rá.</p><p>Ami nagyon tetszett, hogy mindenkiről megtudjuk mi motiválja. Bepillantást nyerünk a szereplők életébe, lelkébe- elérve, hogy mindenki döntését , érzéseit jogosnak ítéljük. Egy átlagosnak tűnő szerelmi háromszög sokkal többet rejt, mint a megszokott klisék sokasága. </p><p>Ez a remek pszichológiai thriller a történet végéig fenntartja a figyelmet, és közben nagykanállal adagolja a feszültséget. Igazi homlokra csapós sztori. </p><p>Számomra egyetlen hibája a kissé elnyújtott befejezés, de lehet inkább türelmetlen voltam. </p><p>Értékelés: 4,9 hátba támadott cseresznye az 5- ből.</p><p><br /></p><p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhiqcZKvimwp7dWE7kQsYXOBUNtX23aoxlXHiEmA6XhtodRiaCO2o3PdLrv9QvL07z1ehVWhy7qkEZOo234Ep21-scca5t77Cmsl6tns95y5WP1mE16Q3scOTOueRCPTnb-TXTCMtWXwwxlIzgVp-GaNqvd9dGVwrxgZDyDMi-nahrs6RrMYxyieDbsCQ/s500/apr%C3%B32.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="325" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhiqcZKvimwp7dWE7kQsYXOBUNtX23aoxlXHiEmA6XhtodRiaCO2o3PdLrv9QvL07z1ehVWhy7qkEZOo234Ep21-scca5t77Cmsl6tns95y5WP1mE16Q3scOTOueRCPTnb-TXTCMtWXwwxlIzgVp-GaNqvd9dGVwrxgZDyDMi-nahrs6RrMYxyieDbsCQ/w130-h200/apr%C3%B32.jpg" width="130" /></a></div><br />Tess Stimson : Az enyém, vagy a tiéd sem. <p></p><p>Talán nem túl jó ötlet egymás után olvasni a női lélektani thrillereket, közös a két kötetben, hogy mindkettő esetében őrült tempóban hajtottam a lapokat. </p><p>Egy óriásnak is mondható mozaikcsalád, új és régi feleségeinek harcát követhetjük nyomon. </p><p>Louise a régi feleség négy év elteltével sem képes belenyugodni a veszteségbe, és mindent megtesz annak érdekében, hogy volt férje az életük része legyen. Ehhez persze legtöbbször a gyerekeit használja fel...</p><p>Caz az új feleség azzal nyugtatja magát, hogy Ő nyert, ráadásul a közös gyerekkel gyorsan kompenzálta a korábbi házasság hosszát. </p><p><br /></p><p>A két feleség mellett ott az anyós, aki szintén őrült módon ragaszkodik volt vejéhez.</p><p>Szerintem a fülszöveg túl sokat árul el, picit sejtelmesebben fogalmazva több izgalom jutott volna az olvasónak. </p><p>Mindenkinek van titka a családban, amit igyekszik a végsőkig takargatni. Ráadásul mindenkinek elég oka volt haragudni a férjre, de ennek ellenére mindenki ragaszkodik a lusta, csapodár, döntésképtelen férfi figurához, aki igencsak nem törődöm módon áll az érte harcoló nők között. </p><p>Érdekes módon senki sem akarta megérteni a másikat, mindenki arra törekszik, hogy a saját akaratát érvényesítse. A végén már bármi áron...</p><p>Picit sajnáltam, hogy csak a két nő szemszögéből ismerjük ezt a szerelmi háromszöget. Teljesebb lett volna a kép, ha Andrew is szót kap. </p><p>A rendőrségi jegyzőkönyvek megtörve a sztorit, újra és újra emlékeztetik az olvasót, hogy már az első lapokon megtörtént a legrosszabb. Persze ez nem egy önsegítő könyv, hanem egy csavaros, izgalmas történet, ahol mindenki a saját érdekeit szem előtt tartva cselekszik. </p><p><br /></p><p>Ha az emberek, főleg ha családról van szó, csak kicsit is tiszteletben tartaná a másik érzéseit, elismerné, hogy a másik is szenvedhet, talán nem lenne ennyi viszály és gyűlölet egymás irányába.</p><p><br /></p><p>Értékelés:4,5 féltékeny cseresznye az 5- ből. </p><p><br /></p><p><br /></p>Csengahttp://www.blogger.com/profile/15409362579715013028noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8090072854704578571.post-26382356826662790682022-07-27T09:56:00.001+02:002022-07-27T09:56:45.312+02:00Sophie Villard: Madame Exupéry és az égbolt csillagai<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNq8ithIkVnkevNYjSRScCMGUS7WV4RzMURgttASMQOBkuT5dPrFxujYUtUvlU7ENC1s5MyTXT8xhBUKWIlxWT5M24j4VsWtLh9vht0bjf7kElBLgbk21MPMNuCv7ka0qjvPhB5XQCPDECcn_Noz8CoJV27TPiZfAub8qViTEhtqoF2qWX5lZB8-65Og/s500/exup%C3%A9ry.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="320" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNq8ithIkVnkevNYjSRScCMGUS7WV4RzMURgttASMQOBkuT5dPrFxujYUtUvlU7ENC1s5MyTXT8xhBUKWIlxWT5M24j4VsWtLh9vht0bjf7kElBLgbk21MPMNuCv7ka0qjvPhB5XQCPDECcn_Noz8CoJV27TPiZfAub8qViTEhtqoF2qWX5lZB8-65Og/w128-h200/exup%C3%A9ry.jpg" width="128" /></a></div><i>"-<span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #1f1f1f; font-size: 15px;">Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat."</span></i><br /> <p></p><p>Hét évvel ezelőtt nagy hatást tett rám Consuelo Gómez <a href="https://betuveto.blogspot.com/2015/02/consuleo-de-saint-exupery-vasarnapi.html">Vasárnapi levelek</a> könyve. Olvasás közben végig potyogtak a könnyeim. Így amint megláttam a Kossuth kiadó jóvoltából megjelent kötetet azonnal lecsaptam rá.</p><p>Milyen volt a híres <i>Kis herceg</i> írójának házassága? Hogyan készültek a könyvek? Mi vagy ki volt a legfontosabb a híres író életében; Az írás? A repülés? Vagy a felesége?</p><p>Úgy gondolom a híres és tehetséges emberek, valahogy a magánéletükben elviselhetetlenek. Ez olvasás közben aztán egyre csak beigazolódni látszott. Egy kisfiú alakja rajzolódott ki, aki felnőttet játszott a saját életében is. Közben el volt veszve, hajszolta az élményeket, kísértette a sorsot és mindig mindenki előtt nyitva állt a szíve. A saját örömének hajszolása közben észre sem vette mennyire önző.</p><p><br /></p><p>A viharos házasság, az izgalmas utazások mellett mellékszereplőként olyan művészek sétálnak át a lapokon mint Picasso, Chagall, vagy éppen Greta Garbo.</p><p>Consuelo karaktere végtelenül szimpatikus volt, még akkor is ha nem értettem egyet a döntéseivel, az állandó alázattal és rajongással amit férje iránt érzett.</p><p>Színes, izgalmas életük volt, a történelem pedig remek hátteret biztosított a filmként pergő történetüknek.</p><p><br /></p><p>Értékelés:</p><p>5 csillagos cseresznye az 5-ből!!!</p><p><br /></p>Csengahttp://www.blogger.com/profile/15409362579715013028noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8090072854704578571.post-37802978300885181042022-03-27T16:54:00.002+02:002022-03-27T16:54:42.406+02:00Jane Corry: Hazugságok, amiket elhiszünk<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiFbgf97ONopUjfDrF4n0IrUxwxMLXoxB_Bb_yllQPnPRN8TaFTY4N1ptc_CN9OU_CPNJetXJtyccMLhc0nLSrHQhWzTrifQge3DjkXGeHAkksYPQ2vOUITcZZrxNyrNig0q8SVlyK5HuIEshuujmYij_oTIPOFrc__ZVqrvAkPqt1sNUjcCdhyg4jyoA/s500/hazug.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="311" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiFbgf97ONopUjfDrF4n0IrUxwxMLXoxB_Bb_yllQPnPRN8TaFTY4N1ptc_CN9OU_CPNJetXJtyccMLhc0nLSrHQhWzTrifQge3DjkXGeHAkksYPQ2vOUITcZZrxNyrNig0q8SVlyK5HuIEshuujmYij_oTIPOFrc__ZVqrvAkPqt1sNUjcCdhyg4jyoA/w124-h200/hazug.jpg" width="124" /></a></div><br /> Szeretem a pszicho thriller műfaját. Nem folyik a vér, nincsenek durva jelenetek. Viszont vannak átlagos emberek titkokkal, rejtélyekkel.<p></p><p>Sarah és Tom átlagos emberek. Mindent megtesznek azért, hogy felnőtt életüket ne árnyékolja be a múltban elkövetett hibáik. Váltakozó időrendben megismerjük a józan házaspárként működő férfit és nőt, és tanúi lehetünk a két bizonytalan fiatal egymásra találásának.</p><p>A könyv első fele nagyon tetszett. Sarah és Tom kibontakozó szerelme nagyon jól lett megírva. </p><p>A történet másik fele, amiben a házaspárnak szembe kell nézni fiúk tettével, már nem annyira tetszett. Annyira sarkítva volt a nehezen kezelhető fiú, az odaadó anya, és a dühös apa figura. Semmi átmenet, egyetlen szál híd nélkül a másik felé.</p><p>Túlírtnak tűnt a "katasztrófa" kezelése. Az őszinteség jelentős szerepet játszott volna a három ember életében. Nyilván mindenki tökéletesnek szeretne látszani a szerettei szemében, de vannak olyan hibák amikre nem lehet jövőt építeni.</p><p>A sztori vége (is) túlírt lett, az igazság -vagyis annak amit hittek- a sokadik változata már fárasztó volt. </p><p>Finomítva, kicsit pofozgatva hatásosabb könyv születhetett volna.</p><p>Értékelés:</p><p>2,5 bukott cseresznye az 5-ből!!!</p>Csengahttp://www.blogger.com/profile/15409362579715013028noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8090072854704578571.post-47109249941520981182022-03-27T10:07:00.000+02:002022-03-27T10:07:09.181+02:00Cecelia Ahern: Szeplők<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj_D5d-nvWgylbHeMKqX6TbWpP84oQ2_j1kPlfBZmq4HRhY1aHkf7OLML9QPl5lVTgJa_r6kzbiekij9Kjol7Qa1fG4eTfKDo4LxQOfsOXrl8wZxOKgbTm_Lxxm9EJchxzHittoCY59i7fdNq_J2Zk8gS7rbDB7HHzFkCTfycyNRtFQ6SGGHF2pZJkeuA/s500/szep%C5%91l.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="313" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj_D5d-nvWgylbHeMKqX6TbWpP84oQ2_j1kPlfBZmq4HRhY1aHkf7OLML9QPl5lVTgJa_r6kzbiekij9Kjol7Qa1fG4eTfKDo4LxQOfsOXrl8wZxOKgbTm_Lxxm9EJchxzHittoCY59i7fdNq_J2Zk8gS7rbDB7HHzFkCTfycyNRtFQ6SGGHF2pZJkeuA/w125-h200/szep%C5%91l.jpg" width="125" /></a></div><br /> Kicsit más volt ez a könyve a szerzőnek, mint amit korábban megszoktunk tőle. Komoly, útkeresős, tépelődős történet. <p></p><p>Allegra Bird aki egy parányi szigeten töltött gyerekkor után Dublinban próbál felnőttet játszani, és nem utolsó sorban megtalálni az anyját.</p><p>Nekem Allegra nem volt szimpatikus, bármennyire is próbáltam megkedvelni. Furcsa volt a gondolkodása, felnőtt nőhöz képest sokszor gyerekesen viselkedett, halogatott, tétovázott.</p><p>Rengeteg felnőtt indul hátrányból az életben. A tökéletes gyerekkor keveseknek adatik meg. Szerintem felnőttként nem az a dolgunk, hogy állandóan vissza tekintve magunkat sajnáljuk. Álmodozzunk egy másik gyerekkor után- Hahó túl késő!! A múlton úgysem tudunk változtatni, de miért kellene hagyni, hogy befolyásolja a jövőt? Miért induljon rosszul minden napunk, csak azért mert nem két szülő nevelt minket fel?</p><p>A könyvben elhangzik egy mondat -tulajdonképpen e körül forog Allegra élete- miszerint az az öt ember akivel a legtöbb időnket töltjük, azok alakítják a jellemünket.</p><p>Allegra biztos benne, hogy megvan az öt embere...még akkor is ha a zömét Allegra baromira elhanyagolta!!</p><p>Én soha nem azt néztem hány darab ember áll mellettem, hanem, hogy kik. És ha csak egyetlen fontos ember lenne az, az is elég lenne.</p><p>A történet alatt Allegra jelleme nem igazán fejlődött, pedig elég sok hatás érte ahhoz, hogy ez megtörténjen, Gyerekes maradt. </p><p>A befejezésnél a szerző nem tudta megállni, hogy, ne öntsön szirupot a végszóra.</p><p>A borító nagyon tetszik, letisztult, kellemes látvány.</p><p>Értékelés:</p><p>3 parkoló cseresznye az 5-ből!!!</p>Csengahttp://www.blogger.com/profile/15409362579715013028noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8090072854704578571.post-29929747067289788792022-03-19T10:26:00.003+01:002022-03-27T10:11:08.356+02:00Helen Russell: Egy év a világ legboldogabb országában<p> </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjJIhefSOXsuadTGhf40GtUNgtpfWjQoZinByO5TqQfgL-yzjuo_Bcov8geMu-D6efp1FQZkMaB87NqVpWxaMByskAGVk7eCdid6hPWFpQMt5yiY1licui1wAlhpzTbxRyLn05Gs50A_aUxLco7232XSRb411Kd7D-NZ5jGdQlSS2Q2acsrz6B4ksvucg=s500" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="331" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjJIhefSOXsuadTGhf40GtUNgtpfWjQoZinByO5TqQfgL-yzjuo_Bcov8geMu-D6efp1FQZkMaB87NqVpWxaMByskAGVk7eCdid6hPWFpQMt5yiY1licui1wAlhpzTbxRyLn05Gs50A_aUxLco7232XSRb411Kd7D-NZ5jGdQlSS2Q2acsrz6B4ksvucg=w133-h200" width="133" /></a></div>Talán nincs is olyan ember aki ne gondolt volna már arra, milyen lenne valahol máshol élni. Szerencsét próbálni egy lakatlan szigeten, vagy éppen helytállni egy nyüzsgő nagyvárosban.<p></p><p>A könyv igaz történet, A Londonban élő Helen -aki mellesleg újságíró- ölébe hullik a lehetőség, hogy egy teljes évig kutassa valóban kolbászból, esetleg péksütiből van e a dánoknál a kerítés.</p><p>Amíg Helen férje- a Legoember- gyerekes lego gyártással tölti az idejét, Helen a dánok boldogságának titkát kutatja-tudniillik a dánok idegesítő módon boldogok.(A statisztikák szerint.)</p><p><br /></p><p>Rengeteg szakember és statisztikai adat mellett, a szerző saját tapasztalatit vetette papírra. Nekem kicsit sok volt a statisztikai adat, számok és százalékok, ebből bőven elég lett volna pár, tényleg! kiemelkedő adat.</p><p>A személyes élmények, tapasztalások nagyon olvasmányosak voltak, humorral ecsetelve a beilleszkedés, ügyintézés buktatóit.</p><p>A könyvből kiindulva nincs kedvem Jütlandra látogatni, mínusz húsz fokban és sötétben létezni...bármilyen remek is ott egyébként az élet. A sok szabály és hagyomány nekem az agyamra menne. Sosem volt az az ember aki azért csinál valamit, mert ez a szokás/hagyomány vagy mert mások úgy szokták. Az ilyen helyzetektől, emberektől én menekülök.</p><p><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhsbViDapGiwVCn0HXELOKPn0RLzQujhV7ciLzT3qWupaeQTrdYsK_lV7_9b8cz_k7U_ro1nCrv9PxuWdZQLXpFPGX7HRSL0_bfZwFKvjDwrbrLuRWoWWBBiYxGlsXLiPUWadYH82wEAmRA8ZagAnwyUTRCLr2WlRcqFReEQ5j2Wnb09m0fIFA5j83jQA=s773" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="480" data-original-width="773" height="199" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhsbViDapGiwVCn0HXELOKPn0RLzQujhV7ciLzT3qWupaeQTrdYsK_lV7_9b8cz_k7U_ro1nCrv9PxuWdZQLXpFPGX7HRSL0_bfZwFKvjDwrbrLuRWoWWBBiYxGlsXLiPUWadYH82wEAmRA8ZagAnwyUTRCLr2WlRcqFReEQ5j2Wnb09m0fIFA5j83jQA=s320" width="320" /></a></div><br /><p><br /></p><p>Volt pár logikai bukfenc is a dán gondolkodásmódban. Például nagy becsben tartják a gyermeket nevelőket- a szülők akárcsak nálunk jó ideig otthon maradhat(na) a csemetével- A dánok mégis visszamennek dolgozni azért, hogy a munkával keresett pénzt oda adják a gyerekfelügyelőnek...Na meg minden pénzzel megvehető dologgal pótolják azt az időt amit nem a gyerekkel töltenek. Ki érti ezt??? Ez csak egy példa, de ott van még a szabados szexualitás és az alkoholizmus...</p><p>Mindenki járjon maga utána, hogy akkor Jütland vagy kis hazánk.</p><p><br /></p><p>Értékelés: 3,5 dániás cseresznye az 5-ből!!!</p><div><br /></div>Csengahttp://www.blogger.com/profile/15409362579715013028noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8090072854704578571.post-82808279997441350502022-03-06T10:44:00.000+01:002022-03-06T10:44:16.755+01:00Még tavaly, már idén<p> Úgy ahogy az olvasás, lassan már az írás is megy.. Az olvasással lényegesen lassabban haladok, hogy jó pár könyvet félbehagytam mert vagy túl szomorú volt, vagy túl bonyolult az én leterhelt agyamnak.</p><p>Régi jó megfigyelés, hogy semmi sem változik, mégis minden... </p><p>Főként a lazább, csajos regények tudtak lekötni az utóbbi időben. Egy kis probléma, egy kis szerelem.</p><p>-Carla Buckley: Perzselő titkok</p><p>-Alessandra Torre: A Szellemíró</p><p>- Matthew Norman: Nyerő Páros</p><p>- Catherine Isaac: Te, Én, Minden</p><p>-Dolly Alderton: Minden, amit tudok a szerelemről</p><p>- Emily Henry: Strandkönyv</p><p><i>Dolly Alderton</i> kellemes meglepetés volt. Az önéletrajti ihletésű könyvben bepillantást nyerhetünk Dolly fiatalkori éveibe. Olvasás közben bőven vonhatunk párhuzamot a saját, és Dolly élete, vívódásai között. </p><p>És jó hír, (legalábbis nekem)-, hogy hamarosan újabb könyvet olvashatunk magyarul, <i>Szellemek</i> címmel.</p><p><i>Nyerő Páros: </i>Az alapötlet remek lett, a mai kapcsolatok rákfenéje az unalom, a gyereknevelés macerája- amire nincs más megoldás mint a régi jól bevált trükk, a megcsalás. De mi van ha szabad a csók, és előre szólunk ha félrelépünk? Sajnos a kivitelezés elnagyolt lett és vérszegény. Hiányzott belőle az a mélység amit a téma kívánt volna.</p><p><i>Strandkönyv</i>: Kellően csajos volt és vicces, de azért a harmincas éveikben már kellő múlttal rendelkező szereplők adtak némi fejtörést, hogy legyen min aggódni. Mindenképpen ajánlom!! </p><p><i>Te, Én, Minden:</i> Az elvált szülőkkel megspékelt nyaralás, ahol természetesen felbukkannak a barátnők , és a régi ellentétek a volt házastársak között. Tetszett!! Nagyon reális, és mai.</p><p><i>A Szellemíró</i>: Igazán izgalmas thriller, ahol az apró mozaik darabok szép lassan kerülnek a helyükre.</p><p><i>Perzselő titkok:</i> A szerző előző könyve is remek thriller féleség volt, ez sem maradt el nagyon mögötte. Család, titkok, ellentétek, gyereknevelés.</p>Csengahttp://www.blogger.com/profile/15409362579715013028noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8090072854704578571.post-88884140766622886142022-02-20T13:56:00.003+01:002022-02-20T14:20:41.508+01:00Dolly Alderton: Szellemek<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEg13b5HHAA_oGqoNpg2FSNwMX3VqfjzKNlzRzHOgACq7w-s8_WV-RQ-GehjKt4m4rWfVHUf7Ir67vu5t_txyrId4rW5tiEsQhSZm0jsMwk-E2Wvom2UBGeb6ton6Q-OX1sYQ0myShehzdXodtmSHNbPyjg3afWxuiexvJCSK_MlKBEi02MfIXXVAltGuw=s500" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="304" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEg13b5HHAA_oGqoNpg2FSNwMX3VqfjzKNlzRzHOgACq7w-s8_WV-RQ-GehjKt4m4rWfVHUf7Ir67vu5t_txyrId4rW5tiEsQhSZm0jsMwk-E2Wvom2UBGeb6ton6Q-OX1sYQ0myShehzdXodtmSHNbPyjg3afWxuiexvJCSK_MlKBEi02MfIXXVAltGuw=w122-h200" width="122" /></a></div> Legújabb és legkedvesebb szerzőm Dolly Alderton (És olyan hangzása van a nevének, mint egy hatvanas évekbeli színésznőnek.:-) ). Korábban a Könyvmolyképző kiadónál megjelent könyve után biztosan tudtam, hogy megfigyelés alá kerül a szerző.<p></p><p>A 21. század kiadó lepett meg minket a következő könyvével. Kellemes pasztell színű borító, igényes keményfedeles kiadás, remek történet.</p><p><br />Az ilyen jellegű könyvektől megszoktuk, hogy van benne egy kis dráma, kísértő múlt satöbbi, de azért végig kíséri a rózsaszín máz, a boldog befejezésről nem beszélve.</p><p>A szerző a realitások talaján maradt, ezért is ennyire jó ez a könyve. A környezetemben nagyon sok harmincas, negyvenes ember él egyedül. Bármelyikükről szólhatna ez a könyv. </p><p><i> "De a magány, amely valaha szomorúvá tett, mostanában ijesztővé kezdett válni."</i></p><p>Ki tudja mióta tart ez az átok, ami annyi embert érint. Dolgoznak, ismerkednek, látszólag remek életük van próbálkoznak..aztán semmi. Ideig óráig megmarkolják a boldogságot, hogy aztán újra egyedül legyenek. Bulikba járnak, társkereső alkalmazásokat bűvölnek nap mint nap. Mindhiába.</p><p><br /></p><p>Nina körül zajlik az élet, csak valahogy az Ő élete nem halad. Nemcsak a magánnyal kell szembenéznie, de azzal is, hogy addig kősziklaként mellette álló édesapja egy megtört, feledékeny öregúr lett, ráadásul a tizenhét évvel fiatalabb felesége mintha nem akarná tudomásul venni, hogy megöregedtek.</p><p>Nina egyedül él apró, de végre saját kis lakásában, a munkája a hobbija is egyben. Vannak barátai, de hiányzik mellőle valaki. Aki a társa lehetne jóban rosszban, akihez ébredéskor oda lehetne bújni, aki segít ha szúnyoghálót kell szerelni, és ott van ha moziba készül.</p><p>Olyan nagy a világ ha egyedül él benne az ember. Ijesztően élesen érzékelteti a szerző az elmagányosodást mint problémát. A sikertelen párkeresést, az újabb és újabb kudarcokat. Ugyanakkor bájos és kellően humoros is. </p><p><i>"A harmincvalahány évesek partiján a szingli nő ugyanolyan szórakoztatási kaliberrel bír, mint egy emlékzenekar."</i></p><p>Imádom a szerző stílusát, a fiatalos lendületét, azt, hogy ilyen jól látja ezt a korosztályt, és annak minden problémáját.</p><p><br /></p><p>Értékelés: Maximális, kapitális 5 cseresznye az 5-ből!!!</p><p><i><br /></i></p>Csengahttp://www.blogger.com/profile/15409362579715013028noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8090072854704578571.post-84527964976055462472022-02-15T16:09:00.003+01:002022-02-15T16:09:34.143+01:00Jodi Picoult: Bár itt lennél<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgjUD1JMNGcEnb0Z6pl-EPXlhI1p2-d7i4QoZDRYrvaaToEovP8d0doVLy8chUV2uiMMw2DFkdu0mLJYzpXt0LjY4HhKE_J6GxE4xkekTW-nRAHzMvvNPtP0VvHyKgzuzp8QI-PmTIE9rLP0HDzVno0o4JI1NBSkGetZ779rsOe4177CRDrIli85sg1ig=s500" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="317" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgjUD1JMNGcEnb0Z6pl-EPXlhI1p2-d7i4QoZDRYrvaaToEovP8d0doVLy8chUV2uiMMw2DFkdu0mLJYzpXt0LjY4HhKE_J6GxE4xkekTW-nRAHzMvvNPtP0VvHyKgzuzp8QI-PmTIE9rLP0HDzVno0o4JI1NBSkGetZ779rsOe4177CRDrIli85sg1ig=w127-h200" width="127" /></a></div><br /> Jodi Picoult régi kedves barátnőm. A nagy "könyv zabálós" korszakom anno vele kezdődött. Akkor már jó pár magyarul megjelent könyvét lehetett olvasni, én pedig fejjel ugrottam az élvezetekbe.<p></p><p>Aztán hosszabb szünetet tartottam, ez a könyve pedig újra a szerzőre irányította a figyelmem.</p><p>Tökéletes lett a fülszöveg, nagyon keveset árult el, így igazán nagyot szólt a történet.</p><p>A szerző mai történetet írt, nem várva évekig, hogy majd írunk valamikor covidról, újra rá csodálkozva mibe is keveredtünk. A járvány hatásáról egy átlagos pár életében.</p><p>Diana és Finn tökéletes pár, mindkettőjük munkája egyben a szenvedélyük is. Finn rezidens orvos, Diana műtárgyakkal foglalkozik - itt jegyzem meg, hogy Diana munkája kapcsán azt hiszem volt egy momentum ami nagyon hasonlít egy híres pár történetére. A hasonlóság csúnya szóval élve ordító volt szerintem. </p><p><br /></p><p>A könyv rávilágít arra, hogy mennyi minden befolyásolja az életünket a döntéseinket anélkül , hogy ennek tudatában lennék. Azt hisszük, hogy ami körülöttünk történik annak nincs közvetlen hatása ránk, befolyásolni tudjuk, kézben tartjuk a dolgokat. Nagyobbat nem is tévedhetnénk. Diana egy szigeten kénytelen szembenézni a magánnyal, Finn hiányával. Míg Finn mint rezidens orvos gyógyít. A szigeten történtek, és az az utáni történések teljesen felborítják Diana életet. Finn pedig mintegy mellékszereplő, a háttérből asszisztál.</p><p>Kik vagyunk mi egyedül, és kik ha párunk van? Valóban olyan döntéseket hozunk egyedül mint amikor valaki mellettünk van? </p><p><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhOWXcrg-kHIDsvgMfrGr9r2w7k2ybhw4em0Pb2Sf1YRtU5ZVkzwigG062ijxRk46IBH38SMWPKLUfn-JO-8NpoxLW-juRxIZgHIFR-kiJiQUp3XhDdEqB3ykhRK-TT9UpTXOQBDHsV2KzuK4dlcR8mRpWFgT4-hZ-u_SFODG9IcJgkvIOcsa1PENE5NQ=s480" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="480" data-original-width="426" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhOWXcrg-kHIDsvgMfrGr9r2w7k2ybhw4em0Pb2Sf1YRtU5ZVkzwigG062ijxRk46IBH38SMWPKLUfn-JO-8NpoxLW-juRxIZgHIFR-kiJiQUp3XhDdEqB3ykhRK-TT9UpTXOQBDHsV2KzuK4dlcR8mRpWFgT4-hZ-u_SFODG9IcJgkvIOcsa1PENE5NQ=s320" width="284" /></a></div><br /><p><br /></p><p>Ahogy lenni szokott, a szerző most is nagyon alapos volt. Mind a járvány, mind az egzotikus sziget tökéletes aprólékossággal lett bemutatva. Azt gondolom a csavar vagy tetszeni fog az olvasónak vagy nem...nekem tetszett, még akkor is ha igazi lezárás nem volt.</p><p>Kicsit vissza köszön a <i>Két út könyve </i>története ebben a könyvben is. A kérdés, hogy mi minden lehetséges nagyon piszkálhatja a a szerző fantáziáját, hogy már a második történetet építi így fel.</p><p>Értékelés:4,5 lakatlan cseresznye az 5-ből!!!</p><p><br /></p><p><br /></p><p><br /></p><p><br /></p><p><br /></p>Csengahttp://www.blogger.com/profile/15409362579715013028noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-8090072854704578571.post-60936356840023952172021-09-26T14:57:00.001+02:002021-09-26T14:57:07.939+02:00Charlotte McConaghy: Az utolsó vándorlás<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiay4dgsRAESFidpqV9t_Ca7fFTaoPIohLohyphenhyphenV8pj0UTIyq7mqwjkZeYICkAAEuJYWPR31NMUg7V2HvUfinyfyElps0_idqqkNkNKJLWf8M1SF570eVOQ8tulAQX2x6HO3rG2gxgBJD8pqc/s500/v%25C3%25A1ndor.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="324" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiay4dgsRAESFidpqV9t_Ca7fFTaoPIohLohyphenhyphenV8pj0UTIyq7mqwjkZeYICkAAEuJYWPR31NMUg7V2HvUfinyfyElps0_idqqkNkNKJLWf8M1SF570eVOQ8tulAQX2x6HO3rG2gxgBJD8pqc/w130-h200/v%25C3%25A1ndor.jpg" width="130" /></a></div> Amikor a világ szenvedése összeér a tieddel. Így lehetne összefoglalni egy mondatban a könyv lényegét. <p></p><p><br />Franny eltökélt, szomorú és emlékezik. A könyv felépítése jelentősen növeli a feszültséget, a változó idősíkon történtek mindig a legizgalmasabb pillanatban szakadnak meg.</p><p>Mi történhetett Franny életében, hogy egy halászhajóra szeretne feljutni, miközben úgy tűnik megvan (volt) mindene? Miért olyan fontos pár madár? </p><p>Érdekesen van összegyúrva a globális klímaváltozás, bolygónkért való aggódás, a jövő szomorú beharangozása egy ember saját életének fontos mozzanataival, bánatával, gyászával.</p><p>Kissé bogarasnak, hóbortosnak tűnő Franny az útja során halászokkal kénytelen megosztani öngyilkos küldetését, és annak okait. Ám a halászhajó -Saghani - fedélzetén is mindenkinek van múltja.</p><p> <i> "A mi lett volna ha, a megbánás otthona."</i></p><p>Egyáltalán nem könnyű olvasmány. A rémes jövőkép itt lebeg a fejünk felett, ki tudja ez nem jóslat e amit a szerző megfogalmazott? Az ember örökös vívódása, a lelki béke megtalálása egyáltalán nem egyszerű feladat. Cipeljük a múltat, elrontjuk a jelent. közben embereke jönnek mennek az életünkben, hatnak ránk, egy ideig kísérnek az úton, csapattá kovácsolódunk. </p><p>Egy két momentumtól eltekintve fantasztikusan jól megírt könyv, igazán eredeti ötlettel.</p><p>Értékelés:</p><p>4 kihalt cseresznye az 5-ből!!! <br /></p><p><br /></p>Csengahttp://www.blogger.com/profile/15409362579715013028noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8090072854704578571.post-47643785148739839062021-08-28T19:38:00.001+02:002021-08-28T19:38:28.720+02:00Almási Kitt, Bagdy Emőke, Böjte Csaba, Szendi Gábor: Veszteségből nyereség, vereségből győzelem<p> </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8KXMqGq9x36MD-1O3Y1YyCH4vh6pKChABjhs7n6Hy4v0rMXnQYMe9zlU_yhM5b4eEyjn7oiaChgv9zD0xN9QLpEVCl-WBdlF4Rz9Tdi4Yg5hcKLEQCjo9Aezs-8iT-Hg2NEHbu4mi-BlG/s500/vesztes%25C3%25A9g.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="326" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8KXMqGq9x36MD-1O3Y1YyCH4vh6pKChABjhs7n6Hy4v0rMXnQYMe9zlU_yhM5b4eEyjn7oiaChgv9zD0xN9QLpEVCl-WBdlF4Rz9Tdi4Yg5hcKLEQCjo9Aezs-8iT-Hg2NEHbu4mi-BlG/w131-h200/vesztes%25C3%25A9g.jpg" width="131" /></a></div> Szerintem mindenki életében eljön az az időszak (pillanat) mikor külső segítség kell, vagy önsegítő/önfejlesztő könyvek. Mankók, amik mutatják az utat, vagy a fényt az alagút végén. Segíts magadon..<p></p><p><i>„A győzelemhez vezető küzdelemben minden illúzióhoz jogunk van.”</i></p><p> Ha valakit veszteség ér próbál kapaszkodót keresni. Pár órára meg is
kaptam a könyvtől. Próbáltam memorizálni a pozitív gondolatokat. Csak a nehezebb napokon sajnos nehéz előhívni a megfelelő gondolatot, hozzáállást. Érdemes bejelölni, kijegyzetelni a számunkra fontos részeket, és amikor szükségünk van rá újra erőt meríteni belőle.</p><p> </p><p>A négy szerző értelemszerűen négy fejezetet kapott. Nem tudok kiemelni egyet sem. Kicsit elfogult vagyok Almási Kittivel kapcsolatban, nagy kedvencem. Szeretem az írásait, a könyveit. </p><p>Értékelés:</p><p>4,9 vigasztaló cseresznye az 5-ből!! <br /></p><p><br /></p><p> </p>Csengahttp://www.blogger.com/profile/15409362579715013028noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8090072854704578571.post-6606615574991732222021-08-07T18:05:00.002+02:002021-08-07T18:05:17.147+02:00Empátia 1.0<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJ5a_iFErGx7yhdl9-15vJcxUdL2OeOk2TinesCGHn7TyzUWMt4X9vnBg-3U56GB6aZON0rVpNL1VOjHVBHzJCES3XqBcL1ZiZlIQPWpMfeiwsYB7O9yrxgkF9zCpnVvoO0aRKWwgbSKJy/s712/230432619_512698916695322_3628951736776532828_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="712" data-original-width="500" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJ5a_iFErGx7yhdl9-15vJcxUdL2OeOk2TinesCGHn7TyzUWMt4X9vnBg-3U56GB6aZON0rVpNL1VOjHVBHzJCES3XqBcL1ZiZlIQPWpMfeiwsYB7O9yrxgkF9zCpnVvoO0aRKWwgbSKJy/s320/230432619_512698916695322_3628951736776532828_n.jpg" width="225" /></a></div><br /> A gyász nem különbözik az élet más területétől, abban az értelemben, hogy mindenkinek megvan a véleménye arról hogyan is kell!!! gyászolnod. Burkoltan vagy nyíltan, de az emberek zöme tudtodra adja mit csinálsz rosszul, és kevésbé jól. Nyugi, olyan nincs, hogy valamit jól csinálsz! <br /><p></p><p>Sokszor, sokan hangoztatják, hogy nem vagyunk egyformák, mégis van olyan szelete az életnek ahol igenis az egyformaság az üdvözítő. <br /></p><p>Viselj feketét, legyél kellőképpen szomorú, beesett arcú, hamuszürke...dolgozni dolgozhatsz, de nehogy kicsit is jól érezd magad, mert akkor már rosszul csinálod. És miért? Mert úgy illik!! Meg úgy szokták!!<br /></p><p>Az utóbbi időben pár ember kéretlenül is elmondta a véleményét...</p><p>- Ahhoz képest, hogy mi történt jól nézel ki.</p><p>- Fogytál...de jól áll...</p><p>- Mennyit fogytál? </p><p>- Ha egészség van, más nem számít.</p><p>- Jól nézel ki...tényleg... <br /></p><p>- Van olyan aki három évig gyászolt...</p><p>- Jól elvagy, ugye??? <br /></p><p>Nem hordok feketét, és már mosolyogni is szoktam, sőt minap kirándulni voltam az egyik barátnőmmel, aki azon kevesek egyike aki azt mondta: Jogod van úgy gyászolni ahogy neked jó!!!</p><p>De volt olyan is aki azt mondta, Ne temesd el magad. Még mindig jársz a temetőbe? <br /></p><p>A gyász is olyan mint minden más tragédia, csak az tudja, hogy valójában mit érzel aki átélte azt amit te.</p><p>Úgyhogy ne ítélkezzünk, ne mondjuk meg a véleményünket, ne kíváncsiskodjunk. Ha csak hülyeséget tudunk mondani, inkább hallgassunk. Vagy kérdezzük meg, hogy tudunk e valamiben segíteni??? Mondjuk felfúrni a karnist, vagy a postaládát!! Vagy elvinni bevásárolni! Vagy csak hallgatni!! <br /></p><p>Egy másik nagyon kedves barátnőmhöz szoktam fordulni ha elcsúszom a nagy fegyelmezettségben...mert Ő pontosan tudja, hogy milyen ez. Mint egy hullámvasút. Az egyik nap úgy érzed, hogy menni fog neked, megfogtad az élet csücskét. Következő reggel meg lesújt a tudat, hogy akit szerettél már nincs, soha többet nem láthatod. Hát, hogy lehetne így élni?? </p><p>Amikor néha már mersz örülni egy szép virágnak azonnal lesújt a fájdalom, hogy a szeretted már soha többet nem tud rácsodálkozni semmire.</p><p>A pszichológus azt mondta, hogy rosszul csinálom, mert távol tartom magamtól a gyászt! Hát persze! Hogyan máshogy lehetne ezt elviselni?</p><p>Néha úgy érzem a párom nem is létezett, csak én képzeltem...</p><p>A barátaimnak ezer köszönet! <br /></p><p> </p>Csengahttp://www.blogger.com/profile/15409362579715013028noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-8090072854704578571.post-38759420176177886192021-08-01T16:29:00.007+02:002021-08-01T16:29:45.165+02:00A zongorista<p><b> A filmet láttam, és már régóta terveztem elolvasni is. Most már kötelező lesz. Ilyen gyönyörű borítóval nem kérdés, hogy kell nekem.</b></p><p><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLhaqdFW7KlhDuyrcvEPp5ABV3lQvtq4_NCOkCSeW3tkJ6WGQpIbpHdfGQjl5IuhwU4bHY7mu9NO6khZ3PAum6wmFKThEsWURKezJCxSK-VtULtSOfI0JgvePYY57pv3Gmj32qDMqBBd_B/s500/gy%25C3%25B6ny%25C3%25B6r%25C5%25B1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="331" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLhaqdFW7KlhDuyrcvEPp5ABV3lQvtq4_NCOkCSeW3tkJ6WGQpIbpHdfGQjl5IuhwU4bHY7mu9NO6khZ3PAum6wmFKThEsWURKezJCxSK-VtULtSOfI0JgvePYY57pv3Gmj32qDMqBBd_B/w265-h400/gy%25C3%25B6ny%25C3%25B6r%25C5%25B1.jpg" width="265" /></a></div><br /><p><br /></p>Csengahttp://www.blogger.com/profile/15409362579715013028noreply@blogger.com0