Emma Cline: A vendég

A szerzőnek magyarul eddig két könyve jelent meg, az első : A lányok valahogy elkerülte a figyelmem. Ezen könyve érdekes volt, és bár "nem történik semmi" mégsem tudtam letenni addig, amíg ki nem derül, hogyan evickél át a hazudós, nagyratörő Alex a saját maga állította akadályokon.

Alex karaktere egyszerre összetett és végtelenül egyszerű, hiszen semmilye sincs, és természetesen mindenre vágyik ami - nem csak - társadalmi helyzetéből fakadóan nem jár neki. A lánynak eszébe sem jut, hogy egy kis munkával, szorgalommal elérhetné az áhított anyagi biztonságot. Világ életében a (szerinte), könnyebbik utat választotta, kihasználta a férfiakat. A fiatal lány azt gondolja, hogy könnyen szerzett, és igencsak labilis jóllétért nem kell adnia semmit.

Alex  eddigi életében  minden férfi apró megálló volt, az aktuális "gazdi" aki enni, inni ad neki, le véve az önfenntartás gondját a válláról. A gazdag Simon mellett úgy érzi megfogta az isten lábát. Jómódban él, átlagon felüli luxusban. Egyetlen gondja, hogy konzerválja fiatal éveit, illetve fenntartsa a látszatot, hogy nincsenek érzései, csakis arra vágyik, hogy létével, testével mást szolgáljon. Szorgalmasan láthatatlan napközben, tökéletes kellék a partikon, és persze soha sem panaszkodik.

Alex egyik este kicsit megfeledkezik a szerepéről, önmagát adja, és máris utcán találja magát...

Hat napig követjük nyomon Alex útját, aki elhatározza, hogy nem hagyja el a mesés nyaraló övezetet, kivárja Simon partijának napját, ahol a férfi reményei szerint rádöbben, hogy mennyire szüksége van a lányra. Bennfentesként próbál házakhoz, nyaralókhoz csapódni. Belesimulni a született gazdagok világába, hol persze csak ideig óráig téveszti meg a tényleg gazdagokat. Kikerülve a pazar díszletek közül Alex nem látszik másnak mint egy lepukkant, csóró aranyásónak akit senki sem vesz emberszámba.

Rettentő szomorú ez a történet ahol Alex  nagyon is áldozat . A mai státuszszimbólumokat hajszoló világban jó példa ez a történet azoknak a fiatal lányoknak akik azt gondolják, hogy milyen könnyű és laza ez az életmód. Hiszen a sok ismerős, a rengeteg buli mind ingyen van. Csak nyitottnak kell lenni, és mindenben részt kell venni.

A szerző remekül ábrázolta ezt az üres világot.

A borító nagyon tetszik, az élfestés meglepett. (mostanában ez lett ami pluszt ad a könyvekhez, pazarnál pazarabb megoldásokat látni.) Nem lett túlgondolva, a borító színéből "jut" az élekre is,  remekül passzol.

Értékelés:

4,9 gazdag cseresznye az 5-ből!!!

Heather Fawcet: Emily Wilde és az elfeledett mesék

Abban az esetben van értelme egy sorozatnak, amennyiben van elég muníció a sokadik részhez is. Van még mondanivaló, és nemcsak önmagét ismétli a szerző. Kérem szépen itt minden kívánságom teljesült. 

Minden résznél leírtam így most sem maradhat el, hogy tőlem aztán tényleg távol áll ez a műfaj- viszont sokan írták, hogy tündéres könyvek között ez a sorozat verhetetlen. 

Bátran ajánlom azoknak akik esetleg fantasy szüzek.

Még mindig nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy manapság engem nem lehet sorozat olvasásra csábítani. Egy kezemen meg tudom számolni, hányszor adtam esélyt annak, hogy valamit félbe hagyhassak... Minden szempontból üdítő kivétel ez a sorozat. Aki  esetleg még csak most fedezte volna fel a sorozatot, annak itt vannak a linkek, a korábbi két megjelent részről:  Első rész Második rész

Folytatódnak a kalandok és harcok. Méltó befejezést eszelt ki a szerző, hiszen végre a vágyott és kutatott Tündérhon a cél. Ezúttal is ámultam a fantázia szülte lényeken, változatosak és cukik(?) mint például a Tündércsiga, a nevével ellentétben nem annyira cuki...de olyan szereplő is akad akivel akár mi is összefuthatunk, például a Keleti szél.

A szerző azért nem rettent el attól sem, hogy vért és harcot is kapjunk, úgy vélem a felnőtteknek szóló "mesébe." 

Emily karaktere rendkívül szimpatikus volt számomra. De ez még a kevésbé kedves szereplőkről is elmondható, remek figurák masíroztak a lapokon.

Olyan szívesen megkérdezném az írót, hogy hogyan lehetséges, hogy valaki ennyire színes, lüktető, életteli világot tud varázsolni? Ha nem is lettem újra gyerek, valami különleges kis álomvilágba csöppenhettem a könyvek által.

Mindhárom könyv borítója remekül sikerült. Akárcsak a történetek színesek, részletgazdagok.  

Nagyon fogom figyelni a szerzőt! :-)

Értékelés: Maximális 5 tündércseresznye az 5 -ből!!!