2021. február 19., péntek

Marie Benedict: Clara

                                            "Talán a rólam őrzött emléke az én legnagyobb sikerem.'

 

Először is, nekem kell egy ilyen szett amiben a hölgy van a borítón. Másodszor: Ki gondolta volna, hogy Andrew Carnegie valóban létezett, és olyan jó fej volt, hogy sorra létesített könyvtárakat mindenkinek?? És harmadszor;  a szerző írta a Hedy Lamarr-t is! 

Clara bevándorlóként érkezik Amerikába. Az ígéret földjén próbál Írországban tengődő családjának segíteni.

Nem kis szerencsével, és nagy bátorsága révén a hirtelen meggazdagodott Carnegie családhoz kerül komornának.  Egy teljesen új világot kell megszoknia, az új szerepéról nem beszélve. Az egyszerű földműves családból származó fiatal nő hihetetlen talpraesett módon találja fel magát, és küzd az életben maradásért.

Rendkívül színesen tálalva tudhatunk meg mindent a komornák szürke napjairól. A sokoldalú ismeretekről, amikkel rendelkezniük kell, a monotonitás tűréstől kezdve addig, hogy űrítik az éjjeli edényt. Itt jegyzem meg, hogy valóban izgalmas lesz ez a része a Downton Abbey rajongóknak. Meg egyébként is remekül lett egybegyúrva az egész történet. 

                                            "Nem minden házban van enunciátor.'

Clara minden alkalmat megragad, hogy tanuljon, fejlődjön. Az akkori szokásokkal ellentétben nőként  használja az eszét, és nyitva tartja a szemét. Ez a tulajdonsága nagyon szimpatikus Andrew -nak, aki szintén bevándorlóként tudja milyen lentről kezdeni. A komorna és a ház ura szintén minden szokással, illemmel szembe menve különös kapcsolatba kerülnek egymással.

Élveztem minden egyes sorát. Nem mondhatni, hogy nem írtak már hasonlót, de a gördülékeny stílus és a mindig kellően jól elhelyezett fordulatok tesznek arról, hogy vadul hajtsuk a lapokat.

Értékelés: 5 cseresznyés kalap az 5-ből!!! 


2 megjegyzés: