2020. július 4., szombat

Holly Morgan: Egy nyár az álmok nyomában

Olyan történetre vágytam, amit csak olvasni kell és sodornak az események. Végül is félig meddig megkaptam. Sajnos elvett az élvezeti értékéből a huszonhét éves Eva naiv rajongása, és a sok rózsaszín lufika.

Eva anyja halála után azzal szembesül, hogy nincs más aki anyja bakancslistáját teljesítse, csakis az egyszem lánya. A Lábaid előtt a világ utazási iroda egy pazar hathetes világ körüli utat állít össze Evanak kísérővel együtt.
Az indulás napján azonban a kísérője bokáját töri, így Eva megkapja a hihetetlen szépségű, tökéletes testű THORT!!! (Akit én mindig Tibinek olvastam...)
A közös kaland során eljutnak Párizsba, Velencébe, Egyiptomba, Kenyába- a teljesség igénye nélkül.
Sorra veszik Eva kalandvágyó anyukája listáját, kipipálva az éneklést az Eiffel toronyban, Bálnales, hőlégballonozás, repülőből kiugrás és a többi.

Az utazással az volt a bajom, hogy az unalomig ismert kliséken kívül talán két olyan dolog volt ami érdekes volt, igazi újdonság. A szerző nem ölt túl sokat ebbe a részbe. Volt, hogy csak pár mondatot szentelt az aktuális helyszínnek, legtöbbször az anyukájának írt képeslapokból tudtuk meg éppen hol járnak.
A fő csapásvonal Thor volt, a neki való ellenállás és a csodálat, hogy milyen izmos, szexi, és tökéletes.
Az A-ból B-be való eljutással bíbelődtünk sokat, avagy összejön e a hihetetlen Thor, és a naiv, félős Eva?? Nem lövöm le a poént, jó?

A szerző próbált pár csavart csempészni a történetbe, de ezek is annyira egyenes úton haladtak, hogy szemernyi izgalmat sem találtam, például Eva apjának a felkutatásában. Száraz volt és már már annyi véletlen egybeesés volt, ami több mint hihetetlen.

A szerelem kibontakozása a Romana füzeteket megszégyenítő romantikus mázzal lett bevonva, felvonultatva az összes klisét, lihegést, ájuldozást már a kedves bokájának láttán is.

A borító cuki lett, kedvem támadt hőlégballonra szállni.

Értékelés:
3 nyálas cseresznye az 5-ből!!!

2020. június 14., vasárnap

Tara Westover: A tanult lány


Én azt gondoltam, hogy egy tudásra szomjazó kislányról fogok olvasni, aki annak ellenére koptatta az iskolapadot, hogy szülei ellenzik az állami (vagy bármilyen ) oktatást. Nem is tévedhettem volna nagyobbat!!!
Tara egy kihasznált, kisemmizett, családon belüli erőszak áldozata, akit saját testvére nyílt színen kínzott anélkül, hogy szülei, vagy bárki más kiállt volna mellette.
Az elborult elméjű apa, szolgalelkű felesége és Tara összes testvére a világvégére készül. Elzártan a világtól a Bak- orom árnyékában gyűjtik literszámra a benzint, az élelmiszert, fegyvert és lőszert. Ha 2000-ben el is jön a világvége, ők utána is vígan élnek majd.
A családfő a vallásra hivatkozva utasított el mindent ami a normális embereknek egyértelmű; oktatás, védőoltások, kórház, telefon, édesség, szép ruhák, normális élet.

"Ami engem illet, még azt sem tudta senki, pontosan mikor születtem."

Tara kicsi korától kezdve felnőtteket megszégyenítő módon dolgozik. Az apa szerint minden betegség, baj, szerencsétlenség túlélhető az Úr irgalmából. Számtalan baleset éri a gyerekeket, sőt az apa is maradandó egészség károsodást szenved, mindezeket rendületlenül az isteni gondviselésnek tekinti.

Hülyék között nehéz normálisnak maradni. Sokszor kerül Tara is tudathasadásos állapotba, hiszen biztosan vele van a baj, ha mindenki más jól érzi magát a agyhalott családja körében csak ő nem.
Gyerekként természetesnek hisszük, hogy az a normális amiben élünk. Aztán eljön az idő mikor mást is meg tapasztalunk, sőt megkérdőjelezzük, valóban az e a normális amit egészen eddig annak hittünk?? Valóban mindent el kell viselnünk, és fogadnunk csak azért mert azt a szüleink akarják?
Csak neki nem vicces ha a bátyja eltöri a csuklóját, a lábujját. Megalázza, rettegésben tartja. Közben az apuka is állandóan prédikál, az anyuka bősz bólogatása közepette. Szerintük Tara túlreagálja a dolgot, a tanulás az agyára ment, és a többi.

'...bár elutasítottam apám világát, annyi bátorságot soha nem sikerült összeszednem, hogy a sajátomban éljek igazán."

Tara időről időre kiszabadul a földi pokolból, próbálgatja a normális életet megvalósítani. Hol a lelki ismerete, hol a család, a szeretet hiánya hajtja vissza szülőhelyére. Ám ahogy telik az idő, úgy ébred rá Tara, hogy választania kell. A szüleit nem, hogy nem változtathatja meg, még csak meg fel sem nyílhat a szemük arra a borzalomra amiben élnek. Minden testvére másképp éli meg és emlékszik a gyerekkorukra. Van aki szintén elmenekül, de kompromisszumra készen a szülőkkel szemben, és van aki szintén azt tartja normálisnak ha éjjel-nappal egy roncstelepen dolgozol, nem tisztálkodsz, nincs saját életed, sem akaratod.

Eleinte azt hittem, hogy a hatvanas években járunk, aztán mikor Tara arról ír, hogy apja milyen csalódott lett mikor 2000-ben sem jött el a világvége... Nem értettem, hogy lehetséges, hogy semmilyen hatóságnak nem tűnt fel ez a dolog. A nem létező gyerekek, akiknek semmilyen személyi okmányuk nem volt. Voltak annyira súlyos események, amikor egyikük másikuk apjuk ellenkezése ellenére kórházba kényszerült-senki nem gondolta, hogy nemcsak a sérülések miatt kellene utána nézni a családnak?? Volt két súlyos autóbalesetük is, minden következmény nélkül.

Vajon a mai napig vannak ilyen világtól elzártan élő családok, ahol a skizofrén, depressziós apa és szintén beteg testvérei között kell felnőnie bárkinek?

Tara rendkívül erős és szerethető. Bámulatos amit véghez vitt, teljesen egyedül, kiszolgáltatottan.

(Kép forrása: Moly.hu)

Értékelés:
5 egyedüli cseresznye az 5-ből!!!

2020. június 7., vasárnap

Robert Lambry: Rajzolj mindenféle állatot

Leszögezem, hogy nem tudok rajzolni. Kicsit sem! Hosszú évek alatt a fa, virág, napocska mondhatni biztos kézzel megy, de egy normális macska vagy arc nem.
Többek között azért is tetszett meg ez a kötet, mert rengeteg állatot lehet a lapokra varázsolni, a macskától kezdve egészen a fácánig, de választhatunk pillangót vagy tücsköt is. Több mint százötven!! mintából mazsolázhatunk.
Egyébként az ötlet majd száz éves, az alapötlet, egy gyerekeknek szóló újságban jelent meg, így tanítgatva őket rajzolni. Így született meg aztán ez a könyv.

Már az első próbálkozásaimat siker koronázta - legalábbis én így éreztem - ha kicsit több időm lenne, szerintem rövid időn belül mester válhatna belőlem:-)




Remélem jól látszik a gyors fejlődés? A macska hátulról, elsőre ment :D

Értékelés:
5 rajzolt cseresznye az 5-ből!!!

2020. május 29., péntek

Ébredj William!

John Williams: Stoner

"Úgy éreztem, ebből semmi más nem sülhet ki, csak kényelmetlenség magának és boldogtalanság nekem."


Hogy mire és miért vártam öt évet? ( Ekkor jelent meg nálunk  magyarul a könyv) fogalmam sincs.
Ráadásul három évvel ezelőtt szülinapi ajándékként meg is kaptam a könyvet.

Egy vasárnap este elkezdtem olvasni és azt vettem észre, hogy nem eresztem. Pedig mostanában tele a fejem mindenfélével, nehezen tudok időt és főleg figyelmet szánni az olvasásra.
Valami varázsa biztosan van a könyvnek, pedig tényleg csak egy átlagos, hétköznapi ember életét meséli el a szerző.

Talán azért ilyen népszerű a kötet, mert őszinte, és mert az olvasó azonosulni tud William Stoner figurájával. Mindenki egyedinek, különlegesnek képzeli magát, és úgy gondolja járna neki, hogy különleges, érdekes élete legyen. Izgalmas, fordulatos, tele minden jóval a szív és a száj számára. Aztán ahogy öregszünk rá döbbenünk, hogy tucatnyi rohangál belőlünk a világban...
Stoner rokonlélek. Mindannyiunk kedves ismerőse. Neki sem jutott izgalom, csillogás. Felvillanó boldogság. Sok megalkuvás, beletörődés. Hogy nem lehet mindig, mindenen változtatni, újrakezdeni. Néha hagyni kell, hogy történjenek velünk a dolgok.

Minden hétköznapi hozzávalót felvonultat a szerző, talán ezért is annyira életszerű Stoner figurája. A zord gyerekkor, a szülők, akik szinte idegenek a számunkra. A mesés karrier helyett egy fix állás, ami a régi álmunk halvány körvonala csupán. Szerelemnek hitt, indult érzések, hogy aztán a jól ismert klisés házasságtörésig fajuljon a nagy szerelem. Az öröm, hogy van kinek tovább adni valamit magunkból, és a bánat, hogy a gyerekünknek sem biztosíthatjuk a pazar jövőt.


Aki tudja melyik filmbe hangzik el  a bejegyzés címe az kap egy szép piros, virtuális cseresznyét :-)

Értékelés:
5 Egyedi hópehely az 5-ből!!!!!


2020. május 24., vasárnap

Guillaume Musso: Az írók titkos élete


"- ..És mert a történetből még hiányzik az utószó.
- Nem biztos, hogy hallani szeretném.
- Én azért elmesélem."

Nagyon ígéretes volt a fülszöveg, ráadásul Musso kedvenc szerzőm, így nem volt kérdés, hogy azonnal akarom a titokzatosnak tűnő regényét.
Író, elvonulás, rejtély; mi más kell egy olvasónak a boldogsághoz?

Nathan Fawles a visszavonult író, egy sziget, egy női holttest, egy írónak készülő lelkes rajongó, egy újságírónő. Mindegyiküknek köze lehet a holttesthez.
Dióhéjban ennyi a történet. Természetesen a szereplők sorsa összefonódik, és ahogy halad a történet egyre nehezebb kitalálni kinek milyen szerep jut ebben az ámokfutásban. Mindenkinek van titkolni valója. Senki sem véletlenül választotta a festői szépségű, ám eldugott szigetet.

Számomra ott ment el a történet, hogy amint azt hisszük, hogy le lett zárva egy szál a szerző csavart rajta egyet, aztán még egyet, meg még egyet...így nem izgalmas, hanem idegesítő lett a végeredmény.

Musso maradhatna a romantikus vonalon...ez a krimiszál nem megy neki túl jól.

Értékelés: 3,5 bukott cseresznye az 5-ből!!!




2020. május 12., kedd

Marie-Aude Murail: A lélekdoki

"Sauveur háromnegyed óránként drámát és világot váltott, miközben a papír zsebkendős dobozának a tartalma egyre apadt.'

Egyáltalán nem érdekel, hogy sorozatról van/lesz szó, mert annyira bájos volt - igen, bájos annak ellenére, hogy rengeteg szenvedés van benne.

 Sauveur Saint-Yves klinikai szakpszichológus nem átlagos, és nemcsak a testmagassága miatt.  Színes bőrű és egyedül neveli a kisfiát. A nevét már meg sem említem.
Mondhatnám, hogy modern mártír, de ennek olyan rossz felhangja van.Magára, a saját bajára életére sosincs ideje, másoknak szenteli életét, idejét.
Mint minden orvosnak,  neki sem ér véget soha a munkaideje. Miközben kedvenc orvosommal hajtjuk a napi mókuskereket Sauveur kisfia világába léphetünk be, akinek minden páciens fogadó ideje alatt egy-egy újabb tanulságos avagy rémisztő mesét hallgathat meg.
Most is megemlítem a humort, ami nagyon eredeti, a sok kín között jólesik a kacagás. 

Ahogy lenni szokott a suszternek lyukas a cipője, Sauveur sincs ezzel másképp, furcsa üzenetekkel jelentkezik a múlt.

A hörcsög sem puszta véletlenségből került a borítóra.

"– Na szóval – foglalta össze a fiának –, a te hörcsögödnek a következők kellenek: Vitakraft hörcsögropi, répás Bombino, dizájnos játszótér, házikó, ahová elrejtheti a tartalékait, Coco Clean hörcsögalom és illóolajos tisztítózselé. Most már értem, miért csinálunk inkább gyereket."

Mindenképpen figyelni fogom a folytatást. Kár, hogy semmi infó nincs még róla. Nem bánnám ha már elérhető lenne.

Értékelés:
5 lélektelen cseresznye az 5-ből!! 

2020. április 28., kedd

Hová tűnt Aaron Falk??

Jane Harper: Az elveszett férfi

A szerző korábbi könyvei nem hagytak afelől kétséget, hogy kedvenc szereplőm(Lásd a bejegyzés címét) nélkül is el kell olvasnom az írónő legújabb könyvét.

A szerző hozta remek formáját és egy fergeteges családregényt  alkotott amelyben nem a szeretet és az összetartozás a leginkább jellemző. Már eleve úgy kezdődik a szövevényes lélektani krimi, hogy két fiútestvér áll halott fivérük felett...

Akárcsak a szerző két korábbi könyvében, itt is nagy szerepet kap az átlagtól eltérő helyszín, a kietlen és kegyetlen természet amihez vagy alkalmazkodik az ember vagy elveszett.
A kérdés az, hogy Cameron elveszett? Vagy valaki segített neki ebben?

 Bár hiányoltam Aaron Falk figuráját, ez akkor is nagyon jó volt. Szerintem percek alatt felgöngyölítette volna a szálakat!

Mind színészek vagyunk, a látszat mesterei. Senki sem tudja melyik az igazi arcunk.
Egy családregény remek szereplőinek alakítását követhetjük nyomon. A család amely összetartozik, de nagyon nem mindegy mi tart össze egy közösséget.

Egészen a könyv végéig kétségek között tanakodhatunk, hogy a sok szereplős lélektani krimiben ki a tettes és ki az áldozat.
Ismét nagy hangsúlyt kapott a világtól elzárt farmok egyedi és utánozhatatlan hangulata. A természet erejének, és az időjárás szeszélyeinek kitéve.
Teljesen a könyv hangulata alá kerültem, faltam az oldalakat, és igen minden észérv ellenére vártam, hogy Aaron falk benéz hozzám egy percre.

Értékelés:
5 magányos cseresznye az 5-ből!!!