Valérie Perrin: Trió

 

Olvasmányos volt ugyan, de nekem nagyon hajazott a Másodvirágzás- ra, rejtély és titok egymás hegyén hátán. Minden mindennel és mindenkivel összefügg. Tucatnyi szereplő és sors.

Három gyerek, egy lány és két fiú barátságának krónikája ez a könyv. Gyorsan olvasható, olvasmányos. A szerző remekül, gördülékenyen ír, és mindig történik valami. Nekem fel sem tűnt a több mint hatszáz oldal! 

Már a Másodvirágzás is kissé hullámvasút volt, egymást váltották a nekem tetsző és nem tetsző részek. A szerző valamiért a szexualitást is szívesen állítja középpontba a történeteiben, komoly szerepet kapott ebben a könyvében is. Akárcsak a váltakozó idősík.

Gyerekkor, tanulás, traumák, családi háttér, a kis szövetségük folyamatos áramlása, amely beszippant, majd kiköp szereplőket. Itt jegyzem meg, hogy tucatnyi szereplő jön megy, Perrin pedig profi módjára zsonglőrködik velük, részletesen bemutatva a mellékszereplők életét is.  Emberek, helyzetek jönnek - mennek a trió töretlen, bár sokszor évek telnek el egymás nélkül. Sikerek, kudarcok, harag.

Ebből a történetből sem hiányozhat egy rejtélyes eset, titkok - hiába az örök barátság, a titkolózás szinte kötelező elem minden szereplőtől.

Én szeretek minden könyvben kedvencet avatni, vagy legalábbis kedvelni valakit a szereplők közül. Ez most hiányzott. Bár lett volna miből válogatni, de egyetlen szimpatikus figura sem akadt.

Itt-ott kissé túlírtnak tűnt, de mindenképpen új szín a kortárs irodalmi palettán.

Szeretném ha a Vasárnap koldusai más lenne mint ezen két könyve. Mert szeretem a szerző stílusát, különcségeit, egyedi hangját.

Értékelés:

3,5 barátkozós cseresznye az 5-ből!!!

Carley Fortune: Minden elmúlt nyár

Felnőtt fejjel jó néha nosztalgiázni. Pontosan ezért voltam kíváncsi erre a könyvre, kicsit felidézni a kamaszkort amikor a legtöbb dolog történik velünk, vagy legalábbis szeretjük azt hinni, hogy ez az időszak zsúfolt, izgalmas és maradandó élményekkel teli- visszanézve is. 

Már az elején beszippantott a könyv, annyira egyedi és remekül mutatja be egy lány és fiú szégyenlős, csetlős- botlós barátságának kialakulását.( plusz egy fő.) Remekül építkezett. Az, hogy a történet zöme hat tóparti nyarat ölel fel még fogyaszthatóbbá teszi a könyvet. 

A jelenben a már felnőtt szereplők tíz év távlatából néznek vissza azokra a bizonyos nyarakra. 

Itt jegyzem meg, hogy a tíz év az tíz év, és sajnos nagyon ritka, hogy egy gyerekkori szerelem ennyi idő múlva teljesedjen ki/be. Már csak azért is mert folyamatosan változunk, és ennyi idő távlatából minden megszépül.

Az első részét nagyon szerettem, élmény volt olvasni.

Aztán jöttek a klisék, a nagy titok – amit én jó érzékkel kitaláltam. 

Számomra élesen elkülönül a könyv első, és második fele. Egyértelműen az első rész a kedvencem. 

Én értem, hogy a felnőtté válás része az erotika és a szexualitás, de szerintem  a könyv vége kicsit túl lett ezzel tűzdelve. 

Ami a második felét illeti: Milyen érdekes, hogy amit könyvben elfogadunk, esetleg tetszik, remek fordulatnak vélünk az a való életben mennyire másként jön le.

Tegyük fel, hogy ez a szomszéddal esik meg. Rögtön hörr, meg Te jó ég!!!

Könyvben: Jaj ez nem is olyan gáz!

Pedig szerintem az...legalább én nem tudok ezzel azonosulni. Éppen ezért felemás élmény marad ez a könyv.

Minden esetre ebben a műfajban egyedinek számít, különlegesnek.

Értékelés:3,5 szerelmes nyári cseresznye az 5-ből!!!