2020. július 4., szombat

Holly Morgan: Egy nyár az álmok nyomában

Olyan történetre vágytam, amit csak olvasni kell és sodornak az események. Végül is félig meddig megkaptam. Sajnos elvett az élvezeti értékéből a huszonhét éves Eva naiv rajongása, és a sok rózsaszín lufika.

Eva anyja halála után azzal szembesül, hogy nincs más aki anyja bakancslistáját teljesítse, csakis az egyszem lánya. A Lábaid előtt a világ utazási iroda egy pazar hathetes világ körüli utat állít össze Evanak kísérővel együtt.
Az indulás napján azonban a kísérője bokáját töri, így Eva megkapja a hihetetlen szépségű, tökéletes testű THORT!!! (Akit én mindig Tibinek olvastam...)
A közös kaland során eljutnak Párizsba, Velencébe, Egyiptomba, Kenyába- a teljesség igénye nélkül.
Sorra veszik Eva kalandvágyó anyukája listáját, kipipálva az éneklést az Eiffel toronyban, Bálnales, hőlégballonozás, repülőből kiugrás és a többi.

Az utazással az volt a bajom, hogy az unalomig ismert kliséken kívül talán két olyan dolog volt ami érdekes volt, igazi újdonság. A szerző nem ölt túl sokat ebbe a részbe. Volt, hogy csak pár mondatot szentelt az aktuális helyszínnek, legtöbbször az anyukájának írt képeslapokból tudtuk meg éppen hol járnak.
A fő csapásvonal Thor volt, a neki való ellenállás és a csodálat, hogy milyen izmos, szexi, és tökéletes.
Az A-ból B-be való eljutással bíbelődtünk sokat, avagy összejön e a hihetetlen Thor, és a naiv, félős Eva?? Nem lövöm le a poént, jó?

A szerző próbált pár csavart csempészni a történetbe, de ezek is annyira egyenes úton haladtak, hogy szemernyi izgalmat sem találtam, például Eva apjának a felkutatásában. Száraz volt és már már annyi véletlen egybeesés volt, ami több mint hihetetlen.

A szerelem kibontakozása a Romana füzeteket megszégyenítő romantikus mázzal lett bevonva, felvonultatva az összes klisét, lihegést, ájuldozást már a kedves bokájának láttán is.

A borító cuki lett, kedvem támadt hőlégballonra szállni.

Értékelés:
3 nyálas cseresznye az 5-ből!!!

2020. június 14., vasárnap

Tara Westover: A tanult lány


Én azt gondoltam, hogy egy tudásra szomjazó kislányról fogok olvasni, aki annak ellenére koptatta az iskolapadot, hogy szülei ellenzik az állami (vagy bármilyen ) oktatást. Nem is tévedhettem volna nagyobbat!!!
Tara egy kihasznált, kisemmizett, családon belüli erőszak áldozata, akit saját testvére nyílt színen kínzott anélkül, hogy szülei, vagy bárki más kiállt volna mellette.
Az elborult elméjű apa, szolgalelkű felesége és Tara összes testvére a világvégére készül. Elzártan a világtól a Bak- orom árnyékában gyűjtik literszámra a benzint, az élelmiszert, fegyvert és lőszert. Ha 2000-ben el is jön a világvége, ők utána is vígan élnek majd.
A családfő a vallásra hivatkozva utasított el mindent ami a normális embereknek egyértelmű; oktatás, védőoltások, kórház, telefon, édesség, szép ruhák, normális élet.

"Ami engem illet, még azt sem tudta senki, pontosan mikor születtem."

Tara kicsi korától kezdve felnőtteket megszégyenítő módon dolgozik. Az apa szerint minden betegség, baj, szerencsétlenség túlélhető az Úr irgalmából. Számtalan baleset éri a gyerekeket, sőt az apa is maradandó egészség károsodást szenved, mindezeket rendületlenül az isteni gondviselésnek tekinti.

Hülyék között nehéz normálisnak maradni. Sokszor kerül Tara is tudathasadásos állapotba, hiszen biztosan vele van a baj, ha mindenki más jól érzi magát a agyhalott családja körében csak ő nem.
Gyerekként természetesnek hisszük, hogy az a normális amiben élünk. Aztán eljön az idő mikor mást is meg tapasztalunk, sőt megkérdőjelezzük, valóban az e a normális amit egészen eddig annak hittünk?? Valóban mindent el kell viselnünk, és fogadnunk csak azért mert azt a szüleink akarják?
Csak neki nem vicces ha a bátyja eltöri a csuklóját, a lábujját. Megalázza, rettegésben tartja. Közben az apuka is állandóan prédikál, az anyuka bősz bólogatása közepette. Szerintük Tara túlreagálja a dolgot, a tanulás az agyára ment, és a többi.

'...bár elutasítottam apám világát, annyi bátorságot soha nem sikerült összeszednem, hogy a sajátomban éljek igazán."

Tara időről időre kiszabadul a földi pokolból, próbálgatja a normális életet megvalósítani. Hol a lelki ismerete, hol a család, a szeretet hiánya hajtja vissza szülőhelyére. Ám ahogy telik az idő, úgy ébred rá Tara, hogy választania kell. A szüleit nem, hogy nem változtathatja meg, még csak meg fel sem nyílhat a szemük arra a borzalomra amiben élnek. Minden testvére másképp éli meg és emlékszik a gyerekkorukra. Van aki szintén elmenekül, de kompromisszumra készen a szülőkkel szemben, és van aki szintén azt tartja normálisnak ha éjjel-nappal egy roncstelepen dolgozol, nem tisztálkodsz, nincs saját életed, sem akaratod.

Eleinte azt hittem, hogy a hatvanas években járunk, aztán mikor Tara arról ír, hogy apja milyen csalódott lett mikor 2000-ben sem jött el a világvége... Nem értettem, hogy lehetséges, hogy semmilyen hatóságnak nem tűnt fel ez a dolog. A nem létező gyerekek, akiknek semmilyen személyi okmányuk nem volt. Voltak annyira súlyos események, amikor egyikük másikuk apjuk ellenkezése ellenére kórházba kényszerült-senki nem gondolta, hogy nemcsak a sérülések miatt kellene utána nézni a családnak?? Volt két súlyos autóbalesetük is, minden következmény nélkül.

Vajon a mai napig vannak ilyen világtól elzártan élő családok, ahol a skizofrén, depressziós apa és szintén beteg testvérei között kell felnőnie bárkinek?

Tara rendkívül erős és szerethető. Bámulatos amit véghez vitt, teljesen egyedül, kiszolgáltatottan.

(Kép forrása: Moly.hu)

Értékelés:
5 egyedüli cseresznye az 5-ből!!!

2020. június 7., vasárnap

Robert Lambry: Rajzolj mindenféle állatot

Leszögezem, hogy nem tudok rajzolni. Kicsit sem! Hosszú évek alatt a fa, virág, napocska mondhatni biztos kézzel megy, de egy normális macska vagy arc nem.
Többek között azért is tetszett meg ez a kötet, mert rengeteg állatot lehet a lapokra varázsolni, a macskától kezdve egészen a fácánig, de választhatunk pillangót vagy tücsköt is. Több mint százötven!! mintából mazsolázhatunk.
Egyébként az ötlet majd száz éves, az alapötlet, egy gyerekeknek szóló újságban jelent meg, így tanítgatva őket rajzolni. Így született meg aztán ez a könyv.

Már az első próbálkozásaimat siker koronázta - legalábbis én így éreztem - ha kicsit több időm lenne, szerintem rövid időn belül mester válhatna belőlem:-)




Remélem jól látszik a gyors fejlődés? A macska hátulról, elsőre ment :D

Értékelés:
5 rajzolt cseresznye az 5-ből!!!

2020. május 29., péntek

Ébredj William!

John Williams: Stoner

"Úgy éreztem, ebből semmi más nem sülhet ki, csak kényelmetlenség magának és boldogtalanság nekem."


Hogy mire és miért vártam öt évet? ( Ekkor jelent meg nálunk  magyarul a könyv) fogalmam sincs.
Ráadásul három évvel ezelőtt szülinapi ajándékként meg is kaptam a könyvet.

Egy vasárnap este elkezdtem olvasni és azt vettem észre, hogy nem eresztem. Pedig mostanában tele a fejem mindenfélével, nehezen tudok időt és főleg figyelmet szánni az olvasásra.
Valami varázsa biztosan van a könyvnek, pedig tényleg csak egy átlagos, hétköznapi ember életét meséli el a szerző.

Talán azért ilyen népszerű a kötet, mert őszinte, és mert az olvasó azonosulni tud William Stoner figurájával. Mindenki egyedinek, különlegesnek képzeli magát, és úgy gondolja járna neki, hogy különleges, érdekes élete legyen. Izgalmas, fordulatos, tele minden jóval a szív és a száj számára. Aztán ahogy öregszünk rá döbbenünk, hogy tucatnyi rohangál belőlünk a világban...
Stoner rokonlélek. Mindannyiunk kedves ismerőse. Neki sem jutott izgalom, csillogás. Felvillanó boldogság. Sok megalkuvás, beletörődés. Hogy nem lehet mindig, mindenen változtatni, újrakezdeni. Néha hagyni kell, hogy történjenek velünk a dolgok.

Minden hétköznapi hozzávalót felvonultat a szerző, talán ezért is annyira életszerű Stoner figurája. A zord gyerekkor, a szülők, akik szinte idegenek a számunkra. A mesés karrier helyett egy fix állás, ami a régi álmunk halvány körvonala csupán. Szerelemnek hitt, indult érzések, hogy aztán a jól ismert klisés házasságtörésig fajuljon a nagy szerelem. Az öröm, hogy van kinek tovább adni valamit magunkból, és a bánat, hogy a gyerekünknek sem biztosíthatjuk a pazar jövőt.


Aki tudja melyik filmbe hangzik el  a bejegyzés címe az kap egy szép piros, virtuális cseresznyét :-)

Értékelés:
5 Egyedi hópehely az 5-ből!!!!!


2020. május 24., vasárnap

Guillaume Musso: Az írók titkos élete


"- ..És mert a történetből még hiányzik az utószó.
- Nem biztos, hogy hallani szeretném.
- Én azért elmesélem."

Nagyon ígéretes volt a fülszöveg, ráadásul Musso kedvenc szerzőm, így nem volt kérdés, hogy azonnal akarom a titokzatosnak tűnő regényét.
Író, elvonulás, rejtély; mi más kell egy olvasónak a boldogsághoz?

Nathan Fawles a visszavonult író, egy sziget, egy női holttest, egy írónak készülő lelkes rajongó, egy újságírónő. Mindegyiküknek köze lehet a holttesthez.
Dióhéjban ennyi a történet. Természetesen a szereplők sorsa összefonódik, és ahogy halad a történet egyre nehezebb kitalálni kinek milyen szerep jut ebben az ámokfutásban. Mindenkinek van titkolni valója. Senki sem véletlenül választotta a festői szépségű, ám eldugott szigetet.

Számomra ott ment el a történet, hogy amint azt hisszük, hogy le lett zárva egy szál a szerző csavart rajta egyet, aztán még egyet, meg még egyet...így nem izgalmas, hanem idegesítő lett a végeredmény.

Musso maradhatna a romantikus vonalon...ez a krimiszál nem megy neki túl jól.

Értékelés: 3,5 bukott cseresznye az 5-ből!!!




2020. május 12., kedd

Marie-Aude Murail: A lélekdoki

"Sauveur háromnegyed óránként drámát és világot váltott, miközben a papír zsebkendős dobozának a tartalma egyre apadt.'

Egyáltalán nem érdekel, hogy sorozatról van/lesz szó, mert annyira bájos volt - igen, bájos annak ellenére, hogy rengeteg szenvedés van benne.

 Sauveur Saint-Yves klinikai szakpszichológus nem átlagos, és nemcsak a testmagassága miatt.  Színes bőrű és egyedül neveli a kisfiát. A nevét már meg sem említem.
Mondhatnám, hogy modern mártír, de ennek olyan rossz felhangja van.Magára, a saját bajára életére sosincs ideje, másoknak szenteli életét, idejét.
Mint minden orvosnak,  neki sem ér véget soha a munkaideje. Miközben kedvenc orvosommal hajtjuk a napi mókuskereket Sauveur kisfia világába léphetünk be, akinek minden páciens fogadó ideje alatt egy-egy újabb tanulságos avagy rémisztő mesét hallgathat meg.
Most is megemlítem a humort, ami nagyon eredeti, a sok kín között jólesik a kacagás. 

Ahogy lenni szokott a suszternek lyukas a cipője, Sauveur sincs ezzel másképp, furcsa üzenetekkel jelentkezik a múlt.

A hörcsög sem puszta véletlenségből került a borítóra.

"– Na szóval – foglalta össze a fiának –, a te hörcsögödnek a következők kellenek: Vitakraft hörcsögropi, répás Bombino, dizájnos játszótér, házikó, ahová elrejtheti a tartalékait, Coco Clean hörcsögalom és illóolajos tisztítózselé. Most már értem, miért csinálunk inkább gyereket."

Mindenképpen figyelni fogom a folytatást. Kár, hogy semmi infó nincs még róla. Nem bánnám ha már elérhető lenne.

Értékelés:
5 lélektelen cseresznye az 5-ből!! 

2020. április 28., kedd

Hová tűnt Aaron Falk??

Jane Harper: Az elveszett férfi

A szerző korábbi könyvei nem hagytak afelől kétséget, hogy kedvenc szereplőm(Lásd a bejegyzés címét) nélkül is el kell olvasnom az írónő legújabb könyvét.

A szerző hozta remek formáját és egy fergeteges családregényt  alkotott amelyben nem a szeretet és az összetartozás a leginkább jellemző. Már eleve úgy kezdődik a szövevényes lélektani krimi, hogy két fiútestvér áll halott fivérük felett...

Akárcsak a szerző két korábbi könyvében, itt is nagy szerepet kap az átlagtól eltérő helyszín, a kietlen és kegyetlen természet amihez vagy alkalmazkodik az ember vagy elveszett.
A kérdés az, hogy Cameron elveszett? Vagy valaki segített neki ebben?

 Bár hiányoltam Aaron Falk figuráját, ez akkor is nagyon jó volt. Szerintem percek alatt felgöngyölítette volna a szálakat!

Mind színészek vagyunk, a látszat mesterei. Senki sem tudja melyik az igazi arcunk.
Egy családregény remek szereplőinek alakítását követhetjük nyomon. A család amely összetartozik, de nagyon nem mindegy mi tart össze egy közösséget.

Egészen a könyv végéig kétségek között tanakodhatunk, hogy a sok szereplős lélektani krimiben ki a tettes és ki az áldozat.
Ismét nagy hangsúlyt kapott a világtól elzárt farmok egyedi és utánozhatatlan hangulata. A természet erejének, és az időjárás szeszélyeinek kitéve.
Teljesen a könyv hangulata alá kerültem, faltam az oldalakat, és igen minden észérv ellenére vártam, hogy Aaron falk benéz hozzám egy percre.

Értékelés:
5 magányos cseresznye az 5-ből!!!

2020. április 25., szombat

Jessica Barry: Szabadesés

Pontosan azt kaptam a könyvtől amit vártam. A realitás talaján mozgó thriller egyetlen unalmas mondatot sem tartalmaz, már az elején rögtön a sztori közepébe csöppenünk.

Allison és párja kis repülőgépe lezuhan, Ő túléli de a vőlegénye nem. Érdekes módon Allison csodával határos túlélése után valamiért menekülni kezd, nem tűnik jó ötletnek, hogy megvárja a segítséget. A senki földjén, egyedül, bármilyen tartalék nélkül vág neki az ismeretlen terepnek.

Allison és anyja Maggie szemszögéből felváltva ismerhetjük meg anya és lánya viszonyát. Főleg persze Allison életét, aki azt hitte sínen van az élete.
Érdekes módom minél jobban halad a történet annál több titok kerül a felszínre mind Allison, mind a családjuk életéből.

Miközben Allison halad a maga útján éhesen és egyedül, addig anyja makacsul kitartva  nyomoz lámya- számára- ismeretlen élete után.

Nagyon szépen felfejtődnek a szálak. Allison egyre közelebb kerül a céljához, Maggie pedig már túl sokat tud...

Nem túl bonyolult,mégis minden apróságra odafigyelő történetet kaptam, ami simán megtörténhet.
Csak azért nem kapta meg a kapitális öt cseresznyét, mert van ami kicsit kiszámítható volt.

4 lezuhant cseresznye az 5-ből!!!

2020. április 10., péntek

Csupa kaland


Már régóta szerettem volna valamilyen könyves tatyót. Az Alexandra kiadó jóvoltából megszereztem, és szerencsére nemcsak olyan szép mint a képen, de akciós is volt. Most nagy elégedetten hurcolom magammal mindenhová :-)



2020. március 31., kedd

Nicolas Barreau: Piciny csodák kávézója

 
"Az éjszaka közepén már új nap kezdődik."

Mostanság mindennél jobban szükség lenne kellemesgondolat- ügyi miniszterre!! Mindenkinek külön - külön.
Az egész történet hangulatos, bájos, életigenlő. Balzsam volt a lelkemnek.

Szerintem az a titka a szerzőnek, hogy kicsit távol tartja tőlünk a szürke hétköznapokat;  nincs csekk, meg elromlott mosógép, csak az érzelmek miatt aggódhatunk. Meghasad e a szerelmes szív, avagy nem. Barreau világában csak az érzelmek miatt főhet a fejünk.

Nelly hiába él Párizsban egy szerelmi csalódás miatt Velencébe utazik. Persze nemcsak a csalódás, hanem egy titok miatt is amit szeretett nagymamája hagyott hátra egy gyűrű és egy könyv képében.
Velencében aztán egyik kalandból csöppen a másikba.

Nekem kicsit fura volt, hogy a nagy rejtély teljesen háttérbe szorult, Nelly nem nagyon foglalkozott vele. Igaz volt sokkal jobb dolga is. Távol kellett tartania magát a szerelemtől.

A szerző remek hangulatteremtő, így nem volt nehéz elringatózni a szerelem gondoláján. Bár Az író eddig nálunk megjelent könyve ugyan arra a kaptafára készült, mégsem mondhatom, hogy egyformák. Én minden könyvében megtaláltam azt ami miatt a könyvet választottam Néha még magamon is csodálkozom, hiszen alapvetően nem szeretem a romantikus történeteket.

Értékelés:
4 gondolás cseresznye az 5-ből!!!

2020. március 28., szombat

Hétvégi stresszmentesítéssss

Szándékosan nem kerültek a képre a szép textil maszkjaim...
Erika - még mindig imádom ezt a kis bögrét 💝





2020. március 24., kedd

Sarah Dessen: Kulcsra zárt szív

Bevezetőként megemlítem, hogy még mindig utálom, hogy az angol cím ordít a borítóról, holott a könyv magyarul van.
Egyébként maga a borító nagyon csajos és vidám.

Csak azért szántam (meg) rá magam erre a YA történetre, mert a szerzőről jó élményeim vannak. Nosztalgiáztam egy kicsit.

Egy egyáltalán nem tökéletes anya két lánya. Röviden ennyi a sztori. Ruby anyja eltűnése után egy ideig hihetően eljátssza, hogy nincs egyedül. Aztán persze lebukik, és régen látott nővérénél helyezi el a gyámhivatal. Ruby élete gyökerestől megváltozik. A szűkös élete után, ezer újdonság és lehetőség várja. Hatalmas ház, új iskola.És persze egy teljesen más testvér, mint akire emlékszik.

"Sokkal könnyebb  elérni, hogy elvesszünk, mint, hogy ránk találjanak." 

Ruby egyrészt ragaszkodna a régi életéhez, hiszen ezt szokta meg. Na meg persze mi lesz ha anyja vissza jön, ő pedig meg nincs ott? Feladta a kicsi, és koszos albérletet. na és a munkát, amit tulajdonképpen Ruby végzett az anyja helyett.

Ruby régi életének levedlése, az új életbe való beszokás. Na meg a harag, hogy nővére elhagyta. Így elmesélve nem is olyan eget rengető sztori, mégis olvastatta magát.

Persze nem hiányozhatnak a klisék sem, mint a helyes fiú a szomszédban.Vagy a  közhelyek, mint például az – Aki messzire megy soká marad- kevesebb is elég lett volna. De ezeket könnyen megbocsátottam mert a történet egészében véve nagyon is jól meg lett írva.

Értékelés:
4 zsír új cseresznye az 5-ből!!!

2020. március 20., péntek

Rebecca Rosenberg: Mrs. London titkos élete


 "Felejteni tudni, ez általában egészséges és normális. /Jack London: Kóbor csillag/"


Már most az elején elárulom, hogy Jack London feleségének nem sok titkos élet jutott.
Jack London nem volt valami szimpatikus személyiség, sajnos még egyetlen művét sem olvastam, de biztosan tehetséges volt, ha a mai napig olvassák a műveit.

Fordulatokban, izgalmakban, szerelmekben, és utazásokban gazdag negyven évet élt, igazi hedonista volt.
Nem érte be kevesebbel az első világháború idején mint egy huszonhat szobás impozáns házzal;  központi fűtéssel, medencével!!, meleg vízzel, hűtővel. És ez csak egy volt a gigászi tervei közül- farmok, házak,  pompás vacsorák. Mindeközben egyáltalán nem élt jól, állandó adósságok, kölcsönök között vergődött.
Felesége próbálta kézben tartani a pénzszórást. Minden nap rá kellett vennie férjét az írásra- A hírneve volt a garancia arra, hogy kapjanak kölcsönöket. Charmian saját karrierjét háttérbe szorítva őrizte a családi tűzhelyet, és árgus szemmel figyelte csalfa férjét.
Barátjuk Houdini nagy benyomást tett a nőre. Jack London persze a riválist látta benne.

"Bár mindketten a szórakoztatás nagymesterei vagyunk, én megőrzöm a titkaimat, míg ön világgá kürtöli azokat."

Jack London számára az élet egy nagy játszótér volt, és persze benne minden játék csak az övé. Bár Charmian nagyon szerette férjét azért neki is megvoltak a saját kis tévútjai.
Számomra volt jó pár olyan húzása a híres írónak ami rendesen sokkolt. Ilyen például amikor  nemcsak felesége könyvét segített kiadni, de szeretőjét is patronálta...

Izgalmasan és érdekesen gyúrta össze a szerző a valóságot és a fikciót. Minden egyes sorát élveztem.

"Behajóztam vele a Salamon - szigeteket, megkerültük a Horn- fokot, elkísértem Mexikóba, ahol haditudósítóként dolgozott, és tizenkét éven át szerkesztettem a könyveit. Ápoltam és szocialista-elvtársa voltam . A neje voltam, a szentségit!!!"

Értékelés:
5 állandóan író cseresznye az 5-ből!!! 



2020. március 7., szombat

Emma Cooper: Dalban mondom el ...


Igazán különleges olvasmányra bukkantam a szerző művében. A fülszöveg alapján volt egy elképzelésem, hogy nagyjából mire is számíthatok. Mély és különleges történet nemcsak a szerelemről., de a párkapcsolat mellett a fő csapásvonal a gyereknevelés és a család.

Veszteségek és tragédiák alakították Melody, két gyereke és férje életét. Fia iskolai bántalmazás elszenvedője, lánya tizenegy éve eltűnt apjukat keresi. Melody pedig egy fejsérülés utóhatásaként dalra fakad minden stresszes helyzetben.
Ebből a hatalmas káoszból kellene összerakni egy működő családot, és megoldást találni minden problémára.

Egy nem átlagos, de nagyon összetartó család. Ahol mindenki egyformán fontos.

Melody nem várt nyomra bukkan férje eltűnésével kapcsolatban...

A könyv egy része nagyon tetszett. Egyik felem mindent elhitt amit olvasott, de vannak a történetben olyan fordulatok amikhez az én fantáziám már nem ér fel. Ez nem feltétlenül a könyv hibája.

A szerző gyönyörűen fogalmaz, élvezet volt olvasni a sorait. Legfőképpen ezért (is) tetszett a könyv. A másik remek dolog, hogy, minden szereplő teret kap a történetben. Sokszínűbb lett így a történet, hogy minden szereplő megszólalhatott.

Az életünkben a család adhatja a legtöbb örömet, és okozhatja a legnagyobb fejtörést.

Értékelés:
4 családi cseresznye az 5-ből!!!

2020. március 2., hétfő

Emma Donoghue: A rokon


 "Az utazásban pont az a lényeg, hogy megtanuljuk:nincs olyan, hogy normális."

Nagyon vártam ezt a könyvet, a szerző nekem már bizonyított. és nemcsak abban, hogy jókat ír. Tetszik, hogy mindig új témákhoz nyúl. Korábbi két kedvencem tőle  A csoda és a  Hétpecsétes titok -mindkettő zseniális.

A mostani regénye egy nyolcvanéves idős férfi, és egy égből pottyant  tizenéves rokon története. Nemcsak a generációk közötti ordító különbségekre világít rá a történet, de a nyugdíjas professzor Noah múltjából is felbukkan egy izgalmas szál.

Noah élete minden fontos szereplőjét elveszítette. Felesége és húga halála után már csak az emlékei maradtak. Kerek születésnapjára meglepi magát egy Nizzai úttal. Még húgával tervezgették a nagy utazást, hogy újra láthassák gyerekkoruk színhelyét.
Húga hagyatékát rendezgetve anyjuk holmija között furcsa fényképekre bukkan.

Nizzába az elveszettnek hitt unokaöccsével érkezik, a kényszerű együttlét mindkettejüket próbára teszi. A fiú apja halott, anyja börtönben ül.
A két leharcolt ember próbálja kihozni a maximumot az együtt töltött időből.

Ahogy egyre több helyszínt és szereplőt azonosítanak a rejtélyes képekről, úgy csapnak össze a hullámok Noah feje felett. Persze saját vívódásai közepette sem feledkezhet meg Michael-ről, akinek éppen olyan bizonytalan a jövője, mint amilyen Noah családjának a múltja.

"Noah a sötétben feküdt, türelmes, megszállott ügyészként gyűjtötte a bizonyítékokat a saját édesanyja ellen." 

Nem szeretnék mindent elárulni a történetről. Annyi biztos, hogy ezen történet alapján biztos, hogy sokféleképpen meg lehet menteni egy embert.

Az hogy mennyi mindent ad az olvasás az embernek, mi sem bizonyítja jobban mint a sok összefüggés, szereplő amire/ akikre rá lehet csodálkozni. Például a könyv megemlíti Man Ray nevét, én pedig nagy örömmel konstatáltam, hogy tudom ki az, hiszen a korábbi olvasmányom- A fény kora -  egyik főszereplője Man Ray volt!!!

Értékelés:
4 megmentett cseresznye az 5-ből!!!

2020. március 1., vasárnap

Abby Fabiaschi: Szerettem élni

"Ha bánt az élet, fogj egy könyvet, és lépj át egy másikba."

Ez a remek könyv nagyon sokáig várt rám. Nagyon bánom, hogy nem vettem már korábban a kezembe. A komfortos mennyország c. könyvvel emlegetik a fülszövegben, ezért is akadt meg rajta a szemem.

Madeline az anya és feleség fentről látja csonka családja szenvedését.
Madeline halott, ők élnek, és nem értik mi történhetett, hogy az a Madeline akit ők ismernek eldobta az életét.

Rettentő csavarra meg húhára számítottam, de sokkal többet kaptam. Egy remekül összerakott regényt, amiben mindenre van magyarázat, nem mellesleg humoros is.

Különleges és nagyon szerethető volt az összes szereplő és maga a történet is. Nem volt nehéz elhinni amit a  szerző leírt.

Sajnos még tavaly olvasásom volt, így ennyi maradt meg belőle:-)

Mindenképpen megérdemli az 5 cseresznyét!!!


2020. február 29., szombat

Van egy álmom

Az álmodozás az élet megrontója, vagy megmentője, ugye attól függ...Én mostanában gyakran álmodozom - a rémálmaim közepette- hogy milyen is lehetne az ideális életem. Hogyan telnének napjaim-általában semmittevéssel,minden felelősség híján, ráérősen, és elégedetten. Ennek valószínűleg köze van a téli fáradtsághoz, de lehet, hogy ez már a tavaszi fáradtság?? Nehéz eldönteni.
Pont az az időszak van amikor marhára topon kellene lennem. És nehéz úgy tenni mintha ott lennék. Minden hétköznap egy maraton, de rendre leverem azokat a szenya akadályokat. Sikerélmény nulla.
Ilyenkor persze jöhet az álmodozás!


2020. február 25., kedd

A zacskós tulipán

Mi sem bizonyítja örökös lemaradásom - minden téren!! - az, hogy ma egy csodás szabadnapomon  a hét (majdnem) közepén, észre vettem egy zacskót ami tulipán hagymákat rejt(ett).
Két bibi is volt a nagy rá csodálkozással; egyrészt szegényeket még ősszel! el kellett volna ültetnem, másrészt azért szúrtak szemet, mert szó szerint kizöldelltek a zacskóban...
Nagy szégyenemben eldobtam kaszát, kapát. Töröltem minden elkövetkező fél órára betervezett programot ( főzés elkezdése, mosogatás elkezdése, és még sok minden elkezdése) elő túrtam egy cserepet és virágföldet, és tavaszi hangulatot varázsolva gyorsan elültettem őket. Közben  pironkodva kértem tőlük elnézést az okozott szenvedésért.
Persze úgy is felfoghatom, hogy új tulipán fajtával kísérletezem, a zacskóssal.




                                            (Kép forrása: Google)

2020. február 7., péntek

Whitney Scharer: A fény kora

"Kioldotta a zárat, és ahol addig nem volt semmi, egyszer csak ott termett a művészet."

A könyv megírásával a legfőbb célom az volt, hogy Leet olyan bonyolult nőnek ábrázoljam, amilyen valójában volt; gyönyörűnek, tehetségesnek, ugyanakkor törékenynek és sebezhetőnek.
A szerző tökéletesen teljesítette a küldetését. Pazar regényben ismerhetjük meg Lee Millert.
Érezhető az az éles kontraszt amivel be szerette volna mutatni a fiatal és zabolátlan szerelmes nőt, aztán a fotóművészt  a háború poklában, majd megkeseredett, színehagyott embert.
 Mostanában már másodszor fordul elő velem, hogy önkéntelenül is egy olyan nőről olvasok aki valóságos személy volt. Én kicsivel több mint egy hónapos voltam, amikor 1977-ben Lee elhunyt. Kétszer volt férjnél.
Lee Miller (Forrás: Google)

 1966-ban kéri fel régi barátnője és főnöke a Vogue szerkesztője, hogy munkásságának megmentésre irányuló utolsó szalmaszálaként írjon Man Ray-el való kapcsolatáról. A lapokon felváltva elevenedik meg a lüktető Párizs a művészeivel, aztán a vérzivataros háború.

Élete meghatározó része, és szerelme a festő és fényképész Man Ray, akinek a  tanítványa lesz.
1929 -ben ismerkednek meg Párizsban, Lee ekkor huszonkét éves. A nála jóval idősebb férfi oldalán tanulja meg a fényképészetet. Felnő egy komoly kapcsolat buktatóihoz miközben  családjához, főként apjához való bizarr viszonya is állandóan kísérti.  Fényképez, vagy éppen filmben vállal szerepel. Ray pedig vagy rajong érte, vagy uralkodni próbál rajta.
Miután Lee kinövi Ray mellett az asszisztens szerepét, a férfi konkurenciának tekinti Lee-t. Irigység, lopás, csalás fűszerezi az egyébként sem hétköznapi kapcsolatukat.

Héjanászuk  húsba vágón elevenedik meg a lapokon. Olyan a történet mint egy pazar díszletekkel és karakterekkel teli film, amit tátott szájjal bámulunk.
Nem vagyok egy érzelgős típus de az utolsó oldalak olvasása közben bizony könnybe lábadt a szemem.

Számomra kicsit sok alkohol fogyott, már attól rosszul voltam hacsak egy pohár előkerült. De persze ez az akkori korszak elkerülhetetlen velejárója volt.
  



Értékelés:
4,9 bohém cseresznye az 5-ből!!!


2020. február 6., csütörtök

Anno




 A szorgos hétköznapokban sokszor eszembe jut, hogy vajh' tavaly ilyenkor mit is csináltam, vagy éppen olvastam.
Nos tavaly februárban többek között az Anyám titkai  könyvet olvastam, ami nagyon tetszett!!!
Jó, hogy ennyi idő elteltével is rögtön beugranak a könyvek okozta hangulatok, érzések. Bárcsak az élet minden területén ilyen éles elme lennék!!!

Micsoda szerencse, hogy a február egy rövid hónap, így befejezettnek tekintem a könyv rendelgetést. ( Három darab.) Nagyon figyelek!! a kiadásaimra, szemmel tartom saját magam :-)

2020. február 1., szombat

C. W. Gortner: A Romanov cárné

 "Jobb néhány boldog illúzió, mint tízezer igazság."
/Puskin/

Az olvasó mindig azokkal szimpatizál akiknek a szemszögéből megismered a történetet. Most se volt ez másképp. A nagyívű regény a Romanov dinasztia hanyatlásáról szól.
II.Miklós cár édesanyja van a középpontban. 1863-ban, nővére esküvőjével indul a lélegzetelállító kaland, ami ez esetben sajnos szomorú véget ér. Alexandra cárné és gyerekei életútja gyönyörű keretbe foglalva.

Nem ez volt az első könyv amit a Romanovokról olvastam, de azt hiszem nem lehet megunni. Annyi minden történt velük, és nem mellesleg halálukkal egy háromszáz éves dinasztia szűnt meg létezni.

Mint mindig a szerző most is elérte, hogy ne tudjam letenni a könyvet. Fantasztikusan ír, teljesen a hatása alá kerültem.

Azt, hogy mit csinált jól, avagy rosszul II.Miklós cár, vagy éppen az édesanyja, annak már nincs jelentősége. Utólag már senki sem tudja megmondani, hogy mi lett volna ha...

 "Álomvilágban éltünk, hímes tojásokként, egy lakkozott, aranyozott, ragyogó álomvilágban, miközben nem vettük észre, hogy a kapuinkon kívül a világ lassan elenyészik."

Egy hatalmas családot nagyon nehéz összefogni, hát még ha uralkodói családról van szó. Az egyéni érdekek, szerelmek, az ország érdeke. Megannyi feladat, és megfelelési kényszer.

A szerző mint mindig most is zseniálisat alkotott.


"Fogalmam sem volt mi vár ránk. Nem voltak előérzeteim." 
 

Értékelés:
Nem kérdés 5 romanov cseresznye.


 
 

2020. január 19., vasárnap

Az ébredő hörcsög


Hosszú idő után érzem a kellemes bizsergést pár hamarosan megjelenő könyv miatt. Biztosan benne van az is, hogy két szerző, ( Emma D. Mitch A.) már régi jó ismerősöm, így remélem nem okoznak csalódást.
A két újonc pedig ígéretes. Frannie L. borítója pluszban gyönyörű is.







2020. január 17., péntek

Paula McLain: Szerelmünk romjai

Bár a szerző A párizsi feleség könyvét 2012!!-ben olvastam, nagyon is erősen élt bennem a történet, így nem volt kérdés, hogy sort kerítek egy újabb adagra Hemingway életéről. Nem is tudom mit vártam, már maga a cím sem túl biztató.
Mondhatni egy újabb feleség (újabb) szenvedései elevenedik meg a lapokon. Hemingway feleségeinek a kezdeti lángolás (és öröknek hitt szerelem) után a mellőzöttség, és a szenvedés jut a híres író mellett.

Martha Gellhorn hasonlóan tehetséges mint Ernest, de hiába okos és talpraesett nő  Hemingway kezeiben gyenge báb lesz.
Az egész könyv alatt rettentő mérges voltam Marthara hiszen egyedül is bármire képes, mégis Ernest-től teszi magát függővé, legyen szó bármiről. Igazán kivételes nő volt Martha, nem egy átlagos háziasszony típus. Készakarva kereste a kihívásokat és a veszélyt.

Duplán szenvedhetünk, hiszen a második világháború adja a rémes díszletet a szerelmesek csatájához.
Ebben az időben jelenik meg az Akiért a harang szól, Hemingway tarol vele. (Olvastam, és tetszett.)
Egyébként a karrier nő és férfi szemszögből ábrázolva nagyon is mai téma. Hiszen még ma is ott tartunk, hogy a nőknek maximum egy tisztességes állás és szakma lehet vágyaik netovábbja, még a férfiaknak jár a karrier. És nem kérdés kinek kell feláldoznia álmait társa karrierjének oltárán. Természetesen önként és dalolva.

Azt nem írhatom, hogy csalódás volt a könyv, de azt hiszem a A párizsi feleség valahogy jobban megfogott. Lehet az író szerelmi életének már ismert forgatókönyve miatt nem éreztem, hogy meglepetés érhet. Nem hiszem, hogy egyhamar fogok olvasni Hemingway életéről. Magánemberként rettentően nagy csalódás ő nekem. Persze tudom én, hogy nem őt kell szeretni, hanem a műveit.

A könyv nagyon igényes, kemény fedeles, védőborítóval. Öröm volt kézbe venni.

Értékelés:
3 választott cseresznye az 5-ből!!


2020. január 4., szombat

Christina Baker Kline: Egy darabnyi világ


"Olvastam egyszer egy asszonyról, aki kelepcébe kerülve a saját házában megőrül, és azt kezdi hinni, hogy a tapéta mögött lakik. Azon kezdek töprengeni, hogy vajon örökre ebben a házban fogok - e élni, fel - alá mászva a lépcsőn, mint az a nő a történetben."



Ha valakinek ismerős a szerző neve az nem véletlen, az Árvák vonata -korábbi könyve- is fantasztikus volt.
 Maradunk az igaz történeteknél, ezúttal Christina Olson és a híres festő Andrew Wyeth  barátságáról olvashatunk. Vagyis inkább Christina életéről, akire nem sokan emlékeznének, ha nem született volna meg a híres festmény róla a Christina világa. (bal oldali kép) Részletek itt: Wikipédia


1896.  Christina három éves. A korábban makkegészséges kislány lázas lesz. Mire felépül kezeit és lábait képtelen használni. Ettől eltekintve, vagy pont ezért a makacs és öntudatos lány igyekszik teljes életet élni. A farm ahol felnő, nem is nagyon hagy más választást, hiszen minden dolgos kézre szükség van.
A sokgyerekes családban aztán szép lassan mindenki elkezdi a saját életét. Csak Christina nem. Ő és a farm állandó. Vele nem, csak körülötte történnek a dolgok.
Imádott nagymamája halála után még inkább egyedül érzi magát.

Az elvárás, az akkori élet vitathatatlanul lefektetett mintái Christinánál nem érvényesek. Az erős, egészséges fiatalság, majd férjhez menés, szülés; egyhangú bár mindenki által áhított boldogsága egyre távolabb kerül tőle. Minden, aminek közelednie kellene elérhetetlennek tűnik.

A magány és a  csalódások megedzik Christinát, emelt fővel viseli a sorsát. Persze ahogy telnek az évek a kétely és a félelem egyre erősebb.

Az igaz történetek mindig levesznek a lábamról. Ez most sem volt másképp. Látszólag nem történik semmi a lapokon. Egy átlagos élet, átlagos történései. Mégis a főszereplő annyi mindent ad az olvasónak, a nőknek. Tartása van, nagyon bátor, nagyon emberi.

Értékelés: 5 festett cseresznye az 5-ből!!!

(Réka ! Nagyon ajánlom.)dle így mennyi mindendhat az olvasóknak, a nő