2020. július 30., csütörtök

Josie Silver: Egy decemberi nap


Azt nem mondom, hogy nagyon időszerű és aktuális volt ez az olvasmányom. Az biztos, hogy régóta szemeztem vele.
Az elején azt éreztem, hogy akár kedvencet is avathatok, aztán ahogy haladt a történet, úgy lohadt a lelkesedésem is.

Adva van két barátnő, Laurie és Sarah és a férfi akit mindenki szeret; Jack.
Nos a tipikus szerelmi háromszög, évekig elnyújtva.
Nagyon hasonlít a Szerelem kölcsönbe könyvre. Mondjuk az valamiért jobban tetszett.

Nemcsak Laurie de Jack szemszögéből is megismerjük a kapcsolatuk alakulását. Egyébként nagyon idegesített, hogy Jack karaktere folyamatosan káromkodott, mintha ez az egyetlen ismérve lenne egy férfi szereplőnek...
Néha megcsillant a szerző remek stílusa, de agyonvágta a sok szerencsétlenkedés. Emberek akik évekig mást szeretnek, mégsem tesznek egymásért semmit. Mindezt azzal magyarázva, hogy a legjobb barátnőt és a barátnőmet nem bántom meg, de a háta mögött azért kavargatunk, sóhajtozunk...hazudunk.

Biztosan velem van a baj, de annyi alkohol fogyott a történetben, ami egy kisebb város lakosságának májának kuka.
Nem értem, hogy miért kell az élet minden pillanata  mellé egy poharat is szorongatni, lehet az öröm, bánat vagy éppen szürke hétköznap.

A könyv fülszövege nagyon sokat elárul, aki szeretne némi meglepit, ne olvassa végig! A borító viszont szép.

Értékelés:
3,5 félrenéző cseresznye az 5-ből!!!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése