2019. augusztus 23., péntek

Két ifjú

Julie Buxbaum: Hogy folytassam?

Nem is az a kérdés, hogy folytassam, hanem, hogyan kezdjem el, ugyanis szegény könyvet nem most olvastam ám. Egészen pontosan két hónap telt el azóta.
Nem tudom miért kanyarodtam vissza az ifjúsági vonalhoz. Valószínűleg azért mert a lelki nyugalmam megőrzésében az is szerepet játszik, hogy próbálom nem csak az éppen megszerzett köteteket olvasni, hanem a régebbieket sem szeretném büntetni.

Már kezdem megszokni, hogy minden YA kötetben van egy fura srác, vagy egy fura lány.
David fura, Kit népszerű. Aztán a sors egymás közelébe sodorja őket. Kit jól kezeli David furcsaságait, David pedig reménykedik, hogy nem is annyira fura, és végre neki is lehet barátja.
Van egy pici rejtély, vagy ha úgy tetszik titok Kit életében. Azóta Kit másképp látja önmagát, és régi -népszerű -  barátai szinte taszítják.

Végig izgalmas volt, és azt hiszem ügyelt a szerző arra is, hogy a különcségek ne legyenek túlsúlyban.
Szerintem így egy ilyen szimpatikus történeten keresztül nagyon elfogadóak tudunk lenni. Kár, hogy az életben teljesen más azok sorsa akik kilógnak a sorból.

Négy erőteljes cseresznyét kapott tőlem, az ötből!!

John Green: Teknősök végtelen sora 

Érdekesség, hogy ez volt az első és utolsó olyan könyvem ami a nagy népszerűségnek örvendő, - és korán hamvába holt  -  Book a sloth Club meglepetés könyve voltA könyves dobozokra szakosodott "gyár" 2017 őszén dobta piacra az ötletét, de valamiért nem sokáig bírták...azért a tizenöt perc hírnév megvolt.


John megvett engem a Csillagainkban a hiba könyvével, és azóta is ezt keresem, azt a varázslatot újra és  újra. Mondjuk ez az én hibám, hiszen nem lehet egy szerző összes műve egyformán zseniális.

Ezen történet nagyon olvasmányos volt ugyan, de kicsit tele van a padlás a különc ifjakkal - itt a lány a különc Aza. Különböző, válogatott és  borzalmas gondolatoknak ad helyet nap mint nap a fejében. Így a valódi élete, a történések körülötte nehezen jutnak el hozzá.
Persze itt is van egy személyes tragédia.
A fiú Davis aki dúsgazdag, és akinek eltűnik az apja.
Ebből a nagyon különc párosból és helyzetből lesz egy kis kaland, aminek részévé válhatunk olvasás közben.

Nekem Aza barátnője vitte el a pálmát. Aza nekem túl sok volt.

Azt hiszem jó ideig végeztem a különc ifjakkal.

Értékelés:3 messzire menő cseresznye az 5-ből!!!


2019. augusztus 18., vasárnap

Ahogy én nyaralok

Úgy gondoltam, hogy a hosszú hétvége elé toldott egy hét szabadságom alatt el fogok olvasni vagy száááz könyvet - na jó, én már háromnak is örültem volna.
Sajnos nem így történt, és ez rendkívül módon frusztrál, mi több idegesít, dühít és szomorúvá tesz.

Nyilván tartás szerint jelenleg öt könyvet olvasok...igazából egyet. Kettőt elkezdtem, és félbe is hagytam - A titkos feleség; remek, csak nekem nem nyújtott újat a Romanovok életéről. Sosem zöldebb ; a fülszöveg messze felülmúlta magát a könyvet.


Viszont haladtam a felhalmozott újságokkal - igaz lapozgatás közben is azon dühöngtem, hogy nem haladok a könyveimmel. Bah!!!
Az igazat megvallva nem is tudom igazán mihez lenne hangulatom...vagyis most laza, nőcis sztorit olvasnék az értelmesebb vonalból.  Igaz a Teknősök végtelen sora egész jó, csak kár, hogy YA.

Voltam moziban és az új Tarantinó film egész jó.

Egyébként meg Rose elégedetlen!!! vagyis én...nem tudom miért, biztos a front, vagy a korom. Semmi sem jó, és szerdán meg már újra munka ,és aztán már meg ezért nem lesz időm olvasni. Ördögi kör.

Jó hír, hogy nem rendeltem könyvet! Hát nem nagyszerű??

A képen én szerepelek a kutyámmal - na ilyen ha én nyaralok:-)

2019. augusztus 14., szerda

Elin Hilderbrand: A tökéletes pár

A szerzőt folyamatosan szemmel tartom, mert főleg nyárra szeretem betárazni a könyveit.

2013-ban kezdődött a   A sziget   könyvével, aztán jöttek sorba a többiek; A pletyka, A pártaláló, Mezítláb , végezetül de nem utolsó sorban a Hajótöröttek -ami szintén szuper volt, csak azt nem értem miért nem írtam róla...A polcon pedig vár még az Amerikai paradicsom.

Most azt mondom, hogy ezidáig számomra ezen könyve volt a szerzőnek a legerősebb. Tele van fordulattal, meglepetésekkel, és nagyon sok árulással.

A helyszín mondhatni örök; Nantucket, most egy nagyszabású esküvőnek ad helyett. A gazdag és befolyásos Winbury család fia nősülni készül. Akárcsak anno a Titanic c. filmben az esemény emlékezetsnek ígérkezik, hiszen tömegével küldték szét a meghívókat, aki számít az ott lesz... Ám Celeste a menyasszony mintha valami furcsa révületben élne, alig örvendezik ami egy boldog menyasszony dolga.

Celeste anyjának, aki épp a rákkal vív ádáz harcot, éppen csak feltűnik lánya boldogtalansága, mikor az esküvő napja előtt Celeste barátnőjét holtan találják a tengerparton.

Elkezdődik a szálak felfejtése, ki, mikor és hol volt az ominózus éjszakán. A menyasszony tanújának halála dominóként hat az összes szereplőre, és hamarosan kiderül, hogy itt bizony senki sem az akinek látszik.

Utólag lehet mondani, hogy azért sejteni lehetett, hogy Hilderbrand mindenkire ráhúzza a vizes lepedőt, de olvasás közben csak egyik ámulatból a másikba estem.
Remekül volt összerakva, és az adagolás is grammra pontos volt, fenntartva egészen a történet végéig a feszültséget.
Nekem a végszó azért elég kicsit szólt. A sok csalás, ármány, és árulás után kicsit vérszegény lett a befejezés. Egész hajmeresztő spekulációkba hajszoltam magam, ehhez képest egyszerű lett a vége.

Értékelés:
4,9 ármány piros cseresznye az 5-ből!!!

2019. augusztus 13., kedd

Greer Hendricks - Sarah Pekkanen: ...És én téged el nem hagylak

Már nem is lehet nyomon követni a női thrillerek áradását, innen szép kihalászni a jókat.

Két okból döntöttem a könyv mellett; jó volt a fülszöveg és akcióban vettem.

Klasszikus szerelmi háromszögnek tűnik a történet. Az egyik oldalon adva van az elhagyott, magányos feleség. A másik oldalon a jóképű ex férj és annak hamvas, újdonsült kedvese.
A volt feleség lassan áll talpra, új élete sehogy sem tetszik neki. Rögeszmésen figyeli a távolból volt férjét.

"Az ő élete Richarddal most kezdődik. Az enyémnek - úgy tűnik - lassan vége."

Lassan bontakozik ki az olvasó előtt, hogy kiről is szól a könyv első fele, illetve kicsit zavarosnak tűnhet, de aztán minden helyére kerül.
Innen aztán felgyorsulnak az események. Amit korábban az ex feleség tett, jó ötletnek tűnt, de aztán rádöbben mit is művelt...

A szerző próbált többet belevinni a klisék halmazánál, ezért belegyúrt több múltbeli szálat is apró titkokkal, tragédiákkal, így még hangsúlyosabbak lettek a szereplők tettei.

Bár mindenkinek megvolt a maga oka a viselkedésére, én eléggé hajmeresztőnek gondolom, hogy egy -egy csalódás, régi sérelem egy életen át mozgató rugó legyen. Hogy erre építsek fel egy életet, hogy minden döntésemet ez határozza meg. Hogy sohasem az érzelmeim vezetnek, hanem racionálisan döntök minden helyzetben. Ilyen szerintem nincs.
Ha ezt figyelmen kívül hagyjuk akkor azt lehet mondani, hogy egy remek thriller lett.


Kíváncsi lennék, hogy gyakorlatban hogyan néz ki, hogy két ember ír meg egy regényt. Na meg, hogy mennyit vitatkoztak egy -egy fejezetről.

Értékelés:
4 halványuló cseresznye az 5-ből!!!

2019. augusztus 11., vasárnap

Még egyszer

Nagyon ritka, hogy én egy könyvet  újra olvassak, és nem csak az időhiány miatt, és azért mert túl sok a jó könyv. Hanem azért is, mert azt gondolom nem tud annyira új és izgalmas lenni a második vagy sokadik nekifutás, hogy érdemes legyen "leragadni" egy könyvnél.

A Fény az ablak mögött kivétel ! -2013-ban jelent meg először a General Press gondozásában, idén pedig újra - És azért kivétel mert ennyi idő eltelte után meglátva a könyvet - még ha új ruhát is kapott - azonnal megrohantak a kellemes érzések, a történet egy - egy mozzanata. Ebből már tudtam, hogy ezt újra fogom olvasni!

Akárcsak korábban, most is magával ragadott  a két idősíkon futó történet, amiben minden szerepel ami egy remek regényhez kell; kastély, szerelem, titok a múltból, háború.

A szerző olyan remekül fésülte össze a jelent és a múltat, hogy szinte levegőhöz sem jutottam olvasás közben.  A szereplők elevenek, a cselekmény izgalmas és sodró lendületű, nincs idő unatkozni, sóhajtozni. Hajtani kell a lapokat, mert tudni akarjuk minden kérdésre és titokra  a választ.



Bár nagyon szép, kellemes színvilágú lett az új borító, nekem a szívem csücske az első kiadás ruhája marad. 

Értékelés:
5 újra érő cseresznye az 5-ből!!!

2019. július 23., kedd

Én meg zsákbamacska

Soha nem vásároltam még ilyen akció keretében amit az Alexandra kiadó hirdetett.
Történt ugyanis, hogy vasárnap mi mást csinálhatna egy könyv moly, mint könyveket olvas, könyveket vesz, könyvekről olvas.
Aztán megtörtént, hogy megláttam ezt az akciót- 10 darab könyvet adtak 4999forintért- ez még a hülyének is megéri, hát még nekem!!! gondoltam és a legszimpatikusabb (legdrágább áron feltüntetett csoda dobozt kosaramba dobtam) -  Gyerekem sem akart kimaradni a jóból, így a számozás szerinti 4-es és 5-ös dobozra lecsaptunk.
Nem kellett sokat várni és megérkeztek a könyvecskék egy bazinagy dobozban.

Sajnos nekem csalódás volt a doboz. Oké, hogy zsákba macska, de picit mást vártam. Igaz, hogy műfaj nem volt feltüntetve a dobozoknál, de egy felnőtt dobozba nem értem, hogy kerül kislányoknak való színező... (Mit rakhattak a gyerek dobozba?? Krimit?)
Igazából az aprósütemémyes kötetnek sem örültem...sem a borról!!!!!!! szóló pici izének, ami a jelek szerint bölcsességeteket rejt a piáról...
Három darab könyv volt amit el fogok olvasni, elég rossz arány szerintem.
Gyerekem doboza  sem volt éppen remek, többek között egy 2004-es !!! kiadású antikvár könyv is volt benne, ami antikváriumokban 300ft...ebből kettő is volt sajnos.

Lássuk a listát:

- Milly Jhonson: Téli láng ( Ez nekem már túl romcsi, nem én vagyok a cél közönség.)
- Laurent Seksik: Einstein elfeledett fia (ezt el fogom olvasni)
- Joyce Maynard: Lány a hegyen (olvastam, és naggggyoon jó volt)
- Kathryn Hughes: A titok (El fogom olvasni.)
- Agota Kristof: Tegnap/ A szörny ( ???? kategória)
- Szőnyei Tamás: Titkos írás 1-2 ( ???? szívattok?? kategória)
- Tony Parsons: Reptér (el fogom olvasni)
- Aprósüteméyek  (Neem és nem, köszi , nem kérek süteményt.)
- Felnőtt színező vizívilág ( Nem az én relaxációs izém, baromira felidegesít, ha kimegyek a vonalból)
-  Helen Exley: A borról ( Mi van????? kategória )

2019. július 21., vasárnap

Christine Mangan: Tanger titkai

Még nem nagyon tudom hová tenni ezt a könyvet, de mindenképpen jó volt a maga kitekert furcsa módján.

Az ötvenes évek közepén Marokkóban él Alice és férje. A fiatal nő bizonytalan és gyenge minden értelemben. Egyetlen élő rokona a nagynénje, na és a férje, aki furcsán uralkodik örökké szorongó hitvesén.
Egy nap Alice zárt világába érkezik Lucy az egykori barátnő és szoba társ. Az olvasó még nem nagyon tudja hová tenni a két nő viszonyát. Ez a kétség tulajdonképpen az egész történet alatt megmarad.
Lucy határozott és merész, minden ami nem Alice.
Alice hol viszolyogva, hol csodálva szemléli egykori barátnőjét, aki úgy tűnik semmit sem változott és akárcsak régen, most is irányítani akar.

"Ő volt az én vágatlan verzióm, a nyers változat, amit soha nem láthat senki.Ő volt minden gonosz gondolat, minden tiltott vágy, amely valaha megszületett bennem."

Megismerjük a múltat, belevetjük magunkat Marokkó nyüzsgő és fülledt világába, miközben a két nő némán csatározik egymással.
Nagyon sajnáltam Alice-t, hiszen senki sem tehet arról, hogy olyan amilyen. Nem lehet mindenki erős, ravasz.
A prológus alapján mást sakkoztam ki a történésekből, a szerző meglepett. Végtelenül szomorúvá tett a befejezés. Mondhatni kegyetlen lett a végszó.

Görbe tükörben, elferdülve, a barátság, a szerelem és az emberek sokfélesége -valami ilyesmi ez a fura, de nagyon érdekes történet.

Értékelés:
4,5 különleges cseresznye az 5-ből!!!

Hamarosan nézhetjük Az Aranypintyet

Tegnap moziban voltunk, és amíg várakoztunk, hogy kezdődjön a szórakozás a várható filmek plakátjait nézegettem. Utoljára maradt ami alatt ültem, így megfordulva igazi meglepetés ért, hiszen egy csodás könyv borítója nézett le rám. Én nagy örvendezve jöttem rá, hogy ismerem a szerzőt, a könyvet, sőt mi több olvastam is!!
Augusztusban kerül a mozikba Donna Tartt Az Aranypinty c. könyvének filmváltozata!!! A szereplők között olyan nevek vannak mint Nicole Kidman vagy éppen Luke Wilson.
Nem vagyok egy nagy filmes, így hozzám ezek a hírek mindig későn jutnak el. Az utóbbi években pedig egyre ritkábbak azok az alkotások amiket úgy tudok végig nézni, hogy nem találok benne kivetnivalót, vagy egyszerűen csak unom.





2019. július 12., péntek

Kate Morton: Az órásmester lánya

"A szerelem a kényszerű  beletörődés, az iszonyú tudat, hogy a másik talán soha nem fogja viszonozni."

A szerző régi jó ismerősöm akire bizton számíthatok. Ezúttal sem hagyott cserben Kate, sokrétű és izgalmas történetet olvashattam.

A fülszöveg alapján teljesen másra számítottam, de nem okozott csalódást, hogy - a szokásos- két idő síkon futó történet sokkal több rétegű mint elsőre tűnt.

Egy ígéretes tehetség, Edward 1862-ben rátalál addigi legkülönlegesebb múzsájára. A lány szegény és furcsa, titkokkal teli élete sem tántoríthatja el attól a fiatal festőt, hogy csakis Lilyt örökítse meg.
Edwardnak menyasszonya van. Lily-nek pedig titkai.

'Az élet igazságossága mindössze abban mutatkozik meg, hogy igazságtalan csapásait vakon méri az emberekre."

Napjainkban Elodie egy levéltárban dolgozik. Egy elfelejtett dobozban különleges dolgokra bukkan, többek között egy rajzra egy házról, amit Elodie mintha ismerne.

A sok szereplős, sok rétegű, izgalmas és különleges történet egyetlen végzetes nap hatásaira épít. Múltat és jelent alakít és formál át a szereplők végtelen sora, és egymáshoz való kapcsolatuk.
Elsőre úgy tűnt túl sok szereplő jön-megy a lapokon, oda kell figyelni, hogy ki, kivel hogyan kapcsolódik, de megéri elmerülni a történetben.
Számomra volt olyan szereplő akinek nem volt túl sok jelentősége a történet szempontjából mégis nagyobb teret kapott.

Csak az utolsó oldalakon derül ki, hogy mégis mi történt azon a végezetes nyári napon a festői házban a művészek között.
Mindent megkaptam a történettől;szerelmet, rejtélyt, művészetet, gyönyörű megfogalmazásokat, hangulat teremtést.

Még több Kate MortonTitkok őrzője. A tóparti ház. Távoli órák.

Értékelés:
5 eltitkolt cseresznye az 5-ből!!!

2019. július 8., hétfő

Minden kis nyamvadt bánatom

Ez most annyira kell nekem, mert most ez annyira így van velem/ nálam. Csak nyamvadtság és bánat.




2019. június 29., szombat

Beth O' Leary: Az ágybérlő


Igazi nyári olvasmány. A leterhelt agyamnak felüdülés volt a negyven fokban (szerintem több is volt az) Olvastatta magát, rendkívül gyorsan haladtam vele.Szerelem, humor, kis izgalom, csillám póni- röviden a történet. Nekem már a borító is nagyon bejött, nincs túl lihegve, mégis vonzza a szemet.

Tiffy (nem olyan a név mint egy tüsszentés??:D) hajléktalan lesz. Sürgősen szüksége van egy albérletre, pénze azonban maximum egy szobára van. Leon-nak szüksége van a pénzre, amiből pénzt csinálhat csak egy ágy, amit kiadhat.
Mivel Leon éjjel dolgozik, Tiffy pedig nappal, felváltva használják az ágyat, így mindenki jól jár.

Szerettem a könyvben, hogy a szerző nem húzta a végtelenségig a- sosem találkoztak - részt. Sőt nagyon jól lett megoldva.
Ahogy lenni szokott mindkét fél kicsit problémás, féltékeny barátnő, őrült ex, és egy börtönbe zárt család tag.
Nekem kicsit túl kerek volt a történet- csupa önzetlen barát, tökéletes pasi, tökéletes lány, pont mindenki jókor van jó helyen, és mindenkinek menő foglalkozása van. Jobb lett volna kicsit több szeplővel a történet, de valamiért a szerző nagyon tökéleteset szeretett volna alkotni.
Az viszont kifejezetten tetszett, hogy Tiffy nem törékeny szőke szalmaszál, akit a szél is elfúj.

A komfort zónámon belül maradt minden rózsaszín izé, és humorban is bővelkedik ezért majdnem tökéletes volt.

Értékelés:
4 fényes nyári cseresznye az 5-ből!!!

2019. június 24., hétfő

Mindennek szezonja

Úgy tűnik az idei nyár az én számomra nem a pihenés, és főleg nem az olvasás szezonja. Van helyette munka, munka, esküvő, munka... rövid hétvége házimunkával, hosszú hétköznapok robottal,  hőséggel és/vagy esővel.
Úgy vettem észre igencsak megnövekedett a házasodási kedv... senkit sem rettent el a tény, hogy minden második házasság válással végződik.(???!!!)
Az utóbbi időben megszaporodtak az előszobai komódon az esküvői meghívók. A legutóbbi alkalom nekem azért marad emlékezetes mert egy szál klíma sem volt az esküvői helyszínen... így én annyira nem tudtam örülni a nagy napnak.
Az anyakönyv vezető pedig az találta mondani, hogy ; Úgy döntöttetek, hogy tudtok egymás nélkül élni.
Szó bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik...
Aztán persze utólag ki lett pótolva a mondat a -nem - szócskával.


Apró lépésekkel bontom az olvasatlan könyvek sorát. Sajnos  most ott tartok, hogy SEMMIHEZ sincs kedvem.
Olyan nyári napról álmodom amikor tiszta lakásban, illatos ágyneműben ébredek. Nem kell sehová sem mennem. Tele a hűtő. És én csak fekszem, maximum a nap árnyékát  követem a gyönyörűen csillogó laminált parkettán. Álmodozom, lustán sóhajtva lapozom a könyvet, frissítő zuhanyt veszek, vakargatom a kutya fülét, és csak ki kell nyitnom a hűtőt, ha felkockázott!!! görögdinnyét szeretnék enni.
Ehelyett űzött vadként, a hőségtől kábán és izzadtan szelem át a minden napokat, akadok ki valamin percenként. Türelmetlenül pörgetem a teendők végálathatatlan sorát.
Itt sem szaporodnak a könyves bejegyzések, pedig van elolvasott!!! könyv, csak kedv és idő nincs megírni róla, hogy mit is gondoltam...már rég feledésbe merült  minden benyomás az olvasottakról:P

A születésnapom érdeklődés hiányában elmaradt. Megleptem volna magam az új Kate Morton könyvvel, de még az sem jelent meg!!! Bah!!! Előrendelésben van június eleje óta. Fogadok majd nyár végén jelenik meg, akkorra elfelejtem, és pénzem sem lesz, hogy kifizessem.
Talán névnapra is jó lesz, ugyanúgy fogok neki örülni.





2019. június 1., szombat

Két könyvről (gyorsan és röviden)

A sok eső mindent elmosott; utat és jókedvet egyaránt. Egyebek között azt az erőmet is, hogy bejegyzést írjak pedig mindkét könyv remek volt a maga nemében.

"Olyan hullámvasúton ülök, barátom amely csak fölfelé megy." 

Ez a kedvenc idézetem, a kedvenc fájdalmas és reménykedő YA kategóriában olvasott könyvből, és az sem változott, hogy az a bizonyos könyv A Csillagainkban a hiba. (Pedig 2013-ban olvastam!!!!)
Kis (????) időt kihagyva újra belevágtam egy hasonló regénybe ez pedig nem más mint Rachael Lippincott: Két lépés távolság.

Két fiatal, egy lány és egy fiú akik a gondtalan kamaszkor helyett kórházak és kezelések között kénytelenek létezni. Ahogy lenni szokott valami új és varázslatos költözik a nagyon is szűk keretek között létező mindennapjaikba. A szerelem semmire sem jó, de sok mindenre elég. Szerintem. És valahogy így vannak ezzel a szereplők is, mert az egymás iránt táplált érzések minden mást elnyomnak. A betegséget, a rettegést.

Mindig örülök az egyedi és találékony megoldásoknak a hasonló történetekben, így itt sem volt hiányérzetem, és nem találtam hasonlóságot sem más regényhez képest , ami hasonló műfajban íródott. Ez mindenképpen dicséretes.
Ebben a történetben is megtaláltam a kedvenc idézetem:

"Ezen a világon mindenki kölcsönkapott levegőt szív!"

A történet vége is egész jól el lett találva szerintem!

Négy cseresznyét kapott.


Christine Leuness: Cellába zárva: 

Ez egy nagyon kemény könyv, számomra legalábbis az volt, főleg ahogy tartottunk a végkifejlet felé.

Átlagos német család. Aztán ahogy Hitler hatalomra kerül, a család tizenéves fia a Hitlerjugend tagja lesz és nagyon tetszik neki. Agymosás és miegymás, megtörténik. A szülők összeszorított szájjal hallgatják Johannes baromságait, féltve az életüket nem mernek nyilatkozni. Finoman próbálják ugyan terelgetni fiúkat, de úgy tűnik hiába.
A szülők aztán egy zsidó kislányt bújtatnak fiuk tudta nélkül. A család összes tagja egymást figyeli árgus szemekkel, akárcsak a szomszédok...
A háború a családot sem kíméli, legyenek bármilyen derék hazafiak is.
Addig-addig sújtja őket egyre másra a tragédiák sora, mígnem Johaness egyedül találja magát a lakásban...persze nincs egyedül.

"- Milyen idős vagyok? - kérdezte egyszer minden előzmény nélkül, miközben áttetsző tükröződését vizsgálgatta az ablaküvegben."

Johannes élete el lett szúrva, mert ugye mi lett volna ha... Mi lett volna ha normális gyerekkor, tanulás várt volna rá, nem ez amiben felnőtt. Persze Elsa is teljesen más sorsot érdemelt. És mennyi ilyen embert hozott létre az a szörnyű időszak???

Egyetlen pici hiányérzetem maradt, ez pedig Elsa személye. Nagyon keveset tudunk meg róla, pedig lett volna idő, hely teljesen kibontani a személyiségét. Helyette annyit tudunk meg róla, hogy vannak szülei,vőlegénye, és retteg. És rab.

Majdnem megkapta az öt cseresznyét.



2019. május 25., szombat

Örömködés meg egyebek

Még engem is ér meglepetés, mert  ki gondolná, hogy például pont egy könyvtár találja érdemesnek az egyik bejegyzésed, hogy közzé tegye??
Ilyenkor nagyon tudok örülni:-)

És véget ér a magány

A blog statisztikáját vezető részlegen nagyon jó mazsolázni. Sokszor ad okot meglepődésre..például amikor erotikus oldalakról jön "látogató". Régen még nem volt beállítva a moderálása a kommentek között is feltűnt hasonló.

Egyébként amikor éppen nem vagyok billentyűzet közelben számtalan dologról szeretnék beszámolni, de persze mire ide érek nem sok minden marad meg a sok mindenből...

A kívánságlistán szereplő könyvek száma : 205. Nem mondok semmit, mert kábé az el nem olvasott könyvek száma is ennyi.
Minap is férjem megáll a könyvespolc előtt: -Jesszusom mennyi könyved van!!
Én: -Ez nem is sok! Van olyan akinek háromezer darab könyve van!
Férjem: - Olyan nincs is. :D:D

Vettem pár könyvet, de nem írom le, mert most nincs kedvem.
Viszont az még mindig bosszant, hogy se a számlálót nem tudom vissza varázsolni a  blog felületére, se a követőimet - Sziasztok :-) - akármit nyomogatok is, úgy tűnik ez már így marad. Viszont ha mobilon rá nyomok az internetes verzióra, ott mindkét modul látszik. Rejtély! És baromi idegesítő is.

2019. május 19., vasárnap

Sandie Jones: A másik nő

A hétköznapokban gyakori téma az anyós meny párharc, mégis ritka, hogy ez egy regény témája.

Emily és Adam mint sok ezer másik fiatal találkozik és egymásba szeretnek. Kapcsolatuk szépen alakul attól a ténytől eltekintve, hogy Adam édesanyja minden alkalmat megragad, hogy Emily tudomására hozza nem tetszik neki, sem maga Emily sem semmi más, amit a lány tesz vagy mond. Persze mindezt csakis négyszemközt, mikor senki sem látja vagy hallja, csakis a lány. Pamela a külvilágnak azt mutatja igenis kedveli Emilyt, és boldog, hogy fia révbe ért.
Emily kezdi azt hinni, hogy paranoiás mert akárkivel beszél mindenkitől azt hallja vissza, hogy Pamela kedveli őt...

Az idős nő minden kártyát kijátszik Emily ellen amit csak lehet. A finom beszólásoktól egészen addig, hogy épp az eljegyzési partin esik össze ájultan.

Adam természetesen az anyját védi akinek mindig a család volt az első. Emily nem tudja mit tegyen, hiszen szereti a fiút, aki viszont az anyját szereti.

A történet egy bizonyos pontig  a szokásos klisék mentén zajlik ami az anyós meny párharcot illeti. Némi tűzszünet, hogy aztán újult erővel törjön elő minden ellentét és harag.

Ahogy lenni szokott a sok csatározás miatt megroppan Emily és Adam házassága, ám amikor azt hinnénk, hogy a szokásos forgatókönyv vár a házaspár kapcsolatára a feje tetejére áll a sztori.

A legvége vérbeli thriller, bár nekem nem szólt akkorát mint vártam, minden esetre izgalmas volt.
Jól meg lett tekerve a sztori, visszájára fordítva mindent.

Azért elgondolkodtató a történet, hogy két nő, ahelyett, hogy összefognának az életben, mennyire tudják gyűlölni egymást. És a gyűlöletükre vagy van igazi ok és érv, vagy nincs. Mindenki tisztában van vele, hogy senki sem lehet senki tulajdona, mégis ezen megy a csatározás. Az én kicsi fiam, az én férjem hajtogatja mindkét fél.
Akár párhuzamot is vonhatunk a saját életünkre vonatkozóan. De azt hiszem kevesen lesznek akik belátják, hogy a semmiért utálják az anyóst vagy a menyecskét. Persze mindenkinek rögtön van vagy ezer oka és sérelme, de tény, hogy csak ebben a két esetben nem szokás a megbocsájtás.

A borítóról is essék szó, elsőre nagyon jónak tűnik, de aztán újra és újra szemen bökött az a piros műanyag vállfa..na ezzel nem tudok megbarátkozni.

Értékelés:
4 anyósnak szánt zöld cseresznye az 5-ből!!!

2019. május 18., szombat

Mary Adkins: Amikor ezt olvasod

Igazi meglepetés volt számomra ez a könyv. Gyakran előfordul, hogy nem éppen tudatosan választok ki egy könyvet olvasásra- vagy a könyv választ ki engem. Ezúttal is szerintem ez történt, hiszen az utóbbi időben akárhányszor elsétáltam az olvasatlan könyveim előtt ez a kis piros borító mindig ugrott egyet, hogy őt válasszam.
Kérem szépen megvett a történet az első oldaltól, pedig a fülszöveg alapján kicsit féltem, hogy rettentően szomorú lesz.

Iris harminchárom éves és tüdőrákos. A fiatal nő blogot indít ahol kiírja magából a fájdalmát, mereng az életén, a családjával való kapcsolatán.
Az egész könyv csupa blogbejegyzés, sms és e-mail.

A téma ellenére sokat nevettem mert a nagy szomorkodás közepette a blog látogatói és a kommentek már paródiába illőek, ahogy a meglepő fordulatok is. Személyes kedvencem Simth személyi asszisztense, akinek a levelein dőltem a röhögéstől. Mert manapság már a mutasd az e-mailed és megmondom kivagy élő közmondás. Olvashatunk elektronikus levelet online szerencsejáték oldaltól, automata terapeutától, kollégától.

Iris főnöke és a lány nővére között e-mail váltások kezdődnek. Először csak a muszáj és praktikus dolgokról, aztán egyre több arról a személyről akit mindketten szerettek. Végül pedig a saját életük kerül terítékre, aktuális problémáik, és persze újra és újra Iris.
Jade és Smith hol közeledik, hol eltávolodik egymástól, de úgy tűnik a kapocs amely Iris iránti szeretetükből fakadt egyre komplikáltabb lesz.

Szerethető, humoros, néhol szívfacsaróan szomorú.

Értékelés:
5 elektronikus cseresznye az 5-ből!!!


2019. május 7., kedd

Moa Herngren: A nehézsúly szépe

"Most majd láthatják, hogy ő is szép életet él. Hogy ő is boldog. Legalábbis az Instagramon."

A mérleg jegyében. Ezzel a címmel indul nagyszabású műsor Svédországban, ahol az ország legextrémebb kilóival rendelkező hat ember teljesen új életet alapozhat meg a nézők szeme láttára. Három nő és három férfi költözik be egy majorba, ahonnan karcsúan és boldogan távoznak majd tizenkét hét múlva.

A szereplők közül Annie Ek-hez kapcsolódunk, ő a legsúlyosabb egyéniség  hatuk közül. A fiatal nő azt hiszi száznyolcvan kiló körül mozog a súlya. Egyedül él egy kis garzonlakásban, a térde miatt leszázalékolják, ő pedig a négy fal között éli az életét, nézve a közösségi oldalakat, hogy mások hogyan élnek.

Lassan beindul a műsor, meggyőzik a szereplőket, hogy hosszú évek elszigeteltsége után ez az ő igazi esélyük. A szervezők elhitetik velük, hogy nemcsak a hasznot látják bennük, hanem igazán segítő kezet kapnak, sőt egy kis család tagjai lesznek.

A naiv Annie elhiszi a segéd producer minden szavát. Az összes embert aki a valóságshow kulisszái mögött ténykedik megismerjük, így nemcsak a szakmai, de magánéletükbe is bepillantást nyerünk.
Az elvált producer lánya iskolai zaklatás áldozata, a producer jobb keze évek óta reménytelenül szerelmes a főnökébe, a majdani műsor vezető anorexiás, és még mindig volt férje után sóvárog.

Azt gondoltam, hogy csupán Annie élete is elég izgalmas lesz, de arra nem számítottam, hogy ennyi probléma és bonyodalom kellős közepébe csöppenek.
Arról nem beszélve, hogy bőven tartogat váratlan fordulatokat is a történet.

A mai világ azt sugallja, hogy muszáj! Muszáj szépnek, karcsúnak, sikeresnek és gondtalannak lenned, hiszen mindent amit csak ember kívánhat manapság meg tudod szerezni, el tudod érni. Hacsak nem vagy lúzer!
Hiszen tucatnyi önsegítő könyv, az internet korlátlan lehetősége, mindenféle fogyasztó-és szépség ipari termék tucatja áll rendelkezésre, hogy kihozd magadból a maximumot.
Ha nem vagy trendi, gondtalan és sikeres, akkor veled van a baj. Mert lusta vagy. A mai világ csak a tökéletest fogadja el. Bármi áron! Lehet, hogy te vér és verejték útján jutsz el addig, hogy kimerészkedj az utcára, de őket ez nem érdekli. A kudarc, a bánat, baj senkit nem érdekel. Csak mutass valami menőt, említésre méltót, az sem baj ha nem igaz...

A szereplők sorsát kész vessző futás volt olvasni, valamiért még azt is megsajnáltam aki nem érdemelte meg. Mert emberek vagyunk, mert hibázhatunk.
Remekül lett összerakva a történet, egyetlen felesleges mondata sincs.

Értékelés:
5 nehézkes cseresznye az 5-ből!!!

2019. május 4., szombat

Jessica Knoll: Kedvenc nővér

Adva van egy valósságshow -A siker amazonja. A mai világ trendi terméke. Ennél aktuálisabb egy könyv témája nem is lehetne.
Nem az utcáról beszabadult önjelölt emberekről van szó, hanem fiatal, önálló nőkről akik sikeres vállalkozásukat szeretnék egy szinttel feljebb emelni. Ki ne szeretné, hogy a társkeresőjét ne csak az átlagos emberek használják, de az A kategóriás sztárok is?
Van aki az egészséges táplálkozással foglalkozik, másnak jóga stúdiója van, és van aki azt ígéri segít megtalálni életed párját.

A történetben a múlt és a jelen váltakozva jelenik meg, így kapunk lassan teljes képet a kusza kapcsolatrendszerekről, barátságokról, szerelmekről.
A sok mellékszereplő mellett a két főszereplő egy testvérpár, Kelly és Brett.  Kapcsolatuk rettenetesen furcsa. Szinte élvezik kínozni egymást.
A következő évad előtt csatlakozunk az amazonokhoz amikor is teljes felfordulást okoz a csapatban, hogy Brett testvére Kelly is bekerülhet a műsorba.

Kissé nehezen ment az olvasás mert egyik szereplő sem volt szimpatikus, és nem kerültek közel hozzám. Csupa műnő, mondvacsinált problémákkal. Ki milyen ruhát hord, ki milyen felkérést kapott.
Az egyik ember elégedettségét a másik ember kudarcai határozták meg.
Nem értem ezt az örök habzsolást, a soha semmi nem elég filozófiát. Mindegyik karakter egy kaptafa az undok viselkedésükkel és a töménytelen rosszindulattal.
Egyébként ezeket a negatív karaktereket már az előző könyvében - Szerencse lánya -  is felfedeztem, és akkor is hasonló okokból nem tudtam szeretni a történetet.

Én kicsit több thriller elemet vártam volna, helyette egy nagyon logikusan, és aprólékosan felépített tévéműsor szisztémájába pillanthattam be. Nem lehet mondani, hogy a szerző nem volt alapos.

Értékelés:
3 valóságos cseresznye az 5-ből!!


2019. április 30., kedd

Anne Tyler: Óratánc

Tulajdonképpen ez egy nagyon szomorú történet, mégis Tyler úgy oldotta meg, hogy a főszereplő Willa, csak elnézően mosolyogjon a helyzetén. Így az olvasót sem vágja annyira a földhöz.

Willa életének főbb mozzanataiba pillanthatunk be. Egy gyerekkori trauma, aztán az első szerelem, az eső tragédia, és az utolsó lehetőség.

A rendkívül szimpatikus Willa valahogy mindig elfogadta azt amit az élet az útjába sodort. A körülmények áldozata volt, és sosem jutott eszébe lázadni.
Mindig azt becsülte meg amit kapott, úgy gondolta teljesen egésznek és boldognak kell lennie azzal amit kap.

Aztán egy váratlan  fordulat következtében Willa egy olyan furcsa helyzetben találja magát ahol maradéktalanul jól érzi magát. Nem mellesleg hosszú évek óta hasznosnak is. Pont rá volt szükség.

Tyler könyvei mindig az átlagos életről szóltak. Család, párkapcsolat, gyereknevelés.
Szomorú volt olvasni ahogy  mindenki eltávolodott tőle látszólag ok nélkül. Mindkét férj a hasznos részt látta meg a feleségében. A két fia pedig mintha elfelejtették volna, hogy van egy anyjuk.

Itt -ott kicsit elnagyolt volt a történet, jó lett volna többet megtudni a házasságairól. Bár az erről szóló tömör részek is elég beszédesek voltak.

Aki izgalmat meg mindenféle csavart vár az csalódni fog. Lassú, folydogálós történet, egy kis élet elmesélése ami mentes minden izgalmaktól.
Willa, ahogy mindannyian a boldogságot kereste.

A könyv borítója csodaszép lett, sajnos ez nem látszik a képen.

Értékelés:
4 harmóniában lévő cseresznye az 5-ből!!!

2019. április 25., csütörtök

Guillaume Musso: Central park

Musso minden történetében a lehetetlent kínálja az olvasóknak. A lehetetlen, amit ő mégis úgy alakít, hogy lehetséges legyen.
Ezúttal is egy ilyen sztoriba csöppenünk bele.
Alice és Gabriel a Central Parkban ébrednek összebilincselve, vérfoltokkal, pisztollyal meg minden olyan homályos és fenyegető érzéssel, ami valami sötétre és vészjóslóra utal.

A gyors ismerkedés után - amiből kiderül, hogy nem ismerik egymást - muszáj valahová elindulni, hogy értelmet adjanak a megmagyarázhatatlanra. Alice -nek Párizsban kellene lennie, Gabrielnek Dublinban. Ki és miért gondolta úgy, hogy jó ötlet őket New Yorkban magukra hagyni?

Durva tempót diktálnak a szereplők, egyik kis mozaik darab és nyom követi a másikat. Miközben próbálják kitalálni kinek állt érdekében a furcsa párosítás mindig újabb feladatokat kapnak. Gabriel karjába egy számsor van karcolva, és Alice kezére is egy számsort írt valaki. Minden elevezhet valahová.

Miközben hőseink New York utcáin rohangálnak Alice múltja is megelevenedik, még izgalmasabbá téve a történetet. És persze nem titok, hogy Alice múltja szorosan kapcsolódik a jelenhez.

Egészen a történet végéig el voltam ájulva, de Musso olyan végszót írt ami szerintem nem illet a könyvhöz. Túl izgalmas az egész krimibe illő regény, és túl jól lett kitalálva ahhoz, hogy ilyen" egyszerű" legyen a megoldás. Minden pici eseménynek, momentumnak jelentősége van, de ez a történet végéhez szerintem nem passzol.

Szeretem a szerző könyveit, nagyon egyedi a látásmódja, élénk fantáziával színezi minden egyes történetét.

Értékelés:
3,5 Elveszettnek hitt cseresznye az 5-ből!!!

Dorothy Eden: Az amerikai örökösnő

Csakis azért került hozzám ez a könyv mert felajánlották cserére. Ilyen esetben azt gondolom, ha rossz vásárt is csinál az ember nem akkora érvágás.
Ez esetben nagyon jó vásárt csináltam, mert nagyon jólesett ez a könyv. Gyorsan olvasható, nem túl hosszú, izgalmas. Minden benne volt ami a kikapcsolódásomat és a szórakozásomat szolgálta.

1915-ben egy gazdag hölgyike Angliába készül, hogy férjhez menjen. Sajnos Clemency nem ér oda, de a szobalánya Hetty igen. Mivel a két hölgy között jócskán van hasonlóság Hetty elhatározza, hogy ő bizony megragadja a szerencséjét és eljátssza az előkelő és gazdag lány szerepét. Szobalány meg soha többé nem lesz.

A történetből az derül ki, hogy Hetty -nek ez mennyire sikerült. Én nagyon tudok kötözködni, meg húzogatni a szemöldököm, de most szinte jólesett elhinni bármit amit a szerző kitalált.
Remek sztori volt, nem mellesleg jól megírva, így nem maradt bennem hiányérzet.

A szerző sajnos már nem él, de pályafutása alatt több mint negyven könyvet írt. Magyarul - ha jól tudom - nálunk sajnos nem jelent meg több regénye.

Értékelés:
4 álruhás cseresznye az 5-ből!!

Az örök lemaradó

Vagyis én vagyok aki mindig le van maradva... Azt hittem, hogy  karácsony táján nagy nehezen felszámoltam a felhalmozott újságokat, és most mi került a kezembe??? Mi?? Egy januári szám!!!

Nagy nehezen  túltettem magam a dolgon , nem vettem komolyan a zsíros krémekkel való kézápolásról szóló cikket sem, de azon kiakadtam, hogy egy harmincöt!!!! éves férfi elvette feleségül kedvenc animációs sorozatának egyik szereplőjét... (Volt esküvő is, meg minden!!! és volt rokon aki erre elment..meg minden...)
Háromszor olvastam el a nyúlfarknyi hírt mire leesett, hogy a csávó egy hologrammal él együtt, aki nem létezik, és azon kívül, hogy fel és le tudja kapcsolni a villanyt nem igazán ad bele mást ebbe a kapcsolatba.
Ha egy gyereknek van képzeletbeli barátja az még oké, de egy felnőtt férfi is erre vágyik?? Hogy legyen valaki a felkapcsolja neki a villanyt? Meg mi alapján szeretett bele? Klasszul volt a csaj megrajzolva, vagy mi??
Erre szoktam mondani a kolléganőmnek; Mindig van lejjebb!!

Az olvasással már nem is idegesítem magam - főleg most, hogy hála a nyuszinak, három könyvet!! is letudtam, már csak írni kellene róla. Basszus, elfelejtettem itt kellemes ünnepeket kívánni...mondom, hogy le vagyok maradva...

Ami bosszant, hogy az új megjelenéseket nem tudom rögtön megvenni. Nagyon sok jó könyv jön a Könyvfesztiválra,- ami ma kezdődik, - én meg nem, hogy nem leszek ott, de ha ott is lennék akkor sem tudnék semmit venni, mert az élet mindig közbeszól.
Azért nem kell rögtön sírva fakadni, mert van egy nagyon szép hosszú sor könyvekből ami olvasásra vár.
Halkan jegyzem meg, hogy a könyves kívánságlistámon százkilencven !!!??? könyv szerepel. Lehet sírni...




2019. április 16., kedd

Új Sofia Lundberg könyv !!


Nekem Sofia Lundberg  már bizonyított az Elveszett nevek füzete könyvével. És most valamikor majd csak egyszer megjelenik egy újabb könyve, egyelőre csak az Alexandra honlapján szerepel.


Elin Boalsnak mindene megvan. Sikeres fényképész New Yorkban, hosszú évek óta házasságban él Sammel, és van egy tizenhét éves lánya, Alice. Ám egy nap levelet kap gyerekkori barátjától, Fredriktől, aki valaha nagyon fontos volt neki. A levél emlékezteti a múltjára, mindarra, amit egész életében nagy gonddal igyekezett eltemetni magában.

2019. április 14., vasárnap

Louise O'Neill : Majdnem szerelem

"Néha a felejtés pillanatai voltak a legjobb percei az életemnek."

Sosem szerettem a nyűglődős szerelmi történeteket, ezt a könyvet mégis valamiért lélegzet visszafojtva olvastam.

Adva van egy fiatal nő Sarah. A jelenben épp boldognak kellene lennie párjával, aki szereti, nem mellesleg remek színvonalon élnek. Ám valamiért a valaha művész ambíciókat dédelgető lány csak a tanításig jut, maximum barátai kiállítására jár. Sehol sem találja a helyét, önbizalma kevés.
Állandóan a múlton rágódik amikor annyira szeretett és őt oly kevéssé szerették.
Mindenét egy férfinak adta, cserébe lopott perceket és állandó kritikát kapott.




"Ha szeretsz, arra vársz, hogy eldöntsék, elég jó vagy – e."

Szerintem rengeteg olvasót fog Sarah szenvedése idegesíteni, én sem értettem egyet vele ahogyan hagyta, hogy egy pöcs bánjon vele - mégis át tudtam érezni az érzéseit.
Nagyon vártam egy boldog vég kifejletet, egy adag bosszút, de a szerző nem túlozta el a dolgot, ettől is volt olyan életszerű a történet.
Szerintem sokkal gyakrabban fordul elő mint hinnénk, hogy olyasvalakire pazaroljuk az érzelmeinket aki nem érdemli meg.


Értékelés:
4,9 csalódott cseresznye az 5-ből!!!



2019. április 7., vasárnap

Nicolas Barreau: Montmartre-i szerelmes levelek

Aranyos, – bár néhol meseszerű – történet arról, hogyan jut el egy gyásztól sújtott szív a könnyhullatástól a mosolyig.
A szerző minden könyvében a csoda mellé teszi le a voksát. Kitartóan és szívhez szólóan. Pici lámpásként világítanak a szerző regényei  a szürke hétköznapokon.

Mint mindig a téma most is a szerelem a helyszín pedig Párizs. Ezúttal egy gyászoló férfihez Julien- hez csatlakozunk aki képtelen kiheverni felesége halálát. 
Julien megígéri  a feleségének, hogy harminchárom levelet ír neki. Ám minden perc kihívás, még maga a levegővétel is. Írnia kellene új könyvét, gondoskodnia kellene kisfiáról.
A temetői látogatások azonban nem várt fordulatot tartogatnak. Ugyanis Julien leveleire válasz is érkezik.


Ha becsukódik a boldogság kapuja

kinyílik helyette egy másik.

De sokszor olyan sokáig bámulunk

a csukott kapura,

hogy a másikat,

mely éppen kinyílt,

észre sem vesszük.


Nem vagyok híve a túlzott romantikának, de azt hiszem ebben a könyvben megvolt a helye.
Egy ideális világban pont úgy történnének a dolgok ahogy azt Barreau ebben a könyvében elképzelte. Vagyis a rossz után csakis jó jöhet, a boldogság mindenki ajtaja előtt ott toporog bebocsátásra várva.

Szerintem a szerző másik nagy erőssége a romantika mellett a karakterek. Elevenek, élők, és  különlegesek.

Korábbi olvasásaim a szerzőtől: A világ végén megtalálsz , Álmaim asszonya , A nő mosolya.
És most vettem észre, hogy a magyar kiadások közül az  Egy este Párizsban kimaradt. Ideje pótolni.

Értékelés:
4 tavaszi cseresznye az 5-ből!!!

2019. március 31., vasárnap

Rainbow Rowell: Szív küldi


"Nincs annál szomorúbb, mint amikor az ember egyesével veszi a banánt. Olyan mintha bevallanánk a világnak, hogy nincs egy teremtett lélek, akivel megoszthatnánk a kenyerünk. Úgyhogy kenyeret már nem is veszek.”


Nem volt kérdés, hogy kell nekem ez a könyv, hiszen a szerző műveit nagyon szeretem. A nagy örömködésben észre sem vettem, hogy ezúttal hanyagolva a YA vonalat - Eleanor és Park , Fangirl -felnőtteknek szóló regényt írt Rowell. És milyen rohadt jól tette!!!!

Beth és Jennifer barátnők. A szokásos rohanó életmód miatt találkozásaik közben e-mailben tartják a kapcsolatot. Megbeszélik a munkahelyi problémákat- mindketten újságírók, és a Courier szerkesztőségében dolgoznak -  szerelmi életüket, meg minden agyament dolgot ami csak barátnők között téma lehet.

És itt van a Lincoln, a fekete ló a történetben aki internetbiztonsági szakértő. Vagyis az a dolga, hogy a rendszer által kiszűrt leveleket elolvassa és eldöntse valóban veszélyesek e. Persze minden dolgozó tud az ellenőrzésről de senki sem veszi komolyan.

Beth és Jennifer párkapcsolatban élnek. Jennifer nem mellesleg házas. Lincoln az anyukájával él, és van egy vagány nővére.

A szerző nagyon elkapta a mai vonalat, már ami a mai felnőtt fiatalokat érinti. A gyerekvállalás -ha már házas vagy - egy párkapcsolat lépcsőfokai, és mi van ha ezeket a lépcsőfokokat csak az egyik fél látja, a leválás a szülőről, önálló élet. És persze az örök dilemma, hogy mikortól számítunk felnőttnek, és kinek van kedve ahhoz, hogy felnőttnek látszódjon.
Állandó döntéskényszerben élünk minden nap. Szereplőinkkel együtt agonizálhatunk a döntéseink súlya alatt, hiszem minden döntéssel a sorsunkat befolyásoljuk, és persze, hogy mindenki frankó döntéseket szeretne hozni.

Biztosan léteznek magabiztos felnőttek de én nem tartozom közéjük. Jó nekem ez az örökös vergődés és aggódás, hogy jól csinálom e, és elég felnőttesen viselkedem a koromhoz képest. (Nem.)

Kis triónk éli az életét mi pedig szépen olvassuk leveleiket, nyomon követjük Lincoln szerencsétlenkedéseit és drukkolhatunk, izgulhatunk mert a szerző ezúttal is gondoskodik arról, hogy ne tudjuk letenni a könyvet amíg minden szereplőnk sorsa felől nyugodtak nem lehetünk.

 /Réka mindenképpen olvasd el ha valami aranyosra vágysz:-))) /

Értékelés:
Maximális kapitális 5 cseresznye az 5-ből!!!!



2019. március 30., szombat

A hónap borítója

Bár ilyen rovatom nincs is, mint ami a bejegyzés címe, azért jól hangzik :D :D

Szeretem az Alexandra kiadót, az viszont kicsit bosszant, hogy sosincs megjelenési időpont a könyvek mellett.
Megtudtam, hogy az új Kate Morton könyv majd csak júniusban jelenik meg.

És akkor jöjjön az a remek borító, illetve könyv :-)

A ​kilencéves Alice Hart a világtól elszigetelten él a tenger partján, ahol édesanyja elbűvölő virágai és azok titkos történetei megóvják bántalmazó apjától. Ám amikor egy tragédia visszavonhatatlanul megváltoztatja az életét, Alice-t az addig soha nem látott nagymamája veszi pártfogásába, aki az Ausztráliában őshonos virágfajok mellett olyan nőknek is menedéket nyújt, akik a kislányhoz hasonlóan magukra maradtak és segítségre szorulnak. A viktoriánus hagyományok szerint minden virág más és más jelentéssel bír; az új életét építgető Alice ezt a virágnyelvet sajátítja el, hogy elmesélje mindazt, amit szavakkal képtelen. 
Azonban felnőttkorában egy családi titok, egy megsemmisítő árulás, és egy titokzatos férfi iránt érzett szerelem ráébreszti Alice-t, hogy vannak dolgok, amelyek kifejezéséhez több kell a virágoknál. Ahhoz, hogy igazán szabad lehessen, önmagából kell bátorságot merítenie, és kezébe kell vennie a legelsöprőbb történetet, amelyet ismer: a sajátját. A Szirmokba zárt szavak rabul ejtő történet a minket kísértő, elfojtott emlékeinkről és a mesélés gyógyító erejéről. A könyvből az ausztrál Made Up Stories produkciós társaság készít sorozatot.

2019. március 24., vasárnap

Eric Lindström: Nem a szemeddel látsz

Még a hónap elején olvastam ezt a remek ifjúsági könyvet, de csak értem ide, hogy írjak is róla pár sort.

Egy vak kamaszlány  Parker Grant életébe pillanthatunk be. Az egész történet nagyon jól lett összerakva. Hogyan küzdi le a mindennapokat egy sérült ember? Hogyan látja magát egy kamaszlány aki tudja milyen szivárvány, ám mégsem láthatja soha többé? És akkor még itt van a barátság és a szerelem, ami minden kamasz életében fontos szerepet játszik.

Ajánlom mindenkinek ezt a remek könyvet! Egyre ritkábban olvasok YA könyveket, ez kifejezetten kár lett volna kihagyni.

Normális, a realitások talaján mozgó történet, amihez jó sokat tesz hozzá, hogy egy olyan kamaszlányról szól aki hátrányból indul minden nap. Mégis fut, éli az életét, pedig iszonyat terheket cipel.
Meglepett, hogy a szerző férfi. Nekem mindig kicsit furcsán hat ha egy férfi szerző ilyen remek átéléssel alkot meg egy női karaktert, ráadásul egy kamaszlányt.

Értékelés:
5 szemkendőben érő cseresznye az 5-ből!!!



2019. március 16., szombat

Jane Harper: A természet ereje

 Kezeket a magasba: Aaron Falk! Aaron Falk!!

Tetszik a könyv címének ez a kétértelmű mondata. A zord vadonra éppúgy gondolhatott a szerző, mint  magára az emberi természet erejére.

Aaron falk újra nyomoz. Nem bántam, hogy elszakadtunk Aaron  szülővárosától és kicsit messzebb vizekre eveztünk.
Az ausztrál erdő túrázásra csábít, így egy csapatépítő tréningnek remek helyszín lehet.

Ám öt kolléganő közül csak négyen bukkannak elő a fák közül.  Nem kérdés ki fog a helyszínre utazni, hogy utat törjön a vadonban és kiderítse mi történt a lazának indult túrán.
Nyomozónknak ezúttal segítsége is akad Carmen személyében, aki szimpi csaj így nem volt ellenvetésem, hogy csatlakozzon a magány bajnokához.

A szerző hozta a remek formáját, amiért már az Aszály -ban megkedveltem.
Egyértelműnek látszik a történet a sok bűnösnek kinéző ember között. Ám most sem vegyünk mindent készpénznek. Ahol ennyi ember verődik össze, ott tuti, hogy mindenkinek van valami rejtegetnivalója.

A szerző könyvei még azon thrillerek közé tartozik ami nálam befogadható. Pont annyi a hozzávaló, hogy már lehessen izgulni de nem folyik vér minden lapon.
Jó, hogy Harper tudott fejlődni az előző történethez képest, igaz itt kicsit kevesebb magánélet szerepel a lapokon, gondolom ez annak köszönhető, hogy úgymond nem kívánta meg a sztori.

Értékelés:
5 túrázó cseresznye az 5-ből!!!

2019. március 11., hétfő

Új Kate Morton könyv!!! :-)

Igazi hétfői jó hír, hogy hamarosan(?) pontos dátumot nem tudok, megjelenik egy újabb gyöngyszem Kate Morton tollából. Már ideje volt, azt hiszem tavalyelőtt karácsony óta sápítozom egy újabb könyve után. Régebben a kiadó valahogy mindig év végére időzítette a kiadást.

1862 ​nyarán ifjú művészek maroknyi csoportja jelenik meg a Temze partján álló Birchwood kúriában. Vezetőjük a kimondottan szenvedélyes és kiemelkedően tehetséges Edward Radcliffe, a tervük pedig az, hogy a külvilágtól elzárkózva, ihletet keresve, alkotásba merülve töltik a nyarat. Mire tervezett tartózkodásuk véget ér, egy nő gyilkosság áldozata lesz, egy másiknak nyoma vész, eltűnik egy nagy értékű tárgy, és Edward Radcliffe élete romokban hever.
Másfél évszázad múltán Elodie Winslow, a fiatal londoni levéltáros egy mappában két látszólag összefüggéstelen dokumentumra bukkan: az egyik egy elragadó külsejű, Viktória-kori öltözéket viselő nő fényképe, a másik pedig egy művész vázlatfüzete, melyben felfigyel egy folyókanyarulatban álló, kétormú ház rajzára.
Vajon miért találja Elodie oly ismerősnek Birchwoodot? És ki lehet a régi fényképen látható fiatal nő? Fény derül-e valaha is a titkára?
Az órásmester lánya évszázadokon átívelő, lenyűgöző történet gyilkosságról, titkokról, rablásról, művészetről és szerelemről.

2019. március 9., szombat

Beatriz Williams: A nyári feleségek

"...úgy érzi, megélt több életet, volt szerelemtől mámoros bakfis, becsapott szerető, hidegen számító csábító és sietős menyasszony."


A szerző az előző könyvével Perszelő nyár -ral  belopta magát a szívembe. Így nagyon örültem az újabb könyvének.

Bár egyáltalán nem csalódtam, azért azt megjegyzem, hogy kissé egy kaptafára íródott a két történet, hiszen ebben a történetben is a szépek és gazdagok közti szerelemi civódás a lényeg, és persze egy csodás sziget, nyár, és partik.

Miranda 1951. nyarát tölti a csodálatos Winthrop -szigeten, anyja ugyanis férjhez megy, így Miranda hirtelen egy egész családot kap, na meg egy egész kolóniát, ahol mindenki szép és gazdag.
  És mindeki mindenkivel khm... . Természetesen amiről nem beszélnek az nincs. Így történhet meg, hogy a sok elhallgatott titok  és légyott, és tiltott szerelem óriási gubancokat és tragédiát okoz.
A fiatal lány mostoha testvérével felfedezi a szigetet, megismerkedik a gazdag és befolyásos családokkal, és persze szerelmes lesz.

1969. Miranda ismét a szigetre utazik, hogy menedéket találjon a saját élete elől. És persze várja a múlt, ami egyáltalán nem lett lezárva.


– Csak most az egyszer – ígérte olyan őszinte hangon, hogy tudtam ez hazugság.

A két idősíkon futó történet teljesen lebilincselt, még akkor is ha sejteni véltem a szereplők sorsát. Mindez nem vont le a hatásból, hiszen a szerző remek hangulatteremtő, és a karakterek is remekül kidolgozottak.
Nagyon fekszik az írónak ez a léha miliő megjelenítése. Lustán nyúlnak el a napok a gazdagok lábai előtt, és puszta unalomból okoznak helyrehozhatatlan károkat egymásnak.

Értékelés:
4,9 buja cseresznye az 5-ből!!!


Katrin Lankers: New York, Te csodás!

Minden benne volt ebben a vidám, színes kis könyvben amire vágytam és számítottam.
Egy vagány lány aki Németországból New Yorkba költözik egy évre, hogy gyakornok lehessen egy újságnál.
Persze a szerelemi zűrök, munkahelyi és lakhatási problémák egész tömkelegével kell Maxi-nak megbirkóznia.

Nagyon pörgős a sztori egy percre sem unatkozunk, Maxi száguld és egyik bonyodalomból a másikba csöppen.
Egy furcsa rózsaszín házba költözik aminek tulaja elhalálozik, ezzel egy időben úgy tűnik a lakóknak is menniük kell az egyedi és extravagáns  épületből. Egyébként a lakótársak sem piskóták, a kezdő színésznőtől a jogászon át színes a felhozatal.

Főhősünket a munkahelyén is igazi kihívás elé állítják, vetélytársával egy blogot kell készíteniük. Akié olvasottabb az kapja meg a vágyott gyakornoki állást.

Valahogy a szerzőnek sikerült úgy összegyúrnia a történetet, hogy minden szála vibráló és izgalmas lett. Nem mellesleg az abszurd helyzetektől sem mentes, és humorban is bővelkedik.
Lehetséges, hogy a szerző a saját tapasztalatait is beleszőtte a történetbe, hiszen Katrin is volt gyakornok, és nemcsak New Yorkban, de Mexikóban is!


Bár egyértelmű utalásokat nem találtam, de úgy sejtem sorozattal állunk szemben, mert egyáltalán nincs befejezés. A hatalmas káoszban semmi sem lett kibogozva. Várom a folytatást!

A borító nagyon passzol a történethez; fiatalos, vidám és színes.

Értékelés:
4 bohém cseresznye az 5-ből!!!


2019. március 2., szombat

Nem tudom mi van velem

Már megint könyvet rendeltem...és már megint egy kimerítő hét után szombaton reggel...igaz a négy könyvből (úgy látszik ennyire vagyok kalibrálva) kettő még csak előrendelhető, kettő pedig valószínűleg jövő héten már nálam lakik.
Már pénteken este fáradtan bedobáltam a kosárba az áhított köteteket, de aztán lebeszéltem magam, mondván nincs rá pénz stb. Aztán szombaton reggel, vagyis ma, zavart, hogy ott ücsörögnek a kosárban, és reménykednek, hogy jöhetnek hozzám. Hát így történt.
Jane Harper, Colm Tóibín , Rainbow Rowell és Alma Katsu régi jó ismerőseim szinte biztos befutó lesz mindenki, hisz korábbi könyveiket is szerettem.

Nem tudom meddig tart ez az impulzus vásárlás sorozat, de remélem hamarosan megnyugszanak a molyhormonjaim.

A szerencsések:-)








2019. február 24., vasárnap

P. Z. Reizin: Szerelem gombnyomásra



"-Egy nonhumán intelligencia hozott össze bennünket. És egy másik nonhumán intelligencia megpróbál szétválasztani. Tudom, röhejesen hangzik."


Egy nő és egy férfi. Két mesterséges intelligencia akik véletlenül belekeverednek Jen és Tom életébe.
Jen munkája révén napi kapcsolatban áll Aiden nevezetű mesterséges intelligenciával.
Aiden folyamatosan fejlődik és tanul, és persze beleüti a nemlétező orrát Jen szerelmi életébe.

Nem tudom másként megfogalmazni minthogy ez egy nagyon szerethető és cuki történet. A sima szerelmi történet alaposan felturbózva.

Az életünk mindennap használt eszközei, amik elvileg azért vannak, hogy könnyebb legyen az életünk. Minden egy kattintásra, egy gombnyomásra van tőlünk - az igaz szerelem is?
Persze minél többen tudnak egy adott dologról, és minél többen ártják bele magukat, - ki ki a maga szándékával, - annál valószínűsíthetőbb a káosz.

Bár nem nagyon értek a mesterséges intelligenciához és az abban rejlő lehetőségekhez, ez a történet szerintem egyben volt. Logikus és ésszerű volt minden magyarázat.
Külön erőssége a történetnek, hogy minden szereplő megszólal a lapokon, tehát ember és "gép" egyaránt. Jen és Tom szerethető figurák, és a humor sem hiányzik.

Kiváló szórakozás lehet a romantika rajongóinak, akik szeretik ha egy kis újdonsággal van megfűszerezve az átlagos egymásra találás.

Értékelés:
5 cyber cseresznye az 5-ből!!!



2019. február 23., szombat

Szentesi Éva: Pedig olyan szépen éltek

A szerző neve mellett a könyv címe az ami igazán felkeltette az érdeklődésem. A vidéki korlátoltság és a mások életébe való vájkálás jellemző mondata.
Azonnal eszembe jutott a gyerekkorom, a falu ahol mindenki mindenkit ismert. Haza sem értem, de a hír már megelőzött, hogy az iskolából hazafelé éppen kinek nem köszöntem. Gyűlöltem, és a mai napig utálom ezt a falusi szokást, hogy mindenkire rányomunk egy bélyeget, és persze mindenkinél jobban tudjuk ki, hogyan él.

A szerző regénye egy falusi lány története aki teljes rideg tartásban nőtt fel, alkoholista apa és egy olyan anya mellett akinek a lánya csak Mari fiam. Olyan család ez ahol a két gyerek ugyan olyan kötelező tartozék mint a tárcsás mosógép.
A fiú a család büszkesége, a lány csak probléma és gond, kivéve ha jól megy férjhez - jelentsen ez bármit is.
Nyilánszki Mari egy a sok falusi lány közül aki csillogó ruhákról és boldogságról álmodozik. Ezt kergeti gyerekként, tiniként és felnőtt nőként.

A könyv első fele nagyon tetszett, viszont ahogy haladt a történet úgy mondtam le Mariról. Biztosan megvolt a szerző oka arra, hogy ennyire nyers legyen, de nekem Mari néha túl sok volt. Közönséges, sokkoló, durva. Azért persze bízva  a csodában végig olvastam.
Kicsit csalódtam.

Értékelés:
3,5 cseresznyeszüret az 5-ből!!!




2019. február 21., csütörtök

Csütörtöki péntek

A decemberi felemásra sikerült könyvvásárlás felett érzett kudarc eddig tartott, ugyanis hétvégén fiammal szövetkezve elcsábultunk. Ma meg is érkeztek, így nekem máris hétvége van :-)
4:2 arányban én dorbézoltam igazán, és nagyon reménykedem, hogy ezúttal maradéktalanul elégedett leszek.
A kiválasztottak!

- Nem a szemeddel látsz
- Homokból és hamuból
 -6 hét a világ
 -Mielőtt a kávé kihűl


2019. február 17., vasárnap

Catherine Steadman: Zavaros vizek



"Ijesztő is, hogy a jóból összehasonlítás révén milyen gyorsan lesz nem elég jó."

Mindenki eljátszik a gondolattal, hogy mi tenne ha találna egy zsák pénzt.
Nos a Bora Borán mézesheteit töltő házaspár tagjai, Erin és Mark hihetetlen dologra bukkannak búvárkodás közben.
Ingatag pénzügyi helyzetükre azonnali megoldást jelent a táska pénz. Igaz a táska rejt még egyet s mást, de főhőseink úgy érzik, hogy minden mással megbirkóznak ha a pénzt már biztos helyen tudják.

Erin - amikor éppen nem csavaros eszű bűnözőt játszik dokumentumfilmet forgat olyan rabokról akikre hosszú évek után a szabadság vár. Mark a bankszektorban tevékenykedett addig amíg munkanélküli nem lesz.

A történet eleje eléggé el lett nyújtva. Erin élete alaposan, aprólékosan tárul elénk, akárcsak párkapcsolata.
Egészen addig lassan csordogál a sztori amíg el nem érünk az ominózus naphoz a nászúton történtekhez. Innentől kezdve aztán úthengerként dübörögnek az események. Egyik döntés és rázós helyzet a másik után. Izgalmas és feszültséggel telítettek lapok.
A pénzt és egyéb a táskában lévő dolgokat más is szeretné meg, illetve visszakapni.

Nekem a végkifejlet volt kissé klisé, de összességében nekem nem volt csalódás ez a thriller. Amit vártam a könyvtől megkaptam. Vitt a történet, sodortak az események  míg csak azt nem vettem észre, hogy a végére értem.

Értékelés:
4 koktélcseresznye az 5-ből!!!


2019. február 16., szombat

A hét mondata



"Mindannyian gyönyörű és egyedi hópelyhek vagyunk. Együtt csak hóesés."



2019. február 10., vasárnap

Hazel Gaynor - Heather Webb: Az utolsó karácsony Párizsban

Szerintem rengeteg könyvmoly  érez különös vonzódást  a levélregények iránt. Így szinte kötelezőnek éreztem elolvasni a könyvet.

A történet az  első világháború, - vagy ahogy akkor hívták- a nagy háború idején játszódik.
Evie testvére Will, és annak barátja Tom is belép a seregbe. A háború karácsonyra véget ér, ígéri mindenki. A nagy kaland, ahogy a fiatal fiúk gondolnak rá nem lesz kihatással a jövőjükre, kis kitérő ígéretes és szép jövőjük előtt.
Evie már akkor megírja első levelét mikor még a fiúk a kiképzőtáborba sem érnek.

Ahogy telik az idő és gyarapodik a piros szalaggal átkötött levélköteg, úgy érzik egyre kilátástalanabbnak a harcot, mind a katonák a csatatéren, mind az otthon maradottak. A nők közül egyre többen állnak önkéntesnek, Mentőautót vezetnek, vagy ahogy Evie is teszi leveleket kézbesít, majd írói ambícióit kiélve cikkeket ír Tom apjának újságjába.

Ám bármennyit is imádkoznak, vagy kötnek zoknit, reménykednek a veszteségek előbb utóbb mindenkit utolérnek. Nemcsak egymástól kerülnek egymástól egyre távolabb, de attól az álomtól is, hogy mindannyian együtt ünnepelhetik a karácsonyt Párizsban.

Írhatnám, hogy aranyos  kis történet, de a kellemes hangnem, teázás és kedves szavak ellenére szomorú történet ez, mind minden történet ami a háborúhoz köthető.
Kiszámítható volt a végkifejlet, ennek ellenére a szerző a végére tartogatta a legtöbb izgalmat.
A háborús propaganda, cenzúra a kozmetikázott statisztika mind a két fiatal ellensége, a valódi ellenség mellett.
Különösen tetszett, hogy Tom nem egy hős katona, aki acélidegekkel rendelkezik és sérthetetlen. Esendő emberként lett ábrázolva.

A szerzők kicsit jobban kibonthatták volna a háború utáni időszakban történteket, emiatt volt némi hiányérzetem.

Értékelés:
4 lövészárokba kézbesített cseresznye az 5-ből!!!


2019. február 7., csütörtök

Egy teát?

Bajban lettem volna ha esetleg lányom születik, mert még mindig nem sikerült megtalálnom azt a női nevet amit nyugodt szívvel adtam volna neki.
De vége a dilemmának (jöhet a kislány:D ) mert minap a munkahelyen a naptárat lapozgatva rábukkantam a tökéletes női névre ami nem más mint a Tea!!
Így hát már nem kérdés, hogy Sára vagy Klára, mindahány név a naptárba. Azért az Agrippína is dobogós még nálam.
(A kávé akkor fiú név??)