Az utóbbi időben lelassult a bejegyzések írása - ahogy ez látszik is - sajnos egyéb elfoglaltságok miatt (munka, tanulás) háttérbe szorult az olvasás. Rövidre szabott szabadidőmben viszont jó újraolvasni a régi bejegyzéseket, és rácsodálkozni, hogy mikor is olvastam egy -egy könyvet.
Ez jut nekem a hosszú órák helyett amit korábban olvasással töltöttem, de valahogy pótolnom kell a betűhiányt! Az alvásról nem beszélve- de ez már egy másik téma.
Ma reggel véletlenül bukkantam a lent olvasható idézetre, amitől újra az olvasott könyv hatása alá kerültem.
Az idézethez kapcsolódó könyvet ITT találjátok. És most néztem a Moly.hu oldalon, hogy szerintem érdemtelenül kevesen olvasták.
"Kinek nincsen háza, már nem épít magának.
Aki most magányos, mindétig az marad,
felébred, olvas, tolla levélen szalad,
s az allén kóborol hosszú éjszakákat
törékeny lombú, őszi fák alatt."
Aki most magányos, mindétig az marad,
felébred, olvas, tolla levélen szalad,
s az allén kóborol hosszú éjszakákat
törékeny lombú, őszi fák alatt."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése