Eithne Shortall: Az élet Henry után

A szerző igazán meglepett a könyvével, mert a fülszöveg alapján kicsit másra számítottam. Egy gyászról, újrakezdésról szóló történetben egy apró csavar is szerepel, ami teljesen más irányba viszi Grace sorsát.

Grace és Henry fiatal boldog pár, akik közös életük alapjait raknák le amikor egy balesetben Grace elveszti Henry-t.
Grace gyásza kellős közepén a véletlen útjába sodorja Andy-t aki kiköpött mása Henry-nek. De hogyan lehetséges ez?

Úgy tűnik  mintha Andy jelenléte életben tartaná Henry-t. Mintha egy meghosszabított kéz lenne, amely nem engedi el Grae-t, éreztetve vele, hogy Heny valamilyen formában még vele lehet.

Egyre érdekesebben alakul Grace és Andy kapcsolata, miközben a lány élete olyan vágányon halad tovább amin nem biztos,hogy Grace haladni szeretne...

Sokszor Marian Keyes stílusa köszönt vissza olvasáskor, és nemcsak Dublin miatt. A fura család, szülők és testvérek humorral átitatott karakterei is mind mind Keyes -t juttaták eszembe. Szinte nosztalgikus hangulatba kerültem olvasás közben.

Alapvetően egy érzelemdús és érdekes könyv a gyászról, megbékélésről, továbblépésről, apró túlzásokkal és érdekes karakterekkel.
Ki hinné, hogy nem megy csődbe egy étterem, ha a tulajdonos elzavarja a betérő vendégeket?? Csak egy példa a túlzásokra..
Számomra Grace is elég furcsán reagált egy egy helyzetre, és mintha túl hamar meggyászolta volna Henry-t.

A történet vége szerencsére életszagúra sikerült, ezzel kiérdemelve a négy cseresznyét.

Értékelés:
4 gyászosan szereplő cseresznye az 5-ből!!!