Eric Lindström: Nem a szemeddel látsz

Még a hónap elején olvastam ezt a remek ifjúsági könyvet, de csak értem ide, hogy írjak is róla pár sort.

Egy vak kamaszlány  Parker Grant életébe pillanthatunk be. Az egész történet nagyon jól lett összerakva. Hogyan küzdi le a mindennapokat egy sérült ember? Hogyan látja magát egy kamaszlány aki tudja milyen szivárvány, ám mégsem láthatja soha többé? És akkor még itt van a barátság és a szerelem, ami minden kamasz életében fontos szerepet játszik.

Ajánlom mindenkinek ezt a remek könyvet! Egyre ritkábban olvasok YA könyveket, ez kifejezetten kár lett volna kihagyni.

Normális, a realitások talaján mozgó történet, amihez jó sokat tesz hozzá, hogy egy olyan kamaszlányról szól aki hátrányból indul minden nap. Mégis fut, éli az életét, pedig iszonyat terheket cipel.
Meglepett, hogy a szerző férfi. Nekem mindig kicsit furcsán hat ha egy férfi szerző ilyen remek átéléssel alkot meg egy női karaktert, ráadásul egy kamaszlányt.

Értékelés:
5 szemkendőben érő cseresznye az 5-ből!!!

Annalisa Strada: Két rózsaszín csík

"A filmekben megesik, hogy a főszereplő azt mondja: „Ennél rosszabb már nem is lehetne!”, majd egy másodperccel később a fejére zuhan egy repülő. Többé-kevésbé velem is ez történt."


Ismerjük a mondást, miszerint egy nő két dologért képes bármire. Hogy legyen gyereke, és hogy ne legyen.
Egy nem tervezett gyermekáldás nehéz döntés elé állíthat egy nőt, legyen az felnőtt vagy éppen kamasz.

A szerző remek érzékenységgel dolgozta fel Perla, egy tizenhat éves lány élete első nagy döntésének körülményeit, előzményeit.
Szerintem sokkal gyakrabban történik meg mint gondolnánk, hogy egy tinédzser teherbe esik.Ez csak statisztikailag mindennapos dolog, egyénekre lebontva kész dráma egy-egy ilyen eset.
Perla személyisége nagyon el lett találva, életszagúra sikerült a történet. Végig izgultam, estem kétségbe és fogtam a fejem a szereplőkkel.
Akár felvilágosító könyvként is funkcionál, és a szülők kezébe is adható. Széles közönséget szolgál ki. Egész más így olvasni egy nem várt, korai terhességről, mint egy szórólapot átolvasni arról, mi a teendő "baj" esetén.
Az ilyen történetek általában nagyon le vannak sarkítva fehérre és feketére. Itt izgulhatunk az utolsó oldalig, hogy a sok -sok érzelem, és félelem milyen döntésre sarkallja Perlát.

Értékelés: 5 áldott állapotban lévő cseresznye az 5-ből!!!

Molnár T. Eszter: Stand - Up! Egy majdnem normális család

"– …Miért vagy te ennyire ügyetlen, Virág?
– Nem tudom, Helga néni, talán mert az apám túl sokat ivott, amikor az anyám terhes volt velem."

Már egy ideje a listámon szerepelt a sorozat első két része, így szinte adta magát, hogy Bakos családdal fogok kikapcsolódni.  Bár elsősorban ifjúsági könyv, de szerintem kortalan regény. Éppen annyira volt mai, mint amennyire felidézte a gyerekkoromat, nagynéniket, a hétvégi mosogatást, a testvérharcot, és az állandó szekálást a felnőttek részéről. Mintha új köntösben olvastam volna a régi klasszikus, pöttyös vagy csíkos könyvemet.

Bakos Virág által egy átlagos magyar család életébe pillanthatunk be, ahol az apuka a pszichológiai munkája mellett stand-up humorista is, aki az utóbbi időben épp a humorát hagyta el valahol. A vagány nővér Vera, aki már szinte felnőtt, de azért tud elég hülyeséget csinálni, pont annyit, hogy érte aggódjon az egész család. Misu a láthatatlan öcsike, akinek útját repülő papucsok -és egyebek - kísérik. Nagynéni, gangos bérház, leskelődő, hallgatózó szomszédok, és borsófőzelék. Na és persze Virág, aki rajong az állatokért, és próbálja túlélni a kamaszkort.

Tetszett, hogy a történet a realitás talaján mozgott. Semmi sem oldódott meg egy csapásra és rengeteg benne a humor.
Számomra egyetlen pici hibája volt, a történetnek, volt egy momentum amit én kihagytam volna.
Kíváncsian várom a második részt!

Értékelés:
4,99 Virágos cseresznye az 5-ből!!!

No.1

 Louise O'Neill: Örökké a Tiéd

 Nagyon vonzott ez a  könyv valahogy megéreztem benne a pluszt.
A történet  egy nem túl szép jövőképet fest a nők sorsáról.  Bár voltak momentumok amiket más szerző már felhasznált-párválasztó ceremónia, programozott gyermekáldás stb-nekem mégis nagyon tetszett a történet, már csak azért is mert mentes minden rózsaszín árnyalattól, sőt ahogy haladt a történet egyre sötétebb lett.

Az új világban a nők különös módon jönnek világra. Megtervezik őket, mesterséges módon tenyésztik őket arra, hogy egyszer majd házastársak, ágyasok vagy szűznővérek legyenek. A tervezés során figyelnek arra, hogy a lányok változatos bőr-szem és hajszínűek legyenek, legyen köztük alacsony és magas is, vagyis, hogy az Örökösöknek legyen miből válogatniuk.
Az évák név nélkül, sorszámmal ellátva kerülnek be egy mesterséges helyre négyéves korukban. A szintetikus gyep, műanyag fák, üvegre festett égbolt alatt háromszor annyi évát nevelgetnek minden évben mint ahány Örökös van. Így bőven jut minden szerepre lány. És persze a legjobbak, legszebbek, legtökéletesebbek lesznek házastársak, akik majd -remélhetőleg-több tucat fiút szülnek a kinti világban.
A benti élet kegyetlen és rideg. A lányok csak egymásra számíthatnak, de hamar ráébrednek, hogy egymás ellenségei. Minden héten rangsorolják őket, az első No.10 számít igazán sikeresnek.
Az elsőbbségért a lányok mindent megtesznek. Kalóriablokkolót szednek, hogy ne hízzanak, hánytatást elősegítő szirupot vedelnek, ha túl sokat ettek, Ringatót vesznek be, hogy reggel kisimultan ébredjenek. Ezeket támogatják és egyben felügyelik a szűznővérek, akik a korábbi csoportokból kerültek ki, és nem voltak elég jók házastársnak, sem nem elég buják ágyasnak.
A napok hetek és évek arról szólnak, hogy teljesen legyalulják a lányokról a felesleges dolgokat,legyen az pluszkiló vagy női hisztéria esetleg harag. Az igazi házastárs engedelmes és teljesen aláveti magát férjének. A mantra: mindig lehetsz tökéletesebb.

"Végigpörgethetnék egy testrészkatalógust, és összeválogathatnám az új, tökéletesebb önmagamat."

freida és isabel egyszerre kerülnek a mesterséges kupola alá. Az utolsó évig teljes a harmónia és az összhang a két lány között. Ám tíz hónappal a Ceremónia előtt isabel teljesen elzárkózik barátnőjétől, szó szerint ellöki magától.
isabel a No1 akinek biztos helye van a legbefolyásosabb Örökös mellett.
freida mindent megtesz annak érdekében, hogy kiderítse mit követett el isabel ellen, de közben nem szabad megfeledkeznie arról sem, hogy a jövője a tét.
Egyre furcsább dolgok történnek. isabel időről-időre eltűnik, amire senki sem ad magyarázatot. A szűznővérek egy emberként titkolóznak isabel különös státusza miatt. freida pedig végső elkeseredésben a legbefolyásosabb lány felé fordul, barátnőt remélve benne.

Elkezdődnek a találkozások az Örökösökkel. A fiúk folyamatosan kapják a lányokról a fotókat amiket a lányok töltenek fel a myFace oldalukra. ( Ez a szolgáltatás a lányoknál csak a kupolán belüli életre korlátozódik, így nincs más szórakozásuk mint egymás fotóit nézni és természetesen kritizálni.)

A lányok között elindul a harc az Örökösökért, frieda pedig hibát hibára halmoz...

Nem tudom eldönteni lesz-e folytatása a történetnek. Már csak azért is reménykedem benne, mert egyrészt nagyon negatív a végszó, másrészt van pár dolog amire nem derült fény. Például, ki adja a lányok neveit hiszen van nekik, még akkor is, ha kisbetűvel jelenik meg ezzel is érzékeltetve a jelentéktelenségüket. Mi van a kinti világban, hogyan működik? Miért nem beszéltek soha róla a fiúk-lányok egymás között, akkor sem mikor lehetőségük lett volna rá.

Értékelés:
5 mesterséges cseresznye az 5-ből!!!

Rachel Cohn-David Levithan: Dash és Lily Kihívások könyve

"A rossz dolgokban hiszünk. És ez zavar a legjobban. Nem a hit hiánya, hanem a rossz dolgokba vetett hit. Értelmet keresel. Az értelem kívül van."


Kedves kis történet az ünnepek előtti napokra, vagy éppen már a karácsonyfa alá tökéletes olvasmány lehet, mert nemcsak szerelmes maszlag az egész.

Adva van egy fiú: Dash és egy lány: Lily, akiket a véletlen  egy könyvesbolt, és egy piros notesz hoz össze New York városában karácsony előtt pár nappal.
Mivel mindkét fiatal szülői felügyelet nélkül marad, nincs aki számon kérje rajtuk ha éppen késő éjjel indulnak útnak a piros notesz útmutatása szerint, amit különböző helyeken rejtenek el egymásnak (és egymás elől). Felváltva írnak bele instrukciókat, rejtvényeket, na persze önmagukról is elárulnak ezt-azt.
Persze az olvasó végig arra kíváncsi, hogy lesz-e ebből a történet végére találkozás?
És megmarad-e a varázs amit azzal értek el a szerzők, hogy a szereplők képzeletére lett bízva, hogy megalkossák a másikat.
Értelmes és nem mellesleg humoros történet, főleg az elején nagyon jól elkapja az olvasót a sztori.

Persze kedves fiataljainkat nem hagyják teljesen magukra, hiszen tesó, haver, nagynéni, nagypapa is részt vesz a piros noteszen keresztüli ismerkedésben.
Dash és Lily ismerkednek közben pedig a világ körülöttük készülődik a nagy napra, vásárolnak és csilingelnek, majd  koccintanak az előttük álló évre.

Olyan pont jó könyv. A borító önmagáért beszél.
 

Értékelés:
4 piros noteszben lévő cseresznye az 5-ből!!!

Anna Woltz: Black Box

Hét gyerek,egy hónap, hatvannyolc kamera, kétmillió euró ez a Black Box.

Jacob Rijn sikeres dokumentumfilmjei után a Holland fiatalok Ticket őrületét szeretné megérteni. Illetve kíváncsi, hogy vajon a mai gyerekek mennyire érettek. Ezért menedzserével és három női szerkesztővel elindítja a Black Box show műsort. A jelentkezők közül végül hét gyerek kerülhet be a feketére festett házba.
A legfiatalabb gyerek mindössze tíz éves.
A szerkesztők közé is választanak egy fiatalt, a tizenhét éves Jamie teljes jogú tagja lesz a csapatnak, aki maga is lelkes Ticket használó.

A Ticket lényege, hogy öt dolgot értékel a kis kártya, amiket színkódokkal jelölnek. A külső az ész, egészség a pénz és a vonzerő számít -a gyerekek szerint. Minél nagyobb százalékon állsz, annál jobban felnéznek rád a kortársaid.
Az egészség és az ész még elég pozitívan cseng. Ám a vonzerő és a külső  sokkoló tettekre készteti a gyerekeket. Például tizenévesen orr és egyéb plasztikai műtétekre. A kártya látszólag azt sugallja, hogy magadnak kell, hogy megfelelj. De ha kicsit jobban körbejárjuk a témát kiderül, hogy ez sem szól másról mint a valahová tartozás érzéséről, és a külvilág visszajelzéséről, ami alapján gondolunk magunkról valamit.

"A Ticket azt mondja, hogy szépnek kell lenned magadért. Hát ez az. Hogy kell."

A játéknak nincsenek lefektetett szabályai, így nem tudják sem a játékosok, sem a nézők, hogy lesznek-e feladatok, a nézők szavazzák-e ki a játékosokat, vagy ők maguk döntenek a saját sorsukról.
Vagyis mindent a gyerekek alakítanak. Kiderül mire mennek felnőttek nélkül.

Ami tetszett a könyvben, hogy a rövidsége ellenére sok témáról olvashatunk. Eutanázia, gyerekjogok, a média és egyéb cégek, üzletek befolyása az életünkre.
Ami nem tetszett a könyvben, hogy a végére túlságosan próbált sokkolni. És igazán nem lett lezárva sem a show, sem Jamie, sem Jacob élete, szerepe a műsor alatt és után.

Elgondolkodtató könyv arról, hogy mennyi mindenre vevők vagyunk.

Értékelés:
4 ticket nélküli cseresznye az 5-ből!!!

Gévai Csilla: Lídia, 17

     "Ma van az a holnap, amiről tegnap beszéltem."

Nem sokáig bírtam újdonsült barátnőm nélkül. 
Így a  Lídia, 16 után máris neki láttam a következő résznek.
Az előző  részhez híven feltűnnek régi, lásd: Sára, Vendel és új szereplők is:  Alexandra David Néel  vagy épen Latabár Kálmán.

Gulácsy Lajos kissé háttérbe szorul, de a szövegbuborékok, humoros gondolatok, megjegyzések maradtak.

Lídiának újabb színpadi alakítással, családi nehézségekkel, a szíve hívó szavával, és persze barátnője szerelmi drámájával kell megbirkóznia, miközben keresi a saját helyét, vagy éppen hitét.
Mandalák és lámák között megpróbálja végre képregénybe önteni
tervét, már ami Szent Teréz és Alexandra találkozását illeti.

Talán picit komolyabb ez a második rész, de szerencsére még mindig tele humorral, jópofa szövegekkel. Lídia maradt az az egyedi, szórakoztató lány, akit az első részben megkedveltem. 

Csak remélni merem, hogy most már meg sem áll a számláló, és lesz majd Lídia,18 és 19...


                             "Naplementébe gyaloglást vállalok."

Értékelés:
5 félig érett cseresznye az 5-ből!!! 

Gévai Csilla: Lídia, 16

 
Valami ilyesmit kerestem az ifjúsági regényekben, mint amit most megkaptam Gévai Csilla tollából.

Kubik Lídia tizenhat éves. Naplót ír. Próbál nyitott, összeszedett lenni. És persze elfogadni, hogy Gulácsy Lajos (Gulácsy Lajos  -ról bővebben)  és ő ebben az életben nem lehetnek egy pár. De attól még lehet reménytelenül szerelmes.

"Aztán egy nap elmondtam Sárának az igazat arról, hogy tulajdonképpen ki is az a Gulácsy Lajos. Meglepett, hogy ő egyáltalán nem csinált nagy gondot az egészből! Szerintem még örült is a dolognak, mivel így nem kell a szünetekben kísérgetnie a folyosón, hátha összefutunk ezzel a Gulácsyval  a második emeleti fordulóban. Ennyit Sáráról."

Imádtam a stílusát, Lídia szellemes szövegeit, Lajos beszólásait, a rajzokat, a szövegbuborékokat.
Imádtam Vendelt! a drámaórákat és az időjárás jelentéseket.
Az időutazást az unalmas órákon, így a dédpapát is megismerhetjük.

Szóval mindent, és mindenkit lehet szeretni ebben a könyvben, aminek  szerencsé(m)re  van folytatása, ami már megjelent, így aki most el szeretné kezdeni, két legyet üthet egy csapásra.

Sajnálom, hogy nincs jobban reklámozva sem szerző, sem a könyvei-aki illusztrátor és író- Még több a szerzőről - mert nagyon megérdemelné. Egyedi és nagyon szerethető Lídia története.

Értékelés:
5 drámaórán érő cseresznye az 5-ből!!
 

Anna Woltz: Száz óra sötétség

"Amikor egyedül van az ember, minden annyira más. A színek rikítóbbak, a hangok élesebbek - és bármelyik tervünk bármikor dugába dőlhet."

Emilia December de Wit tizennégy éves holland lány. Apja abban az iskolában igazgató, ahová Emilia is jár, anyja festőművész. Apja ballépésnek köszönhetően Emilia nem lát más kiutat minthogy megszökjön otthonról.
Ebben az esetben nincs legjobb barátnő vagy kedves nagymama, a világvége lenne az ideális hely.
A lány úgy dönt, álmai városa New York tárt karokkal várja majd.

Apja bankkártyájával és  kis zökkenőktől eltekintve fellélegezve pillantja meg a rég áhított felhőkarcolókat, és neonreklámokat.

Úgy érzi kellően felkészül és elővigyázatos. Ám úgy tűnik az interneten lefoglalt és kifizetett szállás, nem egy apartman hanem egy lakóház. És természetesen az ott lakóknak fogalmuk sincs kicsoda a lány.
Seth és húga Abby kénytelen befogadni a lányt, aki első New Yorki éjszakáját egy filmsztár külsejű, sebesült fúval Jimmel tölti.

Emiliának ideje sincs a családját ért megrázkódtatás utózöngéivel foglalkozni, mert New Yorkba újabb vendég érkezik, Sandy hurrikán.

"Állunk a hamuszürke, elhagyott New York közepén, és fázunk. Még öt órán át világos lesz, és aztán újra itt a sötétség."

A szerző maga is átélte a hurrikánt New Yorkban, így a történet ezen része hitelesre sikerült. 
De a négy fiatal találkozása, életük jelenlegi állásnak vázolása is remek lett.

Megszerettem mind a négyüket. A maguk módján próbálnak megbirkózni a családjukban történt változásokkal.
Seth és Abby bezárkóznak, Jim megszeretné váltani a világot, Emilia pedig abban reménykedik, hogy apja teremtette mocsok nem éri utol.

A vívódásaik közepette pedig igaz barátokra lelnek, túlélnek, és felnőnek egy kicsit.

Mostanában ösztönösen keresem az ifjúsági irodalmat. Jöhet a szórakoztató ága is, de a komolyabb témáknak is örülök.
Ez a könyv pedig kedvenc lett az ifjúsági műfajban.

Értékelés:
5 New Yorki cseresznye az 5-ből!!

 

Kemény Zsófi: Én még sosem

 
"-Kérsz egy hópelyhet? Benne van a világ."

Eszter, Toma és Ágó gimnazisták. Egy szilveszteri bulin Eszter és Toma másfél órát töltenek kettesben egy szobában.
Eszter azután már mindenhol csak Tomát látja. Toma pedig akarja is ezt, meg nem is.
Ágó pedig ott segít ahol tud, még ha a segítség nála éppenséggel teljesen mást is jelent.

Nem szeretném hasonlítani a könyvet más hasonló ifjúsági, tini könyvhöz. Számomra kellemes csalódás volt. Nekem többet nyújtott ebben a műfajban a korábban olvasottaknál.
A szerző nagyon eltalálta a kellő egyensúlyt a szerelem, a felnőtté válás, gimi, buli, haverok sokszögben. Jól kidolgozott  karakterek, remek stílus.
Gördülékeny  a sztori és még humoros is.

Mindhárom szereplő felváltva szólal meg a lapokon, így nemcsak egy szerelmes lány ömlengéséről olvashatunk.

Számomra volt egy-két furcsaság a történetben, bár tudom simán megtörténhet, hogy tizenhét éves fiúk két óra közti szünetben kocsmába mennek, azért remélem ez nem túl gyakori. ( Elég sok alkohol fogyott el a történet alatt, legalábbis az én mércém szerint.)

Néha a fiúk kicsit idősebbnek tűntek a koruknál, és oké, hogy például Ágót még az ág is húzza, de vagy nagyon laza volt, vagy halálosan komoly.
Én sosem voltam az az állandóan töprengő kamasz, persze tudtam tipródni dolgokon, de Ágó és Toma néha ezt is túlzásba vitték.
Eszter tökéletes, életszerű karakter. Nem egy pompon lány, sem nem szürke kisegér. És valami csoda folytán a szolárium és egyebek sem vonzzák. Kész felüdülés!!
Ágó nekem nem volt szimpatikus, ismerek pár ilyen stílusú embert. Először érdekesek, viccesek, aztán már menekülsz előlük. Most lehet mondani, hogy oka volt rá, amiért olyan lett amilyen, és a tetteit is meg lehet magyarázni, de nekem az túl kevés az elfogadáshoz.

Eddig úgy éreztem haladok a korral, mégiscsak sikerült új dolgot tanulnom, ez pedig nem más mint a slam poetry, amiről eddig lövésem sem volt, hogy mi lehet.


Értékelés:
4 gimis cseresznye az 5-ből!!!

James Lecesne: Trevor

 
A mindössze nyolcvan oldalas kis könyv a kilencvenes években egy film forgatókönyveként íródott meg.
A szerző kellő empátiával és humorral írta meg Trevor történetét, aki egy szimpatikus és szerethető tizenhárom éves fiú.
Trevor különc és fura. Ezt társai is észre veszik és nem kímélik a kedves és humoros srácot, aki művész szeretne lenni.

 A fiú a musicalek nagy rajongója, és igyekszik minden (szerinte) jó ötletét megvalósítani.
Bár a téma komoly, mégis annyira jól van megjelenítve, hogy például az első oldalaknál fetrengtem a röhögéstől.

Szerintem bátran lehetne ez a könyv kötelező olvasmány az iskolákban, hiszen aktuális, az adott korosztálynak szól, ráadásul nem egy vaskos kötet amin hónapokig tartana átrágni magukat a gyerekeknek.

"A Trevor egy fordulatos, amerikai kisregény a kamaszkori útkeresésről, a másságról és az elfogadásról. Elfogadni magunkat és egymást nem a legegyszerűbb, de a legszebb feladat a világon."


Értékelés:
5 különc cseresznye az 5-ből!!