Michael Finkel: Az Északi - tó fantomja

Bár a könyv konkrétan Chris Knight önkéntes száműzetésének krónikája, a szerző érinti az egész témát a remeteséggel kapcsolatban.
Onnantól kezdve, hogy milyen összetett műfaj is a remeteség, egészen odáig, hogy volt olyan korszak amikor divat volt remetéket alkalmazni az arisztokraták körében.
Sőt a mai kor embere között bőven akadnak remeték! japánban ők a Hikikomorik vagyis a befelé fordulók.

"Elutasítják a Japán konformista és versenyszellemű társadalmát, ezért visszavonultan élnek gyerekkori szobájukba, és szinte ki sem jönnek onnét, szélsőséges esetben akár egy évtizedig sem. Napjaikat olvasással vagy netezéssel töltik.
Szüleik az ajtajukhoz hordják az ételt, a pszichológusok online tanácsadással látják el őket."

Azért arra kíváncsi lennék, hogy ezek a "remeték", mit kezdenének magukkal ha nem lenne internet, meg anyu aki ellátja őket????

A fent említett úr magánügyét akár örök homály is fedhette volna, ha egy véletlen folytán nem bukik le amint egy táborban az otthagyott élelemből és holmikból válogat kedvére.
Aztán a rendőrségen kissé kételkedve hallgatták, hogy alig húszévesen érezte úgy, hogy elég volt a többi emberből és egyszerűen bevetette magát az erdőbe, hogy aztán 27!!!évig élvezze az önkéntes magányt.

A magány az egyedüllét és a remeteség szinte ugyanazon fogalmak, mégis a magányt a legkevsébé önként választja az ember. Az egyedüllét sok Chrishez hasonló embernek az az áldott állapot, amit valaki más egy társsal él meg.
Persze időnként mindenkinek jólesik, és szükséges is az egyedüllét, az elvonulás lehetősége. A mai világban sajnos sokszor ez nem a mi választásunk!

Sokan kiáltották ki Christ csalónak, hiszen mondani bármit lehet, mivel egyedül volt! akár ki is találhatta, hogy ennyi időn keresztül kerülte az embereket, és élt túl számtalan telet az erdő kellős közepén.
Számomra Chris kicsit felemás remete volt, hiszen az általa került földi hívságokat- újság, könyv, rádió - azért élvezte, amit a fent említett táborból folyamatosan elhordott. A feltört nyaralók tulajdonosai már ismerni vélték Chris ízlésér, mind élelmiszer, mind ruházat terén!

" A Tao Te King szerint keresés helyett elvonultsággal, tett helyett tétlenséggel érhető el a bölcsesség."

A remete lét ellenpólusa a mai kor emberének rohanó élete. Mindig van mit elintézni, megcsinálni, megnézni, megnyomni.
Engem Chris esetében engem az érdekel, mi történt vele, hogy már húszévesen elege volt a világból??

Ha egy idősebb, kiégett, sokat csalódott, meggyötört ember dönt úgy, hogy elvonul szerintem sokan megértően bólintanak. De egy fiatal fiú ilyen döntése érthetetlen.

Zseniális könyv, jó sokat lehet rajta agyalni, töprengeni.

Értékelés:
5 remete cseresznye az 5-ből!!!

D. Tóth Kriszta: Jöttem, hadd lássalak

 
Simán elmentem volna ezen könyv mellett, de a rengeteg pozitív értékelés, és az ismerősök meggyőztek, hogy nekem való. Ez annyira jól sikerült, hogy kedvenc lett. Sajnos előítéletes vagyok, ha egy ismert ember könyvet ír, már fel sem kapom a fejem. A Lola mesék is kimaradtak, azon okból, hogy a gyerekem már nem kicsi, és nem is lány.

Bár ebben a könyvben a szerző életébe pillanthatunk bele, Kriszta itt csak mellékszereplő, és szerencsére nem azt tudhatjuk meg a kötetből, hogy kivel, mikor, milyen kapcsolata volt, és a többi, szokásos idegborzoló baromságot. Édesanyja életét ismerhetjük meg, aki túl korán hagyta magára a gyerekeit.

"Miért nem szólt valaki időben, hogy vegyem komolyan magam, amikor harmincöt évesen, boldogan, gyerekekkel, házassággal, szép nagy tanácsi lakással ott álltam a tükör előtt a Kossuth Lajos utcai fürdőszobában, és azt kívántam bárcsak ne öregednék meg. Hát, nem fogok. 45 és fél évesen halok meg."

Imádtam minden sorát, végre egy olyan ismert ember aki tud is írni!!! Ráadásul annyira őszinte, hogy le a kalappal előtte, amiért úgy írt édesanyja nevében, hogy nem kozmetikázta ki a valóságot. Bora és Miki egy a milliónyi fiatal párból akiknek sorsát nyomon követhetjük.
Miről álmodik a lány, és mi az amit végül meg is kap belőle?
És hiába bukkan fel egy herceg…
Most olvasás után sem tudom eldönteni, hogy jó volt-e Bora részéről a boldog tudatlanság, vagy előbb rá kellett volna keresni arra a bizonyos névre.

Az biztos, hogy tulajdonképpen abból amire Bora vágyott, egy kis szeletét megkapta belőle a hercege révén. 

"Ott lett volna neked a nagyvilág, a kaland meg minden, amit megérdemeltél volna. Nem kellett. Neked ez kellett, és most megkaptad."

A szerző nagyon jól ír, van stílusa.Bár egy cseppet sem vidám a történet, Bora szarkasztikus humora nagyon jól oldja a szorongást és a szomorúságot.

Van-e tanulsága Bora életének? Biztosan. Én sokat tanultam tőle.


Értékelés:

5 hercegi cseresznye az 5-ből!!!