Alex Miller: Mrs.Laing utolsó csábítása

"Különlegesek voltunk. Senki sem szánt bennünket, senki sem érzett együtt velünk, senki sem értette amit tettünk. Hirtelen rájöttem, hogy nem tudom elképzelni a kapcsolatunk végét, nem tudom elképzelni, milyen lesz a vég, kit ránthat még magával szerelmünk tragédiája, mielőtt véget érne."

A nyolcvanöt éves Autumn akkor döbben csak rá igazán, hogy fiatalon mekkora hibát követett el, mikor volt szeretője feleségét megpillantja az utcán. A váratlan találkozás egészen 1935-ig repíti az idős asszonyt aki ekkor már boldog házasságban élt, buzgón támogatta a tehetséges ausztráliai festőket és imádott Öreg Farmján a béke szigetét teremtette meg.

Pat Donlon az öntörvényű huszonéves művészpalántát a véletlen sodorja a Laing házaspárhoz, miután elutasítják ösztöndíj kérelmét. Arthur hazaviszi a fiatal férfit, nem is sejtve, hogy ez a találkozás végérvényesen tönkreteszi addigi boldog házasságát.

Autumn az egyik pillanatban vénséges öregasszony, aki állandó felügyeletre szorul, a másik pillanatban fiatal és sugárzóan szép. Füzetekbe írja gyónását, szeretne nyugodt szívvel távozni az élők sorából. Megelevenedik az Öreg Farm egykori pompája, a boldog és felhőtlen művészekkel elköltött ebédek, élénk viták és persze Pat Donlon alakja, aki jött, látott és győzedelmeskedett a szív és a józan ész fölött.

"Megnyomott bennem egy gombot, és ismét fiatallá váltam. Ezzel tökéletesen tisztában voltam. Végigsimított a kezemen, az arcomon, a talpamon, és újra iskoláslány lettem, akit az ájulás kerülget."

Lassú és aprólékos Autumn története, nemcsak saját családjáról, gyerekkoráról mesél, de barátai, férje, háza történetét is részletesen megismerhetjük.
Aki gyors, izgalmakkal teli szerelmi háromszöget remél csalódni fog. Erre a történetre időt és figyelmet kell szentelni, lassan teljesedik ki a líraian megírt történet. Akárcsak a szerző másik könyve a  Lovesong  ez is szívbemarkolóan szép. 
Érdekes, hogy minden észérv ellenére sem tudtam utálni Atumn figuráját. Olyan egyértelmű volt a végzete, hogy nem lehet vele vitatkozni, még akkor sem ha több, őt szerető embernek okozott fájdalmat. Valahogy bosszút kellett állnia a családján, a szeretetlenségén, a fiatalkori botlásain. Elvett valamit amiről tudta, hogy sohasem lehet az övé.

"Kinek nincsen háza, már nem épít magának.
  Aki most magányos, mindétig az marad,
  felébred, olvas, tolla levélen szalad,
  s az allén kóborol hosszú éjszakákat
  törékeny lombú, őszi fák alatt."

 Értékelés:
5 szerető cseresznye az 5-ből!!!