Kedves William!
"Csúnyácska nőnek kalapot,csinosnak könyvet ajándékozz".
Ez volt az első mondat a sok közül amit kijegyzeteltem a könyvből..de nem csak emiatt ragadtam tollat.Tudom,hogy minden tehetséges ember örökké őrlődik,hogy valóban tehetséges-e?Önnek erre az őrlődésre semmi szüksége sincs.Remélem levelem eljut Önhöz,és kicsit másképpen látja majd a múltját is és másképpen tekint a műveire is.Én eddig még csak rajongókkal találkoztam William:-)
Olvasás közben dühös voltam magamra,hiszen olyan ostobán belefutottam a csapdájába William! Mary,Edgar és Rowley nekem olyan tiszta karaktereknek tűntek,hogy nem vártam tőlük semmi meglepetést.Aztán persze jól meg lettem vezetve.Mary okozta a legnagyobb meglepetést-szegény özvegy,haha.
Ami a helyszínt illeti,hát rögtön bevetettem magam a gyönyörű kertbe,Firenze annyira nem érdekelt legszívesebben az egész történet alatt a villában barangoltam volna,persze Mary nem bírt egy helyben maradni,és muszáj volt autókáznunk,vagy éppen vendégségbe mennünk. Olvasás közben arra gondoltam,hogy Ön jól megfigyeli az ismerőseit aztán pedig álnéven egy történetet kanyarít köréjük,vagy ami még izgalmasabb igaz történeteket vet papírra.
Nem szemre hányásként mondom de fél éjszakám,és egy hajnali nem alvásom áldoztam a könyvére.Mert ugye addig nem kezdhettem nyugodtan a hétvégémnek amíg meg nem tudtam,hogyan alakul szereplőink élete a villában.És még egy megjegyzés ,ez a történet igazán megérdemelt volna egy második részt is.Maryből annyi minden kinéztem volna még.Az enyhe krimi szál a végletekig kínozta az idegeim,és hiába spekuláltam nem tudtam kitalálni milyen sorsot szán felszínes barátainknak.
A remek történet amivel megajándékozott már elég lett volna nekem,de dísz csomagolásként még humort is csempészett az izgalmakba.Percekig kacagtam egy-egy remek jeleneten,mondaton.
" Ha van valami,amit ki nem állhatok,az a hegedű.-sóhajtott a hercegnő.-Soha nem fogom megérteni,mi jót találnak abban,hogy valaki macskabélen lószőrt húzogat."
Nem szeretném sokáig untatni William,csak annyit írok,hogy örökre a szívembe férközőtt,neve hallatán gyorsabban kezd dobogni a szívem és sajnálom,hogy semmit sem tehetek azért,hogy boldogabb élete legyen.Könyveivel körbe veszem magam,Önnel utazom, tartsanak ezek az utak villákba vagy harctérre, és ígérem soha nem felejtem el.
Baráti üdvözlettel:Cs.
