2014. november 28., péntek
Joyce Maynard: Lány a hegyen
"A húgom és én mindig mindenben a drámát kerestük, és ha a világ nem szolgálhatott ilyennel, akkor kitaláltuk magunknak. Történeteink sokszor olyannyira valóságosak voltak, hogy mi magunk is hinni kezdtünk bennük. Egyszer aztán a valóságban is megtörtént az, amiről fantáziáltunk. És azt kívántuk, bárcsak ne történt volna meg."
A szerzőt egy véletlen kapcsán találta meg a téma. Kaliforniában él, és egy ismerős testvérpár hívta fel figyelmét a Marin megyében történtekre.
A szerző a testvérpárnak és az akkori gyilkossági nyomozónak ajánlja a kötetet.
1979. június 21-én Rachel és Patty Torricelli számára vége szakad a gondtalan nyári szünetnek.
A gyönyörű hegyvidéki tájon a turista útvonalak mentén, valahol a fák között egy gyilkos vadászik a nőkre.
Az első gyilkosság után a lányok apját, Tonyt bízzák meg az üggyel.
Korábban a lányok maximum a prérifarkasoktól féltek. Imádták a házuk körül elterülő érintetlen vadont. Az iskolai időn kívül minden idejüket a szabadban töltötték. Újra és újra felfedezték az ismerős sziklákat, barlangokat. Volt, hogy furcsa alakokba, szeretkező fiatalokra bukkantak, de mindig is második otthonuknak tekintették a hegyet.
Szüleik kapcsolati válsága, majd szakítása után, anyjuk depressziós lesz, apjuk pedig elköltözik, így a két tizenéves úgymond felügyelet nélkül marad.
Apjuk Tony, karizmatikus, lehengerlő férfi. Jóképű, és immáron nyomozó, aki szívós elszántsággal váltotta valóra álmát. Lányait imádja, mindig tudja mire van szükségük, ám időt keveset tölt velük.
A két lány azonban feltalálja magát, Patty miután talál egy kosárlabdát szinte függővé válik, Rachel pedig a fantázia világában érzi magát legjobban, ahol számos történetet talál ki.
Az első gyilkosság után, amit még számos követ, Rachel mindent megtesz annak érdekében, hogy apja büszke legyen az ő vagány lányára, és egyre több hibát követ el.
Egészen addig játszik a tűzzel, míg nem veszélybe sodorja magát.
Maynard olyan jól kapta el a történet lényegét, hogy a könyvét nem lehet letenni. És bár a történet elsősorban thriller, ennek ellenére Torricelli család életét is éppolyan alaposan tanulmányozhatjuk, akárcsak egy-egy bűntény helyszínét.
Bár a szerző az alaptörténettől jócskán eltért, a nyomozó karakterét hűen ábrázolja.
A történet egészen a végéig feszült, és nagyon pergő, így nemcsak az utolsó lapokra jut a java. Részlet gazdag, alapos történet, sok egyedi fűszerezéssel.
Számomra váratlan lett a befejezés, vagyis inkább nem tudtam elképzelni a történet végét. Maynard ezt is remekül oldotta meg, sőt ha lehet még tökéletesebbnek láttam a könyvet a befejezés után.
Az könyv hangulata rám telepedett, Rachelt és Pattyt összekötő testvéri szeretet tapintható volt a lapokon. És bár kézzel-lábbal tiltakoztam, nem tudtam nem megszeretni Tonyt.
Egyetlen szépséghibája a történetnek, hogy jó párszor ismétli önmagát.
Értékelés:
4,9 hegyen érő cseresznye az 5-ből!!!
2014. november 27., csütörtök
Péterfy- Novák Éva : Egyasszony
Éva 1984-ben huszonkét éves. Kis hazánkban akkor még sokan vártak lakásra, és a fiatalok egyik próbatétele a fiúk sorkatonai szolgálata volt.
A szerző saját életének jelentős eseményeit meséli el nekünk, nem hallgatva el rossz házasságát, és beteg kislánya születését sem.
Ami legelőször feltűnt olvasás közben, hogy Éva nem siránkozik, kesereg, és panaszkodik. Férjét sem ócsárolja minden egyes lapon. Sorai tele vannak élet szeretettel, optimizmussal.
A fiatal lány azt hiszi elég ha leendő férjét kedveli, és megbízik benne. Egy szerelmi csalódás után István probléma mentesnek tűnik.
Éva szülésének és kislánya világrahozatalának körülményei kísértetiesen hasonlóak mint amiket aztán én is átélek jó pár évvel később.
Az örök optimizmus, az orvosokba vetett töretlen hit, naivitás jellemzi ezt az időszakot. Aztán persze a zord valóság, hogy nincs remény.
A házasságuk érzelmi hullámvasútja mellett egy újabb terhesség, majd a pokol következik.
"Odavonszol az előszobai tükör elé, hogy nézzem meg milyen csúnya vagyok. Szerintem így kellene kinéznie egy huszonhét éves nőnek? Fakón közlöm vele, hogy nyilván nem, de ő majd biztosan elmondja nekem, hogyan is kellene kinéznem."
Éva elképesztően erős és kitartó. Kellő iróniával és távolságtartással kezeli tágabb környezete tolakodó, lesajnáló pillantásait, és férje erőszakos lényét.
Azt nem állítom, hogy Éva történetének vége csupa rózsaszirom. De annyi hit, és erő sugárzik a lapokról, hogy személy szerint erőt merítettem belőle.
Értékelés:
5 családi cseresznye az 5-ből!!
A szerző saját életének jelentős eseményeit meséli el nekünk, nem hallgatva el rossz házasságát, és beteg kislánya születését sem.
Ami legelőször feltűnt olvasás közben, hogy Éva nem siránkozik, kesereg, és panaszkodik. Férjét sem ócsárolja minden egyes lapon. Sorai tele vannak élet szeretettel, optimizmussal.
A fiatal lány azt hiszi elég ha leendő férjét kedveli, és megbízik benne. Egy szerelmi csalódás után István probléma mentesnek tűnik.
Éva szülésének és kislánya világrahozatalának körülményei kísértetiesen hasonlóak mint amiket aztán én is átélek jó pár évvel később.
Az örök optimizmus, az orvosokba vetett töretlen hit, naivitás jellemzi ezt az időszakot. Aztán persze a zord valóság, hogy nincs remény.
A házasságuk érzelmi hullámvasútja mellett egy újabb terhesség, majd a pokol következik.
"Odavonszol az előszobai tükör elé, hogy nézzem meg milyen csúnya vagyok. Szerintem így kellene kinéznie egy huszonhét éves nőnek? Fakón közlöm vele, hogy nyilván nem, de ő majd biztosan elmondja nekem, hogyan is kellene kinéznem."
Éva elképesztően erős és kitartó. Kellő iróniával és távolságtartással kezeli tágabb környezete tolakodó, lesajnáló pillantásait, és férje erőszakos lényét.
Azt nem állítom, hogy Éva történetének vége csupa rózsaszirom. De annyi hit, és erő sugárzik a lapokról, hogy személy szerint erőt merítettem belőle.
Értékelés:
5 családi cseresznye az 5-ből!!
2014. november 23., vasárnap
Olasz tészták
Mindig is kedvenceim voltak a tésztafélék. Gyerekként még a kakaós tészta!!! is remekműnek tűnt, már csak azért is, mert magamnak is bármikor elő tudtam állítani.
Azóta valamivel kifinomultabb az ízlésem.
Már nem tudnám megenni a kakaós tésztát, de a rajongásom szemernyit sem változott a tésztafélék irányába.
Mikor megláttam ezt a vaskos, kemény kötésben kiadott gyönyörűséget, egyből szerelembe estem.
A szemem hirtelen nem tudott ennyi csodával betelni.
A kötet nem kevesebb mint 400!!! receptet tartalmaz. Ráadásnak ezek a receptek egy csodálatosan színes, szemet gyönyörködtető, részletgazdagon illusztrált lapokon jelennek meg.
Spagetti, ravioli, tagliolini, tagliatelle, penne, gnocchi, fusilli ás még sokan mások. Elképesztő tészta királyság.
Manapság az üzletek polcai roskadoznak a különféle készen kapható tésztáktól, de ha házilag szeretnék elkészíteni, a receptes könyvünk ehhez is segítséget nyújt.
A könyv elején számba vesszük a tészta formákat, és a tésztafőzés fortélyát is megismerhetjük.
Ha a négyszáz recept nem lenne elég, a kötet végén pár oldal a saját receptjeink rendelkezésére áll.
A lehetőségek végtelenek, a sajtos, zöldséges, sonkás tésztákon keresztül vezet az út a raguval megrakott tésztahalmokhoz.
Aki pedig édesre vágyik az máris neki láthat a szilvás gombócnak vagy a vaníliás gnocchinak.
Értékelés:
5 tésztában sült cseresznye az 5-ből!!!
2014. november 21., péntek
Sebastian Barry: A Tartalékos tiszt
" Az egész látvány, a távoli part, a fedélzet, a tenger egy másodpercre olyan nyugodt volt, mint valami festmény, mintha valaki épp akkor fejezte volna be, és a műtermében éppen szemlélné és méregetné, majd kinyúlna, és néhány utolsó ecsetvonással füstöt, tűzet, vért, vizet festene a vászonra."
A szerzőt nem a briliáns történetei miatt szeretem. Ez elsőre negatívan hangzik, pedig dicséretnek szánom.
Én azért szeretem, mert egy egyedi, érzékeny stílusa van. Mesél, nem előad. És mindig olyanok a főszereplői akikért megszakad a szívünk. Pedig "csak" elmesél egy életet.
Ezúttal az ír származású Jack McNulty életútját követhetjük nyomon.
A váltakozó időrendben megírt történetben 1957-ben járunk, és aztán tizenkét évvel később Afrikában, már a háború után.
Mind a szakmai, mind a családi élet elmesélésre kerül.
Bár a háború miatt számítani lehet a komolyabb hangvételre, más okból is szomorkás a történet.
Jack vissza emlékszik felesége Mai megismerésére, házasságukra, családjukra is.
Immár visszatérhetne családjához, ám mégsem indul el, húzza az időt.
Majd jegyzeteket készít inkább az életéről.
Jack szenvedély betegsége egy örökké jelen lévő árny. Tragédiák és újra kezdések sorozata a könyv.
"Mindig azt hiszem, tökéletesen sikerül elrejtenem az érzéseimet, bár látszólag mégsem - mintha kitűzőként hordanám a szívemet."
Gyönyörű mondatok, megfogalmazások. Igazi szépirodalom.
Értékelés:
5 vérző szívű cseresznye az 5-ből!!
Paula Daly: Milyen anya az ilyen?
A kisvárosi thriller nagyon jól sikerült, igaz a vége miatt kissé csalódott voltam, mert szinte semmire sem a nyomozók jöttek rá.
Ettől eltekintve az első könyves szerző debütálása jól sikerült.
Adva van egy kisváros. Két család, akik kedvelik egymást. Nem az a fojtogató, mindet tudok rólad- féle barátság van köztük, de bármikor számíthatnak egymásra.
Egy átlagos hétköznap amíg Kate azt hiszi, hogy lánya Lisáknál van, és fordítva kiderül, hogy Lucinda akkor már huszonnégy órája eltűnt.
"Mintha egy másik világban találtuk volna magunkat. Egy ismeretlen, sötét világban, és nem tudjuk, hogyan kell benne túlélni."
A félreértés miatt Lisát gyötri a lelkifurdalás, miközben három gyereke miatt is aggódik. Főleg Salllyért aki Lucinda barátnője.
A kisvárosban korábban már eltűnt egy lány. A család, és a tágabb környezet Lucinda keresésébe kezd.
A rendőrök is teszik a dolgukat.
A véletlen egybeeséseknek köszönhetően Lisa egyre több furcsa dologra jön rá. Aztán lánya is elejt egy-két mondatot.
A lavina egyre dagad, egyre több egymásnak ellentmondó furcsaság derül ki Kate -ről és családjáról.
Miközben Lisa próbál normális hétköznapokat teremteni a családjának, vissza emlékszik a barátnőjével töltött időkre, kapcsolatukra, és pár buktatóra is.
Ám akármennyit is töpreng sosem találta volna ki, hogy valójában mi is a helyzet a családban.
Nekem nem is a thriller része volt a történet legerősebb része, ez egyébként nekem nem okozott problémát.
A tágabb környezete, többek között Joanne nyomozó élete, egy állatmenhely igazgatása számomra épp elegendő izgalmat nyújtott.
Ahogy ebben a műfajban elvárható, csak az utolsó lapokon derül fény az igazságra.
Értékelés:
4 bűnbe esett cseresznye az 5-ből!!!
2014. november 20., csütörtök
Olvasnám
EGY REGÉNY A CSODÁRÓL...
EGY CSODÁLATOS REGÉNY
Leif Enger regényében egy tizenegy éves asztmás kisfiú, Reuben Land meséli el a történetet, amely nem mindennapi családjáról szól. Jeremiah, az apa, egyedül neveli két fiát és a kislányát. Szegényes körülmények között, ám harmonikus boldogságban élnek egy amerikai kisvárosban. Az édesapa mélyen gyökerező vallásossága megingathatatlannak tűnő értékrendet jelent a gyerekek számára is. Egy szörnyű nap történései azonban súlyos cselekedetre késztetik a legidősebb fiút, Davyt, aki szerettei védelmében megöl két fiatal suhancot. A fiatalember végül a menekülést választja, mert tudja, hogy az igazságszolgáltatás nem az ő pártján áll.
A kétségbeesett kis család maradéka pedig felkerekedik, és átutazza Dakota jégbe burkolózó Terméketlen Táját, hogy megtalálja Reuben szökevény bátyját. Jeremiah - akinek a hite annyira erős, hogy úgy hiszik róla, csodákra is képes - és két gyermeke szorosan a menekülő Davy nyomában jár, de követi őket az FBI ügynöke is. A történet pedig mindeközben egyre különösebb fordulatokat vesz, mígnem úgy tűnik, az apa által vallott és közvetített értékek a legnagyobb bajban is támaszul szolgálnak.
A folyó dala ötvözi a családi dráma és a romantikus kalandregény jellegzetességeit, s nemcsak a mindennapok spiritualitásába és titokzatos varázslatosságába tesz felfedezőutat, de az élet után ránk váró világba is bepillantást enged. Enger első regénye olyan értékekről mesél, mint a család, a hit és a szeretet összetartó ereje.
Alexandra kiadó.
Várható megjelenés: November 28.
2014. november 18., kedd
Új Kate Morton könyv!!!!
"...minden ember életében van egy pillanat, amikor útkereszteződéshez ér, s valami döbbenetes történik, ami az egész életét
megváltoztatja."
1941: Elsötétítés. Harsognak a szirénák, Londonra bombák hullanak, ám Dorothy csak azzal törődik, hogy megteremtse saját önálló életét. Ő más. Nem olyan, mint a szülei, ő sikeres, gyönyörű, és boldog akar lenni Jimmyvel. Mindenáron.
1961: Egy forró nyári napon, míg családja a suffolki tanyaháznál, a patak partján piknikezik, a tizenhat esztendős Laurel gyermekkori lombkunyhójában bújik meg, és arról álmodozik, hogy Londonba szökik, ahol fényes jövő vár rá. De még mielőtt véget érne az idilli délután, Laurel szemtanúja lesz egy döbbenetes bűnténynek, ami a világon mindent megváltoztat.
2011: Laurelt, aki immár körülrajongott színésznő, egyre inkább elborítják a múlt árnyai. Emlékek kísértik: édesanyja halálos ágya mellett testvéreivel felidézi azt a hajdani nyári napot. A rejtély vonzerejének engedve visszatér egykori otthonába, hogy megpróbálja összerakosgatni a titokzatos történetet darabkáit. Három idegen - Dorothy, Vivien és Jimmy - története ez, akik három nagyon különböző világból származtak, három idegené, akiket valamikor régen a háborús Londonban hozott össze a véletlen, és akiknek az élete sorsszerűen egybefonódott.
Kate Morton legutóbbi sikerregényének szálai az 1930-as, az 1960-as évek és a jelen között szövődnek. Egy bűntett, a szerelem és a kiszámíthatatlan véletlen szolgáltatja a történet bonyodalmait, és az olvasó alig várja, hogy feltáruljanak a szereplők titkai, s megtudja, vajon a végén minden a helyére kerül-e.
Az ausztrál KATE MORTON Queensland hegyei között nőtt fel. Tanult színjátszást Londonban és angol irodalmat Ausztráliában, ma pedig Brisbane-ben él a családjával, dzsesszzenész férjével és három gyermekükkel. Ahogy korábbi regényei mindegyike, a Titkok őrzője is számos országban óriási sikert aratott. A világszerte rendkívül népszerű szerző négy kötetéből összesen immár közel tízmillió példány kelt el.
Carthaphilus kiadó
Várható megjelenés: December 8.
David Levithan: Nap nap után
"Ahány ember bőrébe bújsz, annyiféleképpen érezheted a cseresznye ízét."
Hű, nem tudom mit írjak erről a könyvről. Az biztos, hogy különleges, szomorú, lebilincselő, extrém meg sok minden más.
A. élete kész rejtély. Azt is írhatnám csupa csoda! Ez a csoda annyiból áll, hogy A.-nak van tudata. Tudatos döntései, gondolatai, de ezekhez nincs saját teste.
Minden nap új emberben ébred. Így van ez születése óta. Gyerekként azt hitte ez a normális, és mindenki kénytelen "költözni" akár van hozzá kedve akár nem.
" Vasárnap reggel Ainsley Mills ágyában ébredek. Gluténérzékeny vagyok, félek a pókoktól, viszont három skót terrierrel büszkélkedhetek, akik közül kettő velem alszik."
A. eleinte még élvezte is ezt a gyökértelen létet. Minden alteregójában talált valami szerethetőt. És minden megszerzett tudást elraktározott. A véletlen döntötte el, hogy A. fiú lesz aznap avagy lány.
Lehet, hogy egy napig vegetáriánus lesz, és lehet, hogy élsportoló.
A. nemtelennek érezte magát, mind fiúként, mind lányként jól érezte magát. A test neki csak egy burok volt, amivel láthatóvá vált mások számára.
Ám egy nap A. egy fiú bőrébe bújva annak barátnőjébe szeret. És ez a szerelem arra sarkalja A.-t, hogy válaszokat keressen létezésének kérdéseire. Vágyni kezdte az állandóságot, egy saját testet, amin nem kell osztoznia. Családot, múltat akart.
"A szomorúságban amúgy semmi szép és jó nincsen - ez csak mítosz.
A szomorúság beleragad a vonásainkba, és abban bizony nincs finomság."
Bár vannak kérdések amikre nem kaptam választ: Például, hogy A. miért csak tizenhat éves korig "öregedett"?? Mitől nem lett idősebb? - ettől függetlenül teljesen a könyv hatása alá kerültem.
Kicsit gyors lett a befejezés, jó lett volna többet megtudni erről a furcsa test nélküli létezésről.
Összességében ez egy remek, nagyon eredeti regény, szép gondolatokkal.
Értékelés:
4.9 láthatatlan cseresznye az 5-ből!!
2014. november 15., szombat
David R. Gillham: Asszonyok városa
Kezdem a végén. Vagyis azzal, hogy személy szerint nagyon szeretem ha a szerző úgymond kiszól az olvasóhoz. Gillham a kötet végén mintegy utószóként ez teszi. Így a könyv elolvasása után örömmel nyugtáztam, hogy értettem mit szeretett volna a történettel üzenni. Nekem is pontosan ez járt a fejemben, vagyis, hogy Én mit tettem volna??
1943. Berlin.
Sigrid egy, a katona feleségek közül. Ő is életunt, szomorú, éhes és kilátástalan.
Azért teszi a dolgát,meghallgatja örökké rikácsoló anyósát, órákig áll sorba a kenyérért, és fegyelmezetten vonul az óvóhelyre ha bombáznak.
Egyhangú napjai monotonitását csak a mozi színesíti. Bár a propaganda filmek cseppet sem tetszenek neki, a jótékony sötétben újra élheti szeretőjével töltött minden pillanatot, nem mellesleg a moziban ismerkedtek meg.
Mondhatni a mozi lesz a végzete. Sigridet egy nap álmodozás közben, egy a házban lakó lány zavarja meg. Segítséget kér tőle...
Ezzel az egyetlen apró mozzanat elég ahhoz, hogy Sigrid végre ne csak nézzen hanem lásson is.
Ericha személyén keresztül egy olyan világba lép be ahol minden nap túl kell élni, minden nap előröl kell kezdeni, és minden nap egyre nagyobb a veszély.
A szerző elérte azt, hogy olyannak lássam a figurákat ahogyan ő akarta. Hogy aztán a könyv utolsó oldalain mindenkit kifordítson önmagából. Ekkor tudjuk meg ki az aki talpig becsületes, ki az aki saját szeretteit is képes elárulni.
Egon, Ericha, Wolfram, Kaspar.
Egyetlen közös kapocs közöttük Sigrid.
Aki így vagy úgy de mindannyiukon segíteni akar.
Sigrid élete három férfi körül forog.
Eleinte nem értettem Sigridet. Hogy mi az ami egyik vagy másik férfihoz vonzza.
Aztán ahogy halad a történet a szálak összefutnak, titkok derülnek ki, emberekről hullik le az álarc, végül mind ott állnak előttünk csupaszon. Ítélkezhetünk. Igazat adhatunk.
Vagy elgondolkodhatunk. Hogy mennyire tudnánk mi egy háború kellős közepén hinni, bedőlni a propagandának, vállalni a veszélyt, önmagunk lenni, embernek maradni, bízni valakiben.
Elárulni vagy megmenteni valakit. És nem azért mert valakik ezt várják tőlünk, hanem azért mert mi így döntünk, így érezzük helyesnek.
A legeslegjobb karakter Wolfram. Egy szavát sem hittem volna el. Mégis talán az egyetlen őszinte szereplő.
Ha nem említik el sem hiszem, hogy a szerzőnek ez az első könyve!!
Hihetetlenül jól ír.
A borító remekül sikerült, egyszerű, mégis teljesen át tudja adni a történet hangulatát.
Értékelés:
5 igazságos cseresznye az 5-ből!!!
2014. november 14., péntek
Holdbéli Krónikák
A sorozat első része után Cinder sokakkal együtt nagyon vártam a folytatást.
Eléggé sok idő telt el a két rész között.
De türelem könyvet terem!
Cinder, a kiborglány kalandjai folytatódnak - éppen szabadulni próbál cellájából, de még ha sikerül is neki, ő lesz a Nemzetközösség legkeresettebb szökevénye.
Eközben francia földön nyoma vész egy idős asszonynak, Michelle Benoit-nak, gyönyörű és makacs unokája, Scarlet pedig rendületlenül keresi. A vörös hajú francia szépséggel a nyomozása során egyre különösebb találkozások történnek. Megismerkedik Farkassal, az egyszerre vonzó és ijesztő pankrátorral, akivel együtt erednek a rejtélyek nyomába. De a rejtélyek csak sokasodnak, miután megismerkednek Cinderrel.
Ahogy közös erővel próbálják megakadályozni, hogy Levana királynő végveszélybe sodorja a Föld teljes lakosságát, lassanként fény derül arra is, mi köze egymáshoz Scarletnek és Cindernek...
Alexandra kiadó.
Várható megjelenés: December 5.
2014. november 13., csütörtök
Jeannette Walls: Az Ezüst Csillag
"Kinyitottam, és a doboz belsejében egy piros-fehér-kék szalagra felfűzött csillag alakú medál lapult.
-Charlie Wyatt Ezüst Csillaga - mondta Al néni."
Nagyon aranyos, bájos, és tanulságos történetet írt Walls. Ám nekem mégis maradt némi hiányérzetem. Nem is azzal van bajom, hogy tudtam mi lesz a befejezés, hanem az egésszel ami majdnem tökéletes, mégis hiányzik belőle valami.
A karakterek vagy jók, vagy rosszak. Aki jó az nagyon jó, és szerethető. Aki rossz az meg a velejéig romlott. A kettő között nincs átmenet.
A testvérpár Liz és Jean ( Bean) is kedvesek, édesek, szerethetők.
Ahogy a Virginiai Byler lakói is rögtön megkapják a besorolást és kész.
Lehetett volna ezt a történetet sokkal hitelesebbre és hihetőbbre formálni.
Adva volt hozzá minden, egy idegileg kifáradt anyuka a 70' -es években. A Vietnami háború. Fehérek és színesek konfliktusai. Családi titkok, amelyek nem is voltak olyan rettenetesek.
Mindenkinek van múltja, története ezerféleképpen el lehet ezt mesélni.
A szerző ugyan ügyesen kitalálta a történetet, kutyult bele varázslatot, némi egyediséget is, de nekem kevésnek bizonyult.
Ennek ellenére olvasmányos, szerethető történet.
"Nem szeretem a terveket - mondta anya. - A lehetőségeket szeretem."
"Az emberek általában olyankor kérnek tanácsot, amikor már tudják, mit kéne csinálniuk, csak szeretnék valaki mástól is hallani."
"Számíthatsz rá, hogy történni fog valami, ha beülsz a főnököd mellé a hátsó ülésre."
Értékelés:
4 kisvárosi cseresznye az 5-ből!!
2014. november 12., szerda
Új Jojo Moyes könyv!!
Az életben többnyire egyszerű a matek: a páros ügyek sokszor páratlanul zűrösek.
Több okból is szörnyű, ha az embert elhagyja a gyerekei apja, egyebek közt a pénzügyek meg a szörnyű csalódás miatt is. De még a végtelenül fárasztó, minden energiát felemésztő anyagi küszködésnél is rosszabb, hogy amikor olyasmi történik, amivel nem tudunk mit kezdeni, akkor az egyedülálló szülőnél nincs magányosabb ember a világon.
Így van ezzel Jess is, aki egyedül neveli kislányát, Tanzie-t és a férje korábbi kapcsolatából származó fiát, az emós Nickyt, aki a szomszéd srácok miatt igen nehéz helyzetben van. A kislány viszont matekzseni, de akármennyit gürcöl Jess, a Tanzie tehetségéhez illő méregdrága magániskolára sehogy nem jön össze a pénz. Hacsak... hacsak meg nem nyeri a skóciai pénzdíjas matekversenyt. Odáig azonban el is kell jutni. Skóciáig hosszú az út, főleg, ha egy ócska tragaccsal indul útnak az ember, ráadásul forgalmi nélkül. Ekkor lép a színre Ed, a lapátra tett cégvezető, akinek pénze és ideje is van jócskán. Neki más gondjai akadnak: a törvénnyel került összeütközésbe. És persze magányos, és komoly lelkifurdalás gyötri.
A Mielőtt megismertelek és az Akit elhagytál páratlanul népszerű angol szerzőjének új könyve vérbeli női regény, ám rendhagyó módon romantikus: a cukor és a hab párosa lemaradt róla. Sírunk és nevetünk, és alig várjuk, hogy megtudjuk, bekerül-e Tanzie a magániskolába, egymásra talál-e Jess és Ed, no és vajon felgyógyul-e Norman, a hatalmas, de nemes lelkű kutya...
A Londonban született Jojo Moyes az egyik legnépszerűbb, legismertebb angol romantikus bestselleríró. Pályáját újságíróként kezdte, dolgozott Londonban és Hongkongban is, majd első regénye, az Oltalmazó eső megjelenése után szabadúszó író lett. Jelenleg egy essexi tanyán él családjával, férjével és három gyermekükkel.
Moyes az egyetlen olyan szerző, aki kétszer nyerte meg "Az év romantikus regénye" elnevezésű rangos brit díjat - legutóbb a kiadónk Carta Light sorozatában megjelent Az utolsó szerelmes levél című regénnyel.
2014. november 11., kedd
Louise Erdrich: A Körkunyhó
"Az a fajta sűrű, szürke, nagy szemű eső esett, amitől akkor is hidegnek és szomorúnak hat az otthonod, ha anyád szelleme éppen nem haldoklik az emeleten."
1988. Egy észak -dakotai rezervátumban támadás ér egy indián nőt.
Geraldine még haza tud vezetni de képtelen kommunikálni ,és a kórházi ápolás után sem beszél. Sem férjének, aki törzsi bíró, sem a rendőrségnek nem árulja el a támadás részleteit.
Joe tizenhárom éves. Tehetetlenül nézi ahogy egykor tökéletes családja darabokra hullik.
Apja ugyan félig-meddig bevonja a gyereket a nyomozásba, de érzi, hogy ezek a dolgok még nem valók egy gyereknek.
Joe úgy dönt, hogy barátai segítségével próbálja megtalálni anyja támadóját.
A támadó éppúgy lehet indián mint fehér ember, származhat akár az odzsibua törzsből is.
A könyv egy különleges témát dolgoz fel, ez pedig az indiánok jogi, és társadalmi helyzete a nyolcvanas évek végén. Bár törzsi bírók, és rendőrök is dolgoztak, sokszor fehérek voltak a támadók, így az ottani rendőrség nem szívesen foglalt állást, főleg nem indiánok védelmében.
Az indián hagyományok, hiedelmek mesék is megelevenednek a lapokon.
Joe hihetetlen gyorsan felnőtt, az anyjával történetek véget vetettek a gyerekkorának.
Bár érdekes és izgalmas volt a könyv, nekem valahogy túl steril volt minden szereplő, egyikük sem került közel hozzám, nem igazán tudtam átélni az érzelmeket, drámákat.
Értékelés:
4 indián cseresznye az 5-ből!
Maria V. Snyder: Méregtan - Molly Mc Adams: Kétesélyes szerelem
" Nagyot nyeltem, tekintetemmel a tükör mélyét fürkésztem. Vajon visszatért már a lelkem?'
Yelena egy évnyi raboskodás után azt hiszi akasztani viszik. Ám váratlan szerencse éri, a Parancsnok ételeit kóstolhatja, persze ha mérgezett azt Yelena bánja...
A lány úgy dönt élne még egy kicsit, talán meg is szökhetne Ixiából.
Yelenának nincs szerencséje, Valek aki segít a lánynak elsajátítani a kóstoláshoz való tudást, kezdésnek megmérgezi a lányt, biztos ami biztos. Így minden nap meg kell kapnia az ellenszert, különben meghal.
Nekem tetszett ez a történet. Igazán egyedi és szórakoztató világot épített fel a szerző, aki kevésbé izgalmasnak mondható munkáját adta fel az írásért, ez pedig nem más mint a meterológia.
Nemcsak a karakterek, hanem a felépített világ is nagyon jó.
A szerző kellő figyelmet fordított minden apró részletre, olvasás közben nem volt hiányérzetem, mindenre választ kaptam.
Bár szinte az első percben kiderül, hogy Yelena szíve kiért dobog, ez a szál egyáltalán nem lett előtérbe hozva, nem ártott a történetnek.
"Árvaságra jutottam. Sanyargattak. Bebörtönöztek. Megmérgeztek. Mágiával lettem megátkozva.
A lista napról napra csak gyarapodott."
Aki szereti a fantáziadús történeteket, a nem mindennapi helyzeteket, és a vagány szereplőket annak ideális lesz ez a sorozat. Ráadásul bőven van benne humor is.
Igen, sajnos sorozat. Picit dühös vagyok, mert én csak úgy szeretek sorozatokba kezdeni, ha már az összes rész a kezemben van.
A következő rész Mágiatan címen jelenik majd meg.
A borító nagyon jól sikerült, így képen nem látszik annyira jól, de tényleg hatásos.
Értékelés:
4 mérgező cseresznye az 5-ből!!!
Molly McAdams: Kétesélyes szerelem
Joggal lehet kérdezni, hogy mi vonzott a könyvben...azt hittem egy aranyos szerelmes sztorit fogok olvasni. Szerencsére azért olvastam már jót is ( A nyár amikor megszépültem, Anna és a francia csók,Iránytű önmagamhoz stb.)
Ez a történet viszont nagyon -nagyon nem jött be.
Annyira klisék és ostobaságok halmaza az egész, hogy az valami hihetetlen.
Harper lányka végre kikerül a szigorú atyai tekintetek kereszttüzéből, és ollé, lehet fiúzni, ha akarja lehet neki kettő is. Mert ugye egy az nem elég.
Mert van akinek a lova szép, van aki meg jó a dumája..
Nem segített volna az sem ha mondjuk tizennégy évesen pottyan az ölembe a könyv, akkor is viszketnék tőle.
A jó vaskos kötet, nem tartalmaz mást mint huzavonát meg nyáladzást.
Nem szól semmiről, nem vezet sehová.
Úgy megkérdezném a szerzőt, hogy miért írta meg?
Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a kiadó miért nem cseréli fel a címeket? Vagyis a hazai kiadásoknál a magyar cím kerüljön a borítóra, nagy betűkkel, és az angol cím szerepeljen bújtatva a borítón.
2014. november 10., hétfő
Jackie Bouchard: Megmentőm, Maybe
Elég megnézni a borítót, és az ember máris vigyorog. Ki tudna ellenállni ennek az édes,motorozó kutyának?
Bevallom állatos könyvek terén nagyon válogatós vagyok.
Szeretem az érdekes, szívhez szóló történeteket, de a túlmisztifikált, mázas ömlengéseket nem.
Tisztában vagyok vele, hogy milyen társ tud lenni egy kutya, mennyi érzelmet tud közvetíteni, milyen nagylelkű és önzetlen lény.
A könyv főszereplője, Jane valószínűleg egyet értene velem.
Ő is hasonlóan gondolkozik az ember hűséges társáról mint én.
Jane nemcsak kutyáját, Barnumot gyászolja hanem férjét is. Janet állandó lelkifurdalás gyötri.
Nem volt elég odaadó, és önzetlen feleség. Most pedig nem elég jó özvegynek sem.
Jane végre költözni szeretne. Vissza oda, ahonnan elindult. A költözéssel együtt végre maga mögött tudhatja anyósát, a halott férje emlékét.
Bár sem lakása, sem munkája, főhősünk úgy érzi egyetlen napot sem várhat.
A sors furcsa fintora Jane-t rövid kerülőre kényszeríti, és félúton San Diegó felé nagynénjét kell kisegítenie aki férjével egy panziót üzemeltet.
Azért szerettem meg ezt a történetet mert nincs benne semmi mesterkéltség. Sem az emberekkel való kapcsolat sem az állatokhoz fűződő érzelmek nincsenek eltúlozva.
Furcsa volt, hogy egy tucat hasonlóságot véltem felfedezni jómagam és Jane között.
A szerzőnek sikerült remek egyensúlyt teremteni a történetben.
Nem volt benne sem túl sok dráma, sem túl sok rózsaszín.
Felnőtt mese arról, hogy nem mindig ott a helyünk ahová leginkább vágyunk.
Az élet olyan mint egy doboz bonbon. Sohasem tudhatod mit veszel ki belőle. /Forrest Gump/
Értékelés:
5 kutyás cseresznye az 5-ből!!!
2014. november 7., péntek
Úgy várom jössz- e már
Annyira szánalmas, hogy őszi hörcsög énem egyre több könyvet talál amit be kell szerezni, el kell raktározni.
Naomi Wood: Mrs. Hemingway
A párizsi feleség csupán a történet kezdete volt...
Hadley, Pauline, Martha és Mary. Ernest Hemingway feleségeként mind a négyen tudták, milyen generációjuk leghíresebb, legvonzóbb íróját szeretni, és általa szeretve lenni. Mindannyian azt gondolták, hogy szerelmük örökké tart majd, és mindannyian tévedtek: egyik nő sem volt képes megtartani őt.
A négy részben elmesélt, valódi szerelmes leveleket és táviratokat a történetbe szövő Mrs. Hemingway feltárja a drámai szerelmi háromszögeket, amelyek tönkretették Hemingway házasságait. Az 1920-as évek bohém Párizsától az 1960-as évek hidegháborús Amerikájáig ívelő, a híres "elveszett nemzedék" alakjaival teli regény a szenvedély, szerelem és szívfájdalom lebilincselő története.
Naomi Wood alapdiplomáját Cambridge-ben, mesterdiplomáját és doktorátusát a Kelet-angliai Egyetemen szerezte. A Mrs. Hemingwayt megalapozó kutatása során eljutott a londoni British Librarytől a washingtoni Kongresszusi Könyvtárig, valamint felkereste Ernest Hemingway otthonait és törzshelyeit Chicagóban, Párizsban, Antibes-ban, Key Westben és Havannában. A Mrs. Hemingwayt jelölték Dylan Thomas Díjra, amely az egyik legrangosabb, fiatal íróknak járó elismerés.
Christina Baker Kline: Árvák vonata
1854 és 1929 között elhagyott gyerekek tízezreit szállították vonaton az Egyesült Államok keleti partvidékéről a közép-nyugati országrészbe. A gyerekek sorsa csak a vakszerencsén múlott: vagy befogadó, szerető családra leltek, vagy gyermekkorukat és fiatalságukat kemény munkával, szolgaságban töltötték.
Fiatal ír bevándorlóként Vivian Daly is egyike volt azoknak a gyerekeknek, akik New Yorkból indultak vonattal a bizonytalan jövő felé. Később visszatér a keleti partvidékre, Maine partjai mentén éli csendes, nyugodt életét, emlékei pedig szinte a feledés homályába vesznek. Ám padlásán, ládákba rejtve ott sorakoznak mozgalmas életének relikviái.
A tizenhét éves Molly Ayer tudja, hogy csak azért nem kell bevonulnia a fiatalkorúak börtönébe, mert közhasznú munkában segíthet kitakarítani az idős hölgy padlását. Miközben segít kiválogatni Vivian holmiját, rá kell jönnie, hogy a látszat ellenére sok közöttük a hasonlóság. Molly penobscot indián, akit kézről kézre adtak a nevelőszülők. Vivianhez hasonlóan őt is idegenek nevelték fel, s neki is választ kell találni néhány, a saját múltjával kapcsolatos kérdésre.
Christina Baker Kline regénye részletekben gazdag, nagyívű történetet mesél el, melyben egyformán szerephez jut a történelem, az egyéni kitartás, a váratlanul köttetett barátság lehetősége és magunkban tartott titkok sorsfordító szerepe.
"Ez a regény két makacs, bátor nő története... A valahová tartozás, a család, az elfogadás iránti vágyról szól, no meg arról, mit kell tennünk ahhoz, hogy ezek a vágyak valóra is váljanak." (Kathleen Kent)
Mindkét könyv november végén jelenik meg az Alexandra kiadó gondozásában.
Naomi Wood: Mrs. Hemingway
A párizsi feleség csupán a történet kezdete volt...
Hadley, Pauline, Martha és Mary. Ernest Hemingway feleségeként mind a négyen tudták, milyen generációjuk leghíresebb, legvonzóbb íróját szeretni, és általa szeretve lenni. Mindannyian azt gondolták, hogy szerelmük örökké tart majd, és mindannyian tévedtek: egyik nő sem volt képes megtartani őt.
A négy részben elmesélt, valódi szerelmes leveleket és táviratokat a történetbe szövő Mrs. Hemingway feltárja a drámai szerelmi háromszögeket, amelyek tönkretették Hemingway házasságait. Az 1920-as évek bohém Párizsától az 1960-as évek hidegháborús Amerikájáig ívelő, a híres "elveszett nemzedék" alakjaival teli regény a szenvedély, szerelem és szívfájdalom lebilincselő története.
Naomi Wood alapdiplomáját Cambridge-ben, mesterdiplomáját és doktorátusát a Kelet-angliai Egyetemen szerezte. A Mrs. Hemingwayt megalapozó kutatása során eljutott a londoni British Librarytől a washingtoni Kongresszusi Könyvtárig, valamint felkereste Ernest Hemingway otthonait és törzshelyeit Chicagóban, Párizsban, Antibes-ban, Key Westben és Havannában. A Mrs. Hemingwayt jelölték Dylan Thomas Díjra, amely az egyik legrangosabb, fiatal íróknak járó elismerés.
Christina Baker Kline: Árvák vonata
1854 és 1929 között elhagyott gyerekek tízezreit szállították vonaton az Egyesült Államok keleti partvidékéről a közép-nyugati országrészbe. A gyerekek sorsa csak a vakszerencsén múlott: vagy befogadó, szerető családra leltek, vagy gyermekkorukat és fiatalságukat kemény munkával, szolgaságban töltötték.
Fiatal ír bevándorlóként Vivian Daly is egyike volt azoknak a gyerekeknek, akik New Yorkból indultak vonattal a bizonytalan jövő felé. Később visszatér a keleti partvidékre, Maine partjai mentén éli csendes, nyugodt életét, emlékei pedig szinte a feledés homályába vesznek. Ám padlásán, ládákba rejtve ott sorakoznak mozgalmas életének relikviái.
A tizenhét éves Molly Ayer tudja, hogy csak azért nem kell bevonulnia a fiatalkorúak börtönébe, mert közhasznú munkában segíthet kitakarítani az idős hölgy padlását. Miközben segít kiválogatni Vivian holmiját, rá kell jönnie, hogy a látszat ellenére sok közöttük a hasonlóság. Molly penobscot indián, akit kézről kézre adtak a nevelőszülők. Vivianhez hasonlóan őt is idegenek nevelték fel, s neki is választ kell találni néhány, a saját múltjával kapcsolatos kérdésre.
Christina Baker Kline regénye részletekben gazdag, nagyívű történetet mesél el, melyben egyformán szerephez jut a történelem, az egyéni kitartás, a váratlanul köttetett barátság lehetősége és magunkban tartott titkok sorsfordító szerepe.
"Ez a regény két makacs, bátor nő története... A valahová tartozás, a család, az elfogadás iránti vágyról szól, no meg arról, mit kell tennünk ahhoz, hogy ezek a vágyak valóra is váljanak." (Kathleen Kent)
Mindkét könyv november végén jelenik meg az Alexandra kiadó gondozásában.
2014. november 6., csütörtök
Louise Walters: Levelek a bőröndből
Elkezdtem olvasni a könyvet és pillanatok alatt beszippantott. Sokan biztosan azt mondják majd, hogy pedig nem nagy durranás, nincs benne semmi meglepetés. Lehet, hogy így van, de rám a hangulata nagyon átragadt, ugyan olyan hangulatos, érzelmes történet mint a Levelek Sky szigetéről
A háború, a tiltott szerelem, az ember gyarlóság, a társadalomnak és a környezetnek való állandó megfelelési kényszer, álmok és vágyak. Mind remek összetevője a könyvnek.
Roberta az Old an New Bookstore tágas polcai között érzi magát igazán biztonságban. A régi könyvek nagy szerelmese, ám mielőtt polcra tenné a filléres könyveket átlapozza őket. Leveleket, képeslapokat, üzeneteket gyűjt, amik mind -mind a régi könyvekből kerülnek elő.
Egy nap apja, egy bőröndöt ad a nőnek, benne a nagymama könyvivel. Nemcsak a bőrönd okoz meglepetést Robertának, hanem egy levél is, amit egy bizonyos Jan írt...
A történet két idősíkon mozog, a jelenben Roberta életét követhetjük nyomon. A múltban pedig a száztíz éves nagymama élete elevenedik meg a második világháború alatt.
Roberta szeretne minél előbb a furcsa levél írójának kilétét felfedni, ám a saját élete is éppoly szövevényes mint az őseié.
A háborúk alatt biztosan nem volt egyedi Jan és Dorothea története. És annak ellenére kedvenc könyv lett, hogy Dorothea nem minden döntésével értettem egyet.
Személy szerint nem nagyon tudtam letenni, még a végére nem értem.
Értékelés:
5 háborúban álló cseresznye az 5-ből!!!
2014. november 5., szerda
Gabrielle Zevin: Egy könyvmoly regényes élete
" Nem kell semmi, ami több mint négyszáz vagy kevesebb mint száz oldal."
Jaj ez a könyv! Annyira jó volt, hogy ihaj!
Kedves, bájos, hangulatos!!! Imádtam!!!
Egy sziget, egy könyvesbolt, egy morcos, magányos férfi, egy középkorú könyvügynök, egy édes és cserfes kislány- keverd össze, és kész ez a csoda regény.
A.J. Fikry Alice Island-on él, egy kis szigeten, ahol egyetlenegy könyvesbolt van, az Island Books- itt tölti napjait, este pedig hazamegy, vagyis felmegy a boltban lévő lépcsőn.
Felesége elvesztésével A.J. mindent elveszített.
Napjai egyhangúan és unalmasan telnek, a könyvekben sem talál vigaszt.
Végső csapásként ellopják tőle egyetlen értékét, egy verseskötet.
A.J. a rendőrséghez fordul.
Aztán egy gyereket talál a könyvesboltban.
Bár a könyv nem lett meg, se a kislány szülei a rendőrrel összebarátkoznak, sógornője pedig lelkesen segít az apukává változásban.
Minden báj és humor mellett a drámát sem nélkülözi a történet. Minden szereplő életéről teljes képet kapunk.
A könyvek szakmai és rajongói oldala, A.J. könyv ajánlásai lányának olyan tartalommal tölti meg a történetet amit a könyvrajongók tudnak csak igazán értékelni.
Rengeteg humoros beszólás, párbeszéd színesíti a könyvet, rengeteget lehetne idézni a könyvből, de az az igazi ha mindenki maga fedezi fel ezeket.
Értékelés:
5 könyvbéli cseresznye az 5-ből!!!
2014. november 3., hétfő
Olvasnám
Már megint egy kedvenc szerző, és egy új könyve!!
Várható megjelenés: November 28. Alexandra kiadó.
1979 nyara. Rachel és húga, Patty előtt ott az egész vakáció, a forró, száraz kaliforniai nyár. A tizenegy éves Patty nyakigláb kiskamasz, aki imád kosárlabdázni, és bármit megtenne a nővéréért. Rachel szenvedélye az írás: ezernyi történetet talál ki, és meg van győződve arról, hogy olvasni tud mások gondolataiban. A két testvér a közeli erdőket járja, s lemezborítók nézegetésével meg a szomszédok életéről szőtt fantáziákkal üti agyon az időt. Kedvenc helyük a házuk mögött emelkedő hegyoldal; nem is sejtik, hogy milyen veszélyes helyen játszanak.
Amikor aztán egymás után több fiatal nő is gyilkosság áldozata lesz a környéken, a lányok apjára, a jóképű nyomozóra vár a feladat, hogy elfogja a gyilkost, akit a helybeliek Alkonyi Fojtogatóként emlegetnek. A feladat azonban kifog a detektíven; múlnak a hónapok, újabb fiatal nők válnak áldozattá. Rachel minden addiginál veszélyesebb játékba kezd: önmagát használja csaléteknek, hogy segítsen apjának, és lépre csalja a gyilkost.
A Lány a hegyen megírását valós események ihlették. Az 1970-es évek végén a kaliforniai Marin megye lakosságát valóban rettegésben tartotta egy sorozatgyilkos, Maynard műve mégis több egyszerű thrillernél: lélegzetelállítóan izgalmas és egyben megrendítő regény a családi kötelékekről és a legmélyebb érzésekről.
Várható megjelenés: November 28. Alexandra kiadó.
1979 nyara. Rachel és húga, Patty előtt ott az egész vakáció, a forró, száraz kaliforniai nyár. A tizenegy éves Patty nyakigláb kiskamasz, aki imád kosárlabdázni, és bármit megtenne a nővéréért. Rachel szenvedélye az írás: ezernyi történetet talál ki, és meg van győződve arról, hogy olvasni tud mások gondolataiban. A két testvér a közeli erdőket járja, s lemezborítók nézegetésével meg a szomszédok életéről szőtt fantáziákkal üti agyon az időt. Kedvenc helyük a házuk mögött emelkedő hegyoldal; nem is sejtik, hogy milyen veszélyes helyen játszanak.
Amikor aztán egymás után több fiatal nő is gyilkosság áldozata lesz a környéken, a lányok apjára, a jóképű nyomozóra vár a feladat, hogy elfogja a gyilkost, akit a helybeliek Alkonyi Fojtogatóként emlegetnek. A feladat azonban kifog a detektíven; múlnak a hónapok, újabb fiatal nők válnak áldozattá. Rachel minden addiginál veszélyesebb játékba kezd: önmagát használja csaléteknek, hogy segítsen apjának, és lépre csalja a gyilkost.
A Lány a hegyen megírását valós események ihlették. Az 1970-es évek végén a kaliforniai Marin megye lakosságát valóban rettegésben tartotta egy sorozatgyilkos, Maynard műve mégis több egyszerű thrillernél: lélegzetelállítóan izgalmas és egyben megrendítő regény a családi kötelékekről és a legmélyebb érzésekről.
Kövesi Péter: Nem leszek nemecsek!
"Nézd meg jobban, hogy élnek anyádék!"
A Facebook, Twitter, és Like világában fiataloknak olyat írni, hogy kézbe is vegyék, elég rizikós.
Legyen aktuális, legyen divatos, na és persze érdekelje őket! A szerzőnek szerintem sikerült olyan kis igazi zsebkönyvet írnia, ami a fiatalok hátizsákjaiban méltó helyet foglalhat el a fülhallgató, iPad, Tablet és egyebek mellett.
A szerző lazán, és mai nyelven szól a fiatalokhoz. Megosztja gondolatait az ivásról, a szexről vagy éppen a karrierről. Úgy tanítva, utat mutatva, példát állítva, hogy az szinte észrevétlen marad.
Nem volt olyan téma amiben ne értettem volna egyet az íróval, legyen az az öltözködés, a tisztelet vagy éppen számítógép és egyéb szórakoztató kellékek.
És a kis könyv hatására rengeteg szunnyadó és új gondolatot vetődött fel bennem is.
Például a számítógép szerepén sokat lehetne vitatkozni. Szükséges jó, és rossz egyszerre.
Engem igazán az bosszant, mikor szülők és tanárok verik az asztalt, hogy a gyerekek sokat ülnek a gép előtt, anélkül is lehet élni stb. Mégis az iskolával a Facebookon kell érintkeznem!!
És még sorolhatnám. De a lényeg, hogy érdemes forgatni a piciny könyvet, mert nem is lehetne aktuálisabb.
Értékelés:
5 nevelt cseresznye az 5-ből!!!
A Facebook, Twitter, és Like világában fiataloknak olyat írni, hogy kézbe is vegyék, elég rizikós.
Legyen aktuális, legyen divatos, na és persze érdekelje őket! A szerzőnek szerintem sikerült olyan kis igazi zsebkönyvet írnia, ami a fiatalok hátizsákjaiban méltó helyet foglalhat el a fülhallgató, iPad, Tablet és egyebek mellett.
A szerző lazán, és mai nyelven szól a fiatalokhoz. Megosztja gondolatait az ivásról, a szexről vagy éppen a karrierről. Úgy tanítva, utat mutatva, példát állítva, hogy az szinte észrevétlen marad.
Nem volt olyan téma amiben ne értettem volna egyet az íróval, legyen az az öltözködés, a tisztelet vagy éppen számítógép és egyéb szórakoztató kellékek.
És a kis könyv hatására rengeteg szunnyadó és új gondolatot vetődött fel bennem is.
Például a számítógép szerepén sokat lehetne vitatkozni. Szükséges jó, és rossz egyszerre.
Engem igazán az bosszant, mikor szülők és tanárok verik az asztalt, hogy a gyerekek sokat ülnek a gép előtt, anélkül is lehet élni stb. Mégis az iskolával a Facebookon kell érintkeznem!!
És még sorolhatnám. De a lényeg, hogy érdemes forgatni a piciny könyvet, mert nem is lehetne aktuálisabb.
Értékelés:
5 nevelt cseresznye az 5-ből!!!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)