"Az ember sosem túl idős a vágyakozáshoz."
Teljesen mást vártam ettől a könyvtől. Kis habos -néha sírós- szerelmi sztorit. Az eleje még rendben is volt, aztán jöttek a titkok meg a tragédiák.
Sarah és Eddie hét napig élnek olyan szerelemben amit felnőttként maximum tinikorban tartunk elképzelhetőnek. Tökéletes napokat töltenek együtt. Ám másik életük visszarántja őket ahol múltjuk, munkájuk, gondjaik és titkaik vannak.
Hét nap a világ Sarah számára, aki válása küszöbén úgy érzi a sors valamiért kárpótolta.
Nem tart sokáig a boldogság. Eddie amint elutazik mintha megszűnne létezni. Telefonja süket, Facebook profilja nem frissül. Sarah Eddie- nek szánt üzenetei valahol az éterben keringenek, anélkül, hogy Eddie egy pillantást vetne rájuk.
Sarah értetlenül áll a történtek előtt, képtelen belenyugodni Eddie döntésébe.
Lövésem sem volt, hogy mi fog kisülni ebből a nagy titkolózásból. Cseppenként adagolja a szerző az információkat Sarah gyerekkoráról és a jelen történéseiről, ahol Sarah megpróbál talpon maradni a csalódás után.
Egy ponton aztán tisztul a kép, lassan lehull a lepel minden korábbi takargatnivalóról, de még itt is kapunk csavarokat amiktől más színezetet kap az egész történet.
Mondhatnánk, hogy ilyen nincs is, de jól tudjuk, hogy a valóságban sokkal hajmeresztőbb dolgok is megtörténnek. Nem volt számomra idegen, hogy elhiggyem, a sors útja valóban annyira kifürkészhetetlenek mint Sarah és Eddie esetében.
A könyv borítója kicsit megtévesztő, túl színes és vidám ahhoz képest, hogy mennyi fájdalom, lemondás és bűntudat tölti meg a lapokat.
Értékelés:
4,9 vágyakozó cseresznye az 5-ből!!!