2019. december 6., péntek

Eoin Dempsey: Fehér rózsa

A szerző előző magyarul megjelent könyvét nem olvastam, ebben az esetben a  fülszöveg fogott meg, izgalmasnak ígérkezett.
Kicsit csalódott voltam a  történet elején, mert elég gyengére sikerült. Voltak a történetben pontatlanságok is. Például az este széthúzott függöny reggelre már behúzva volt. Vagy a biztonsági öv ellenére a szereplő simán arrébb csúszott egy métert... Pedig én aztán nagyon láma vagyok, kiszúrja a szemem a baki mégsem veszem észre.

Egy német lány, Franka és egy Luftwaffe pilóta Werner története a második világháború idején.
Ahogy az ilyen kiélezett helyzetben lenni szokott, senki sem az akinek elsőre látszik.

Franka a családja nyaralójában húzza meg magát, elvágva a külvilágtól. Ekkor botlik az erdőben eszméletlenül heverő férfira.

Pattogós, gyors, izgalmas sodrású regény. Megismerjük a múlt szálait, mindkét szereplő szemszögéből, közben pedig haladunk a jelenben a meg sem jósolható végkifejlet felé.

Továbbra is nyitott és kíváncsi vagyok az első és második világháború eseményeire, bár ebben az esetben csak a két szereplővel történtek voltak újdonságnak mondhatóak. A szerző maradt a biztonságos, mindenki által ismert momentumok felsorakoztatásánál. Így a történelmi tudásom nem gyarapodott.
A történet vége az ami felhozta majdnem öt cseresznyére a sztorit. Jó lett megírva, izgalmas volt.

Értékelés:
4,9 reménykedő cseresznye az 5-ből!!!



2019. november 30., szombat

Az elmúlt napok, és a csillagok



A hatékonyság érdekében egy bejegyzésben számolok be két, ezerhatszázhuszonnyolc évvel ezelőtt olvasott könyvekről-  összefésülve a címeket, akár egy harmadik könyv címe is lehetne. Hehe.

Kezdem a Minnie Darke:Megmondják a csillagok könyvvel, még emlékszem miről is szólt.


"A véletlen nem más, mint az, amikor Isten névtelen akar maradni."

Justine és Nick gyerekkorukban szomszédok voltak, aztán a kamaszkor idején belépett az első szerelem is. Kibontakozni nem volt idő mert Justine és családja elköltöztek.
Justine kezdő újságíró, Nick próbálkozó színészpalánta amikor is véletlenül összefutnak.

A találkozásuk  után Justine-t megrohanják az emlékek, nem mellesleg kiderül, hogy Nick ugyan olyan jó fej mint anno.
Nick nagy horoszkóp rajongó, Justine ezt felismerve próbálja befolyásolni a csillagokat...

Egészséges mértékben érdekel a magazinok (általában) utolsó oldala. Persze ha jót írnak azonnal magamra veszem, ha meg rosszat akkor hanta az egész.
Remekül szórakoztam Justine próbálkozásain, nem vettem túl komolyan a könyvet, és szerintem nem is kell. Tökéletesen kikapcsolt, jó volt csak annyi gondot a nyakamba venni, hogy összejön e Justine terve vagy sem.
Nem nyálas, nem rózsaszínes enyelgés.Remek egyensúly minden téren.
Majdnem megkapta az öt cseresznyét!

Amy Meyerson: Az elmúlt napok könyvesboltja

Szerintem könyvtáras, könyvesboltos könyveket bármikor el lehet adni a könyvrajongóknak. Hiszen miről is lehetne jobb olvasni mint a saját szenvedélyünkről?

Miranda örököl egy könyvesboltot és ezzel egy egész lavina indul el a fiatal nő életében, ami nemcsak barátjával való kapcsolatát kérdőjelezi meg, de szüleinek is újabb és újabb kérdéseket tesz fel. Csak éppen válaszokat nem kap.
A könyvesboltban nyomok is vannak, hála Miranda nagybátyjának, aki így akar a lány tudomására hozni valamit.
Bevallom nekem a könyves nyomozósdi sokkal érdekesebb volt mint Miranda, saját életével kapcsolatos tépelődés. Repestem az örömtől, hiszen a könyvben csupa olyan könyv szerepel amit olvastam! (Már ami megjelent magyarul)

Nekem a vége kicsit el lett nyújtva, csattanósabb lett volna egy gyorsabb lezárás.

Négy cseresznyét adtam neki.




2019. november 16., szombat

Ajánlom magam





Az utóbbi időben lelassult a bejegyzések írása - ahogy ez látszik is - sajnos egyéb elfoglaltságok miatt (munka, tanulás) háttérbe szorult az olvasás. Rövidre szabott szabadidőmben viszont jó újraolvasni a régi bejegyzéseket, és rácsodálkozni, hogy mikor is olvastam egy -egy könyvet.
Ez jut nekem  a hosszú  órák helyett amit korábban olvasással töltöttem, de valahogy pótolnom kell a betűhiányt! Az alvásról nem beszélve- de ez már egy másik téma.

Ma reggel véletlenül bukkantam a lent olvasható idézetre, amitől újra az olvasott könyv hatása alá kerültem.
Az idézethez kapcsolódó könyvet  ITT találjátok. És most néztem a Moly.hu oldalon, hogy szerintem érdemtelenül kevesen olvasták. 

 
"Kinek nincsen háza, már nem épít magának.
  Aki most magányos, mindétig az marad,
  felébred, olvas, tolla levélen szalad,
  s az allén kóborol hosszú éjszakákat
  törékeny lombú, őszi fák alatt."


 
                                                                                                                                                                                                 

2019. november 1., péntek

Eithne Shortall: Az élet Henry után

A szerző igazán meglepett a könyvével, mert a fülszöveg alapján kicsit másra számítottam. Egy gyászról, újrakezdésról szóló történetben egy apró csavar is szerepel, ami teljesen más irányba viszi Grace sorsát.

Grace és Henry fiatal boldog pár, akik közös életük alapjait raknák le amikor egy balesetben Grace elveszti Henry-t.
Grace gyásza kellős közepén a véletlen útjába sodorja Andy-t aki kiköpött mása Henry-nek. De hogyan lehetséges ez?

Úgy tűnik  mintha Andy jelenléte életben tartaná Henry-t. Mintha egy meghosszabított kéz lenne, amely nem engedi el Grae-t, éreztetve vele, hogy Heny valamilyen formában még vele lehet.

Egyre érdekesebben alakul Grace és Andy kapcsolata, miközben a lány élete olyan vágányon halad tovább amin nem biztos,hogy Grace haladni szeretne...

Sokszor Marian Keyes stílusa köszönt vissza olvasáskor, és nemcsak Dublin miatt. A fura család, szülők és testvérek humorral átitatott karakterei is mind mind Keyes -t juttaták eszembe. Szinte nosztalgikus hangulatba kerültem olvasás közben.

Alapvetően egy érzelemdús és érdekes könyv a gyászról, megbékélésről, továbblépésről, apró túlzásokkal és érdekes karakterekkel.
Ki hinné, hogy nem megy csődbe egy étterem, ha a tulajdonos elzavarja a betérő vendégeket?? Csak egy példa a túlzásokra..
Számomra Grace is elég furcsán reagált egy egy helyzetre, és mintha túl hamar meggyászolta volna Henry-t.

A történet vége szerencsére életszagúra sikerült, ezzel kiérdemelve a négy cseresznyét.

Értékelés:
4 gyászosan szereplő cseresznye az 5-ből!!!


2019. október 23., szerda

Lia Louis: Valahol közel a boldogsághoz

Az első könyves szerzőt olyan nevekkel emlegetik együtt az ajánlóban mint Jojo Moyes vagy éppen Cecelia Ahern. Biztató  kezdet.

Lizzie James egészen jól érzi magát a bőrében addig míg egy tizenkét évvel korábban eltűnt legjobb barátja levelét meg nem kapja...nem mellesleg a levél aznap íródott amikor Roman eltűnt.

Lizzie élete legfontosabb és legérzékenyebb időszakában a legjobb barátja, és szerelme Roman volt. A kamaszkor vészterhes időiben, a családja szétszakadása, és imádott nagypapája elvesztésekor az egyetlen és legfőbb bizalmasa egy fiú volt.
Lizzie még felnőttként sem értette meg miért döntött úgy Roman, - minden ígérete ellenére - hogy magára hagyja, és soha nem jelentkezik újra.
Lizzie úgy gondolja talán Roman egy jelet küldd neki a levéllel...még akkor is ha Ő maga nem jelentkezik.

A jelen és a múlt váltakozva jelenik meg a lapokon. Számomra a múlt volt az ami megfogott a történetben. Lizzie és Roman kapcsolata, barátsága nagyon jól, a jó éretelemben édesen  lett elmesélve. Az első fenőtt lépéseinkkor  ritka, hogy ilyen barátra, társra tegyen szert az ember.

A történet vége nagyon el lett húzva...nem arról van szó, hogy másra számítottam, hanem a nagy semmit tálalta a szerző hosszú oldalakon keresztül.

Bár nagyon tetszett a történet, mégis csak 3,5 cseresznyét adtam rá, kicsit talán túl szigorúan, de nagyon éles a különbség a sztori két fele között.
Mindezek ellenére várom a szerző többi könyvét is!

Értékelés:
3,5 legédesebb cseresznye az 5-ből!!!


2019. október 17., csütörtök

A meglepetés...



Úgy tűnik nem nekem nem jönnek be a meglepetések...bármennyire is szerettem volna ismét meglepni magam. Ezúttal hanyagolva a zsákbamacskát, egy ismert könyves ajándékozós dobozos cégtől rendeltem meg az októberi csomagot. A meglepetés könyvben biztos voltam, kíváncsi is voltam rá meg minden, és  olyan klasszul harangozták be a doboz tartalmát is - "A könyv mellett olyan könyvmoly ajándékokkal töltjük meg a csomagot, melyekkel még nem találkozhattatok egy BB csomagban sem!" Nos nekem több sem kellett máris a megveszem gombra nyomtam.
Kár volt!!!

A dobozt kínomban már fejjel lefelé rázogattam, hátha kipottyan még belőle egy könyvespolc, vagy egy árva könyves tatyó, szütyő mit tudom én. De semmi!!!! Csak egy papír és egy Harry Potteres könyvejelző, egy alvómaszk, és fahéjas illatviasz, amit én elsőre sütinek hittem és majdnem a számba toltam. És ezért a pár apróságért adtam hatezer pénzt:-(
Komolyan majdnem sírtam a csalódottságtól. Persze mindenki jól szeretne járni, a gyártó, és a vevő is. Ár érték arány stb. De számomra akkor is szegényes ez a doboz és kész.

A közelemben nincsenek frankó meg spéci boltok ahol könyves cuccokat lehet beszerezni, úgy gondoltam majd a doboz gondoskodik számomra pár különlegeségről. Nem gondolom, hogy egy szimpla papír könyvjelző akkora meglepetés lenne...

Tanúlság: Nekem nem lehet meglepetést szerezni.

2019. október 6., vasárnap

Bev Thomas: A jó anya

"Kiszívod a pácienseidből a fájdalmat meg a traumát, hogy magadat gyógyítsd vele. Így hasznosnak érezheted magad - mint aki valami jelentőségteljeset csinál."

Hű ez a könyv nekem nagyon tetszett. Nem klasszikus thriller -jelentsen a klasszikus thriller bármit is.

Összetett, többrétegű, izgalmas történet, anyáról, aki egyben terapeuta is. A kettőt néha rettentő nehéz nem összemosni. Főleg a főszereplőnek nehéz a dolga ezen a téren.
Ruth úgy érzi anyaként, feleségként megbukott. A munkája az amiből ki akarja facsarni a mindennapi bűntudata elfedéséhez szükséges cseppeket.
Karrerje egyenes vonalban halad, elismert vezetője a terápiás részlegnek ahol dolgozik. De minél inkább szeretné távol tartani a magánéletét a munkájától, annál inkább összemosódik a kettő. Nem tudja nem kudarcként kezelni a családjában történteket, amiket szakemberként képtelen volt megoldani.

A jelenben egy nehéz esettel találja szemben magát Ruth, miközben folyamatosan a régi életén jár az esze. Ahol még volt olyan, hogy család, gyerek, férj, tervek és jövő.

Liane Moriarty stílusára ismertem a lapokon, ő tud hasonlóan remekül bemutatni különlegesebb családi problémákat.

Ruth vergődik a bűntudata hálójában. Azt gondoljuk egy orvos,-  legyen az testi lelkek gyógyítója vagy éppen pszichoterapeuta, aki a lélek bugyraiban turkál, - joggal várjuk el, hogy hatékony legyen.
Ruth saját magával szemben is így gondolkodik. Muszáj lett volna megoldást találnia a családjában bekövetkezett tragédia megakadályozására. Mégsem sikerült. Minden fronton elbukott, és hiába fejti le újra és újra a múlt összes szálát, sehol sem találja a hibát.

A sztori végére azért bekeményített a szerző belvitt egy kis krimis vonalat is. De az egész történet remekül lett kitalálva, az összetett lélektani folyamatokkal.
Nagyon tetszett egy bizonyos könyv csatolása Ruth fiához. Amolyan szemléltető eszköz ahhoz, hogy megértsük mi mozgathat egy embert, mi zajlik a lelkében.( Örültem, hogy korábban olvastam ezt a könyvet, íg képben voltam a történettel.)
Csak azt lehet megmenteni aki hagyja magát.


Értékelés:
5 terápiás cseresznye az 5-ből!!!