2021. április 9., péntek

A Gyász

 A gyász olyan mint egy hatalmas adag méreg. Ha az egész mérget magadba tolod tuti te is belehalsz. Ezért kell a gyászból mindennap törni egy darabot...így talán életben maradsz.

Az ember a saját helyzete kapcsán tudja csak hitelesen átadni mi is történik, zajlik amikor ekkora veszteség ér valakit. A Tudom mit érzel- csak akkor hasznos mondat, ha valóban átéltük.

Az emberek elképesztően tapintatlanok!!!! Sokan szeretnék kivenni a részüket valamiből ami nem is igazán érinti őket. Rejtély miért. Hirtelen mindenki kedvelte, szerette, jobban ismerte mint te.


NEM segít:

- Még olyan fiatal volt.

- Mi lesz most veletek?

- Hogy viseled?

- Dolgozol, vagy otthon vagy?

- Milyen szép pár voltatok.

- Ki gondolta volna!

- Mindig a jók mennek el.

És azok a kérdések, amik minden egyes mozzanatra kíváncsiak, még arra is, hány ágyas kórteremben volt... 

 

Olvasok egy könyvet a gyászfeldolgozásról, ami remekül rávilágít arra, hogy mennyire nincs semmilyen útmutató vagy általános ismeret arra, hogy segítsünk egy gyászolót. Mi az ami segíthet, valódi támogatást jelent, és mi az ami csak ront a helyzeten.

Én most nem gondolom/ érzem, hogy az idő segítene. Az, hogy valaki aki a fél életeden keresztül melletted volt, és most köddé vált, szerintem minden nap velem fog maradni. Egy nyomasztó érzés, egy fekete felhő ami körülvesz, az érzés, mintha víz alatt lennél. Körülötted mindenki éli tovább az életét, csak veled /benned szakadt meg valami. Újra részt kell venni az életben, bármennyire is tiltakozol..enni kell...menni kell...dolgozni kell. És azt látod ezt mindenki meg tudja csinálni, csak éppen te nem.

Gondolhatunk bármit, hihetünk bármiben a tényeken nem változtat semmit. Kicsúszott a kezeim közül az életünk, az ő élete...Volt. Nincs. Többet nem lép be az ajtón, nem érintheted meg. Senki sincs akivel megosztod a napi gondot, apró viccet...az életed. Egyedül kell magad életben tartani, értelmet találni abban, hogy itt maradtál. De nincs ennél nehezebb, mikor minden egyes percben, az kavarog benned, hogy te ezt nem akarod csinálni.


2021. április 8., csütörtök

Stuart Turton: Evelyn Hardcastle 7 halála

               

                 "Gyilkosság reggel, álarcosbál este, rejtélyes üzenetek és megégett főkomornyik."

 

Rég olvastam ilyen agyafúrt könyvet. Nemcsak egy rejtélyt kell megoldani, de nyolc ember bőrébe kell bújni, az állandóan változó környezettel lépést tartani, és kitalálni ki a barát, és ki az ellenség. És legfőképp nem elveszíteni önmagunk.

Aiden Bishop abba a szerencsétlen helyzetbe találja magát, hogy egy olyan kastélyban vendég, ahol senkit sem ismer, és olyan testben ébred ami nem a sajátja.

A Hardcastle család álarcosbált rendez kicsit morbid módon  egy tragédiára megemlékezve...ebbe csöppen főszereplőnk aki versenyt fut az idővel. Vagy megnevezi Evely Hardcastle gyilkosát, vagy örökre a kastély foglya marad. Nyolc gazdatest áll rendelkezésre, testenként huszonnégy óra. 

Nekem az egész nagyon egyben volt. Hiába próbáltam árgus szemekkel figyelni, én bizony nem találtam benne sem logikai bukfencet, sem kivetnivalót. Minden egyes oldallal egyre több információt, kirakós darabkát, szereplőt kell megjegyeznünk.

Nem elég, hogy egy láthatatlan gyilkos után lohol, Aiden sincs biztonságban. Nagyon szimpatikus karakter  könnyen a szívembe zártam. Szorítottam neki, hogy sikerüljön a küldetés. 

A szerzőnek sikerült az összes szereplőt színesnek, elevennek megalkotni; szinte lelépnek a lapokról. Arról nem beszélve, hogy zseniálisan mutatja be, hogyan birkózik  meg Aiden a gazdatestek fizikai adottságaival  és a  lelki  beállítottságokkal.

Igazi irodalmi csemege ez a könyv. Korábban nem olvastam még hasonlót sem, így nekem egyedinek hatott. Részletes, és nagyon jó stílusban íródott, gyönyörű megfogalmazásokkal. Nagyon igényes, öröm volt olvasni.

Értékelés: 5 álarcos cseresznye az 5-ből!!!


2021. április 4., vasárnap

Agnes Ravatn: Madarak ítélőszéke


 "Érzékeny és fogékony voltam mindenféle érzelmi megrázkódtatásra, és folyton  egy felületes, ugyanakkor romboló jövőt képzeltem el magamnak, amiben az egyetlen perspektívám az volt, hogy egyre mélyebbre süllyedjek."

Nagyon mutatós kis könyv, szép ruhával és ígéretes fülszöveggel. Allis úgy bünteti magát bukásáért, hogy egy hirdetésre jelentkezve egy magányos férfi házvezetőnője lesz. (Nekem már itt is voltak kérdéseim, ilyen szintű vakmerőség láttán.)

Allis főleg gazol a mogorva háziúr mellett. Kellően távol vannak mindentől ahhoz, hogy muszáj legyen egymás társaságára építeniük. Allis már már remeg a férfi figyelméért, Sigurd viszont a földesúr szerepét játssza. Lassan ismerkednek, de sok momentum a könyv végéig homályban marad. Ilyen például Allis korábbi élete, vagy éppen a férfi felesége, akire csak hátrahagyott holmija utal.

Nagyon ígéretesen indult, de a szerző mindenáron egy pszicho thrillerben gondolkodott, ám a kivitelezés vérszegény volt. Olyanokon ijedezett Allis ami nem is létezett. Megmagyarázhatatlan események zajlanak. Furcsán kerülgetik egymást, és nekem az is fura volt ahogy Allis rögtön a férfi ágyába szeretett volna bejutni. (Hol marad a vezeklés, meg a önkéntes száműzetés ha máris annyira jól akarja magát érezni???)

Nem lepődtem meg a befejezésen, valami ilyesmire számítottam. Kár volt ezt a vonalat erőltetni, egy átlagosabb történés sokkal jobban illett volna az egész történethez.

Ahogy fentebb írtam a könyv borítója csoda szép, és egyébként is szívem csücske a Tericum kiadó  könyvei. Így kicsit fáj, hogy nem pont ez én könyvem volt ez.

Értékelés: 3 eldugott cseresznye az 5-ből!!

2021. március 29., hétfő

Bátran félni

     

 

 

 

           Légy bátor, ha nagy bajba kerülsz az életben, és türelmes ha kicsibe. Isten ébren van.

 

 

 

 

          

2021. március 26., péntek

Egyszer volt...

 Amikor először mondta a párom, hogy nem érzi jól magát, biztos voltam benne, hogy simán túl leszünk a dolgon pár nap alatt. Egészségügyi dolgozóként magabiztosan fertőtlenítettem, hordtuk a maszkot, kizárólag dolgozni jártunk és kerültünk mindenkit...sok folyadék, vitaminok, pihenés...

Március elején aztán elindult valami, amiről nem gondoltam, hogy örökre megváltoztatja az életem, és huszonhat közös évet úgy töröl ki, mintha soha nem lett volna.

Amikor a telefonom névjegye közé bekerült az intenzív osztály sosem érzett rettegés lett úrrá rajtam. Huszonnégy óránként egy telefon...amit lehet fel sem vettek három és fél órán át...vagy éppen folyamatosan foglalt...vagy felveszik és beleszólnak: Újraélesztünk...és a vonalhang...

Fogadkozás, alkudozás, ima...mindent megígérünk ha visszatérhetünk a szürke hétköznapokhoz. Jó hír nincs...légcsővérzés, keringés támogatás...fáradt orvosok hangja, hogy mindent megtesznek.

Pánik, félelem..bolyongás a lakásban, sírógörcs a szeretett személy kabátja, slusszkulcsa láttán. A közös élet apró momentumai, tárgyai felnagyítódnak. Kicsúszik a lábam alól a talaj, képtelenség élni a mindennapokat.

De ki kell vinni a szemetet, a kutya éhes, elfogyott a tej...a táppénzes papír miatt keresni kell az orvost. Közben elindul az online térben is a hír...te pedig legyél készséges, tájékoztass olyat is aki épp csak látásból ismerős...

Össze kell kaparni minden önfegyelmet, bemenni és kérni azt aki már nincs is ott, hogy tartson ki..., nézni az ismerős vonásokat és várni valami jelet, hogy veled van még. Fáradt orvos türelmesen magyaráz, arcán a teljes reménytelenség. Könyörögni szeretnék, hogy mentsék meg, de szóhoz sem jutok.

Sokadik álmatlan éjszaka, hajnali telefon...Te pedig nem hiszed el, hogy nem tudták megmenteni.

De nincs vége, még csak most kezdődik...papírok, ügyintézés...találkozás az orvossal, aki sírva  mondja ki, hogy Őszinte részvéte... 

Sohasem lesz vége...sohasem múlik el. 

Kezedben a telefonja, holmija egy zsákban...

És csak most kezdődik...amit te nem is akarsz.





2021. március 10., szerda

Jennie Field: Sorshasadás

 

         "Nos, mi voltunk azok, akik megtörtük a világot."

Egy kis valóság, egy kis kémkedés, nagy szerelem és árulás. 

Mi köze lehet egy átlagos nőnek az atombombához, és miért követik, majd keresi meg az FBI? 

Volt idő mikor Rosalind  fontos ember volt és veszélyes helyen dolgozott. Volt szeretője nem csak munkatársa volt, ám Rosalind csak évekkel később szembesül a férfi valódi kilétével.

Rosalind fájó utazást tesz a múltba, közben a harcedzett FBI ügynök Charlie remek partnere lesz a kémjátszmában, amiben csak az az állandó, hogy percenként változik.

Szerelemben és háborúban mindent szabad, tartja a mondás, és van akik ezt szinte kötelezőnek érzik. Úgy gondolom nem Rosalind az egyetlen nő a történelemben aki hagyta, hogy az érzelmek befolyásolják a döntéseit.

Rosalind és Charlie egyformán szimpatikusak voltak. Charlie klasszikus hős, igazi férfi, esendő.
Aki nagyon kémkedőset akar olvasni, annak szerintem kevés lesz a történet, főleg az érzelmekre alapoz a történet. Vannak benne azért sikátoros, ijesztgetős, véres részek is, de nem egy klasszikus kémregény.

Sajnos picit el lett húzva a vége, rövidebb lezárás hatásosabb lett volna szerintem.

Értékelés:4 kémkedő cseresznye az 5-ből!!!

2021. március 7., vasárnap

Lauren Urasek: Netrandi

 

„Olyan vagyok mint a hóvihar. 15- 20 centiméteremmel, arra kényszerítelek, hogy ágyban töltsd a hétvégét.” Mi van?? :D Az ilyen szövegekért érdemes volt olvasni ezt a könyvet.

 A szerző 2014 -ben egy véletlennek köszönheti, hogy felkapta a média. az OkCupid társkereső lelkes használójának úgymond élménybeszámolója ez a majd kétszáz oldalas kötet.

Olvasás közben végig az motoszkált a fejemben, hogy vajon Lauren próbálkozott e egyáltalán a hagyományos módszerrel? És vajon miért függött rá ennyire erre a fajta társkeresésre. Ráadásul azt írja ő boldog szingli, mégis ezek a végeláthatatlan iszákos randik nem ezt sugallják...Egyáltalán nem volt elkésve, huszonnégy évesen szerintem nem kellene ennyire "kapkodni".

Egyébként már hányingerem volt a sok alkoholtól. Tényleg nem lehet beülni valahová anélkül, hogy végig kelljen vedelni a ház teljes pia választékát?

Néhol kicsit ellentmondott magának a szerző; lásd milyen a jó profil, profilkép, szöveg – mert ugye nem sikerült álmai lovagját becserkészni (legalábbis a könyv megjelenéséig.)
Miért jó a nagyváros választék szempontjából, és miért rossz(???) egy partner mellett megállapodni.

Előbb azt említi rossz a kisváros, kevés a felhozatal, mindenkit ismer stb. Aztán a következő oldalon irigykedik a városban maradt ismerőseire akik ott találtak párt, vagy éppen a gimis iskolatárshoz mentek feleségül. Most akkor hol jó? Kisváros vagy a személytelen New York? Nagyon sokszor említi a tetoválásait, mintha ez akkora különlegesség lenne, és a beválogatott levelek írói is rá vannak kattanva erre..szerintem manapság körülbelül annyira egzotikus mint egy fülbevaló vagy nyaklánc.

Lauren minden esetben megfogadta mi az amit elvár az első bemutatkozó soroktól. Például elég egyetlen helyesírási hiba, és a jelöltnek esélye sem volt. Ilyenkor mindig eszembe jut Agatha Christie aki sosem titkolta, hogy borzalmas helyesíró. Hiába falta gyerekkorától a könyveket, nem ragadt rá a helyesírás. Mégis milyen zseniális író volt!!! Nyilván a Csá, meg Szébségem már az a szint aminél nincs miről beszélni.

Remek turmix a vicces felhasználónevektől -ÁllóDákó77:D – azon át milyen a jó smink, egészen a kínos randikig. Megszólal jó pár szingli is, elmesélve a legdurvább élményeiket.

Van egy fejezet a könyvben ahol az elírásnak köszönhetően Lauren időutazó lesz:D

 


 

 Gyorsan lehet vele haladni, remek kikapcsolódás. Igaz sok reménnyel nem kecsegtet azoknak akik most is lelkes internetes társkeresésben vannak:-(

 Értékelés: 4 randizó cseresznye az 5-ből!!