2021. augusztus 28., szombat

Almási Kitt, Bagdy Emőke, Böjte Csaba, Szendi Gábor: Veszteségből nyereség, vereségből győzelem

 

 Szerintem mindenki életében eljön az az időszak (pillanat) mikor külső segítség kell, vagy önsegítő/önfejlesztő könyvek. Mankók, amik mutatják az utat, vagy a fényt az alagút végén. Segíts magadon..

„A győzelemhez vezető küzdelemben minden illúzióhoz jogunk van.”

 Ha valakit veszteség ér próbál kapaszkodót keresni. Pár órára meg is kaptam a könyvtől. Próbáltam memorizálni a pozitív gondolatokat. Csak a nehezebb napokon sajnos nehéz előhívni a megfelelő gondolatot, hozzáállást. Érdemes bejelölni, kijegyzetelni a számunkra fontos részeket, és amikor szükségünk van rá újra erőt meríteni belőle.

 

A négy szerző értelemszerűen négy fejezetet kapott. Nem tudok kiemelni egyet sem. Kicsit elfogult vagyok Almási Kittivel kapcsolatban, nagy kedvencem. Szeretem az írásait, a könyveit.  

Értékelés:

4,9 vigasztaló cseresznye az 5-ből!!


 

2021. augusztus 7., szombat

Empátia 1.0


 A gyász nem különbözik az élet más területétől, abban az értelemben, hogy mindenkinek megvan a véleménye arról hogyan is kell!!! gyászolnod. Burkoltan vagy nyíltan, de az emberek zöme tudtodra adja mit csinálsz rosszul, és kevésbé jól. Nyugi, olyan nincs, hogy valamit jól csinálsz!

Sokszor, sokan hangoztatják, hogy nem vagyunk egyformák, mégis van olyan szelete az életnek ahol igenis az egyformaság az üdvözítő.

Viselj feketét, legyél kellőképpen szomorú, beesett arcú, hamuszürke...dolgozni dolgozhatsz, de nehogy kicsit is jól érezd magad, mert akkor már rosszul csinálod. És miért? Mert úgy illik!! Meg úgy szokták!!

Az utóbbi időben pár ember kéretlenül is elmondta a véleményét...

- Ahhoz képest, hogy mi történt jól nézel ki.

- Fogytál...de jól áll...

- Mennyit fogytál? 

- Ha egészség van, más nem számít.

- Jól nézel ki...tényleg...

- Van olyan aki három évig gyászolt...

- Jól elvagy, ugye???

Nem hordok feketét, és már mosolyogni is szoktam, sőt minap kirándulni voltam az egyik barátnőmmel, aki azon kevesek egyike aki azt mondta: Jogod van úgy gyászolni ahogy neked jó!!!

De volt olyan is aki azt mondta, Ne temesd el magad. Még mindig jársz a temetőbe? 

A gyász is olyan mint minden más tragédia, csak az tudja, hogy valójában mit érzel aki átélte azt amit te.

Úgyhogy ne ítélkezzünk, ne mondjuk meg a véleményünket, ne kíváncsiskodjunk. Ha csak hülyeséget tudunk mondani, inkább hallgassunk. Vagy kérdezzük meg, hogy tudunk e valamiben segíteni??? Mondjuk felfúrni a karnist, vagy a postaládát!! Vagy elvinni bevásárolni! Vagy csak hallgatni!!

Egy másik nagyon kedves barátnőmhöz szoktam fordulni ha elcsúszom a nagy fegyelmezettségben...mert Ő pontosan tudja, hogy milyen ez. Mint egy hullámvasút. Az egyik nap úgy érzed, hogy menni fog neked, megfogtad az élet csücskét. Következő reggel meg lesújt a tudat, hogy akit szerettél már nincs, soha többet nem láthatod. Hát, hogy lehetne így élni?? 

Amikor néha már mersz örülni egy szép virágnak azonnal lesújt a fájdalom, hogy a szeretted már soha többet nem tud rácsodálkozni semmire.

A pszichológus azt mondta, hogy rosszul csinálom, mert távol tartom magamtól a gyászt! Hát persze! Hogyan máshogy lehetne ezt elviselni?

Néha úgy érzem a párom nem is létezett, csak én képzeltem...

A barátaimnak ezer köszönet!

 

2021. augusztus 1., vasárnap

A zongorista

 A filmet láttam, és már régóta terveztem elolvasni is. Most már kötelező lesz. Ilyen gyönyörű borítóval nem kérdés, hogy kell nekem.




T. M. Logan: A Nyaralás

 

Éppen nyaraló szezon van, mi lehetne aktuálisabb mint ez a könyv? És mi lehetne átlagosabb, mint pár barátnő és a családjuk akik közös nyaralást terveznek? 

Kate a főszereplőnk - de a történet alatt a többi szereplő is szóhoz jut, bevallom ez engem meglepett.

A baráti társaság rég látta egymást, a kapocs a négy barátnő. Egyetlen szingli van köztük, a többiek mind családosak. Bemelegítünk, aztán kezdődik az izgalom, méghozzá elég átlagos ügyből kifolyólag. Kate ugyanis árulkodó üzeneteket talál férje mobilján...


                „Nézd csak, mivé lettünk: egy megcsalt feleség és egy kétségbeesett szerető.”

Apró súrlódások, feszültségek, lobbanékony kamaszok. Óhatatlanul is felbukkanó múlt. Ezek mind színesítik a történetet, ráadásul rengeteg fejtörést okoznak az olvasónak, hogy vajh melyik momentum számít majd a történet végén. A múlt eseményei mennyire lesznek hatással a jelen történéseire?

A szerző remek egyensúlyban adagolja a feszültséget, mindig történik valami, árgus szemmel figyelünk, hogy melyik az a jel amire valóban érdemes koncentrálni. 

Olvasás közben eszembe jutott, hogy mennyire klisére épül a sztori, de mégis ez olyan klisé ami sosem kopik el. A párkapcsolati drámák, szerelmek örök témát szolgáltatnak az íróknak. És persze gyakran rájövünk, hogy nem látjuk a fától az erdőt...

Kellemes csalódás volt a szerző! Férfi létére remekül beilleszkedik a női szerepbe, teljesen átérezve a nők lelki világát.

Tetszett, hogy átlagos emberekről szólt a történet, senki sem tökéletes, nem csupa mosoly és idill a barátság, a felnőtt barátság meg pláne. Volt vita, veszekedés, sértődés. Hihető, a realitás talaján mozogtak a szereplők.

A csattanó is jól szólt. Igaz én a végén nem hittem el a pici megvezetést.

A borító nagyon jó lett!


Értékelés:

4 nyaraló cseresznye az 5-ből!!!


 

2021. július 24., szombat

Úgy...

                                                      Kormányos Sándor: Úgy viszlek...
 
 
 
                                               Nem vagy sehol, csak szívem mélyén érzem,
                                               hogy lüktet a csend s a halkuló világ
                                              úgy sóhajt érted mint kint az őszi erdőn
                                              a levele után rezzenő faág.
 
                                              Nem vagy sehol, csak konok némaságom
                                              őriz, mint álmot, mint elvesztett csodát,
                                              s mint nyarak tündöklő mosolyát az őszbe,
                                              úgy viszlek magammal emlékként tovább.

 

 


 

2021. június 23., szerda

Faragott jelek a sírokon

                                   

2021. június 19., szombat

Mikor?

 
 
 
 Mikor láthatlak ujra, nem tudom már,
ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár,
s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék,
s kihez vakon, némán is eltalálnék.
/Radnóti Miklós/