2018. december 16., vasárnap

Kicsi vélemény -Vicki Grant : 36 kérdés, amitől rád kattantam

Nehezen írok mostanság az olvasmányokról, mert tele van a fejem minden mással, ráadásul ezt a könyvet már jó egy hónapja olvastam. Megint egy olyan könyv amit nem vettem volna meg, de e-könyvként, buszon annyira jól elvoltam vele, hogy szó szerint élveztem. Pedig a címe és a borítója azt kiáltotta, hogy ez nem az én történetem lesz.

A lényege egy kísérlet, ahol fiúk és lányok válaszolnak némi dollárért cserébe hülye kérdésekre.
Hildy -t és Paul -t egymásnak sorsolja a kísérlet, hogy aztán egymás agyára menjenek.

Régen is, és most is nekem a legfontosabb tulajdonság egy ellenkező nemű esetében, hogy meg tudjon nevettetni. És nem a gusztustalan viccekkel, meg erőlködve, szörnyű fa poénokkal, hanem ami belülről jön. Mert valaki vagy humoros, vagy  nem.
Paul az!! Szakadtam a röhögéstől rajta, ezért végig azon drukkoltam, hogy Hildy adja már be a derekát. (Bár ahogy említettem ideális volt utazás közben olvasni, ez egyben nagyon veszélyes is volt, többször kellett befognom a szám, hogy ne bukjon ki belőlem az idétlen röhögésem.)

Bájos, kedves szerelmi sztori, jó kis újításokkal. Jó volt, hogy a tinik családját, életét, barátaikat is megismerhetjük.
Végig rágjuk magunkat mind a harminchat kérdésen, szereplőink éleik a saját kis életüket, halak jönnek és mennek, félreértések, tucatnyi üzenet, vicces rajz, és persze szerelem.


Értékelés:
 36 cseresznye a 36-ból:-)

Jessica Koch: Közel a horizonthoz

Nagyon régen olvastam már ehhez hasonló romantikus történetet. Nekem a Love Story ebben a kategóriában mindent visz.

Ez a történet azért marad emlékezetes mert igaz történet!!! A szerző több mint egy évtized távlatából idézi fel szomorú és romantikus kapcsolatát egy fiúval.
Jessica tizenhét éves. Bár Danny nem az első szerelme, a lány még csak nem is sejti, hogy a fiúval való kapcsolata gyökeres változásokat hoz az életébe. Annyi akadályt és könnyet, hogy ha előre is sejtene valamit úgysem hinné el.

Nehéz úgy írni a két fiatal szerelméről, hogy semmit se áruljak el. Attól függetlenül, hogy Jessica és Danny küzdelme egymásért igazán megható, sajnos nekem döcögősen indult, és az egészen a történet végéig darabos volt.
Annyi dráma és fájdalom hömpölyög a lapokon, hogy az már a hihetetlen kategória.
Danny fiatal volt, vonzó, életerős nem is gondolná az ember mennyi sebet rejtegetett. Felépített ugyan egy életet, de ez annyira törékeny volt, hogy bármikor darabokra törhetett.

Látszólag le lett zárva a történet, de úgy tűnik, hogy lesz még folytatás.

Értékelés:
4 Közeli cseresznye az 5-ből!!!

2018. december 8., szombat

Hello ( Jaaaj, már) December !!!



Már rég voltam ennyire kizökkenve mindenféle ritmusból. És arra is ma reggel döbbentem rá, hogy nemhogy nem lesz több hosszú hétvége az ünnepekig, de addig van még egy munkás szombat is! Ezzel is kevesebb időt hagyva hangolódni, meg készülődni, meg függönyt mosni!!!
Szinte minden évben belefutok valamelyik magazinban abba a jó tanácsba, hogy nem az a fontos, hogy ragyogjon a lakás, hanem hogy érezzük jól magunkat a koszos lakásban is, csak együtt legyen a család...nos biztos bennem van a hiba, de nekem a jó érzéshez kell a tiszta lakás.Úgyhogy kénytelen leszek időt szakítani majd rá.

Tartozom ide még egy bejegyzéssel is...igyekszem majd megírni. Rendeltem pár könyvet, magamtól magamnak. Igaz többszöri nekifutásra sikerült csak összehozni a darabszámot  és az általam meghatározott összeget, így jókat vitatkoztam saját magammal.

Ja és integetett nekem a Mikulás! Kettő is!! Ez azért már túlzás:D :D

2018. december 1., szombat

Michelle Richmond: Házassági szerződés

Rendkívüli módon érdekes és izgalmas volt ez a történet.

Alice és Jake  fiatal házasok. Alice a vagány zenész, aki  pályát módosít és ügyvédnek áll,  párja Jake terapeuta. A véletlen egy különleges ügyfelet sodor Alice útjába aki egy furcsa, ugyanakkor exkluzív ajándékkal lepi meg a házaspárt. Lehetőségük van belépni egy elit klubba, amely a Paktum nevet viseli, annyira titkos, hogy a tagok még egymás között sem beszélhetnek a csoportról.

Látszólag elismerésnek  és fantasztikus lehetőségnek tűnik az ha egy olyan csoport tagja lehet az ember akik hisznek abban, hogy a házasságuk a világon a legfontosabb és a társukat mindenki, és minden elé kell helyezni.
A szabályok eleinte könnyen betarthatóak, és úgy tűnik logikusak is. Alice és Jake úgy gondolják a Paktum valóban azért van, hogy a boldog házasságot szavatolják.
Ám ahogy lenni szokott a tökéletesnek látszó gépezetbe homok kerül, az apró botlásoknak egyre nagyobb megtorlás az ára.

A könyv végét leszámítva nekem nagyon tetszett ez a thrillerre hajazó vesszőfutás, ahol a szereplők először könnyen azonosulnak egy elképzeléssel, aztán jön az első kudarc, az ellenállás és végül a kiút keresése egy rémálomból.

Annyi szabály van jelen a mindennapi életünkben is. Nem teljesen agyament ötlet az amit a szerző felvet. Mi lenne ha a házasság kötelékében is lennének szabályok? És ezek a szabályok vajon képesek összefogni két embert? Vagy éppenséggel egymás ellen fordítja őket?
Milyen irányt vett volna a szereplők házassága a Paktum nélkül?

Bár nem voltam kibékülve a befejezéssel, de más elképzelésem sem volt a végkifejletre.
Még olvasás után is sokáig lehet kattogni a sztorin, a szereplők helyébe képzelni magunkat.
Nem mondom, hogy nem lehetne belekötni a történetbe, de mivel érdekfeszítő volt nem nagyon akarok kötekedni.

Értékelés:
4 Kényszeredett cseresznye az 5-ből!!!

2018. november 17., szombat

C. W. Gortner: A vatikáni hercegnő

"...és már nem tudtam a gyerekkori emlékeim közé menekülni, amikor még Papa töltötte be az egész lényemet. Szörnyű dolgokat tett a hatalom nevében. Rablással és megvesztegetéssel kövezte ki az útját a pápai trónusig, és jóllétünket beáldozta az ambíciói oltárán."

Kis túlzással élve remegek a szerző könyveiért. Olyan átéléssel ír, és olyan elevenen tudja megjeleníteni a karaktereket, hogy úgy érezzük levegővétel nélkül is képesek lennénk falni a sorokat.

VI.Sándor lányáról Lucrezia Borgia -ról szól Gortner legújabb könyve. A Borgia család történetéhez VI.Sándor pápává választásakor kapcsolódunk. Lucrezia ekkor tizenhárom éves naiv lány, aki retteg merev és gonosz anyjától.
Az elkényeztetett lányok életét éli kedvenc törpéivel körülvéve. Ám ahogy apja pápa lesz ezzel egy időben emelkedik meg egy szem lánya ázsiója, azonnal kérők hadát jelentve.

Nagyon sok mendemonda keringett a hírhedt Borgiákról. Tény, hogy szegény Lucreziára lett ráhúzva a vizes lepedő, mint oly sokszor a történelemben ahol a hataloméhes férfiak mindig szegény nőket áldozzák fel önös érdekeikhez.
Nem tudni valóban annyiszor kevergettek-e  mérget mint ahogy ez a jelző a nevükhöz tapadt.
Az biztos, hogy túl gyakran hullottak a rokonok ha valamiért a Borgia klán férfitagjai úgy döntöttek, hogy valamiben hátráltatják nagyra törő terveiket. Sajnos túl sokáig hitték el nekik a - Jaj, hát nem leszúrták szegényt a haramiák - szöveget. Tehát méregről szó sem volt, nem nagyon töltötték az időt kotyvasztással. bár tény, hogy igen divatos módszernek számított ez is abban az időben.

A történet gerince a Borgia család legmozgalmasabb évei- Lucrezia tizenhárom és húszéves kora közötti időt. Ekkor kezdi tágítani határait a Borgia család. Terjeszkedésükhöz a legegyszerűbb módszert választották, szövetségeseiket lányukon keresztül kívánták hatalmukba keríteni. Aztán ez vagy bejött, vagy sem.

Talán nem lett volna Lucrezia élete ennyire keserű ha családi ügyekben apja nem követi vakon Lucrezia két fivérének minden agymenését. Juan és Cesare akár az ikrek.(Volt még egy harmadik fivére is, de ő nagyjából kimaradt az őrült tervekből.)
Mindketten borzalmasan betegek, pszichopaták, kíméletlenek voltak, a sok hasonlóság mellett a legmeghatározóbb a húguk iránt érzett feltétlen imádat volt.

Az olvasó úgy érzi, hogy egy borzalmas mesébe csöppen, ahol a "királylányt" egyik csapás éri a másik után, és ahol a gonosz mostoha a legszerethetőbb karakter.
A szerző a lehető legalaposabban tanulmányozta a Borgia család életét, és igyekezett hű maradni a tényekhez. Sok dolgot már a történelem jótékony homálya fedi, többek között azt is volt -e vérfertőző viszony Lucrezia és legidősebb bátyja között.

A szerző az utószóban összefoglalja a történet végétől számítva, hogy mi történt a Borgia család tagjaival.

Értékelés:
5 mérgezett cseresznye az 5-ből!!!




2018. november 11., vasárnap

Pamela Druckerman: Bonjour Madame (Avagy a negyven nem jelent semmit :D )

"Az életközépi válságot Londonban fedezték fel 1957-ben."

Az ilyen jellegű könyveket csakis úgy szabad olvasni, hogy az ember közben papírra is tudja rögtön vetni magvas gondolatait. Nagyon jól szórakoztam Pamela negyvenes gondjain, amik az enyémek is lehetnének. Hol egyetértettünk,(sosem növünk fel, nem vagyunk felnőttek és kész)  hol nem, (szex hármasban, férj születésnapi kérése-Ne mááááár)


"Tényleg léteznek felnőttek? És ha igen, pontosan mi az, amit ők tudnak, és mások nem?"

Nem tartom magam eléggé felnőttnek, hiszen egy csomó dolgot nem tudok. Számomra az az abszolút felnőtt aki az élet minden területén önálló és hatékony. El tud intézni bármilyen hivatalos ügyet, ugyanakkor játszi könnyedséggel cserél kereket is, ha az élet úgy hozza.
Én meg továbbra is úgy teszek mint aki tudja mit csinál. Mostanában jöttem rá arra is, hogy imposztor szindrómám van.

"Tudod, hogy a negyvenes éveidet taposod, amikor ...
- Megpillantasz egy szépiaszínű fotót egy szövőszék mellett ülő viharvert indián asszonyról, és rájössz, hogy valószínűleg egyidősek vagytok."

A szerző Amerikából költözött Párizsba, így nagyobb rálátása van arra, hol, hogyan öregednek a nők, illetve mit kezdenek az életkorukkal.
Mindegy is mit gondolnak rólunk (persze, hogy nem mindegy) ha mi negyven évesen is hamvasnak érezzük magunkat, akkor azok is vagyunk.
Örökké jó lesz a spagettipántos top? A rózsaszínt is bármikor viselhetem? (És ha csillámos?) Muszáj bölcsnek lenni tűnni -és főleg komolynak?? -ennyi idősen??

Öltözködés, barátság, gyereknevelés, karrier. Minden területen jól haladunk? És mindig úgy viselkedünk, érzünk ahogy az elvárható lenne?

"Nagyszerű, hogy végre vannak közeli barátaim. Már csak azt kívánom, bárcsak lenne időm találkozni velük."

Ez is egy tipikus felnőtt "betegség". Több olyan barátnőm is van akikben feltétel nélkül megbízom, ismernek stb. jó lenne a napi aprócseprő dolgokat is megosztani velük, de mivel mindketten távolabb élnek így egy kávézós találka megejtése is óriási logisztikai feladat. Volt olyan időszak amikor az ünnepekhez igazítottuk az összeröffenéseket, de az utóbbi időben annyira zsúfoltak ezek az időszakok (is) , hogy mostanában már csak az apró repedéseket keressük a hétköznapokon.

"Tudod, hogy a negyvenes éveidben jársz, amikor...
- Az összes szám, amit kívülről fújsz, már legalább húsz éves."

Szerettem olvasni Pamela elmélkedéseit, és persze kíváncsi voltam ő hogyan oldja meg, hogyan éli meg a hétköznapokat anyaként, feleségként, dolgozó nőként.
Jó kis könyv, sokkal többet kaptam mint amit előzetesen elvártam.

Értékelés:
4,9 felnőtt cseresznye az 5-ből!!!


2018. november 2., péntek

A szerelem illata, vagy PPP :-)

"Valahol a helyes és helytelen között létezik egy tövisekkel körülvett kert, én ott találkoztam veled."

A Rózsdás Rózsa Parfüméria azoknak segít akik kicsit bizonytalanok. Egy édes illat, egy elixír és akiket - amúgy is - egymásnak teremtett az ég apró lökést kapnak a szerelem elnevezésű társasjátékban.
Mimosa aromatőr, anyja minden lépését vigyázza, hiszen az aromatőr dolga, hogy saját magát háttérbe szorítva másoknak segítsen. Mimosa orra olyan mint valami érzelmi iránytű. A csalódás a reménykedés, vagy éppen a harag messziről szaglik rólunk, így egy aromatőr számára nyitott könyvek vagyunk.
Természetesen a tinédzser Mimosa iskolába szeretne járni, szerelmes szeretne lenni, de persze közben éppúgy kutyulná a varázsitalokat mint korábban. De  ebben a tündéri történetben sem kaphat meg mindent az ember lánya amit csak akar.

Sok pluszt kaptam ettől az elsőre egyszerűnek tűnő YA történettől. Érződik a történeten, hogy alaposan ki lett dolgozva az illatokkal való játék. Bepillantást nyerünk ebbe a varázslatba, az illatok, virágok, növények koktéljainak elkészítésébe.

Bár következetesen amatőröket olvastam az aromatőrök helyett, imádtam minden egyes sorát. Olyan jól el lettek találva az arányok - család, szerelem, barátság - hogy öröm volt újra és újra visszatérni a csodásan buja kertbe, és Mimosa kusza - szerelmi- életébe, ahol minden oldalon egy újabb fordulat és illat várt.
Szerelem ellen is van orvosság, ki ne szeretne egy fiola PPP-t ha egyszer a helyzet úgy kívánja? Biztos vagyok benne, hogy nagy kereslet lenne rá, ha valóban létezne ilyen elixír.

A fejezetek elején pedig bölcs gondolatokat olvashatunk aromatőröktől.

"Az elixírek megsúgják az elmének amit a szív már úgyis tud."
Begonie, aromatőr, 1768




Igazán bájos és eredeti történet. A könyv borítója is remekül sikerült, a borítók belső oldalai is kaptak díszítést.

Értékelés: 4,9 illatos cseresznye az 5-ből!!!