2018. október 16., kedd

Mary McCluskey: Tolakodó érzelmek

Két délután alatt elolvasható a könyv, aminek egészen az utolsó oldaláig várni kellett a csattanóra.
A szerző jó stílusban ír, gördülékenyen haladt a történet, amelynek főszereplője egy házaspár akik kamasz fiukat gyászolják. Hirtelen minden értelmét veszti az életükben ami eddig olyan fontosnak tűnt- a munka, a karrier, a csodás ház - jelentéktelenné zsugorodik.
Soha nem tölthetnek már időt a gyerekükkel, nincsenek terveik a jövőre nézve. Kat depresszióba süllyed, Scott a munkába menekül.
A nő magányában újabb és újabb forgatókönyvet talál ki arra nézve, hogy tudna újra értelmet adni az életének. Közben felbukkan egy régi gyerekkori barátnő, aki látszólag segíteni szeretné Kat ábrándozásait valóra váltani.

Egyetlen baj van a történettel, mégpedig az, hogy a szerző szemernyi kétséget sem hagy afelől, hogy ki a gonosz és ki az áldozat. A karakterek első percben elárulják szándékukat, vajmi kevés izgalmat okozva ezzel az olvasónak. Sokkal több feszültségre és kétségre lett volna szükség ahhoz, hogy valóban körömrágósan izgalmas legyen.

Az alapötlet nagyon tetszett a kivitelezés azonban vérszegényre sikerült.

Értékelés:
3 komor cseresznye az 5-ből!!!

2018. október 10., szerda

Új Anne Tyler könyv!!

Annyira szép!!!!!! És Tyler amúgy is kedvencem :-)

Novemberben jelenik meg, és a Tericum kiadónak jár érte a taps.





2018. szeptember 29., szombat

T. M. Logan: Hazugságok

Vannak emberek akiknek mindegy mi történik körülöttük,a lényeg, hogy nekik legyen jó. Bármilyen borzalomra képesek, hogy úgy alakuljanak a dolgok ahogy ők szeretnék.

Joe átlagosnak tűnő élete, házassága egyetlen pillanat alatt változik őrült fogócskává mikor felesége autóját megpillantja a csúcsforgalomban. Egy fura találkozás egy ismerős házaspár férfi tagjával, némi szóváltás és Joe lába alól kicsúszik a talaj.

"Így aztán elfuvaroztam Williamet suliba, közösen megvártuk a sorakozót, majd megnéztem, ahogy vidáman bebattyog az osztályterembe.A tanító nénije rám mosolygott, én pedig  viszonoztam.
Azután hazamentem, és feltörtem a feleségem e-mail -fiókját."

Biztosak vagyunk benne, - ahogy szegény Joe is, -  hogy valamennyire ismerjük azt akivel egy fedél alatt élünk. Hiszen látjuk minden nap, összeköt a múlt, egy csodás gyerek. Mi meglepetés érheti hát az embert?
Azt kell mondjam Joe a végletekig naiv karakter. Minden egyes oldala a könyvnek egy újabb fordulat, és minden  új verziót elhiszünk vele együtt. Próbálunk lépést tartani a történésekkel, újabb és újabb teóriát felállítani, hogy ki is az áldozat ebben a történetben.

A történet egy bizonyos pontján már volt némi homályos sejtésem ki a hunyó, de még így is maradt megannyi vakfolt.

Az elsőkönyves szerző pörgős sztorijában minden benne van ami  fogva tartja a némi izgalomra vágyó olvasót. Faltam az oldalakat, kíváncsian várva, hová fog kilyukadni teljesen egyedül Joe, aki bármit képes feláldozni a családi boldogság oltárán.

Értékelés:
4,9 bukott cseresznye az 5-ből!!!

2018. szeptember 16., vasárnap

Pfliegel Dóra: Feleséged története

A házasság és a párkapcsolat az a téma amiről mindig lehet mit írni. A házasságról nekem mindig ez a mondat jut eszembe: "Ha valaki elkötelezi magát egy ember mellett,akkor azt kell elfogadnia,amit tőle kap.De mi van, ha ez mindig kevés marad?" 

Tetszik nem tetszik ez sajnos így van. Dédé és Máté is azt hitték amit egymástól kapnak majd örökké elég lesz.
Egy idő után aztán jön az elégedetlenség. Mert nekünk jár az izgalom, a rózsaszín boldogság, a gyomorremegés újra.
Amikor már nem mennek maguktól a dolgok és tennünk kell érte onnantól kezdve unalmassá, nyűggé válik a másik. Kell valami új, kell valam(k)i más.

"Ha már nem leszek, talán észreveszel."


Azt hiszem különbséget kell tenni házasság és házasság között. Mert van amikor tökéletesnek látjuk a párunkat, aztán jönnek gondok. És van amikor már látjuk a gondokat, de nem veszünk róla tudomást. (A házasság évei alatt aztán persze egyre több gond, megoldandó feladat bukkan elő a semmiből.)

Mindenhez két ember kell, a rossz és a jó házassághoz is. Persze belátni, hogy lusta, hűtlen, figyelmetlen, érzéketlen voltam nagyon nehéz. És ekkor jön a váltás, a tiszta lap amire szépeket lehet írni. Eldobni x évet és egy embert az érzéseivel -amik minket ugye már nem érdekelnek - mert megérdemeljük.

"A tompán csillogó sötétbarna szembogarak mélyén egy magzatpózban vacogó kislány próbálta elfeledni, hogy nem kell már annak az embernek, aki egykor a mindenséget jelentette számára."


Lehet ezt a történetet utálni, kritizálni de inkább figyelmesen kell olvasni, mert a szereplők döntéseiből sokat lehet tanulni. Ez a könyv egy üzenet a sok Dédének  és Máténak- akik között éppen zajlik a játszmázás -, hogy így is történhet. Meg másképp is.

A könyv borítója nagyon beszédes. Remek lett.

Értékelés:
5 nászéjszakás cseresznye az 5-ből!!!

Jojo Moyes és a többiek

Nagyon rég írtam már beharangozós bejegyzést. Bár gyűjtögetem, listázom a várható könyveket, csak úgy  magamnak, állandóan kínálgatni itt mostanában nincs kedvem/ időm/ energiám. (Tessék választani.)
Most kivételt teszek mert sokak kedvencei érkeznek hamarosan. Például Isabel Allende és a Japán szerető. De ugye Jojo Moyes is sikongatást érdemel, tőle az Álmok útján várható.
Sok rajongóra tett szert Paula Mclain (Napkeringő, Párizsi feleség) könyveivel, most a Szerelmünk romjainak lehet majd örülni.
C. W. Gortner a Vatikáni hercegnő -vel örvendeztet meg, nagyon vártam már tőle új regényt,

Itt jegyzem meg, hogy az Alexandra kiadó nagyon odatette magát, vagyis teszi majd a közeljövőben, a honlapjukon egyre-másra kerülnek fel az újabb megjelenés előtt álló kötetek. Kicsit az piszkálja a csőröm, hogy megjelenési dátum nem nagyon szerepel a könyveknél.









Lisa Jewell: A férfi titka

A szerző régi jó ismerősöm, anno mikor még a könyvtárba járással kezdtem falni a betűket Lisa könyvei voltak az elsők amelyeket kivettem. Ha jól emlékszem a 15 perc hírnév -vel kezdtem a munkásságát felfalni.
Egy szó mint száz, rettentően megörültem, hogy újra nosztalgiázhatok kicsit, még akkor is ha történetesen -haladva a korral -ezt a könyvet már e-ben olvastam és persze a könyvtárat kihagyva.

Adva van két nő és egy férfi.
Lily nagyon boldog friss házas nő lenne, ha férje nem tűnne el egy nap nyom nélkül.
Alice sokat tapasztalt negyvenes nő aki minden észérv ellenére tengerparti házikójába fogad -sok kutya, és sok gyereke mellé - egy ismeretlen férfit, akinek fogalma sincs kicsoda és miként vetődött Alice háza elé.

Húsz évvel korábban pedig egy átlagos család érkezik szintén a szóban forgó tengerpartra, csakhogy a szokásos családi nyaralás ezúttal elmarad. A négytagú család igazi megpróbáltatásokon megy keresztül az idilli vakáció helyett.

Nem csalódtam, remek kikapcsolódást nyújtott a könyv, thrillerre jellemző izgalmakkal, és természetesen kétségekkel. Ki lehet az ismeretlen férfi? A húsz évvel korábbi esemény elszenvedője, vagy az elkövetője? Mert nagyon nem mindegy, kinek szavaz bizalmat Alice, és kire vár tűkön ülve Lily...

Pörgős történet, gyakori váltásokkal időben és szereplőkben, ami egyáltalán nem volt zavaró. A leterhelt agyam simán tudta követni az eseményeket.
Alice rettentő szimpatikus karakter, itt-ott magamra is ismertem benne. (A férfifaláson kívül!!! )

Értékelés:
4 tengerparti cseresznye az 5-ből!!!


2018. szeptember 2., vasárnap

Jennifer McVeigh: Leopárd az ajtóban

Nagyon megjegyeztem magamnak a szerzőt, hiszen az előző könyve, az  Afrikai akác kedvenc lett.
Alig vártam, hogy újabb kalandokban legyen részem.

"Én is azt reméltem egész végig, hogy a farm ugyanaz lesz, de egyetlen jóságos tündér sem varázsolt tüskés erdőt az otthonom köré, arról sem gondoskodott, hogy azok, akiket szeretek, itt várjanak, változatlanul, pontosan úgy, ahogy hagytam őket. Amikor hazajöttem, rádöbbentem, hogy a farmot egy olyan jövő forgatta fel fenekestül, amelyet még egyáltalán nem értek."

Rachel-t gyerekként küldték Afrikából Angliába anyja halála után. A kislány hat évig várt és reménykedett, hogy apja meggondolja magát és hazaviszi. Rachel betöltve a tizennyolcat úgy dönt hazamegy mit sem sejtve arról, hogy apja miként fogadja majd.

Rachel senki sem tájékoztatta a családjában beállt változásokról Sokként éri a fiatal lányt, hogy anyja emlékét őrző otthona teljesen megváltozott, mint egy színdarab ahol a kellékek a régiek, a szereplők viszont újak.
 Családja széthullása letaglózza a lányt, de nem sok ideje marad, hogy döntéseket hozzon mert hőn szeretett Afrikájában is új szelek fújnak. A brit gyarmatosítók ellenséggé lesznek. 
A szerző a valóságból merített a MauMau lázadás időszakát jelenítette meg. Egyre brutálisabb támadások érték a telepeseket.
Rachel nehezen fogadja el, hogy gyerekkori barátai és munkásaik az életére törnének. 

A történet közepe jó sokáig húzódott. Bár a  szerző gondoskodott a feszültségről, de igazán a történet végén csúcsosodott ki a valódi történés és dráma.
 Mint oly sokszor a politika és a hatalom szól bele az átlag emberek életébe és boldogulásába. A szerelemről nem is beszélve.

Értékelés:
4 afrikai cseresznye az 5-ből!!!