2020. október 31., szombat

Rebecca Serle: Öt év múlva decemberben

 

Ez a történet - számomra - Szerelem kölcsönbe és az Egy decemberi nap között helyezkedik el. (Egyértelműen erősebb az Egy decemberi napnál. De ez látszik is a cseresznye adományozáson:-) Most jut eszembe, ez a december valami fétis lesz a romantikus irodalmat íróknál??

Szerintem úgy a legnehezebb megírni egy könyvet, hogy az eleje rögtön a végével kezdődik. Az olvasó rögzíti a végszót, és az egész történetet úgy kell végig vezetni, hogy elhiggye valóban tudja is. Ez a kivitelezés nagyon szépen sikerült a szerzőnek!

Dannie remek munakerő és egy megbízható, kedves fiú immáron évek óta erős támasza. Sehol egy felhő. Ragaszkodó, hebrencs barátnő, New York -i csodás élet.

Aztán egy mesés este után Dannie ijesztően életszerű álom kellős közepén találja magát. Öt évvel később, és egy idegen férfi karjaiban.


Dannie sokáig szorongatja ezt az álmot. Egyrészt zavarja, hogyan lehet valami ennyire életszerű, mintha valóban megtörtént volna, másrészt mi történik vele öt év alatt ami egy új lakásba, és egy új szerelemhez vezet??

Kisebb nagyobb változások, történések aztán egyre másra a jóslatszerű álom felé taszigálják Dannie-t , aki kézzel lábbal tiltakozik ez ellen. Úszik az árral szemben, foggal körömmel ragaszkodik az elképzelt jövőhöz, aminek köze sincs a (rém)álomhoz.

Egy ponton a történet egy tornádó erejével csap lesz a főszereplőre, és vele az olvasóra is. Nincs iső megállni, muszáj ezt a vesszőfutást most már lezárni, megtudni, megérteni.

Tetszett, hogy a szerző egy nagyon is életszagú,reális befejezés mellett döntött. Én nagyon sok mindent bele láttam a szerző által prezentált végszóba, és egyik tippem sem jött be.

Elgondolkodtató a történet mert velem számtalanszor megesett már, hogy olyan hely volt ismerős ahol azelőtt még sosem jártam, vagy éppen egy új sláger hallatán voltam abban biztos, hogy ismerem azt a bizonyos számot.(Nem feldolgozás stb.)

Régebben gyakran álmodtam egy erdős útszéli tájjal. Annyira életszerű volt, annyira eleven, és álmomban meg voltam győződve róla, hogy a közelben lakom. Hiszem, hogy egyszer valóban eljutok oda, és ott fogok leesett állal nézelődni!

Hogy ezek csak az agyunk játéka, vagy esetleg valóban létezhetünk párhuzamos dimenzióba rejtély. 

John Lennon mondta a Forrest Gump című filmben, hogy semmit sem nehéz elképzelni, csak meg kell próbálni!

( A szerelem kölcsönbe könyvből film is készült, időről időre valamelyik tévé csatorna adja. Én múlt hétvégén csíptem el, és néztem meg sokadjára. Nem tudom miért, de szeretem.)

Értékelés:

4,9  dimenziós cseresznye az 5-ből!!!

Könyvtok rendelésre

 Nemrég mutogattam itt a csoda csinos  citromos könyvtokomat. Szasza  volt olyan előrelátó és meg kérdezte szóljon e ha lesz cseresznyemintás anyaga...bah nem kellett volna, de igent mondtam! Nemrég el is készült az én személyes igényeimre szabott gyönyörűség. 

Az ember szinte sajnálja használni!!





2020. október 28., szerda

Hajnalban is könyv

 Szinte naponta gyönyörködhetek ebben a látványban, amikor hajnalban dolgozni indulok. Egy kicsi, barátságos könyvesbolt kivilágított kirakata a kora reggeli órák fénypontja.




2020. október 24., szombat

Úgy várom jössz e már

 Micsoda szerencse, hogy  Diane Chamberlain tollából hamarosan már a negyedik könyvet olvashatjuk.

A korábbiak: Titkok örvénye

 Egyetlen nővérem

Kegyes hazugságok 

Hamarosan jön egy újabb gyöngyszem:

 


 

Bella Ellis : Az eltűnt hitves


 A Bronte nővérek nyomoznak 1.

Az biztos, hogy a választásom befolyásolta, hogy a szerző a Bronte nővérek szereplésével álmodta meg ezt a sorozatot. Bella nagy rajongója a testvéreknek, innen az ötlet, hogy az okos, talpraesett lányok ne csak a lápvidéken sétáljanak, hanem nyomozzanak is.

Olyan klasszikus, bájos krimi. Izgalomból, vérből ijesztgetésből kellő mértéket tartva.Élvezet volt olvasni, és bevallom nem jöttem rá a megoldásra. Viszont nagyon élveztem a lányok szócsatáit.

"Jobb lett volna neked, ha lánynak születsz,Branwell. Akkor már a bölcsőben meg kellett volna tanulnod, hogyan uralkodj magadon, hogyan viseld el a csalódást, és hogyan érd be kevesebbel, mint amennyit megérdemelsz."

Micsoda szerencse, hogy a Bronte nővérektől nem messze történik egy rejtélyes eset. A közeli földesúr felsége rejtélyes körülmények között tűnik el a szobájából, csak bőséges mennyiségű vért hagyva maga után...

Nincs más hátra mint előre, a három lány próbál minél több nyomot rögzíteni, felderítve mi történt azon a végzetes estén.

Tetszett, hogy nem vezetett egyenes út a megoldáshoz, volt pár mellék vágány is, ebből is érződött, hogy rendesen ki lett dolgozva a történet.

A szerző próbálja a Bronte lányokat is megismertetni velünk. Ami nagyon jól sikerült. kedvenc könyvem róluk  A Bánat íze  c. könyvből, amiből szintén hű képet kapunk a testvérekről, a nők akkori helyzetéról, kilátásairól. Bár számomra sok újdonságot nem derült ki ami a magánéletüket illet, jó volt  újra olvasni, hogy mennyire tehetségesek, kitartóak és okosak voltak.

Amikor hasonló könyvet olvasok folyamatosan azon dilemmázom szerettem volna e abban a korban élni...Jó lett volna e csak azon aggódni, hogyan házasodjak, és hogy kellően alázatosnak tűnjek. A nők ma is el vannak nyomva, csak másképp. Ma is másodhegedűs szerepe jut nekünk a saját életünkben. "Cserébe" dolgozhatunk és mienk a háztartás terhe cselédek nélkül...

Értékelés:

4 Nyomozó cseresznye az 5-ből!!!



2020. október 17., szombat

Hangulat


 
Essie Willcox Smith (1863)
Fiatal nő.

Elizabeth Kay: Hét hazugság

 

Az ember alapvetően társas lény -persze vannak kivételek - de minden ember ahogy idősödik, jó esetben egyre több embert gyűjt maga köré. Kezdetben csak a család, aztán az iskolatársak, közös sportolás vagy hobbi kapcsán, vagy egy jó szomszéd által, de egyre tágul a kör.

Kinek több jut, kinek kevesebb, de érdemes megbecsülni őket, az élet viharain sokkal könnyebb evezni, ha nem egyedül fogjuk a lapátot. Persze a barátságok is hol lazulnak, hol erősödnek, attól függ éppen milyen élethelyzetben vagyunk. 

A felnőtt barátságok egyik nagy mérföldköve ha valamelyik fél megházasodik, párt talál. Ez a történet pont egy szituációból indul ki. Jane a végletekig rajong Marni-ért. A rossz családi  kapcsolata;Lelépett apa, beteges húg és demenciában szenvedő anya mellett Jana-nek Marnie jelenti a családot. 

Mint valami féltékeny anya, olyan kritikus Marnie vőlegényével szemben, természetesen a világért meg nem bántaná azzal, hogy őszintén elmondja a véleményét Charles-ról. Inkább hallgat, és gyűlnek a fekete pontok...

Érdekes volt a könyv thriller jellege, hiszen Jane nem fordul ki önmagából, inkább azt mondanám ő teljesen másképp lát egy adott szituációt mint az emberek többsége. A magánytól való félelem szemüvegén keresztül látja az embereket, és mindenki aki bármilyen csekély változást indíthat el Marni- val való bensőséges viszonyában az veszélyes.

Megértettem Jane-t , bár mélységesen elítélem azt, hogy csupán gyűlöletből másoknak komolyan ártsunk.

És milyen érdekes, hogy olvasás után jó pár nappal már más érzésekkel gondolok vissza a könyvre mint akkor. Nem láttam bele annyi mindent mint most. Összetett, elgondolkodtató regény. Komoly témát feszeget. A lelki sérülések nem látszanak rajtunk, pont ezért veszélyesek. 


Értékelés:

3 kirekesztett cseresznye az 5-ből!!


2020. október 11., vasárnap

Caroline Bernard: Frida Khalo és az élet színei


A mexikói festőnőt természetesen felismerem jellegzetes arcáról és ruhaviseleteiről , de az életéről semmit sem tudtam.

A történet eleje nagyon tetszett, annyi minden történt, hogy csak kapkodtam a fejem. Ám miután Frida férjhez ment és feleség lett az élete akörül forgott, hogy a férje miért, és éppen kivel csalja... Igaz ez fordítva is így volt, Frida szeretett nőt, férfit, volt alkalmi és évekig tartó kapcsolata a férje mellett.

Volt a történetükben annyi hihetetlen momentum, hogy csak na- ami engem nagyon kiborított, le sem írom, járjon mindenki utána - ..nem tudom mi tartotta össze őket, ha valakit szeretek nem okozok fájdalmat, nem alázom meg lépten nyomon. Azt hiszem nekik ez is a személyiségük része volt...

 Olvasás közben többször felmerült bennem, hogy mi lett volna ha nem történik az a bizonyos baleset, és Frida orvos lesz ahogyan azt tervezte. Kevesebb szenvedés jut neki a magánéletben? Kielégítette volna, hogy embereket gyógyít? 

Az mindenképpen csodálatraméltó ahogyan vállalta önmagát. Nem érdekelte ki mit szól a ruhatárához, a viselkedéséhez, a fura festményeihez. 

A festés tulajdonképpen minden volt neki; kényszer, gyógyír, terápia, szenvedély.

Szívesen olvastam volna a lepedőgyűrések helyett többet Frida ágyban töltött éveiről, a festészetről, még jó pár kép el is fért volna a könyvben. A szerző túl nagy hangsúlyt helyezett a héjanászukra és keveset a művészetre, festészetre.

Összességében remek olvasmány.

Értékelés:

4 cseresznye a vásznon az 5-ből!!!


2020. október 10., szombat

Jane Green: Nyári titkok


 Én valamiért úgy emlékeztem Green könyveire, hogy laza, csajos történetek. Ezt sugallta a borító is , bevallom a fülszövegen át siklottam, a szerző neve miatt választottam a könyvet.

Csajos könyv ugyan, de kemény.

Főszereplőnk Cat, aki alkoholista. Már tinédzserkorában rájött, hogy az alkohol oldja a gátlásait, vicces és laza lesz tőle. Olyan dolgokat is meg mer lépni amit józanul soha. Elcsábítani például a kiszemelt fiút.

Fiatalon felnőttként is folytatódik a mámor, aztán találkozik az igazival, és megtud egy titkot ami átírja egész gyerekkorát.

Elképesztően jól át tudta adni a szerző az alkoholizmus okozta nyomort, mint lelki, mint testi értelemben. Cat egy idő után már tisztában van vele, hogy lehet bármilyen sikeres, vagy szerelmes, az alkohol akkor is az első az életében.  Minden reggel fogadkozik, ami egészen estig kitart...

Cat többször is elindul a lejtőn, aztán a totális mélypont Nantucketben éri, ahová tulajdonképpen újrakezdeni ment.

 Szerintem nincs olyan ember, akinek ne lenne valamilyen kapcsolata a piával; családtag, ismerős, aki nyíltan vagy titkolva de állandóan üveget dédelget.

Bevallom én eddigi életem során talán egy pohárnyi alkoholt ittam, nem vonz az, hogy erre költsem kevés pénzem, hogy ne tudjak magamról, hogy ez irányítsa az életem... rejtély kinél miért, és hogyan alakul ki bármilyen függőség.

Gyerekfejjel több alkoholista is volt a közelemben, de akkor nekem ez nem volt egyértelmű. Felnőtt fejjel esett le, hogy milyen problémájuk volt.

Persze száraz lenne a történet ha csak az alkoholizmus körül forogna, Cat élete eléggé zűrös, és mindig történik vele valami. Nekem a családi bonyodalmak is nagyon tetszettek. Tudom értékelni ha a szereplők élete a realitás talaján mozog, tudunk velük azonosulni.


Alaposan utána fogok járni, van e még könyve a szerzőnek amit esetleg kihagytam.

Értékelés: 4 spicces cseresznye az 5-ből!!!


Két szépség

 A Tericum kiadó már régóta a szívem csücske. Már nagyon várom tőlük ezt a két könyvet. Már csak a borítók miatt is érdemes beszerezni őket.

Mindkettő novemberben jelenik meg.

 



 



2020. október 7., szerda

Colleen Hoover: Verity

 

Már most elárulom, hogy három és fél cseresznyét kapott a könyv. Sokkal többet vártam tőle, a fülszöveg annyira jó volt, hogy alig vártam, hogy olvashassam.

Az elején jól indult a kapcsolatunk, nagyon tetszett. Aztán annyira a ponyva irányába haladtunk, ahonnan nincs visszaút.

Adva van egy tengődő írónő, és egy sikeres írónő akinek félbeszakadna a jól fogyó sorozata hacsak valaki meg nem írja helyette. A dolog tiszta, senki sincs átverve, hiszen a gyengélkedő írónak vannak vázlatai, a szellemíró meg tulajdonképpen társszerzővé avanzsál.

Lowen a nagy pénz reményében belemegy az írásba, és megismerhetjük a szinte átokkal sújtott Crawford család életét ahol egyre másra történtek a tragédiák.

Természetesen a munka miatt Lowen kénytelen együtt élni a családdal. Ám Verity dolgozó szobájában  furcsa naplóra akad...

Ha a szerző nem viszi el a sztorit, arra ami abban csúcsosodott ki, hogy tulajdonképpen egy nimfómániás nő naplóját olvashatjuk még tetszett is volna. Nem beszélve arról, hogy Verity betegágya mellett bimbózik a szerelem Crawford uraság és Lowen között.

Nekem túl sok mindenből, a szexből, a beteges leírásokból, a szörnyű tragédiákból. Tartani keleltt volna az arany középutat.

Értékelés:

3 és egy fél  naggggyon csalódott cseresznye .

Kimberly Freeman: Duett

 

A szerző nagy kedvencem, az összes könyve különleges, de azt hiszem számomra eddig ez a leg!!

Csodás helyek és tájak, részletgazdag szereplők, izgalmas cselekmény.

Ellie a szegény lány egy németországi faluban operaénekesi pályáról álmodik, Penny a divatos Londonban már egyenesnek érezheti popénekesi karrierjét.

A két lánynak, aztán nőnek párhuzamosan zajlik az élete. Nem ismerik egymást, mégis mindketten ugyanarra vágynak. Hogy énekelhessenek, és biztos háttér, szeretet vegye körül őket.

A szerző jó pár szálat és karaktert navigál a majd hatszáz oldalon. Az egymásra épülő, egymásra ható tettek, emberek, helyek bámulatos zsonglőrmutatványként bontakoznak ki a szemünk előtt.

Olvasás közben azt éreztem, hogy egy a szívének nagyon kedves könyve ez a szerzőnek, és nem is tévedtem, Hiszen Freeman is dolgozott a zeneiparban, sőt énekesnőként is kipróbálhatta magát.

Mindkét karaktert nagyon megkedveltem, sőt a történetben még egy szereplő kedvenc lett, ez pedig nem más mint Alia.

Ebben az esetben a ; Mi lett volna ha? kérdésből egy egész lavina indulna el, levetítve minden szereplőre.Amikor azt hisszük, hogy amit teszünk, vagy mondunk az csak ránk van kihatással nem is tévedhetnénk nagyobbat. Ez a pillangó effektus. Dominóként hathatnak olyan dolgok amikről úgy érezzük nemhogy a jövőnkre nincs befolyással, de mások életére sem.

Könnyelműen döntünk, mondunk igent, állunk szóba emberekkel. Ijesztő mennyire zseniálisan fonta a szálakat az író, megannyi fordulat és izgalom. 

Lehet valaki esetleg soknak találja, de nekem belefért most ebbe a történetbe, hogy túltengett esetleg az izgalom.

Szépen ki lettek dolgozva a mellékszereplők- akikről majd kiderül, hogy nem is annyira mellékes a szerepük - annyi hihetetlen dolog történik az életben, hogy akár ez a történet is igaz lehetne.

Maradok lelkes rajongó!

Értékelés:

5 áriázó cseresznye az 5-ből!!!