A.O. Esther: Gombnyomásra 1.

A trilógia első kötetét  egy hétvége alatt sikerült elolvasnom, és máris szeretném a kezembe tudni a következő részt!
Általában úgy választok könyvet, hogy téblábolok a polc előtt, leemelem, beleolvasok, aztán vagy magával ragad vagy nem és tovább próbálkozom.
Hát innen is látszik, hogy ez a könyv a ragadós fajta, mert már csak azt vettem észre, hogy gyökeret eresztettem a polc előtt az első harminc valahány oldalt olvasva. Vagyis elvesztem.

A szerző neve az Összetört Glóriák sorozattal lett ismert a könyvfalók között. Az angyalos sorozat is megy a maga  útján, és közben Esther szerencsére újba is belekezdett.

Ebben a történetben túl vagyunk a negyedik világháborún, a naptár pedig 2222. évben jár.
 Dimenzióváltás, megalopoliszok, jók, és rosszak, auralátás, energiafalak- csak pár szóban arról mi jellemzi ezt az új világot.

Mia Milton sokak szerint irigyelt életébe pillanthatunk bele.

A  tizenkilenc éves lány Manipura városában él, ahol minden ingyen van a szerencséseknek. 
Sem harag sem bosszú, de még rosszkedv sem környékezheti meg az ott élőket.
A lánnyal viszont komoly gondok vannak, hiszen álmában egy halott férfi kéri segítségét, ráadásul legszívesebben egy kanál vízben megfojtaná az apját...

A falon kívül rekedtek csak álmodoznak Manipura kényelméről és csillogásáról. Nekik a vadon, a vadászat és az állandó életveszély jut. 
A bűnözők mellett a mutánsok is kedvükre vadásznak.
 Liam és Russel  a kinti világ vadászai. Bár Russel Manipura falai közé vágyik, míg testvére mindent gyűlöl ami a városhoz kapcsolódik.

Nem árulok el titkot azzal, hogy a három ember sorsa valamilyen úton összefonódik. És a meglévő hármas mellé számos szereplő csatlakozik, ahogy kibontakozik ez a hihetetlen és remekül megalkotott világ.

Egyetlen oldal sem telik el események nélkül. 

Értékelem, hogy a szerző csupa olyan újdonságot csempészett a történetbe amit eddig egyetlen hasonló műfajú könyvben sem olvastam.
Esther sajátos stílusa pedig még inkább különlegessé teszi ezt a történetet, nincs értelme más könyvhöz hasonlítani.

Két problémám azért van, az egyik, hogy mind a női mind a férfi szereplők tökéletes külsővel rendelkeznek. 
A férfiak markáns arcélűek, izmosak, igazi macsók.
A nők pedig mind törékeny virágszálak, derékig érő hajzuhataggal, telt ajkakkal, keblekkel stb.
Anélkül, hogy savanyú lenne a szőlő, én valahogy az átlagos szereplőkhöz sokkal jobban tudok viszonyulni, hamarabb elnyerik a szimpátiám ha átlagos kinézetűek.

A másik gond, tulajdonképpen csak felvetés: A kint mutánsok miért nem eszik meg a lovakat??
Logikus lenne elvégre vérszomjas fenevadak... mégis a történetben többször előfordul, hogy akár egy teljes napra egyedül marad a lovacska, mégis gazdája sértetlenül találja ott ahol hagyta.


Esther könyveire jellemző a pazar külső. Ez most sincs másképp, gyönyörű ez a könyv. 
Igényes, szemet gyönyörködtető.
Szerintem ezerszer át lehetne forgatni anélkül, hogy fikarcnyit veszítene szépségéből.
Sok kiadó példát vehetne hogyan is kell kinéznie egy könyvnek.
A könyvjelző, a fejezetek elején található szimbólumok, a különleges rizspapír csak ráadás az olvasónak.

A következő rész várhatóan októberben jelenik meg.

A szerző honlapja: http://aoesther.com/


Értékelés:

4,99 Manipurai cseresznye az 5-ből!!!

A.O.Esther :Összetört glóriák -Hívogat a fény 2.

Bajban vagyok ezzel a könyvvel,na nem azért mert ez a rész kevésbé tetszett volna,hanem azért mert nem tudok mit írni róla....az első résszel megvett magának a sorozat és kész!
Annyira élénk,eleven,színes történetet varázsolt elém a szerző,hogy semmi más dolgom nem volt,csak falni az oldalakat ,belakni a könyvet,élvezni a történet folytatását.Talán még sosem volt olyan könyv vagy sorozat amire ennyire megvett volna magának,amit ennyire élveztem volna olvasni.Személyes kis kedvencem lett.
Sokszor hallom,olvasom,hogy a felnőtteknek is kell a mese,az a varázslatos világ ami kiszakít a szürke,sokszor lehangoló hétköznapokból,ez a könyv pont ilyen! És bár sosem voltam rajongója a fantasy műfajnak,ebben az esetben örömmel fedeztem fel a manókat,tündéreket,angyalokat,boszorkányokat.
 Az összes szereplőt kedvelem valamiért,olyan fura ez a könyv ,egy olyan világba enged be ahol jó nézelődni,mintha egy jó filmet néznék.

Hogy kicsit konkrétabban is essen szó erről a részről:

A második kötetben két szálon fut a történet tovább,egyrészt Sophiel-t követjük,másrészt új szereplők bukkannak fel Sahranfer rokonságából,akik jócskán megnehezítik nemcsak Sophiel  de Elijah  dolgát is.
A szerelmesek kénytelen elviselni egymás hiányát,miközben megvan a maguk baja is,Sophiel egy kemény csata után elveszíti angyali nyakláncát,ami itt a földön életben tartja,Elijah pedig a lány döntése miatt kétségek közt gyötrődik.
Persze nem sok idejük van egymással törődni,a Mindenség Térképét szeretné megkaparintani Sahranfer és kedves családja....

 "És mennyi,mennyi út visz a pokolba,míg a mennyekbe csak egyetlen egy vezet!"

Ami picit hiányzott ebben a részben nekem ,az Sophiel talpraesettsége,az első részben mintha bátrabb,vagányabb lett volna.És bevallom nekem a boszorkányok szépségének ecsetelése is túl sok volt,kevésszer leírva sokkal nagyobb jelentőségű lett volna.

De mindent összevetve számomra tökéletes történet.Részletgazdag,aprólékos,és annyira érződik rajta a könnyedség,hogy nem kellett vért izzadnia a szerzőnek,hogy megalkossa ezt a világot,mintha a kisujjából rázta volna ki.

A borítót és magát a könyvet már az első résznél is dicsértem,most sem tudok mást írni csak azt,hogy tökéletes! Gyönyörű kívül-belül és igényes.
Nagyon tetszett,hogy a könyv végén az összes szereplő,helyszín egy kis útmutatóban fel lett sorolva,így sok minden jobban átlátható,érthető.
A legutolsó lapok pedig az olvasóknak a rajongóknak lett fenntartva,ide gyűjtötték össze az első részről íródott kritikákat,dicséreteket,mondanom sem kell,hogy hangos sikítással jeleztem tetszésemet,mikor a saját soraimra bukkantam.

A harmadik rész Az Életfa májusban jelenik meg,és egyáltalán nem biztos,hogy ez lesz az utolsó rész.

A.O.Esther:Elveszett lelkek (Összetört Glóriák 1.)

Bárcsak mindig ilyen jók lennének a megérzéseim ,ha könyvet választok!!! :-)
Igazi zsákbamacska volt a könyv,egyrészt mert sorozat,másrészt mert még elég kevés értékelés született róla.

Igazán remek munka,minden tekintetben,a könyv kívül-belül igényes,szép. Öröm kézbe venni.A könyv szerzője magyar! A neve olvasásakor sejtettem valamit,de nem esküdtem volna meg rá.De igen, a könyvet Aszódi-Ordódy Eszter írta! A könyv elején egy igen kedves ajánlással is találkozhatunk.

A történet pedig-bár már találkozhattunk vele-egy bukott angyal és egy angyallány szerelmi története-,mégis megvett!! Aprólékos és részletes-ennek ellenére nem fullad unalomba egyetlen oldal sem,milliónyi apró kis szöszre is úgy figyelt a szerző,hogy ihaj!
A karakterek szenzációsak, nagy angyalrajongó vagyok,és igazán tudom értékelni,hogy a szerző figyelt arra is,hogy a könyvben megjelenő angyalok hűek legyenek azokhoz a tulajdonságaikhoz amelyek a sajátjuké.
A szerelmi szál sem lett túlerőltetve! Ezt igazán értékeltem,a szerelmes sóhajokon kívül is van mondanivalója a könyvnek! Remek a stílusa,gördülékeny és kellően izgalmas!


"Odafent nincs,félelem,fájdalom,hideg,vagy meleg.nem ismerjük az éhezés,a szenvedés,az öregség és a halál fogalmát.Táplálékéra sincs szükségünk és aludni sem szoktunk.Isten hírvivői vagyunk ,s a halandók lépteit vigyázzuk.Sokszor járunk a Földön,de csupán szellemlényként,majd dolgunk végeztével hazatérünk a Fehér Fák ligetébe."

Bár sok mesebeli lény bukkan fel a lapokon-tündérek,manók és van benne bőven varázslat és mágia-mégis a szerző tudott olyan finoman és érzékenyen bánni ezekkel a "hozzávalókkal" ,hogy nem éreztem túl mesésnek,vagy gyerekesnek.

A szerző azt sem hagyta,hogy sokáig üljünk egy-egy szituációban,épphogy megismertünk,körbejártunk valamit,picit megpihentünk,máris jött egy újabb fordulat!

A könyv trilógia lesz a következő rész is hamarosan megjelenik-Hívogat a fény címmel.

A szerzőről  és a könyvről több információt innen tudhattok meg: www.aoesther.com ,www.decens.hu