Olvasnám

Charles Belfoure: A párizsi építész

A tehetséges építész, Lucien Bernard a német megszállás alatt álló Párizsban 1942-ben olyan megbízást kap, amely nagyon sok pénzt hozhat neki, de az életébe is kerülhet. Titkos búvóhelyet kell terveznie egy vagyonos zsidónak úgy, hogy azt még a legelszántabb német katonák se találják meg. Luciennek szüksége van a pénzre, és a lehetőségnek sem tud ellenállni, hogy túljárjon a nácik eszén, akik elfoglalták szeretett városát, így úgy dönt, elvállalja a feladatot.
Ám amikor az egyik általa tervezett búvóhelyet leleplezik, és az élet úgy hozza, hogy a zsidók elrejtése személyes üggyé válik számára, ráébred, hogy a tét jóval nagyobb, mint eleinte gondolta. Luciennek - és ezzel párhuzamosan az olvasónak is - mérlegelnie kell, hogy emberekként mivel tartozunk egymásnak, és hogy milyen messzire kell elmennünk ahhoz, hogy helyesen cselekedjünk.

Mikor elolvastam a fülszöveget az Alexandra kiadó másik könyve jutott eszembe, ez pedig nem más mint az Asszonyok városa Csak remélni tudom, hogy a párizsi építész hasonlóan lehengerlő történet lesz.

Megjelenés: Március 20.

Consuelo de Saint- Exupéry: Vasárnapi levelek

 
"Törékeny volt a remény, hogy túl lehet élni a pilótamesterséget, a mi szívünk azonban továbbra is szerelmesen dobogott lankadatlanul."

 Valami komoly de szép könyvre vágytam. Így esett a választásom erre a kötetre. 
Igazán nem panaszkodhatom, tartalmas és szép. 
Megható volt olvasni a festőnő, Consuelo leveleit, amelyeket 1943-ban kezd írni, férjének Antoine de Saint- Exupéry-nek aki Afrikában pilóta.

Először a remény, az emlékek, közös életük pillanatai töltik meg a levélpapírt.
Később a kétségbeesés.

"Az éjjeliszekrényemen kis rózsaszál hervadozik. Egyre csak várom magát."

A levelek amelynek többsége sosem lett kézbesítve, és amikre csak pár válasz érkezett, felölelnek egy házasságot, két felnőtt ember kapcsolatának minden szépségét, buktatóját, fájdalmát.
Az utolsó levelek pedig egy megtört szerelmes nő vívódásai, a remény és a lemondás között.
Egyik nap élni akar és reméli férje hazatérhet, másnap véget akar vetni az egésznek.


"Az életem egy hatalmas kábulat volt. Most pedig őszül a hajam, és annyi a könnyem, hogy életem végéig ihatnám."



"Kiscsibém, Pimpernelem, kertem, elefántcsonttornyom, mindig várjon rám, akkor is ha egy nap azt mondják eltűntem. Nem lesz igaz. Még ha el is kellene tévednem a sivatagban, a Szaharában, a szeme ragyogásából fogok inni, úgy, mint az a költő, aki azt írta, hogy a felesége ragyogó szeme lesz itala a börtönben. Ezért legyél nyugodt, mindig vissza fogok térni."


Értékelés:
5 szerelmesen várakozó cseresznye az 5-ből!!!

James Lecesne: Trevor

 
A mindössze nyolcvan oldalas kis könyv a kilencvenes években egy film forgatókönyveként íródott meg.
A szerző kellő empátiával és humorral írta meg Trevor történetét, aki egy szimpatikus és szerethető tizenhárom éves fiú.
Trevor különc és fura. Ezt társai is észre veszik és nem kímélik a kedves és humoros srácot, aki művész szeretne lenni.

 A fiú a musicalek nagy rajongója, és igyekszik minden (szerinte) jó ötletét megvalósítani.
Bár a téma komoly, mégis annyira jól van megjelenítve, hogy például az első oldalaknál fetrengtem a röhögéstől.

Szerintem bátran lehetne ez a könyv kötelező olvasmány az iskolákban, hiszen aktuális, az adott korosztálynak szól, ráadásul nem egy vaskos kötet amin hónapokig tartana átrágni magukat a gyerekeknek.

"A Trevor egy fordulatos, amerikai kisregény a kamaszkori útkeresésről, a másságról és az elfogadásról. Elfogadni magunkat és egymást nem a legegyszerűbb, de a legszebb feladat a világon."


Értékelés:
5 különc cseresznye az 5-ből!!

Nagyon olvasnám!

Jessie Burton: A babaház úrnője



Mindazt, amit látsz, játéknak veszed.
Amszterdam, 1686. A tizennyolc éves Petronella Oortman a városba érkezését követően elfoglalja helyét dúsgazdag kereskedő férje, Johannes Brandt oldalán. Hamarosan rá kell azonban ébrednie, hogy az élete nem pontosan olyan lesz, mint amilyennek elképzelte, és hogy a Brandt-ház szívfacsaró titkokat rejteget.
Miközben kétségbeesetten igyekszik eligazodni a bonyolult viszonyok között, felbukkan egy titokzatos személy, egy miniatűrkészítő, aki rejtélyes küldeményeivel mintha csak az ő sorsát igyekezne egyengetni.
Jessie Burton a női sors és a szabadságvágy örök témáit járja körül, miközben regényének lapjain megelevenednek a tizenhetedik század végi Amszterdam hétköznapjai.

Jessie Burton 1982-ben született. Első regénye, A babaház úrnője 2014-ben jelent meg, melyet Anglia legnagyobb könyvesbolthálózata, a Waterstones az év könyvévé választott. 2015-ben 31 nyelven jelenik meg a regény. A szerző jelenleg második művén dolgozik.

Hű, nagyon jónak tűnik ez a könyv!!

Két könyvről

Mindkét könyvet még tavaly olvastam, de az ünnepek alatt és után valahogy sosem értem el odáig, hogy írjak is róluk, pedig a Parfüm titka nagyon jó kis könyv! 
A másik pedig a Lányunk férje. ( Ettől ugyan nem ájultam el, de egyszer el lehet olvasni.)

 
Kathleen Tessaro: A parfüm titka

A történet nagyon egyszerű: 1955 egy fiatal Londonban élő nő levelet kap, melyben egy ügyvédi iroda tudatja vele, hogy hatalmas örökséget hagytak rá.
Grace Munrónak fogalma sincs, hogy ki a titokzatos idegen, félreértést sejt a dolog mögött.
Férjét hátrahagyva Párizsba utazik.

Bár Grace-t nyomasztja házasságának kisiklása, Párizsban egy új világ tárul fel előtte.
Élvezi a gyönyörű városban töltött minden percet. Ráadásul lelkes kísérőre akad az ügyvédje Eduard Tissot személyében.

Grace bevallja Eduardnak, hogy fogalma sincsen ki az ismeretlen jótevője, semmit sem tud a titokzatos  Eva d'Orsey  személyéről.

Ketten kezdik hát keresni a válaszokat. Az 1920-as évek Párizsa elevenedik meg előttük. És egy szegény lány életútja aki parfümöket ihletett.

Pestiesen szólva nagyon egyben van a történet! Millió könyv és film alapja a váratlan örökség és utazás, mégis ez a történet zseniális, és nagyon hangulatos.
Imádtam minden egyes sorát, kedvenc lett!!

Értékelés:
5 parfümös cseresznye az 5-ből!!!





Charity Norman: A lányunk férje

A fülszöveg ajánlója szerint a szerző felveszi a versenyt Jodi Picoult  könyveivel. Szerintem nagyon nem, de mindegy is.

A történet lényege, hogy egy családi veszekedés során a férj megüti a feleséget, aki olyan szerencsétlenül esik el , hogy azonnal meghal. A házaspár három gyereke szemtanúja az esetnek.
Az apa börtönbe kerül, a két kisfiú és a  kamaszlány pedig az anyai nagyszülőkhöz.
Eltelik pár év, az apuka szabadul.
Látni szeretné a három gyerekét, részt venni az életükben stb.

Lassan teljes képet kapunk a családról, a házaspár  boldog időszakáról, a három gyerek születéséről.

Az volt a bajom a történettel, hogy egyrészt nagyon hatásvadásznak tűnt, másrészt egyáltalán nem volt bennem semmi bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy mi is lesz a vége, teljesen egyértelmű volt. De azért a szerző még lefutott kétszáz kört, anélkül, hogy kételyeket ébresztett volna az olvasóban.
Ha már maga a könyv említette meg Picoult nevét, akkor mondom, hogy ő aztán bizonytalanságban tudja tartani az olvasót, tud olyat és úgy írni, hogy megszenvedjük a döntést.
Két szereplő volt jól és teljesen kidolgozva, a kamaszlány és a nagypapa.
Miattuk olvastam végig a könyvet.

Értékelés:
3,9 családi cseresznye az 5-ből!!!

Maria Duenas: Elfelejtett misszió

 
 Blanca spanyol egyetemi tanár. Egészen addig jól elvolt saját kis világában amíg meg nem tudta, hogy férje egy tizenöt évvel fiatalabb ügyvédnővel szeretne új életet kezdeni.

Blanca arra kéri egyik jó ismerősét az egyetemen, hogy segítsen neki egy kutatói ösztöndíjat szereznie a világ végére.
Kaliforniáig jut. Ahol Andrés Fontana a tanszék volt igazgatójának hagyatékát kell rendszereznie.

Andrés Fontana spanyol volt, akárcsak Blanca, de egy ösztöndíjnak köszönhetően Amerikában tanult, később a spanyol polgárháború miatt már nem tudott visszatérni hazájába.
Az új környezet és a feladat háttérbe szorítja Blanca magánéleti problémáit.
Ahogy a poros szobában egyre több derül ki Fontana életéről, Blanca is egyre inkább szívügyének mintsem munkának fogja fel a hagyaték rendezését.

Az új ismerősök között szerepel Daniel Carter aki jól ismerte a professzort.

Blanca egy idő után segítséget kér tőle, mivel a több száz oldalnyi jegyzet egyre furcsább dolgokat tartalmaz, Fontana olyan dolgokkal is foglalkozott aminek vajmi kevés köze volt az irodalomhoz.

Mindhárom szereplő felváltva jelenik meg a lapokon. És a szereplők időben való elhelyezése pedig lehetővé teszi a váltakozó idősíkot, még izgalmasabbá téve a történetet.

Számomra Andrés Fontana volt a legerősebb szál.

A történet nagyon alapos, és részletes. Mindárom szereplő teljes teret kap, így maradéktalanul megismerhetjük az életüket. Mellékszereplők, történelmi események gazdagítják a kötetet. Nem mellesleg bepillantást nyerünk egy gyönyörű ország történelmébe is.

Bár ez a történet sem rossz, számomra az Öltések közt az idő a favorit. A könyvből sorozat is készült, hasonló címmel.


Első pillantásra a kötet nem tűnik vaskosnak, ám csalóka mert elég apró betűkkel van szedve. Nekem hiányzott, hogy a szerző előző könyvéhez hasonlóan ez is kemény fedelet kapjon. A könyv keskeny, így mind olvasáskor mind lapozáskor kényelmetlenséget okozott.

Értékelés:
4 költői cseresznye az 5-ből!!

Helena Silence: Ezüsthíd

 "Az élet döntések sorozata.Jó vagy rossz döntések, ezeket lehetetlen előre megjósolni. Akkor sem, ha az embernek van egy aduász az ingujjában. De megtehetem, hogy a legjobbat hozom ki abból, ami megadatott."



Az Enigma második része.

Egyébként korábban az első részt el sem akartam olvasni, valamikor egy csere folytán került hozzám, és egy hétvégén belelapoztam. Aztán egészen addig nem tettem le, míg el nem olvastam.

Nehéz egy sorozat második vagy harmadik stb. részéről írni. Aki  nem olvasta lövése sincs miről katyvaszolok itt. Aki meg nem olvasta, de szeretné annak pedig nem szeretnék semmi fontosat elárulni.
Azt  kimerem jelenteni, hogy aki olvasta az első részt az  bátran keresse a folytatást!! Egyébként kicsit benéztem ezt a sorozatot, mert az első rész annyira egyben volt és le lett zárva, hogy én bizony nem vártam folytatást.

Kicsit meg is lepődtem, mert teljesen fura kezdést olvastam, hirtelen nem is tudtam hová tenni a dolgot.
Aztán persze ahogy halad a történet tisztul a kép is. 
Értékeltem, hogy a humor maradt! Kellett is, mert a szerző ezúttal komolyabbra veszi a figurát és jól megrázta a varázstollát.

Lena egy új életet kénytelen élni, miközben régi élete kísérti.

Más egy picit ez a rész, de nekem nagyon tetszett ez is, mintha az első rész lett volna Lena kamaszévei (és tényleg) itt pedig belecsöppen a felnőttek zord világába.
Erős kezdés, és végig töménytelen izgalom.



Úgy sejtem lesz még harmadik rész is. Ami ebben az esetben nem baj. Mert nagyon jól sikerült!! 

Értékelés:
5 hídon átkelő cseresznye az 5-ből!!!

"Szívünk Rajta" Könyvajánló program

Az UNICEF Magyarország által elindított könyvajánló programja.

 

Ez a kezdeményezés a „Szívünk rajta” program, mely mind a gyermekek, mind a szülőknek segít megtalálni a lehető legmegfelelőbb könyvet – legyen az mesekönyv, gyerekneveléssel kapcsolatos, vagy fejlesztő könyv. 

Emellett eligazodást nyújt a széles kínálat között oly módon, hogy az egyes könyvek különböző kategóriák, valamint értékelési szempontok alapján virtuális matricát kapnak. Bárki ajánlhat könyvet, ezeket egy szakmai csapat szűri és bírálja el.

Bővebb információt itt olvashatsz a programról: Szívünk Rajta

 

 

Matthew Quick: : Bocsáss meg, Leonard Peacock!

 
 "Mert az úgy van, hogy egy ideig mindenki felköszönt minden évben, aztán hirtelen már arra sem emlékszel, mikor énekelte neked valaki utoljára, hogy boldog szülinapot."



Vannak olyan könyvek amik akkor is elolvastatják magukat, ha újra és újra elutasítjuk őket.
Ez a könyv pont ilyen volt.( A szerzőtől a Napos oldal egyáltalán nem jött be.)
Aztán mikor a kezembe került kíváncsiságból el akartam olvasni az első oldalt, aztán már csak azt vettem észre, hogy a végére is értem.

Leonard gimnazista. Minden tekintetben más mint a többiek. 
Fura dolgai vannak, fura gondolatai és fura barátai.
Egyetlen napra csatlakozunk hozzá. 
Megismerjük a barátait, tanárait, az iskoláját. A szüleit, akikre mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy szülők.
És azt is megtudjuk mit tervez aznapra Leonard. És főképp, hogy miért???


Tele van a történet jobbnál jobb szereplőkkel- Herr Silverman! furábbnál furább dolgokkal- írj magadnak levelet a jövőből! Leonard lábjegyzetei!

Amikor ilyen történetet olvasok elszomorít, hogy mennyi Leonard élhet a világban.


Értékelés:
4 szeretett cseresznye az 5-ből!!!

Robert Merle

Robert Merle: Nekünk nem kel föl a nap

A mindmáig töretlen népszerűségű Robert Merle-nek szinte valamennyi műve megjelent már magyarul. Egyik utolsó nagy adósságunkat törlesztjük most ezzel az 1986-ban, tehát a hidegháborús korszak végén, de a nagy világváltozásokon még innen íródott regénnyel. Merle az izgalmas technikai részletek mellett hiteles képet fest benne a haditengerészek közel három hónapra összezárt, szigorú hierarchia és munkarend szerint élő közösségének mindennapjairól, az együttélés nehézségeiről, a külvilágtól elzárt katonák és a kisegítő személyzet gondjairól, örömeiről. Arról a természet közepén, az óceán mélyén természetellenes módon, de nagyon is létező világról, ahová soha nem jut el a napfény, ahol nincsenek ünnepek, és a napszakokat csak a változó színű neonvilágítás különbözteti meg egymástól.
A regény egyúttal felhívja az olvasó figyelmét a nukleáris energia veszélyeire és a nukleáris háború szörnyű eshetőségére is. Annak a hidegháborúnak vége immár, de Merle több mint 25 éve megfogalmazott aggodalmai - sajnos - ma is aktuálisak." (a Kiadó)

Megjelenés: március 17.

Kemese Fanni: A Viharszívű Mya Mavis

Amikor sorozatot olvasok az általában úgy szokott történni, hogy véletlenül a kezembe akad egy könyv - persze naiv Csenga akkor még nem tudja, hogy sorozat. 
Aztán elolvasom, megszeretem ( vagy nem), ha megszeretem persze azonnal kell(ene) a folytatás.
Telik az idő, gyakran évek!!! mire sikerül egy-egy kiadónak megszülnie a sorozat következő részeit.
Jelen sorozat esetében az első részt 2012-ben olvastam:  A napszemű Pippa Ken  és "már" itt is van a második rész.
Az eltelt időnek köszönhetően annyi maradt meg bennem az első rész kapcsán, hogy egy lányról szólt aki egy fán lakott. Majd felbukkant egy fiú, és ezek után már ketten laktak a fán.

Nos a Pippa és Ruben lemászott a fáról (lombházikó) és elindultak, hogy ne legyenek annyira magányosak, meg minél többen vannak  annál jobb.
Ha az első részben túl kevés a szereplő, akkor most meg túl sokan lettek hirtelen, egy egész kolónia!

A sápadtak elől menekülők között aztán új szereplők csatlakoznak Pippához, nem véletlen a könyv címe sem.

Már az első rész kapcsán is említettem, hogy jó pár hasonló témát feldolgozó könyv és film köszönt vissza a lapokon. Mondjuk a szerző stílusa, és a történet gördülékenysége és izgalma miatt muszáj olvasni és olvasni. 

Mozgalmasabbnak éreztem ezt a részt. Az elején túl soknak éreztem ennyi szereplőt, kellett egy kis idő míg megszoktam, hogy ilyen sokan lettek.

Akik szeretik a hasonló műfajt ez a sorozat is tetszésre talál majd. (Éhezők viadala, Tiszták, Walking Dead)

Értékelés:
4 hősies cseresznye az 5-ből!!!

Olvasnám

A Cartaphilus Könyvkiadó két remek könyvvel örvendeztet meg minket hónap végén. Jupppiiiii

Richard Preston: Halálzóna

 Az amerikai szerző máig mérföldkőnek számító bestsellere az Ebola-vírus felbukkanásának és terjedésének lenyűgöző története. A kötet mindemellett részletesen beszámol arról a döbbenetes epizódról, melynek során az Afrika szívéből származó halálos kór váratlanul megjelent és kis híján elszabadult Washington tőszomszédságában.
Gyógymód az ebolára nem létezik. A fertőzöttek halálozási aránya közel 90 százalék. A sokáig titokban tartott amerikai incidens alkalmával a hadsereg katonákból és tudósokból álló különleges "kommandót" vetett be, hogy megfékezze a világ egyik legveszélyesebb vírusát.
A Halálzóna nem csupán bolygónk leghalálosabb kórokozóinak és az emberi fajnak a találkozásairól szóló hajmeresztő és felkavaró krónika, hanem egyszersmind mellbevágó jóslat arra vonatkozóan, ami napjainkban az Ebola kapcsán bebizonyosodni látszik: a közlekedési hálózat fejlődésével előbb vagy utóbb óhatatlanul végigsöpör világunkon egy gyilkos vírus. A kötet igazolja a régi közhelyet: a valóság rémisztőbb, mint a fikció.

"A Halálzóna első fejezeténél hátborzongatóbbat soha életemben nem olvastam... És később a kötet még hátborzongatóbbá válik. Ez benne a lenyűgöző: hogy egyre félelmetesebb. Igen figyelemreméltó mű. Két vagy három nekifutásra elolvastam, és az az érzésem, sokáig nem tudok majd szabadulni az emlékétől." (Stephen King)

Ha Stephen King azt mondja jó, akkor csak jó lehet.



Cheryl Strayed: Vadon
Se szeri, se száma az olyan könyveknek, amelyek a középosztály középkorú tagjainak életválságáról szólnak. Többnyire önmagukat keresik, és e célból hosszú, fáradságos utakra is vállalkoznak. Vannak, akik befelé utaznak, a lélek mélységeit kutatják, mások valóságos utazásra indulnak, testüket és lelküket egyformán próbára teszik. Ők a zarándokok, akik a világ zarándokútjait járják, az El Caminót, ellátogatnak Rómába, Lourdes-ba, Nepálba. Útjuktól legalább annyira remélnek kalandokat, élményeket és szerelemet, mint lelki megbékélést. Első pillanatra a Vadon hasonló krónikának tűnik. Ám a szerző se nem középosztálybeli, se nem középkorú. Cheryl Strayed útja szeszélyes ötlettel indul, de ő ehhez a szeszélyhez makacsul ragaszkodik. Anyja hirtelen jött betegsége után Strayed élete viharos sebességgel hullott szét. Családi kötelékei meglazultak és eltűntek, házassága megromlott. Életének következő éveiben egymást érték a kudarcok. Egyedül maradt mindenféle értelemben. Egy sportboltban esett pillantása a legjelentősebb amerikai túraútvonalról szóló útikönyvre. Elolvasta a szöveget: a túra teljesítése először csak homályos ötlet volt, majd egyre inkább alakot öltött, végül világos célként rajzolódott ki előtte. Zarándoklata 1100 mérfölden és három hónapon át tartott, mégpedig igen zord körülmények között. Szánalmasan felkészületlen volt erre a megpróbáltatásra, testileg és lelkileg egyaránt. Kötetében kiváló láttató erővel idézi fel a hosszú gyaloglás keserves és felemelő pillanatait. Szenvedett a fájdalomtól, az izomláztól, a magánytól és az állandó éhségtől. A külső utazás, a távolság, a természet és a test meggyötörte, a belső viszont felemelte. Újfajta tisztelet és csodálat ébredt benne: útja végigjárása elsöprő és alapvető élményt jelentett számára.

U.I: Világgá mentem!


 

Christian Jungersen: Eltűnsz

 
"...boldogtalan kutyák módjára telepedünk le bárhová, ahol egy kevés hely és meleg van."

A dán szerzőnek ez a harmadik regénye.

A fülszöveg rögtön megfogott. 

Az iskolaigazgató Frederik, felesége Mia és kamaszfiúk Niklas átlagos dán család. Jómódban élnek, szeretik a munkájukat.

Mia úgy érzi tizenöt év házasság és pár rossz év után férje újra az az ember akihez anno hozzáment.
Nyaralásuk alkalmával azonban kártyavárként omlik össze a röpke boldogság. Egy életveszélyes helyzet után a kórházban férjénél agyhártya daganatot diagnosztizálnak. És bár a daganat műthető, az orvosok szerint a férfi olyan személyiségváltozáson megy keresztül ami örökre szólhat.

Mia átértékeli a tökéletes három évüket, és az azt megelőző rémálmot, amelyben a szeretők éppúgy szerepelnek mint a munkamánia. 
A műtét után Frederik agresszív, érzéketlen és kiszámíthatatlan lesz. Tiszta pillanataiban pedig csak sír.
Mia próbál alkalmazkodni a megváltozott helyzethez, vigyázni a férjére, és feltérképezni ezt a furcsa  betegséget. 
Támogatói csoportot keres, ahol némileg hasonló helyzetben lévőktől vár támaszt és segítséget.

Ám a családnak még fellélegezni sincs ideje, amikor kiderül, hogy Frederik sikkasztott...

Mikor volt beteg Frederik? És mikor egészséges? Hogyan, és hová sorolják be tetteit?
Hogyan hozzon helyre mindent Mia egymaga?

Lendületes regény egy rémálomról.
Ijesztő volt olvasni, hogyan tud egyik napról a másikra idegenné válni számunkra a valaha hozzánk legközelebb álló személy.
Az anyagi és lelki terhek elviselése lehetetlennek tűnik.
Van jó megoldás és életszemlélet ilyen esetekre?

Voltak a regényben gyengébb részek, számomra ilyen volt a történet vége, és pár momentum, amit a szerző az izgalmak miatt alkalmazott, de úgy gondolom itt a kevesebb több lett volna. Kicsit sok volt, hogy a történetben lassan már minden szereplő agysérült lett.

Összességében egy izgalmas, elgondolkodtató történet.

Értékelés:
4 horpadt cseresznye az 5-ből!!!

A fiú, aki világgá ment

Minap sikerült végre megnéznem az Út a vadonba c. filmet.
Korábban már olvastam a könyvet is: Könyv

A rendezőnek Sean Penn !! sikerült átadnia a könyv hangulatát. 
Szép lett és megható. Emile Hirsch hitelesen alakítja a világgá ment fiút.
Furcsa volt, hogy a film alatt ugyan azok a gondolatok és érzések köszöntek vissza mint a könyv olvasásakor.
Végig reménykedtem és izgultam.
A film kicsit jobban át tudta adni, hogy miért is vállalta az önkéntes száműzetést Chris. A könyvben ez nem ennyire egyértelmű.


A filmben feltűnik Kristen Stewart is.

Tari Annamária, Horváth Gergely: Rád találni

Két szerző, egy pici könyv, sok jó gondolat.
Tari Annamária Pszichoanalitikus, pszichoterapeuta, Horváth Gergely újságíró.

2x33 gondolat a szerelem, párkapcsolat témakörében.  Szeretem a hasonló könyveket, egyetlen félelmem az általánosítás.
Szerencsére a kötet mellőzi ezt.
Mindenbe belekóstolunk, legyen az a szex, a félelem, vagy a bánat.


"A rapid randikat talán senki sem veszi komolyan, de jól szimbolizálja a kort, amelyben párt keresünk, és a módot, ami maga a kétségbeesettség."

Többek között a fenti mondatokért szerettem meg a könyvet! Jó volt olvasni, hogy egy-egy témáról nem csak én gondolkodom így. Számomra sokszor furcsa a világ. Ha párkeresésről, szerelemről van szó, akkor meg pláne.
Persze van ahol egyáltalán nem értettem egyet a szerzőkkel, viszont remekül elvitatkoztam velük.
Már rég túl vagyok a párkeresés bizonytalan időszakán, de azért még így is találtam érdekes, nekem szóló témát.

"Sok nő gondol úgy magára, mint örök vesztesre, aki csak nézheti mások könnyed lépteit a táncparketten, miközben ő nehéz bakancsban az ajtóban ácsorog."

Érdekes volt bepillantani egy férfi agyának, lelkének ablakán. Bizony olvastam meglepő dolgokat. Sokszor, sok témáról gondoljuk úgy, hogy a férfiakat egyáltalán nem érinti, vagy nem érdekli.
Nagy tévedés. Nekik is megvan a saját kis szorongani valójuk. 
Horváth Gergelytől a kedvencem a Félelem 1. rész.  A rá csodálkozás mellett, jót nevettem.

Érdemes mindig a kezünk ügyében tartani a könyvet. Emlékeztetőnek, bátorításként, támasznak a mindennapokban ha elakadnánk a saját kis érzelmi világunk buktatóin.

Értékelés:
4,9 érzelemdús cseresznye az 5-ből!!

Jamie McGuire: Red Hill

 
"Tudom, hogy a világnak egy pénteken lett vége."

Jó ideig maga a szerző tartott vissza a könyvtől. 
A szerelmes köteteivel nálam igencsak mellé lőtt. (Gyönyörű sorscsapás)
Nem hittem, hogy tud tökös zombis, világvégés könyvet írni. Pedig tud!!
Remek szereplők, pergő cselekmény, akciódús jelenetek jellemzik a könyvet.
Nincs benne nyafogás, időhúzás.

Scarlet, Miranda, és Nathan a főszereplőink. Váltakozó szemszögből ismerhetjük meg a saját világvége történetüket.

"Nem tudtam, meddig maradhatunk életben, de azt igen, hogy nem fogok meghalni az átkozott zombiapokalipszis első napján."


Van akit a véletlen, van akit pedig a tudatosság irányított Red Hill-be. Messze a várostól az eldugott farmház remek rejtekhelynek tűnik.
Főszereplőinkhez a rázós út alatt aztán többen is csatlakoznak. A szerző remekül kötötte össze a karakterek szálait, így az idegenekből egycsapásra ismerősök lettek.

Nem mondom, hogy elállt a szavam a történettől, de azt hiszem amit lehetett kihozott a zombis műfajból.

Épp annyi öldöklés, és trutyi volt benne amit még elviseltem. És remekül jelent meg a káosz közepén, a szerelem ami fénysugárként hatolt át a sötét hangulaton.
A történet nemcsak magából az útból áll, ami alatt szereplőink számtalan veszélynek teszik ki magukat, csakhogy a biztonságosnak hitt Red Hill-be érjenek, hanem aztán a farmházban töltött napok is helyet kapnak a történetben.

Jamie kisasszony nem volt rest odavetni a zombiknak egypár kedves szereplőt!! Volt akinél bizony, felhördültem, hogy ne már!!!
A figurák reakciói élethűek voltak, ahogy maga a hirtelen világvége is.

"Ha csak kicsit is olyan lesz, mint a filmeken, akkor az életünk halálközeli élmények közötti átmenetek  sora lesz."



Pár apró szépséghibája azért van a történetnek. Legyen egy ember bármilyen felkészült és előrelátó azért nem hinném, hogy életszerű annyi élelmet felhalmozni ami egy nagyobb csoport embernek évekig kitart. Sajnos a fegyver és lőszerkészlet is hasonlóan kiapadhatatlan volt, ez is nehezen hihető.
A könyvben van egy mellékszereplő, konkrétan egy bika, akinek szintén Red Hill az otthona. Nos egy kifejlett bika nem egy marék füvet csócsál egész nap, ám valamilyen csoda folytán az állatnak is évekre elegendő takarmány volt felhalmozva.

"Pontosan úgy nézett ki minden, mint ahogy a világvégén várná az ember."

Értékelés:
4,9 zombimentes cseresznyés szörp.