Két szépség

 A Tericum kiadó már régóta a szívem csücske. Már nagyon várom tőlük ezt a két könyvet. Már csak a borítók miatt is érdemes beszerezni őket.

Mindkettő novemberben jelenik meg.

 

 

Claire Douglas: Utoljára látták

Nem mondom, hogy lerágtam mind a tíz körmöm olvasás közben, de végig olvastam, és akkora nagy bakik sincsenek benne. Igazából nekem hiányzott a thriller címke hozadéka, az izgulás.

Egy fiatal pár szerencsésnek mondható lakáscserét követően egy gyönyörű tengerparti házban tölthet egy hetet.
Szép lassan adagolva, lépésenként jutunk el a gondokig, a titkokhoz.
Már a nyaralás sem gondtalan, de úgy tűnik a lakáscsere egy kisebb rémálom lesz. Egy tucat furcsa dolog történik Libby és Jamie háza tájékán.
Az már csak egy apró bosszantó adalék, hogy amíg Libby teljesen egyedül van a világon, Jamie-n kívül senkije sincs, férje viszont tökéletes családot tudhat magáénak. Két lánytestvért, sőt exe is a családja közelében marad.
Libby kívülállóként  próbálja ép elmével megtartani férjét és kideríteni ki az aki meg akarja keseríteni az életét.

Én azt hiszem, hogy igazán nagy titkot, ami a mindennapjainkat is befolyásolja nem lehet évtizedekig hurcolni. Az örökös készenlét, a hidegvér megőrzése, és a kiszámíthatatlan véletlenek, mind ellenünk dolgoznak.Arról nem beszélve, hogy ha egyszer egy ilyen spirálba kerülünk, egy hazugság csak újabb hazugságot szül.

Olyan nagyon nem döbbentem meg mikor tisztulni kezdett a kép, de bevallom volt olyan szál ami meglepett! Olvasmányos, gyorsan haladós történet.

Értékelés:
4 meghazudtolt cseresznye az 5-ből!!!!

Holly Morgan: Egy nyár az álmok nyomában

Olyan történetre vágytam, amit csak olvasni kell és sodornak az események. Végül is félig meddig megkaptam. Sajnos elvett az élvezeti értékéből a huszonhét éves Eva naiv rajongása, és a sok rózsaszín lufika.

Eva anyja halála után azzal szembesül, hogy nincs más aki anyja bakancslistáját teljesítse, csakis az egyszem lánya. A Lábaid előtt a világ utazási iroda egy pazar hathetes világ körüli utat állít össze Evanak kísérővel együtt.
Az indulás napján azonban a kísérője bokáját töri, így Eva megkapja a hihetetlen szépségű, tökéletes testű THORT!!! (Akit én mindig Tibinek olvastam...)
A közös kaland során eljutnak Párizsba, Velencébe, Egyiptomba, Kenyába- a teljesség igénye nélkül.
Sorra veszik Eva kalandvágyó anyukája listáját, kipipálva az éneklést az Eiffel toronyban, Bálnales, hőlégballonozás, repülőből kiugrás és a többi.

Az utazással az volt a bajom, hogy az unalomig ismert kliséken kívül talán két olyan dolog volt ami érdekes volt, igazi újdonság. A szerző nem ölt túl sokat ebbe a részbe. Volt, hogy csak pár mondatot szentelt az aktuális helyszínnek, legtöbbször az anyukájának írt képeslapokból tudtuk meg éppen hol járnak.
A fő csapásvonal Thor volt, a neki való ellenállás és a csodálat, hogy milyen izmos, szexi, és tökéletes.
Az A-ból B-be való eljutással bíbelődtünk sokat, avagy összejön e a hihetetlen Thor, és a naiv, félős Eva?? Nem lövöm le a poént, jó?

A szerző próbált pár csavart csempészni a történetbe, de ezek is annyira egyenes úton haladtak, hogy szemernyi izgalmat sem találtam, például Eva apjának a felkutatásában. Száraz volt és már már annyi véletlen egybeesés volt, ami több mint hihetetlen.

A szerelem kibontakozása a Romana füzeteket megszégyenítő romantikus mázzal lett bevonva, felvonultatva az összes klisét, lihegést, ájuldozást már a kedves bokájának láttán is.

A borító cuki lett, kedvem támadt hőlégballonra szállni.

Értékelés:
3 nyálas cseresznye az 5-ből!!!

Anne Tyler: Óratánc

Tulajdonképpen ez egy nagyon szomorú történet, mégis Tyler úgy oldotta meg, hogy a főszereplő Willa, csak elnézően mosolyogjon a helyzetén. Így az olvasót sem vágja annyira a földhöz.

Willa életének főbb mozzanataiba pillanthatunk be. Egy gyerekkori trauma, aztán az első szerelem, az eső tragédia, és az utolsó lehetőség.

A rendkívül szimpatikus Willa valahogy mindig elfogadta azt amit az élet az útjába sodort. A körülmények áldozata volt, és sosem jutott eszébe lázadni.
Mindig azt becsülte meg amit kapott, úgy gondolta teljesen egésznek és boldognak kell lennie azzal amit kap.

Aztán egy váratlan  fordulat következtében Willa egy olyan furcsa helyzetben találja magát ahol maradéktalanul jól érzi magát. Nem mellesleg hosszú évek óta hasznosnak is. Pont rá volt szükség.

Tyler könyvei mindig az átlagos életről szóltak. Család, párkapcsolat, gyereknevelés.
Szomorú volt olvasni ahogy  mindenki eltávolodott tőle látszólag ok nélkül. Mindkét férj a hasznos részt látta meg a feleségében. A két fia pedig mintha elfelejtették volna, hogy van egy anyjuk.

Itt -ott kicsit elnagyolt volt a történet, jó lett volna többet megtudni a házasságairól. Bár az erről szóló tömör részek is elég beszédesek voltak.

Aki izgalmat meg mindenféle csavart vár az csalódni fog. Lassú, folydogálós történet, egy kis élet elmesélése ami mentes minden izgalmaktól.
Willa, ahogy mindannyian a boldogságot kereste.

A könyv borítója csodaszép lett, sajnos ez nem látszik a képen.

Értékelés:
4 harmóniában lévő cseresznye az 5-ből!!!

C. W. Gortner: A vatikáni hercegnő

"...és már nem tudtam a gyerekkori emlékeim közé menekülni, amikor még Papa töltötte be az egész lényemet. Szörnyű dolgokat tett a hatalom nevében. Rablással és megvesztegetéssel kövezte ki az útját a pápai trónusig, és jóllétünket beáldozta az ambíciói oltárán."

Kis túlzással élve remegek a szerző könyveiért. Olyan átéléssel ír, és olyan elevenen tudja megjeleníteni a karaktereket, hogy úgy érezzük levegővétel nélkül is képesek lennénk falni a sorokat.

VI.Sándor lányáról Lucrezia Borgia -ról szól Gortner legújabb könyve. A Borgia család történetéhez VI.Sándor pápává választásakor kapcsolódunk. Lucrezia ekkor tizenhárom éves naiv lány, aki retteg merev és gonosz anyjától.
Az elkényeztetett lányok életét éli kedvenc törpéivel körülvéve. Ám ahogy apja pápa lesz ezzel egy időben emelkedik meg egy szem lánya ázsiója, azonnal kérők hadát jelentve.

Nagyon sok mendemonda keringett a hírhedt Borgiákról. Tény, hogy szegény Lucreziára lett ráhúzva a vizes lepedő, mint oly sokszor a történelemben ahol a hataloméhes férfiak mindig szegény nőket áldozzák fel önös érdekeikhez.
Nem tudni valóban annyiszor kevergettek-e  mérget mint ahogy ez a jelző a nevükhöz tapadt.
Az biztos, hogy túl gyakran hullottak a rokonok ha valamiért a Borgia klán férfitagjai úgy döntöttek, hogy valamiben hátráltatják nagyra törő terveiket. Sajnos túl sokáig hitték el nekik a - Jaj, hát nem leszúrták szegényt a haramiák - szöveget. Tehát méregről szó sem volt, nem nagyon töltötték az időt kotyvasztással. bár tény, hogy igen divatos módszernek számított ez is abban az időben.

A történet gerince a Borgia család legmozgalmasabb évei- Lucrezia tizenhárom és húszéves kora közötti időt. Ekkor kezdi tágítani határait a Borgia család. Terjeszkedésükhöz a legegyszerűbb módszert választották, szövetségeseiket lányukon keresztül kívánták hatalmukba keríteni. Aztán ez vagy bejött, vagy sem.

Talán nem lett volna Lucrezia élete ennyire keserű ha családi ügyekben apja nem követi vakon Lucrezia két fivérének minden agymenését. Juan és Cesare akár az ikrek.(Volt még egy harmadik fivére is, de ő nagyjából kimaradt az őrült tervekből.)
Mindketten borzalmasan betegek, pszichopaták, kíméletlenek voltak, a sok hasonlóság mellett a legmeghatározóbb a húguk iránt érzett feltétlen imádat volt.

Az olvasó úgy érzi, hogy egy borzalmas mesébe csöppen, ahol a "királylányt" egyik csapás éri a másik után, és ahol a gonosz mostoha a legszerethetőbb karakter.
A szerző a lehető legalaposabban tanulmányozta a Borgia család életét, és igyekezett hű maradni a tényekhez. Sok dolgot már a történelem jótékony homálya fedi, többek között azt is volt -e vérfertőző viszony Lucrezia és legidősebb bátyja között.

A szerző az utószóban összefoglalja a történet végétől számítva, hogy mi történt a Borgia család tagjaival.

Értékelés:
5 mérgezett cseresznye az 5-ből!!!

Taylor Adams: No exit

Ez nagyon ott volt!!! Hiába a harmincöt fok, én bizony simán vacogtam a Sziklás- hegységben Darby -val a hóvihar közepette.

Darby másodéves egyetemista haldokló anyjához siet(ne) a kórházba. Ám a hóvihar közbe szól és egy autós pihenőben kénytelen megvárni a hajnalt és a hókotrókat három férfi és egy nő társaságában.
Kapkodva indult útnak pár doboz energiaitallal és egy lemerülő telefonnal. Legnagyobb rémületére az egyik parkoló autóban egy kislányt vesz észre egy kutyaketrecbe zárva...

Innentől kezdve Darby önmagával sakkozik. Ki rabolhatta el? Melyik behavazott autó, melyik emberé a kis csoportból? Hogyan kérjen segítséget térerő híján? Meneküljön vagy a kislányt menekítse ki a kocsiból?
Ezer kérdés amire Darby nem tudja a választ. Ösztöneire hallgatva hozza meg egy döntést a másik után, amik aztán vagy hasznára válnak, vagy újabb ellenséget szerez velük  magának.

Fogalmam sem volt, hogy egy csupasz épületben öt emberrel ilyen izgalmas és fordulatos történetet lehet rittyenteni! Le a kalappal a szerző előtt. Egyetlen unalmas sor sincs a könyvben, egyik rémületből csöppenünk a másikba.
Egyetlen megérzésem volt csak, ami később be is igazolódott, de a többi történés valóságos bombaként robbant mellettem olvasás közben.
Nagyon össze lett rakva ez a sztori. A karakterekről meg nem is beszélve!!
Darby kedvenc lett, egy tökéletesnek egyáltalán nem mondható fiatal lány egyetlen éjszaka alatt megmentő, hős, felnőtt lett!

Értékelés:
5 Acél cseresznye az 5-ből!!!

Kimberly Belle: Hazugság

Annak ellenére jó volt olvasni ezt a könyvet, hogy elég sok hasonló könyv jelent meg mostanában ebben a témában, és nekem sem ez az első ilyen jellegű történet.

Iris a világ legboldogabb embere. Immár hetedik éve annak az embernek a párja aki az egész világot jelenti a számára. Will egy nap üzleti útra indul, ám sosem érkezik meg Floridába, mert a repülő ami Seattle-be tart lezuhan, és valamiért Will is ezen a  gépen ül.
Iris nem tudja mit tegyen. Gyászolja a szeretett férfit? Vagy kezdjen kutakodni Will titkos élete után?
Még el sem döntötte mi tegyen mikor egy olyan iskola küldd részvétnyilvánító táviratot ahová Will sosem járt...
 Iris úgy dönt ideje megismernie azt az embert akiről azt hitte, hogy mindent tud.

Jól fel volt építve a történet, miközben Iris és testvére nyomoznak újabb emberek, kapcsolatok, történések alakítják, terelik őket egy-egy újabb információ, vagy nyom felé.

Ami számomra lehúzta a sztorit az az ok, amiért Will azt az utat választotta, hogy annak az embernek hazudik és veri át, aki a legfontosabb a számára. Túl nagy meló volt szerintem azért a pici titokért, illetve titkokért. Minden elkerülhető lett volna egy kis őszinteséggel, de persze valahol megértettem a szerelmes Will álláspontját is aki mindet elkövetett, hogy tökéletes képet alkosson magáról.

Ha egy fordulatos, izgalmas könyvet keresünk akkor jó választás egy hideg estére.
A borító remekül sikerült, szép munka.

Értékelés:
4 álruhás cseresznye az 5-ől!!!

Mandy Baggot: Őrült görög nyár

Azt gondoltam a nyarat stílusosan egy strandolós, laza könyvvel zárom. A cím és a könyv borítója is azt sugallta, hogy remek szórakozásban lesz részem ha nyomon követem Ellen és Lacey görögországi nyaralását.

Ellen a bűntudat, és volt barátja elől menekül apja által fizetett nyaralásba, ahol a gardedám szerep jut neki. Féltestvére Lacey elvileg az esküvőjét szervezi a káprázatos görög szigeten, ám úgy tűnik, hogy az alkohol és az izmos animátorok jobban érdeklik mint jövendő házasságkötése.

Ellen mindent elkövet, hogy Lacey végre felnőjön a feladathoz, már csak azért is mert elég kellemetlen, hogy arról szólnak a napjai, hogy megpróbálja megakadályozni, hogy a húga teherbe essen. Lacey megy a saját - elkényeztetett- feje után, így Ellen tehetetlenül nézi ahogy a katasztrófába torkollik a nagy nap szervezése.
Ellen-nek épp elég gondja van, de azért neki is sikerül kifognia egy izmos animátort Jan  személyében aki nemcsak észvesztően jóképű de kellően érzékeny is a lány gondjaira. (Ilyen nincs is!!)

Mikor már azt hisszük nem lehet tovább fokozni a sok bonyodalmat megjelenik Lacey vőlegénye és a lányok apja, hogy együttes erővel helyre állítsák a családi békét.

A könyv eleje nagyon tetszett, tele van humoros szócsatákkal amit Ellen és Lacey nap mint nap megvívnak az alkohol és a férfiak miatt.
Egyértelmű, hogy Lacey a rossz, és Ellen a jó kislány,  ám nekem egyiküket sem sikerült megkedvelnem. Lacey olyan amilyen, ám Ellen annak ellenére, hogy komoly nőnek tűnik, pár nap alatt szerelembe esik, arról nem beszélve, hogy milyen hülyén rosszul csinált mindent, egyetlen értelmes döntése vagy mondata sem volt.

Ugye egy ilyen romantikus limonádé fő mozgatórugója a szerelmi szál. Nekem ez a része túlságosan idealizált, naplementében sétálós volt. (Ilyen sincs!!!) Felnőtt emberek esetében el nem tudom képzelni ezt a fajta naiv rácsodálkozást, elkerekedő szemeket,  meg sok lihegést amit Ellen és Jan produkált. ( Oké öreg vagyok, meg kiégett, meg minden.)  Számomra teljesen agyoncsapta a sztori többi részét.
Többet szerettem volna kapni Görögországból is. (Tudom, ez nem egy útikönyv, de akkor is.)

Ez a strandolás kicsit esősre sikerült.

Értékelés:
3 nem görög cseresznye az 5-ől!!!

Eleanor Moran: Titok

Néha még saját magamon is meglepődöm, hogy mennyi - látszólag felesleges -  információkat képes az agyam tárolni. Ez történet a szerzővel kapcsolatban is ugyanis valami bizsergett agyam hátsó zugában, hogy én bizony már olvastam tőle korábban, ismerős volt a neve. És valóban így volt, egy igazán jól sikerült szórakoztató könyvről van szó a Reggeli az ágyban ami teljesen más mint ez a mostani izgalmas, feszültséggel teli lélektani regénye.

Mia aki foglalkozását tekintve pszichoterapeuta, gyerekekkel foglalkozik. Mintha csak saját gyerekkorát próbálná úgy megemészteni, hogy más gyerekeknek segít.

 Egy tini lánynak, Gemmá-nak eltűnik az apja, aki úgy tűnik egy bűnöző könyvelője lett. Lánya látta utoljára, sőt a hatóságok szerint Gemmára bízta titkait. Mia dolga nem más, minthogy a lány bizalmába férkőzve minden információt kiszedjen a lányból így könnyítve meg a nyomozást.
Mia elhatározza, hogy látszólag segíti is a rendőrség munkáját, de csak azért, hogy meg tudja védeni Gemmát aki nemcsak, hogy isteníti apját de mindenáron meg is akar neki felelni, és titkait bármi áron megőrizni.

Mia egyre nehezebb helyzetbe kerül. Egyrészt Gemma kemény dió, másrészt hamar rádöbben, hogy  a hatóság embere Patrick nem ellensége hanem a szövetségese.

Az ügy rávilágít Mia apjával való viszonyára, ami nemcsak a gyerekkorára nyomta rá a bélyegét, de felnőttként is nagy teher a nő számára. A történetben párhuzamosan halad a terápiás  ülés Gemmával, és Mia gyerekkorának felelevenítése.

Jól lett összerakva a történet, érdekes a párhuzam ami Gemma és Mia története között van, bár Mia apjával való viszonya teljesen más miatt siklott ki. A közös bennük az odaadás a szülőért aki nemhogy nem érdemli meg a szeretetet, de szemét módon végsőkig kihasználja a saját gyerekét.

Érdekes volt ahogyan a felnőtt nő egy másik gyerek szemén keresztül végre tisztába teszi a régi érzéseit, átírva a gyerekként még törvényszerűen érzett imádatot a szülő iránt.

Értékelés:
4 csemete cseresznye az 5-ből!!!

Samantha Vérant: Az én francia családom

Samantha új könyve ismerős lehet azoknak akik olvasták korábbi könyvét- Hét levél Párizsból -ebben a könyvében találnak újra egymással diákkori szerelmével.
Ezen könyvben pedig, azt ahogy a cím is sugallja immáron az amerikai nő Franciaországban kezd új életet.


Samantha élete teljesen új irányt vesz amint Cugnauxba költözik. Egy kedves családi ház, egy macska, és két kamaszodó gyerek várja.
Persze hiába a nagy szerelem a nehézségek sora várja Samanthát. bürokrácia, bolhás macska, feleselő gyerekek. Persze a nyelvi nehézségek sok vicces helyzetet teremtenek.
A helyi szokásokba is betekintést nyerünk, mit és hogyan esznek-megjegyzem nekem kicsit sok volt már a kagyló és a homárfarok vagy éppen az osztriga. Legnagyobb meglepetésemre az ottani lányok korán, akár már tizenhárom évesen is gyantáztatni járnak.(Mit???)
A szülőknek furcsa ha a gyerek esetleg otthon van.
Imádják a társasági életet.
Terhesség után a nők hüvelyét elektromos bottal kezelik a medence és hüvelyi izomzat edzve így.
Az egészségügy pedig- ott is - katasztrófális.

Egyrészt nagyon tetszett ahogy egy már érett nő hihetetlen bátorsággal veti bele magát az újrakezdésbe. Korábbi élete sem volt csalódásoktól mentes, ennek ellenére optimistán tekint a jövőbe.
Samantha rengeteg nehézséggel, fájdalommal küzdött meg, le a kalappal előtte, hogy megőrizte az életkedvét.
Kicsit keveset kaptam a férjéből és a kapcsolatukból, Jean-Luc nekem elég papírízű szereplő, alig tudunk meg róla valamit.

Túl sok volt az szócséplés, elmentek Tipitupiba kirándulni, láttak zöld füvet,és vizet ittak blabla. Ebből sokkal kevesebb kellett volna, mert egyébként a többi rész olvasmányos és pörgős volt.
Én a recepteket sem a fejezetek közé, hanem a könyv végében egy csokorba  szedtem volna össze.

Összességében tetszett ez, és jelent valamit, hogy az első rész olvasása után közel két év telt el, mégis könnyedén felidéztem a korábban olvasottakat. Itt jegyezném még meg, hogy mindkét könyv borítója remekül sikerült.

Értékelés:
3,9  Francia cseresznye az 5-ből!!!

C. W. Gortner: Mademoiselle Chanel elmeséli az életét

Van pár könyv ami annyira sokrétű, összetett vagy éppen annyi minden történik a lapokon, hogy a legjobb lenne ha ilyenkor olvasás közben folyamatosan jegyzetelne az ember. Annyira beszippantott Gabrielle Bonheur Chanel története, hogy csak gyorsan cetlikre firkantottam a gondolataimat, meg néhány oldalszámot.
Coco Chanel élete tényleg kész regény..

Bár Gabrielle nagyon ragaszkodik testvéreihez a megélhetés és a saját álmai megvalósítása hamar elsodorja egymás mellől őket. Apjával való viszonya élete végéig elkíséri, akárcsak a  magány az elhagyatottság érzése, bármennyi barát és szerető veszi is körül. Családja hiányát tehetségével pótolja. Eleinte kalapokat készít. Az akkori divatnak épp az  ellenkezője inspirálja. A letisztult formák, praktikum és kényelem jellemzi a Chanel kalapokat, majd később a ruhákat, kiegészítőket.
Bár Coco egész életében azt hangoztatta, hogy egyedül érte el hihetetlen sikereit, és férfiakra sosem támaszkodott, az életrajzi könyvet olvasva hamar kiderül, hogy  ez csak a külvilágnak szóló hangzatos megtévesztés volt. Hiába volt őstehetség, nem volt szokványos akkoriban, hogy a nők önállóságra és karrierje vágyjanak. A kurtizán, színésznő, vagy feleség hármasból lehetett választani.
Coco ösztönösen megérezte, hogy a férfiakon keresztül vezetheti csak sikerre saját márkáját.
Az első szeretőjétől akkor vált meg mikor a férfi nem támogatta anyagilag. Coco ráadásul életében először szerelmes lesz.

Boy azaz Arthur Capell volt az aki felkarolta és támogatta nagyratörő terveit. Így nyílhatott meg az első kalapszalonja a Chanel Modes. Innentől kezdve nem volt megállás, egyre több üzlete lett, szélesítette a kínálatot. Megalkotta formabontó ruháit, mint például a kötött holmik,-amiket akkoriban csak a férfiak viseltek- de így született a kis fekete ruha is. A Chanel márkanév alkalmazkodott két háborúhoz, túlélt számos konkurenciát, élő modellek várták a betérő vásárlókat, akik nemcsak a ruhákat de a Chanel5 parfümöt is magukon viselték. (Eleinte ingyen osztogatta a vásárlóinak!)Maga a parfüm létrejötte is regénybe illő.

Minden ami Coco Chanel volt- a lógó, a parfümje nevében az ötös számjegy, a Coco név- mind mind Coco életének lenyomata amiről akkoriban sokan azt hitték csak kiváló reklámfogások.
Úgy tűnik Coco minél sikeresebb divattervező, annál boldogtalanabb a magánélete. Ideig-óráig érezhette csak, hogy fontos valakinek, hogy valóban szeretik. Aztán jött a hideg zuhany. A szeretői így vagy úgy de végül mindig magára hagyták. Örök szerelme Boy váratlan halála miatt Coco úgy gondolt rá, mint az egyetlen, elszalasztott boldogságra, ami nem teljesedhetett ki. Az igazság az, hogy Boy is más nőt vett feleségül. Egyik férfi sem vállalta, hogy nem a társadalmi rangjához méltó párt választ. Coco-nak tehát be kellett érnie a szerető státusszal, amit jó ideig önként is vállalt. Ám a lapokról kitűnik, hogy ő sem vágyott másra mint férjre és gyerekekre. Magánéleti tragédiáit vagyonával kompenzálta. Fényűző lakásokban élt, egyiket rendezte be a másik után. Az ópium és az altató rabja lett. Nagylelkű volt, nincstelen barátait, művészeket támogatott vagy éppen állta valaki temetési költségeit.
Az utolsó lapokon Coco a második világháború alatt vérfagyasztó taktikázásra kényszerül, hogy megmentse unokaöccse életét.
(Nővére, fia születése után öngyilkos lett.)

A szerző ezúttal is sikeresen tárt elénk egy izgalmas, és néha fájdalmas életet. Nemcsak alapos munkát végzett, de sikerült a lapokra varázsolnia Chanel személyiségét is.

(A kiadó gondozásában hamarosan újabb könyv jelenik meg a szerzőtől Marlene Dietrich életrajzi könyve, Az isteni Marlene címmel.)

Dinah Jefferies: A Teaültetvényes felesége

A szerző anyósától kapta az ötletet a könyv megírásához. Az asszony a 1920-as években gyermekkorát Indiában és Burmában töltötte.

A szerző  varázslatos teaültetvényre megálmodta a fehér lady alakját, aki tizenkilenc évesen férjhez megy. Az özvegy férfi Ceylon szigetén él, és itt kell új életet kezdenie Gwen-nek is.
Laurence csak nehezen tárja fel ifjú felesége előtt a teaültetvényen évekkel ezelőtt történteket. Nem meglepő, ha Gwen tudni akarja miért titkolt el a férfi egy feleséget. Sőt egy apró sírhelyet is amit maga fedez fel az ültetvényen.
Sógornője a furcsa és szeszélyes Verity sem segít Gwen-nek új élete kialakításában, sőt mintha féltékeny lenne a nőre.
Az új asszony nehezen alakít ki jó kapcsolatot a házban szolgáló őslakosokkal, a gyanakvó és távolságtartó természetük ellenére Gwen tiszteli őket.
A fiatal nő minden titok ellenére is a jövőre igyekszik koncentrálni, nem is tehet másképp, hiszen állapotos lesz.

Gwen nem is sejti, hogy a szülés éjszakáján ő maga is olyan titok hordozója lesz ami mintha ez  törvényszerű lenne újonnan kapott családjában.

Az ilyen történetek a legizgalmasabbak, mikor nem tudhatod biztosan ki az ellenség. A főszereplőnek néha  támad ugyan egy-egy kósza gondolata, sejtése, de az események közben nehéz tisztán látni ha  hatalmas teher nyomja a vállad.
A könyv második felétől válik igazán izgalmassá, nemcsak a családon belüli történések, de a teaültetvény jövője is párhuzamosan ad okot izgalomra.
Ahogy már lenni szokott a történet legvégén tisztul ki a kép, hullik le a lepel és vallhatja be bűnét minden szereplő.

Tökéletes hangulatteremtés, és nem mindennapi történet ez a könyv. Remek stílusban íródott.
Bár az elején szó esik a teaültetvényről, magáról a teáról, én azért szívesen olvastam volna még többet erről.
A történet lezárása nem minden szereplő szempontjából volt teljes, pici hiányérzetem maradt.

A könyv borítója egyszerűen csodaszép.

Értékelés:
4,9 cseresznyés tea az 5-ből!!!

Claire Douglas: Ikrek

A Tericum kiadó új sorozatot indított útjára, Lélekvesztő Könyvek címmel. Ez kötet a sorozat első darabja.
Alig vártam, hogy a kezeim közé kaparinthassam és belevesszek a az ikertestvérek fura sztorijába.
A könyv fülszövege és a borító nagyon el lett találva.

Abi nehéz időszakon van túl. Ikertestvére, Lucy meghalt Abi hibájából. A fiatal nő úgy érzi nem képes tovább testvére nélkül élni, aki csak egy picit is hasonlít Lucy-re annak Abi rabjává válik. Egy véletlen találkozás összehozza Abi-t egy másik ikerpárral. Beatrice kiköpött mása Lucy-nek, Ben pedig azonnal leveszi a lábáról a lányt.
A gazdag és látszólag gondtalan ikrek egy gyönyörű házban élnek, afféle művésztanyán, ahol több lakótársukkal együtt pezsgő életet élnek.
Abi úgy gondolja a magányos és üres életét szívesen cseréli fel erre a remek élettérre, még a szabadúszó újságírói karrierjét is folytatni szeretné.
Beatrice egészen addig míg Abi szemet nem vetett testvérére kebelbarátnőként viselkedett. Ám miután kiderült viszonyuk Beatrice mindent elkövet, hogy tönkretegye a kapcsolatukat.
Nem telik el sok idő és a házban vágni lehet a feszültséget. Ráadásul Abi egyre ijesztőbb dolgokat él át. De ez a valóság, vagy csak a múlt árnyai, és az antidepresszánsok késztetik hallucinációkra Abi-t?

Lehetett volna ez egy nagyon jó kis thriller. De egyrészt túl lett írva, másrészt annyira klisés és blőd eszközökhöz nyúlt a szerző, hogy izgalom helyett, csak felidegesítettem magam. Mert Abi éppúgy halálra rémül egy madár tetemtől, mint attól, hogy valaki eldugta a gyógyszereit(amit amúgy sem szedett rendszeresen.)

Egy bizonyos pont után rájöttem ki a hunyó, csakhogy túl korán, hiszen épphogy a könyv felélnél tartottam.
Ami a karaktereket illeti, hát nem tudom hogyan születtek, de a szereplők harminc évesek, de végig úgy viselkednek, reagálnak dolgokra mintha tinik lennének. A gondtalan gonosz kislány karakterek, pörgős szoknyában, szájfénnyel hiteltelenek voltak.
Abi és Ben kapcsolata a semmire épül, és annyiból áll, hogy csókolóznak vagy henteregnek. Körülbelül tíz mondatot váltanak az egész történet alatt, az is vádaskodás vagy kérdések.

Abi annyira gyámoltalan és agyatlan, -főleg hogy újságíró - ,hogy egyszer sem jutott eszébe, hogy a gyanús dolgok után nézzen, esetleg az internetet használja.
A csattanónak szánt végszó elképesztő volt, nem tudtam hova tenni a dolgot. Ha a szerző sokkolni akart, akkor sikerült neki.

Értékelés:
2,5 pszicho cseresznye az 5-ből!!!

Patricia Highsimth: Carol

 "A szerelemnek állítólag valamiféle boldog bolondságnak kell lennie."

Mikor a könyv először megjelent-1952- nagy botrányt kavart, hiszen két nő szerelmi története. Picit féltem is, hogy túlságosan az erotikára helyezi majd a könyv a hangsúlyt, de akit ez tart vissza a könyvtől, annak bátran ajánlom, mert nagyon is mértéktartó.

Therese éli szürke mindennapjait a hatalmas és lelketlen Fankenberg  Áruház ruházati osztályán. Karácsony előtt járunk, a forgalom nagy, az alkalmazottak fáradtak.
Therese aki díszlettervező ennél kreatívabb munkára vágyik, de egy árva lány nem sok mindent remélhet.
Carol a szépséges és gazdag középkorú nő éppen Therese-nél vásárol, akit magával ragad Carol méltóságteljes és büszke szépsége.
Bár Therese kapcsolatban él, Richard szinte sosem azt nyújtja a lánynak, amit az elképzelt egy kapcsolatról.
Carol férjnél van, bár kapcsolata megromlott a férjével, kislánya tartja benne a lelket, előbb-utóbb válásra kerül sor.
És akkor a két nő megismerkedik, és szép lassan egyre közelebb kerülnek egymáshoz.

"Egy új világ született körülötte, mint valami fénylő erdő milliónyi szikrázó levéllel." 
 
Therese bepillant egy fényűző életbe, ami a pénz ellenére rendkívül boldogtalan.

Nekem picit hullámzó volt a történet. Voltak részek amik túlságosan is darabosak voltak, nehezen haladtunk.
Az biztos, hogy Highsmith stílusa egyedi és utánozhatatlan.
Gyönyörűen ír, finoman szövi a szálakat,a szerelem kibontakozása már-már művészi. Nem tudom másképp megfogalmazni, minthogy tartása van a történetnek.

Értékelés:
4 bevállalós cseresznye az 5-ből!!!

Anne Tyler: Egy spulni kék cérna

 Már alig vártam ezt a könyvet, olyan rég olvastam a szerzőtől.
Korábbi könyvei mind-mind személyes kedvenceim, és akkor jön ez a kis kakukktojás.
A történet a Whitshank családról szól, igazi családregényhez méltóan.
Abby és Red több mint negyven éve házasok. Két fiú és  két lány gyermekük született, akik már mind felnőttek, elköltöztek, családot alapítottak, mégis előbb-utóbb az egész család újra a gyermekkori otthon falai között találja magát.
A történet sok-sok apró mellékszálra szakad, olvashatunk a ház különleges múltjáról, a gyerekek születésének körülményeiről, a gyerekkori viszályokról, nagyszülőkről.

Bár voltak érdekes részei a könyvnek, egy-két családi titkokról is lehull a lepel, azért nagyrészt számomra egymásra torlódó mondathalmaz lett, rengeteg szereplővel-menyekkel, unokákkal, szomszédokkal-akik végeláthatatlan sorokban követeltek maguknak helyet és időt a történetben. Néhol úgy tűnik Denny- a legidősebb fiú- a történet főszereplője, legalábbis Tyler  ezzel a karakterrel foglalkozik a legtöbbet.
Mint minden családban itt is megvan mindenkinek a saját kis sérelme, véleménye egymásról, a sógorokról, sógornőkről amiket vagy magukban tartanak vagy elmondanak, hogy aztán balhé legyen belőle.
Mint fentebb írtam voltak jó mozzanatai, nagy leleplezései a sztorinak, de zömében sajnos túl bő lére lett eresztve, a millió szereplőről nem beszélve.

Értékelés:
3,5 családi viszályban ragadt cseresznye az 5-ből!!!

Samantha Vérant: Hét levél Párizsból

 
"...Párizsba tartok, hogy eltöltsek tíz napot és kilenc éjszakát azzal a férfival, akivel mindössze huszonnégy órát töltöttem együtt, azt is húsz évvel ezelőtt."

Azt hiszem a megrögzött romantikus lelkek szivacsként isszák Sam (Samantha) sorait, aki nem kevesebbet mesél el nekünk, mint élete sorsdöntő pillanatát és az azt követő időszakot.
Az amerikai Sam több mint egy évtizede él egy boldogtalan házasságban. Gyermekük nem született, külön hálószobában alszanak, és nincs sok mondanivalójuk egymásnak. Sam elveszíti a munkáját, ez az utolsó csepp abban a bizonyos pohárban.


1989-ben 19 évesen egy Európai körutazás alkalmával Sam és barátnője Párizst is útba ejtik. A nagy kaland kellős közepén huszonnégy órára, a szerelmesek városába Sam társául szegődik Jean-Luc. A lány persze nem vette véresen komolyan ezt a lamurt. Ennek ellenére a fiú hét szerelmes levelet is írt a lánynak, ám Sam egyikre sem válaszolt, de a leveleket valamiért megőrizte.

"Úgy néztek ki, mint új korukban, mintha csak tegnap írta volna őket."

Sam barátnője egy blogot szeretne írni, amiben a világ legszebb szerelmes leveleit gyűjtené össze, a mérce pedig Jean-Luc levelei lennének. Sam élete legnagyobb válságában úgy érzi, barátnője ötlete nem véletlen, talán itt az ideje válaszolni annak a Párizsi fiúnak...

Mondjuk rám azok a bizonyos levelek nem voltak nagy hatással, de kétségkívül aranyos és szívhez szóló igaz!!! történet arról, hogy nincsenek véletlenek, és akivel dolgunk van az életben azzal előbb-utóbb (újra) találkozunk. Na és akkor arról még nem beszéltem, hogy a -mindenkinek megvan a másik fele- teória is beigazolódni látszik.
A sok nehézség ellenére Sam és Jean-Luc újra felvették egykori találkozásuk leejtett fonalát, és ott folytatták az ismerkedést ahol annak idején abbahagyták.
Persze mindketten összegyűjtöttek már némi múltat, így két felnőtt életet kellene összeegyeztetni ahhoz, hogy a szerelem mindent legyőzzön.
Kétségkívül van némi mese habbal beütése a történetnek, de ugye miért ne történhetnek csodák ( na de mindig mással??!!).
Valljuk be, vajmi kevés esély van arra, hogy egy röpke szimpátia pici lángja húsz évig,- ha takarékon is de égjen-, hogy aztán sok-sok évvel később lángba borítson két felnőtt embert.

Számomra volt egy két unalmas része is a történetnek, ettől eltekintve gyorsan olvasható, olvasmányos igazi romantikus irodalom.

Értékelés:
3,9 levelet író cseresznye az 5-ből!!!

Emily Giffin: Szívügyek

 
Az egyik legjobb és pszichológiailag a legmélyebb regénye a szerzőnek-állítja a fülszöveg. 
Kicsit csalódott vagyok, mert én ezt a mélységet nem igazán érzékeltem. Bár a történet nagyon olvasmányos volt, mégsem történt semmi eget rengető. Sőt az igazi események csak a könyv háromnegyede után zajlanak.

Adva van Tessa, akinek jóképű férje plasztikai sebész, de nem ám a műmelleket operáló fajtából. Nick kimondottan a sérült, balesetet szenvedett gyerekekre specializálódott. 

Két pici gyerekükkel Tessa éli a családanyák mindennapjait -igaz az átlagos jelzőt kicsiny hazánkban nem használhatjuk,hiszen van takarítónő és bébiszitter, mégis Tessa meg akar szakadni a sok tennivalótól.
A magániskola és a teniszoktató csak bónusz.
Tessa gyakran úgy érzi egyedül van, mindig a legrosszabbkor csipog férje csipogója. Aki persze munkája rabja,a hivatása élteti.

Aztán egy nap egy olyan kisfiút ér baleset aki a tágabb környezetükben él. Az egyedülálló Valerie és Charlie sorsa hamarosan mindennapos pletyka alapot biztosít Tessának és az ismerős anyukáknak.

Az élet folydogál tovább. Csupán Valerie élete változik meg teljesen, aki csak testvérére támaszkodhat a bajban. Na, meg Nick-re a ki szárnyai alá veszi az anyát és Charliet.

Ahogy lenni szokott az új megmentésre váró nő izgalmasabbnak bizonyul a saját megszokott feleségnél és gyerekeknél.
De mit történik ha kenyértörésre kerül a sor?
Hogyan dolgozzuk fel, ha az örökké nem tart örökké?
Hogyan kezdjünk új életet?
Hogyan fogadjuk el, hogy kudarcot vallottunk?


Furcsa, hogy életünk apró mozzanatai,történései amik bárkivel megeshetnek milyen szomorúak és tragikusak lehetnek ha egyetlen emberre vetülnek.

Kétségtelen, hogy Giffin jól ír, én mégis többet vártam ettől a szerelmi háromszögtől, ami kissé fel lett turbózva egy balesetet szenvedett kisfiú gyógyulásával.
Izgalmasabb és átfogóbb lett volna a történet ha  Tess és Valerie mellett Nick is teret kapott volna.
Így megtudhattam volna, hogy gondolkozik, érez egy férfi ebben a helyzetben.

Értékelés:
3,9 családi asztalon guruló cseresznye az 5-ből!!!

Sue Monk Kidd: A méhek titkos élete

 
"Ezentúl, ha megkérdezik tőlem , mi akarok lenni, ha nagy leszek, azt mondom majd:amnéziás"

Az írónőtől először a Sellő legendáját olvastam,és bár két teljesen különböző témát dolgoz fel, nem gondoltam volna, hogy ez a könyve ennyire tetszeni fog.
A tizennégy éves Lily élete már akkor sem volt éppen boldog mikor még édesanyja élt, ám mikor elveszíti Őt is egy véletlen balesetben Lily élete pokollá változik, agresszív, iszákos apja mellett. Kevés szeretetet fekete dajkájától Rosaleentől kap.

Lily anyja holmija között,talál egy fekete madonnát ábrázoló képet,rajta egy helyiség névvel. Lily úgy érzi anyját jó emlékek fűzték ahhoz a helyhez, és bárhol jobb lenne mint apja mellett. A véletlenek folytán Lily végül Rosaleent is magával viszi. Rosaleen a rendőrség elől, Lily apja elől menekül.

Lily pontosan oda érkezik, ahová indult,bár ezt nem árulja el August-nak aki befogadja nagy rózsaszín házába. A fekete nővéreknek nemcsak a nevük furcsa-mindegyiküknek egy nyári hónap a neve, -de a házuk is. August méztermeléssel foglakozik, és mikor befogadja Lilyt és a dajkáját egyúttal segédjének is felveszi a lányt, anélkül,hogy sokat kérdezősködne ...
Lily és Rosaleen jól érzik magukat a furcsa családban, nem érzik úgy, hogy kilógnának a sorból.

Lily napról napra biztos benne, hogy anyja is vendége volt egykor a rózsaszín háznak, és már csak azt kell kiderítenie szerették-e őt? August nem sürgeti Lilyt, a lány pedig minden reggel elhatározza, hogy végre felfedi magát. 
De valami mindig közbejön, látogatók, ünneplések, halál, szerelem mind mind újabb hallgatásra ítélik a lányt. Miközben megismeri a méhek titkos életét, a méztermeléssel jár munkát és a csodát amit a méhek jelentenek.

"...A méheknek is megvan a maguk titkos élete...akárcsak nekem..."


A szerző remekül ábrázolja a kislány lelki világát, érzéseit. Lilyt egyből a szívembe zártam. 
Minden fejezetnél van egy pici írás ami a méhekről szól, olvastam meglepő dolgokat. Remek ötlet volt ezzel színesíteni a történetet.

..."Útra keltem a hazugságokkal teli bőrönddel,hogy megleljem az igazságot,de már nem tudtam melyik nehezebb,melyik cipeléséhez kell több erő.Nem mintha számítana,hiszen ha az ember megtudja az igazságot,már nem mehet vissza a hazugságokkal teli bőröndért.Akár nehezebb,akár könnyebb,az igazságot kell cipelnie tovább."

Alapvetően szomorkás történet, de egyben nagyon szép is,  finom humorral van átszőve ami remekül ellensúlyozza a történet lehangoltságát.

Értékelés:
5 mézes cseresznye az 5-ből!!!

Emily Giffin: Láthatatlan kötelék

"Akkor el se tudtam képzelni, mi fog következni. Hogy bármi más is lehet mint egy pillanat az időben. Ifjúságom egyik története. Egy fejezet abból a nyárból. Egy hőséghullám, melynek volt eleje, közepe és határozott vége."
 
Marian New Yorkban él, Kirby pedig egy kisvárosban  St.Louise-ben. Marina harmanchat, Kirby tizennyolc éves. És hogy mi a közös bennük? Az hogy Marian Kirby anyja. Egyenlőre erről még csak Marian tud. Kirby ahogy betölti a tizennyolcat joga lesz hozzá, hogy megkeresse vér szerinti anyját. Bár csodás nevelőszülei vannak, sőt egy húga is, mégis Kirby úgy érzi, a múltjában anyja egy olyan homályos folt amit muszáj tisztázni.

Marian kötelességtudóan frissíti az adatait az ügynökségnél amelynél nyílt örökbe adásról rendelkezett, vagyis Marian nem, de a gyermeke keresheti őt. És Kirby épphogy nagykorú lesz máris a kezében tartja anyja New Yorki címét.

Kirby szándékosan nem kutakodott más csatornákon a szülei után. Azt szerette volna ha mindkét fél tiszta lappal indulhat.

Marian sokak által irigyelt életet épített fel magának. Sikeres sorozat producere. Barátja Péter pedig a cégnél a főnöke, de ez senkit sem zavar. Bár Péternek első házasságából született egy fia, Kirby azt tervezgeti hamarosan Péter elveszi feleségül és közös gyereket vállalnak.

Marian titkának egyetlen ember a tudója, az édesanyja. Azon a nyáron mikor Conrad és Marian összegabalyodtak a szülők csupán az első szerelem gyorsan ellobbanó lángjának vélték a kapcsolatot. Mikor Marian szembesült azzal, hogy első együttlétük maradandó nyomot hagyott képtelen volt édesapjának elmondani, mint tökéletes gyerek és apja kedvenc lánya, nem okozhatott csalódást.

Marian egészen addig a napig úgy hitte, hogy jó döntést hozott, míg Kirby be nem csöngetett hozzá.

"Nem éltem át az anyaság nehézségeit, nem szenvedtem meg semmiért, és most olyan, mintha nem én futottam volna le egy maratont, csak végignéztem, ugyanakkor én akarnék befutni a célba."

Onnantól kezdve Marian kénytelen volt újra átélni, és átértékelni mindazt amit eldobott magától. Hirtelen lett egy felnőtt lánya aki meg akarja ismerni. És hirtelen túl sok emberrel kell megosztania egy régi titkot. Azt a képet amit szerelme, barátai, és az édesapja alakított ki Marianról új alapokra kell helyezni.
A kérdés az, hogy ezek után maradhat -e minden a régiben? Van esély a házasságra és egy új gyerekre? Hogyan viselkedjen Kirbyvel? És mi a mentsége a titokra amit soha senkivel sem osztott meg?

A szerző neve ismerős lehet. Megjelent könyvei: Szerelem kölcsönbe, Szerelem örökbe, Zűr van,babám! ,

Értékelés:
4 vándorló cseresznye az 5-ből!!!

Jackie Bouchard: Megmentőm, Maybe

 
Elég megnézni a borítót, és az ember máris vigyorog. Ki tudna ellenállni ennek az édes,motorozó kutyának?

Bevallom állatos könyvek terén nagyon válogatós vagyok. 
Szeretem az érdekes, szívhez szóló történeteket, de a túlmisztifikált, mázas ömlengéseket nem.
Tisztában vagyok vele, hogy milyen társ tud lenni egy kutya, mennyi érzelmet tud közvetíteni, milyen nagylelkű és önzetlen lény.

A könyv főszereplője, Jane valószínűleg egyet értene velem.
Ő is hasonlóan gondolkozik az ember hűséges társáról mint én.

Jane nemcsak kutyáját, Barnumot gyászolja hanem férjét is. Janet állandó lelkifurdalás gyötri.
Nem volt elég odaadó, és önzetlen feleség. Most pedig nem elég jó özvegynek sem.

Jane végre költözni szeretne. Vissza oda, ahonnan elindult. A költözéssel együtt végre maga mögött tudhatja anyósát, a halott férje emlékét.

Bár sem lakása, sem munkája, főhősünk úgy érzi egyetlen napot sem várhat.

A sors furcsa fintora Jane-t rövid kerülőre kényszeríti, és félúton San Diegó felé nagynénjét kell kisegítenie aki férjével egy panziót üzemeltet.

Azért szerettem meg ezt a történetet mert nincs benne semmi mesterkéltség. Sem az emberekkel való kapcsolat sem az állatokhoz fűződő érzelmek nincsenek eltúlozva.
Furcsa volt, hogy egy tucat hasonlóságot véltem felfedezni jómagam és Jane között.
A szerzőnek sikerült remek egyensúlyt teremteni a  történetben. 
Nem volt benne sem túl sok dráma, sem túl sok rózsaszín.

Felnőtt mese arról, hogy nem mindig ott a helyünk ahová leginkább vágyunk. 
Az  élet olyan mint egy doboz bonbon. Sohasem tudhatod mit veszel ki belőle. /Forrest Gump/


Értékelés:
5 kutyás cseresznye az 5-ből!!!