Joy Fielding: Férjül veszem a férjedet

  
Ez esetben kérem a borítót figyelmen kívül hagyni!! Még a borító két szélén lévő alak maradhatna is, de az alant heverő szőke szépség bugyutává alacsonyítja ezt a jó kis női thrillert.
Arról már nem beszélve, hogy egyértelmű a szőke nő a csábító, ám a könyvben szereplő céda fekete hajú...na mindegy.

Fielding a női thriller mestere.
Minden átlagosnak induló sztoriba becsempész egy olyan szálat amitől kirázza az embert a hideg.

Bepillanthatunk egy friss házasságba. Egy ügyvédi iroda dörzsölt és sikeres  társa David, és az egykor sikeres riporter nő Jill élete mozgalmas, és látszólag boldog.
Sajnos az első feleség és a két gyerek örökké zavaró tényező marad a házaspár életében.
Jill egyetemen kezdi tanítani a tévében tanultakat.
Partikra járnak, és elegáns éttermekben étkeznek.
Egy ügyvédi bulin Jill találkozik egy ügyvéd jelölttel, a nyíltan a nő szemébe mondja, hogy meg fogja szerezni Jill férjét...

A forgatókönyv igen változatos. Jill hol nevetségesnek tartja saját aggódását, hol úgy érzi a másik nőnek értésére kell adnia, hogy harcolni fog a férjéért.
Előbb-utóbb a férj tudomására jut, hogy két nő is verseng érte. Nicole ráadásul szemtelenül fiatal, és szép, ráadásul okos is.
Miközben Jill egyre jobban felpörgeti magát a képzelt vagy valós félrelépésen, észre sem veszi, hogy a baráti társaságukban tragédia előszele fújdogál.

Szerintem nagyon is mindennapi a téma, csak nem igazán beszélünk róla, pedig hányszor szemtanúi vagyunk hasonlónak?
A fenti történet egy a sok lehetőség közül, ami hasonló esetben megtörténhet.
Nekem mindig furcsa, hogy érett, felnőtt emberek is mennyire el tudnak varázsolódni egy baráti társaság, férfi avagy női tagjától. Holott tudjuk, hogy senki sem tökéletes, és arra az egy-két órára még grillezünk, vagy társasozunk mindenki tud kedves, mókás, és vidám lenni. De mindenki tele van hibákkal, és lehet a vonzó baráttal hosszú távon nem működne a kapcsolat. Mégis kockáztatunk, elhagyunk olyat aki szeret, akivel egyébként jó együtt élni, csak éppen már nem húszéves és nem néz ránk egy kiskutya rajongásával.


Értékelés:
4 monogám cseresznye az 5-ből!!!

Anna Rivers Siddons: Nora

 
A szerző másik könyve a Hattyúk szigete után nem tudtam betelni a szerzővel, és gyorsan megvettem ezt a könyvét is.
Ritkán ér olyan csalódás mint ebben az esetben, ugyanis már az elejétől elkapott a könyv hangulata, a történések is fordulatosak voltak, a szereplőkről nem is beszélve. Aztán a könyv vége felé vártam, egy frappáns befejezést, erre kaptam egy hülye mondatot, ami szinte agyon csapta az egész történetet.

1960  - as évek Amerika, kisváros, fehérek és némi faji megkülönböztetés.

Peyton egy kisvárosi tízéves  kislány,  özvegy apjával és a színes bőrű szakácsnővel éldegélnek. Peyton magányos. Egyedüli színt sivár életébe a Vesztesek Klubja jelenti, ami összesen három főből áll.
Peyton egy ideje már bajban van, saját magát okolja édesanyja halálért, ráadásul érzi, hogy visszavonhatatlanul elindult a felnőtté válás útján, amit egyáltalán nem akart. Bár apját szereti, vele nem tud az őt nyomasztó kérdésekről beszélni, így csak magában őrlődik.

Egyik napról a másikra a csendes házuk felbolydul. 
Távoli unokanővér érkezik, Nora személyében, aki a kisváros lakói szerint szabad szájú, erkölcstelen és romlásba taszítja a gyermekeket.
Tény, hogy Nora nem átlagos amerikai háziasszony. Szűk ruháival, vörös hajával, autójával és nyilvános cigarettázásával ellentmond mindennek ami tisztességes. Ráadásul nyíltan ellenzi a faji megkülönböztetést, és többször látták, hogy színes bőrűek templomában hallgatta a misét.

Peyton nem tudja, hogy utálja avagy szeresse Norát, így mindig alkalomhoz kellően választ érzést Nora irányába.
Az élet, hol nagyon boldog, hol feszültséggel teli a házban, ahol Nora minden és mindenki felett átveszi az irányítást.

Olvasás közben én sem tudtam eldönteni, hogy Nora szerethető -e , számomra sokszor inkább önzőnek tűnt, és kicsit feltűnési viszketegségben szenvedett.
Peyton nagyon furcsa kislány, visszagondolva tizenéves magamra, engem sosem nyomasztottak hasonló kérdések mint a kislányt. Nem is nagyon tudtam vele azonosulni.

Mégis lekötött a könyv, és ahogy fentebb említettem, a végszótól eltekintve nagyon hangulatos történet. Végig jelen volt az a fojtott feszültség, amiből nem tudhatjuk, hogy jó avagy rossz fog kisülni.
Tanulságos volt, hogy azért mindenkiről derültek ki sötét és kevésbé sötét titkok, annak ellenére, hogy mindenki az erkölcs, és a családi szentség példaképében tetszelgett. 

Értekelés:
4 Déli cseresznye az 5-ből!!!

Joy Fielding: Furcsa szeretet

 A Magyar könyvklub kiadós könyvet mindössze ezer forintért vásároltam meg.
Meglepően jó állapotban  van ez az antikvár példány. Az jutott eszembe, hogy manapság ritkán adnak ki olyan könyvet ami több mint tíz év után, és ki tudja hány tulajdonos után még ilyen jó állapotban van... azt hinné az ember, hogy a nyomdák is fejlődnek. De elnézve a manapság kiadott könyveket nem ez érződik a könyveken. A  könyv gerince egyetlen elolvasás után már elferdül, a borító gondos kezek lapozása mellett is gyűrődik.
Bezzeg ez a könyv, kis kő sziklaként állta az olvasó kezek rohamát, a picit sárgálló lapokon kívül kutya baja! Hihetetlen. És ez elmondható az összes régebbi Magyar Könyvklub kiadós könyvről.

1988. Négy kisgyerekes anyuka összefut a játszótéren.
Míg a kislányok homokoznak az anyukák rögtön egy hullámhosszra kerülnek.
Barbara, Susan, Vicki és Chris évtizedekig kísérik egymást az élet viharain.

Barbara az örök vívódó, aki  férje és kislánya mellett ideje nagy részét aggódással tölti. Az egykori szépségkirálynő minden nappal csúnyábbnak, öregebbnek látja magát...

Vicki a talpraesett ügyvédnő, aki jó pár évvel idősebb férje oldalán is megtalálta a boldogságot, főként úgy, hogy néha kollégái közül választ szeretőt..

Susan aki úgy érzi két lányát két külön anya szülte, az egyik lány maga a megtestesült kedvesség és báj, míg a másik az örök lázadó. Férjével kivételesen boldogok, bár a látszólagos boldogság inkább unalom...

Chris - két gyereke mellé férje egy harmadik babára vágyik, a nő viszont úgy érzi, hogy ereje végén jár. Ráadásul férjét kirúgják a munkahelyéről, sérelmeit pedig feleségén veri le...


Nyugisan, már-már unalmasan kezdődik a négy barátnő története. Az élet számos kérdései felvetődnek a könyvben. Karrier, család, gyerek vállalás, házasság.

A könyvben felváltva lépünk be egy-egy nő életébe. Így még inkább testközelinek érezzük a problémáikat. 
Mindegyikük szimpatikus volt nekem, mind a négy nőben volt valami olyan tulajdonság amiért kedvelhetőek, legyen szó akár a kíméletlen és törtető Vickiről vagy Barbaráról, aki félelmetesen rögeszméssé vált.
Chris élete volt a leginkább felkavaró, és végig azt hittem az Ő vesszőfutása fog kiteljesedni a könyv végére. Nagyot tévedtem.
Utána nézve Fielding többi könyvének jöttem rá, hogy a szerző csavaros igazi női krimiket és thrillereket ír, ami mellőzi a sablonosságot.

Ezúttal is kapunk egy jó adag izgalmat félelmet és dühöt.
Bár ez a műfaj nem kifejezetten a kedvencem mégis azt mondom, hogy érdemes volt elolvasni.
Attól a ponttól kezdve, addig, hogy hová jutott a négy nő több mint két évtized alatt, az emberben felmerül a gyanú, hogy nincsenek véletlenek.

Értékelés:
5 Anyai cseresznye az 5-ből!!!

Jacquelyn Mitchard: Az Óceán mélye

 
Ismét egy régebbi (1999) Magyar Könyvklub kiadós könyv. Ebben sem kellett csalódnom.

Jodi Picoult jutott eszembe a szerzőről. Imádom Picoult stílusát , mégis ezúttal Mitchard jobban megfogott olvasás közben. Nem olyan széles gesztusokkal ír, sokkal inkább az érzelmeinkre hat.

Ilyen is ritkán történik, de minden szereplőt megkedveltem. 

1985. június 3-án a hároméves Ben eltűnik egy szálloda halljából, két testvére és anyja, Beth Cappadora mellől. Az a pár jel ami Ben után marad, arra utal, hogy elrabolták. Vincent hét, Ben épphogy három éves, Kerry még csecsemő.

Beth összeomlik, egy ideig az ominózus szállodában maradnak, de aztán értelmét vesztve az ottani várakozás haza mennek. 
A férj összetartó Olasz családja egy emberként áll Pat és Beth mellett. Még Beth altatóktól eltompulva napokig alszik, addig a nagyszülők, nagybácsik, keresztanyák nevelik Vincentet és Kerryt. Pat pedig tovább dolgozik a családi étteremben.

A végeláthatatlan reménykedés, harc, lemondás, beletörődés története ez a könyv.
Túl lehet-e lépni bármikor egy ilyen traumán? Mikortól lehet azt mondani, hogy el kell engedni a reményt? Egy, esetleg öt év múlva?
Hogyan hullik szét egy család, majd találnak egymásban újra vigaszt, hogyan lesz egy nyomozóból családtag, hogyan maradjunk józanok, és ne őrüljünk bele a tudatba, hogy még két gyerekünk velünk élhet,a harmadikról semmit sem tudunk.
Mit tehet ilyen helyzetben az ember? Hogyan lépjen túl? Hogyan hitesse el egy szülő a  gyerekeivel, hogy őket ugyanúgy szereti mint az eltűnt testvérüket.

Egy idő után Vincent is bekapcsolódik a történetbe, az Ő szemén keresztül is megismerkedhetünk a család helyzetével, és azzal miként gondol Vincent a saját szerepére testvére eltűnésében.

A szerző remekül mozgatta a szálakat, annak ellenére nem tudtam letenni a könyvet, hogy a szerző másik könyvében az Arc nélküli lány-ban tulajdonképpen el lett mesélve Ben története. Mégis, hogy tudtam a végszót, még így is szív dobogva olvastam a Cappadora család kálváriáját.


Értékelés:
5 elveszett cseresznye az 5-ből!!!

Anne Rivers Siddons: Hattyúk szigete

 
A Magyar Könyvklub kiadó számomra kész nosztalgia utazás. Kamaszként alig vártam, hogy a postás hozza az újabb katalógust, válogathassak, rendeljek, majd örömködjek és olvassak. 
Persze nagyon tudom értékelni a mai kor vívmányait, de annak kétségtelenül volt egy hangulata, ahogy akkoriban működött a könyv rendelés.

Sajnos a Magyar Könyvklub a múlt homályába veszett (ha jól tudom) de azért néha még felbukkan pár könyvük, amiket érdemes elolvasni. 

Számomra igazi csemege volt ez a könyv. A címe szerintem jó, de a borító nem igazán fogja meg az olvasót, szintén egy olyan könyv amit nem olvastam volna, ha nem ajánlja olyan emberke akinek adok a véleményére.

Adva van egy átlagos Atlantai család, ahol az apa dolgozik, az anya pedig vezeti a családot a mindennapok tengerén, közben jótékonykodik, és a férje vállalatánál minden családdal jóban van. Piknik, bulik, hajókázás…az egész cég egy nagy család ( Coca-Cola) Aztán robban a bomba, a férj a cég új üdvöskéjével kavar.
Molly élete darabokra hullik..pletykák, jó tanácsok, sutyorgások a háta mögött. Fia Washingtonig menekül, lánya Memphisi otthonából szidja az anyát, amiért hagyta, hogy az apuka lelépjen.

Mollyt barátnője viszi el a kis szigetre, Martha's Vineyardra hogy egyedül tudja átgondolni mihez kezd az életével.
A szigeten viszont nem a magány várja, hanem két habókos öreg, hisztis hattyúk, és egy rákos férfi aki még a családjával sem áll szóba…
És, hogy Molly ne unatkozzon karácsonyra megérkezik depressziós apja, aki képtelen elengedni halott feleségét.

Nem is gondoltam, hogy a szigeten töltött idő milyen jelentőséggel bír a könyvben. Az ott élők, főleg Molly gondjaira bízott idős nők, és férfi élete összefonódik Molly életével.


Molly birkózik a jelennel, és próbálja feldolgozni a múltat. 

Milyen érzés lehet eltemetni egy házasságot, asszisztálni férjünk új szeretőjéhez, hallgatni a látszólag együtt érző szólamokat, holott tudjuk titkon minden ismerős arra gondol, milyen jó, hogy nem velünk történt. Milyen érzés végig nézni, ahogy egy fiatalabb, szebb nő beköltözik abba a házba, ahol tíz-húsz évig mi laktunk, a mi családunk menedéke volt, ahol mi ültettük a virágot, mi választottuk a tapétát. És milyen érzés, hogy szeretett férfi már nem ránk néz szerelmesen...
Milyen érzés egy olyan anya lányának lenni, aki mindig csak lehúz, de sosem dicsér. Aki szerint az átlagostól is csúnyábbak, tehetségtelenebbek vagyunk, aki szerint mindent rosszul csinálunk.

Nagyon jól megírt regény egy nőről, aki mindenkinek szeretne megfelelni, akinek egyik pillanatban még mindene megvolt, a következő percben már egy elhagyott sziget kicsiny házában sírja álomba magát.
Mondhatnánk átlagos mindennapi történet, mégis a szerző valami hihetetlen sokat ki tudott belőle hozni, remek stílusa van, és nagyon együtt tudtam érezni a főszereplővel.

Annyira megszerettem a szerzőt, hogy gyorsan utána néztem, hogy magyarul van-e még több több könyve, sajnos csak egyet találtam, Nora címmel, ami antikváriumokban még kapható.

Sajnálom ezt a szerzőt, illetve inkább magunkat az olvasókat, hogy mostanában egyik kiadó sem érdeklődik a könyvei iránt. 1999-ben adták ki a szerző ezen könyvét, hát nem most volt. 

Értékelés:
5 szigeti cseresznye az 5-ből!!!

Jack és Zena

"Mire a megsárgult falevelek elszáradtak,s az avar halomba gyűlt a járdákon,minden kétséget kizáróan tudtam,hogy Jack az a férfi,akivel le szeretném élni az életem."

Gondolhatnánk mi sem egyszerűbb,hisz mi akadály lehet két Angliában élő,szerelmes fiatal előtt?Az akadály Zena családja aki Pakisztáni,és bár felvilágosult,modern embereknek  tartják magukat a hagyományaikat,vallásukat szigorúan betartják és gyakorolják. Ennek tükrében Zena  előre elrendelt házasságban fog élni,annak a férfinak az oldalán akit már gyermekkorában kinézett neki a család. "Természetesen" Zenának semmi beleszólása sincs ebbe. Zena olyannyira szerette  szüleit ,hogy csak nővére házasságakor hasított bele a felismerés,hogy bármekkora is a szülei szeretet felé,ez nem jelenti azt,hogy rá ne vonatkoznának ezek a dolgok.
A 90'es évek elején járunk Zena huszonegy éves,Jack tíz évvel idősebb,sok bujkálás és átsírt éjszaka után döntenek úgy,hogy Zena családja miatt megszöknek,bár mindketten tisztában vannak vele,hogy az életüket kockáztatják.

"-Számomra meghaltál Zena,azon a napon,amikor megszöktél-váltott hangnemet apám.-Nem bujkálhatsz örökké előlünk.Ha elkapunk benneteket mindkettőtökre halál vár."

A könyv naplószerűen tárja elénk menekülésüket,hol Zena hol Jack gondolatait olvashatjuk,olvasás közben sokszor elképedve álltam meg töprengeni ,hogy ennél hajmeresztőbb már-már krimibe illő történet nem lehet igaz! Sajnos az,és a két szerelmes kálváriája a mai napig nem ért véget-remélem Zena és Jack ma már békében,nyugalomban élnek.
Én alaposan elfáradtam olvasás közben már elképzelni is szörnyű ,az évekig tartó szegénységet,éhezést,bujkálást stresszt,ami teljesen felőrölte a két fiatalt ,azon sem csodálkoztam volna,hogy ha feladják a küzdelmet.Ráadásul a lány családja nem csak a fiút tekinti ellenségnek,hanem Jack testvére,és édesanyja,zaklatások,fenyegetések kereszttüzében él.
Nem tudni az évek során elfáradtak-e az üldözőik, a fejvadászok,magán nyomozók,és Zena fiú testvérei.
Néha telefonálnak...szeretnék egyszer azt hallani,hogy hazamehetnek

Elképesztő, szomorú és szívbemarkoló történet a szerelem erejéről.

Értékelés:
5 cseresznye az 5-ből!!!

Isa Dewlar:Tánc a világ végén

"Kedd reggel tizenegy óra. 1968 februárja.Csehszlovákiában zavargások fenyegetnek,a Beatles fönt van a toplistákon,Iris diáklányai pedig három hüvelykkel a térd alatt végződő szoknyát viselnek,és legtöbbjük Paul McCartneyba szerelmes.A fiúk kedvence George Best.Iris élete gyökeres változás előtt áll."

Dewlar könyve ,mint minden igazi kincs véletlenül került a kezembe.A Molyon nagyon dicsérték nekem meg megtetszett a cím aztán a fülszöveg is.

Iris átlagos, férjezett kétgyerekes családanya.Talán így is hal meg ha férje nem előzi meg őt ebben váratlanul,és nemcsak az özvegységet nehéz Irisnek megszoknia de azt is,hogy akivel évtizedekig együtt élt,nem az az ember volt akihez feleségül ment.

A helyzet olyannyira drámai fordulatot vesz,hogy Iris kénytelen egy hegyvidéki iskolában állást vállalnia.



"De egy ilyen faluban mint Green Cairns a telefonfülke az egyedüli fény az éjszakában."

Iris ellen nemcsak két kamaszgyereke lázad ,hanem anyósa is aki csak halott fiát tudja sajnálni.

A kietlen hegyvidéken még inkább magára marad Iris,semmi vigasztaló vagy felemelő sincs a helyben.Még az alapvető dolgok is mint a bevásárlás is akadályokba ütközik,egyetlen "francbabolt" van,ami annyit jelent,hogy szinte semmi sem kapható,az a kevés ami meg igen iszonyat drága.

"Néha ránézett az órájára,és arra gondolt,ejha,hát ez fantasztikus.Kerek negyed óráig egy szemet sem aggódtam."

Iris mégis próbál gyökeret verni,új életet lehelni egyetlen osztályába-ebből áll az egész iskola-és próbál jó anya lenni,két dacos kamaszgyerekének.Lassan a helyiek is megnyílnak Iris előtt.

Nagyon megszerettem ezt a könyvet,olyan szép,megható de közben kellően ironikus is amikor az élet nehézségeit ecseteli.Iris belopta magát a szívembe.

Iris mindenkiben meglátja a jót,nem tökéletes de olyan szeretetreméltóan küzd,hogy letehetetlen a könyv.

Milyen szerencse,hogy a szerzőtől van még két magyarul megjelent könyv!

Értékelés:
5 cseresznye az 5-ből!!!

Amy Tan:A száz titkos érzék

Amy Tan már levett a lábamról a Tűzisten asszonyával,de ez a történet még azon is túl tesz.
Tulajdonképpen mese,felnőtteknek.
Olívia egész életében anyja szeretetéért küzd,úgy érzi rá mindig kevés az az idő,törődést,ami jut.
Amikor apjuk a halálos ágyán bevallja a családjának,hogy Kínában is van egy lánya Olívia katasztrófaként éli meg.Kínából hamarosan megérkezik Kuan aki Olívia nővérévé lép elő,egyúttal örök kolonc lesz a lány nyakán.
Kuan nem rejti véka alá,mennyire szereti az amerikai családját,mindenek előtt Olíviát.Kuan minél inkább ragaszkodik,Olívia annál inkább menekülne előle,ráadásul Kuannak Jin szeme van,ami annyit jelent hogy látja a halottakat,sőt úgyanúgy társalog velük mint a húgával,akit az őrületbe kerget a kísértethistóriákkal. Kuan ontja magából a történeteket,amiket vagy a halottak osztanak meg vele,vagy Kuan  előző életéről szólnak.
Olívia hozzámegy ahhoz a fiúhoz,aki szintén egy halott lánnyal viaskodik,mindezt Olívia már csak akkor tudja meg mikor már túl késő.....

Évekkel később Kuan még mindig Olívia nyakán lóg,habár mindketten férjhez mentek,de ez nem akadály arra,hogy hajnalban  telefon ébressz Olíviát-Alszol Te még Libbi-a??? -féle kérdésekkel,zaklatva Olíviát.Kuan annyi minden más mellett húga nevét sem tanulta meg.
Olívia házassága válságba kerül,Kuan pedig úgy gondolja ha Olívia és a férje ,az ő társaságában Kínába utazik minden rendben jön.
Kínában pedig életre kelnek a történetek amiket Kuan húgának  mesél.Hihetetlen humorral,érzékenységgel,misztikummal teli történet!
Annyi érzés van a történetben,hogy teljesen a hatása alá kerültem.
A történet nem úgy végződött ahogy vártam,nagyon szomorú lettem..ennek ellenére mindenképpen érdemes elolvasni!!!