A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Pongrác kiadó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Pongrác kiadó. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. április 18., hétfő

Bjorn Sortland: Az őszinteség perce

Frida tizenéves lány. Szülei éppen válnak, Frida pedig sodródik a szomorú anyja és a valahová eltűnt apa képe között. A Húsvéti szünet előtt orvoshoz megy, szúrnak a szemei, bántja az éles fény.
Az orvosok baktérium okozta fertőzésre gyanakodnak.
Frida nem törődve semmivel, anyja számlájáról leemelt pénzzel útnak indul Oslóból Firenzébe, hogy világot lásson amíg lát.

Fura egy történet ez, mert sokszor el lehet ám feledkezni Fridáról, a szeméről, a szüleiről.
Frida ugyanis találkozik egy fiúval, aki egy művészeti projekten dolgozik. Több tucat festő művét szeretné megtekinteni, a Jézus keresztre feszítése témakörében.
A csodálatos festményekről és festőkről Jakob mesél, Frida pedig issza minden szavát.
Firenzén kívül ellátogatnak Velencébe, és  Párizsba is. A hosszú vonatút alatt egyre közelebb kerülnek egymáshoz, ám minden jel szerint Jakob szíve foglalt...

Mikor épp beleéljük magunkat az utazásba, belefeledkezünk a festményekbe, korszakokba, és remek történetekbe a festőkről, jön egy -egy oldal az utazás végéről, ami visszaránt minket a valóságba, abba, hogy Frida akár meg is vakulhat, és Jakob nélkül kell élnie.

"A legszomorúbb dolog, amit el tudok képzelni, az az, hogy van Isten, de nem szeret engem."

Nem tudom eldönteni, hogy a történet melyik része tetszett jobban. A romantikus, vagy inkább a művészeti része? Mindkettő nagyon jól lett megírva, és szépen összefonódik, váltogatja egymást.
Érzékletes képet kapunk a megtekintett festményekről és a helyszínekről, megspékelve pár elképesztő történettel a festőkről.

A könyv felénél harmincnégy fényképből álló kép gyűjteményt tekinthetünk meg.
Így nemcsak elképzelhetjük a Jakob által leírt festményeket hanem meg is nézhetjük őket.

Egyetlen pici gondom a történet végével van, a szerző ugyanis kicsit függőben hagyta a lezárást.
Élmény volt olvasni és "utazni".


            Salvador Dali

Értékelés:
4,9 festői cseresznye az 5-ből!!!

2014. július 23., szerda

Maria Teresa Maia Gonzalez: Szeretettel, Beatriz


Az iskolai erőszak, a kamaszkor nehézségei és a csonka családok kudarca visszhangzik a lapokon.

A vékonyka könyvbe megannyi fájdalom elfért, ami a tizennégy éves Beatriz életéről szól.

Egy évvel azután, hogy Beatriz apja lelépett otthonról, a kislány úgy érzi valakinek el kell mesélnie a mindennapjait, a gondjait. 
Apjára esik a választása. Egyrészt hiányzik  neki, másrészt Beatriz biztos lehet benne, hogy titkai jó helyre kerülnek, hiszen a levelek amik az apukának íródtak sosem lesznek elküldve...


"Igen, persze, lehetett tévedés, hogy Anyut vetted feleségül. De vajon abban is tévedtél, hogy az én apukám lettél?"

Először úgy tűnik, hogy a lánynak "csak" apja lelépése, és anyja depressziója az ami megnehezíti az életét.
Aztán ahogy szaporodnak a levelek, Beatriz úgy ad mindig eggyel több gondot, sérelmet, magányt és fájdalmat a leveleihez.

Az iskolai erőszak és annak kezelése lehetne a könyv "tudományos " magyarázata . 
Azt gondolom, hogy az ilyen könyveket kellene a kamaszok kezébe adni, és a tanárokéba is!
Egyértelmű, tömör, megrázó és naprakész a könyv és benne megannyi Beatriz  magára vagy osztálytárásra ismerhet.

A könyvet a rövidsége ellenére teljesnek éreztem, és a lezárás is jó volt.


A könyv belső díszítése nagyon jól ellensúlyozza a komor tartalmat. A boríték, és bélyeg képek különlegessé teszi a kötetet.

Értékelés:
4 zaklatott cseresznye az 5-ből!!!






2013. június 7., péntek

Silvana Gandolfi : Rám lőttek Egy túlélő kisfiú a maffia csapdájában

                                                     "Aki készíti, továbbadja,
                                                       Aki veszi, nem használja
                                                       Akinek veszik,
                                                       Sose látja"
                                                       A megfejtés:Koporsó 


Nem gondoltam volna, hogy egy ifjúsági regény ennyire szíven fog ütni, arról nem beszélve, hogy a közepétől eszméletlen izgalmas volt, végig a torkomban dobogott a szívem.

Santino/Lucio élete AZ előtt és AZ után. 

Ez a hatéves gyerek annyira bátor, és önzetlen volt minden helyzetben, hogy rögtön a szívembe zártam. Nem elég, hogy végig kellett néznie egy szörnyűséget, utána még ő lett a családfő, édesanyja támasza, húgának pedig nemcsak a testvére de a védelmezője is.

A Szicíliában játszódó történet szerintem az évtizedek alatt elég gyakran megtörtént, de nem lehet rá elég gyakran felhívni a figyelmet.
Ahogy a szerző írja-....valóságos tény: Szicíliában létezik a maffia.

Santini mellett Francesco volt a nagybetűs karakter. Az ilyen férfiakra mint ő, igazán rá illik az igazi férfi!!!! jelző. Nem attól férfi mert ezt demonstrálja lépten-nyomon, hanem attól amit képvisel, és ahogy ezt képviseli. Komolyan bele lehet szeretni egy-egy ilyen szereplőbe.

Nemcsak ifjúsági regény, egy felnőttnek is tökéletes olvasmány, sőt én azt mondom a történet brutalitása miatt, inkább a kamaszkor végén járó fiatalok érthetik, érezhetik át igazán a történetet.

A borító szerintem elég szerencsétlenre sikerült, nem gondolnánk, hogy milyen remek történetet rejt.




Értékelés: 
5 Cseresznye az 5-ből!!!

2012. január 20., péntek

Tonya Hurley:Szellemlány


"A szellem olyasvalaki,akinek nem sikerült"/Sylvia Browne/

Mostanában megszaporodtak körülöttem a remek ifjúsági könyvek.Úgy látom az ebben a műfajban ténykedő szerzők rendesen összekapták magukat,végét járja a vámpír és varázsló tanonc uralom.A kalapból előkerültek a szellemek,angyalok,hobok,tündérek és mindenféle csodás lények.Legutóbbi ilyen remek olvasmányom a Crowfield átka, sajnos még nem tudtam bejegyzést írni róla,de ígérem fogok.És akkor most kanyarodjunk vissza a Hurley könyvére.Anélkül,hogy elmesélném az egész sztorit megpróbálok ízelítőt adni kedvcsinálónak.

Charlotte úgy kezdi az új tanévet,hogy megpróbál végre kicsit beilleszkedni a gimnáziumba,egyúttal némi népszerűségre is törekszik...aztán a végzet már az első napon közbe szól és Charlotte immár odaátról próbálja felhívni magára a figyelmet.

Szellemnek lenni nem könnyű,főleg ha nem is vágytál rá! Charlotte foggal körömmel ragaszkodik,hogy ott folytassa népszerűségéért kezdett küzdelmet ahol abbahagyta.Az első számú cél a gimi legsármosabb fiújának szíve..ehhez persze lesz pár szava Petulának a jelenlegi barinőnek is:D és persze a többi halott iskolásnak is akik a tovább lépés reményében járnak még mindig órákra.Az első rész végére kiderül Charlotte megtalálja -e a kényes egyensúlyt az élőkkel és szellemvilágban is,ahol ráadásul nem csak saját magával kell törődnie.

Pont elég szellem és élő karakter lett megalkotva.Fekete-fehér,jó és gonosz szereplők akik hozzák az elvárt szerepüket.Charlotte azért képes a fejlődésre vagyis a továbblépésre:)

Logikusan lett felépítve a sztori,Charlotte nekem nagyon szimpi,valahogy teljesen átéltem a tini kor minden búját baját.A hangsúly a kamaszkori problémákon van, a beilleszkedés, a kiközösítés az első szerelem mind mind helyet kap a szellemlány életében.Morbid ugyanakkor nagyon humoros,remekül megírt és tálalt sztori.

A borító szenzációs,akárcsak az idézetek,szösszenetek.Minden fejezet elején olvashatunk híres és kevésbé híres mondásokat,bölcsességeket többek közt Oscar Wild,Edgar Allan Poe,Virginia Woolf,Woody Allen tollából.

A lapok is díszesek,nekem anno az általános iskolában használt diszítő sor jutott eszembe itt is a lap tetején és alján található.

Ajánlom minden ,erre a témára nyitott olvasónak:-)

Értékelés:
5 csillag az 5-ből!