2012. szeptember 27., csütörtök

Liane Moriarty:Add vissza az életem!

        Mostanában egyre többször bukkan fel ez a téma,több könyv és számos újságcikk témája.

Épp a könyvvel egy időben olvastam egy cikket,ami egy amerikai nőről szólt,aki csak elesett és hipp-hopp kitörlődött agyából az élete...de film is készült hasonló témában,gondoljunk csak az Ötven első randira...
A téma hálás,és kimeríthetetlen.
Aki hasonló izgalmas könyvet vár,mint a Mielőtt elalszom akkor kicsit csalódni fog,mert a thriller szál teljesen hiányzik ebből a könyvből,ami egyáltalán nem baj így is remek olvasmány volt.

Alice elesik,fej bever.Aztán már csak a sokk marad,hiszen Alice leragad 1998-nál,holott már 2008 a valós dátum. 1998-ból mindenre,és mindenkire emlékszik-innen kell összeraknia életét,a gond csak az,hogy a mostani Alice teljesen ellentétes személyiség a régi Alice-hez képest. Az új Alice pedáns,komor,minden lében két kanál,igazi anyák gyöngye aki zsúrokat szervez,és éppen elpereli gyerekeit az apjuktól.
A régi Alice pedig éppen megházasodott ,az első babáját várja és kedves és aranyos stb.

Nos a könyv nekem néhol fura volt,bevallom Alice  testvére Elizabeth sokkal érdekesebb,érzékenyebb karakter aki egy orvosnak számol be életéről napló formájában.De szerepet,és oldalakat kap a könyvben a nagymama is aki blogot ír a családi történésekről.
Így ebből az egyvelegből alakul ki egy történet ami lekötötte a figyelmem,és tippem sem volt mi lesz a vége.
Szerintem a szerző egész jól,és hihetően megoldotta.Tetszett,hogy a tágabb család is bele lett gyúrva a történetbe,nem csak statiszták voltak hanem szerves részei a könyvnek, életük apró mozzanataival együtt.

A történet rá világit arra,hogy bár mi magunk nem vagyunk vele tisztában,de igenis rengeteget változunk az évek alatt,vajon a tíz évvel fiatalabb énünk ugyanazokat a döntéseket hozna mint most?Ugyan úgy oldanánk meg egy adott problémát?
Azt nem mondanám,hogy mindenkinek jót tenne egy fejre esés ,de kétségtelenül hasznos néha magunkat kicsit távolabbról ,vagy épp mások szemével látni.


Értékelés:
4,9 cseresznye az 5-ből!!

2012. szeptember 24., hétfő

Rácz Zsuzsa:Ismeritek Terézanyut?


 

 "Néha szeretnék inkább domb lenni,csak nézni az elrobogó vonatokat.Guggolnék csendben az ég alján,míg világ a világ."


A válogatáskötet  1990-2010 közötti időszakot öleli fel,kiadott és kiadatlan írásokat olvashatunk kedvenc Terézanyunk tollából.
Nekem a szerző újságíróként volt ismert,közvetlen hangnemével,nyíltságával,humorával hamar kedvencem lett,és bizony régebben egy-egy női lapot miatta (is) vettem kézbe.
Most egy hatalmas csokorban olvashatjuk a néhol sírós,néhol nevetős sztorikat. Én utazás alkalmával vittem magammal a kis kézhez álló kötetet,és bizony sokszor felröhögtem a csendesen zötykölődő buszon.
Sajnálom,hogy ilyen kis vékony a kötet,olvastam volna még a kedves,megható ,szívbemarkoló sorokat.
Szerintem nem véletlen,hogy annyi nőnek kedvence Rácz Zsuzsa, a könyvei a személyisége.Leírja helyettünk  amit mi nem tudunk megfogalmazni,olvasva a könyvet olyan mint egy otthonos kis szobába lépnénk,ahol tudjuk,hogy csupa szép pillanat vár ránk. A szerző egy laza csuklómozdulattal eléri,hogy résztvevői legyen a történéseknek,mi is ott legyünk vele,újra és újra átélhetjük a kalandjait,a történeteit,elég ha kinyitjuk a könyvet.

Értékelés:
5 cseresznye az 5-ből!!

2012. szeptember 19., szerda

Karen Thompson Walker:Csodák kora



       "Most az utolsó tíz percben,a világ legvégén valaki megszorít egy csavart,alig szempillavékonyat,valaki keskeny csuklójával egyengeti a virágokat." /James Richardson/

Sok jó könyvet olvasok,mégis kevés az olyan amiért éjszaka is fent maradok,amit aggódva lapozok,hogy milyen kevés oldal van még hátra,és milyen gyorsan fogy ..nos ez a könyv pont ilyen volt.
A stílusa, az utópisztikus világa,de mégis a hétköznapisága teljesen lehengerelt.
Julia tizenegy éves(ezt aztán olvasás közben el is felejtjük,annyira jó narrátor) családja éli az átlagos Kaliforniai kisvárosi életét,még nem aznap mikor a történet is kezdődik,valami megváltozik a világban..szokták mondani ,valahol a világon egy pillangó meglibbenti a szárnyát és a világ másik végén szökőár lesz...
Mellbe vágott,hogy ez a változás mennyi mindent,vagyis hogy mindent érintett!!
Sok mindent felhasználtak már könyvben is ,filmben is a világvége okaként ,de ez a "megoldás" annyira egyértelmű,és egyszerű,hogy csodálkozom,hogy még senki sem lőtte még el...miközben Julia és környezete próbál alkalmazkodni a váratlan eseményhez,az élet másik normális szelete folytatódik tovább,az emberek dolgozni járnak,Julia szerelmes lesz,szülei kapcsolata megromlik,iskolába jár-fura volt ezt a kettősséget olvasni,hogy első körben mindenki homokba dugja a fejét,próbál úgy tenni,mintha az emberiséget semmit sem pusztíthatná el,semmi sem árthat neki.

"Történeteket meséltünk,szerelmesek lettünk.Veszekedtünk és megbocsátottunk.Még mindig reméltük,hogy a világunk rendbe jöhet."

Aztán ahogy szaporodtak a nehézségek,úgy jött tisztába a dolgokkal Julia is...valami felé tart az emberiség,de ami elromlott megjavítani már nem lehet,és visszafordulni is lehetetlen.

"Az autópályák bedugultak.A hírek hallatán az emberek azonnal költözni akartak:egész családok zsúfolódtak a kisbuszaikba,aztán irány az államhatár.Úgy szaladtak szét mindenfelé,mint megannyi apró bogár,ha hirtelen rájuk világít az ember egy zseblámpával.
De persze nem volt hová menni."

Laikus vagyok nem tudom,hogy ami a könyv lapjain megtörtént lehetséges-e,ha igen akkor borzasztó lenne,ha egyszer a saját bolygónk  fordulna ellenünk.

"Minden lehetőség megvalósul a maga külön univerzumában."


Értékelés:
5 cseresznye az 5-ből!!

2012. szeptember 17., hétfő

Gayle Forman:Hová tűntél?


   "Szükségem volt valakire akit, gyűlölhetek és mivel téged szeretlek a legjobban  ...rád esett a választás."


Az első részről nem igen tudtam mit írni: http://betuveto.blogspot.hu/2012/08/gayle-formanha-maradnek.html

Most pótolnám ezt, hiszen mindkét könyv megérdemeli, hogy szót ejtsek róluk. Nekem mindkettő kedvenc lett, ha lehet így fogalmazni, tudván,hogy mindkét történet szomorú és nehéz. 

Az első részben megismerünk egy tehetséges és kedves lányt, Miat és a családját. Mia, Adam személyében megízleli az első szerelmet, aztán élete első csapását is, amiből sokan képtelenek lennének felállni.
A második részben,vagyis ebben a könyvben, három évet átugorva Adamhoz csatlakozunk, aki elmeséli nekünk, hogy mi történt azután...

Azt leszögezném, hogy bár fiatalkoról szól a történet,én mégsem sorolnám az ifjúsági vagy ha jobban tetszik YA kategóriába, annál sokkal nehezebb, töményebb, szomorúbb könyv, hogy egy kamasz megértse, felfogja,átérezze.
Tetszett,hogy Mia is, Adam is olyan érett, értelmes!! Távol áll a tőlük a korukra jellemző flegmaság,butaság,felszínesség.
Érett,értelmes emberek,szerintem ezért is lehetett rájuk építeni a második részt,úgy ahogy.
Tetszett ahogy a szerző végig gurította történetük fonalát,olyan logikus az egész,és persze nem mellékes,hogy izgulhattunk is, így úgy érzi az olvasó,hogy ez több mint egy szimpla szerelmes regény.

A hangulata nekem nagyon hasonlít a Love story -hoz, ami egyáltalán nem baj,sőt örülök,hogy lehet hasonlóan gyönyörű,fájdalmas regényt írni. Emlékszem azt végigsírtam,ezt a két kötetet pedig végig reménykedtem.

Értékelés:
5 szerelmes cseresznye az 5-ből!!!



2012. szeptember 14., péntek

A hét másik borítója



Lehet valami könyvborító verseny van,csak nekem nem szóltak,de ezen a héten ez már a második szépség amin megakadt a szemem.Sajnos még ez sem jelent meg.
 Cartaphilus kiadó. A könyv címe:Hervadás



Laini Taylor: Füst és Csont leánya

    Régebben már említettem,hogy a fantasy könyvek esetében próba-szerencse alapon olvasok,vagyis fogalmam sincs ,hogy amit kiválasztottam tetszeni fog-e vagy sem...nem tudom,hogy ezen könyvben mi fogott meg,miért lett rögtön kedvenc,miért száguldottam át a sorokon,egyszerűen már az első oldaltól kezdve tudtam,hogy ez az én könyvem lesz! Tény,hogy ez a műfaj nagyon ingoványos terület,valamit nagyon kell tudni ahhoz,hogy az olvasó elhiggye amit olvas! Én itt elhittem,hogy a kimérák és a szeráfok(angyalok) ősi ellenségek,évezredek óta folyik a kiegyenlítetlen háború.
Ne riasszon el senkit,hogy főszereplőnk Karou iskolás,nagy szerencsénkre nem gimis,egy művészeti iskolába jár,másik nagy szerencse,hogy ez a momentum eltűnik majd ahogy felpörögnek az események.
Karou Prágában él,nem magányosan ,de egyedül..ám ha Kénkő,aki felnevelte hívja,Karou megy és teljesíti a küldetést.(Jut eszembe,úgy szeretnék egy Kishmist!!!:-)
Persze ahogy lenni szokott,az "átlagos" napok véget érnek ,amikor különös ajtókon, fekete tenyérlenyomatok jelennek meg szeret a világban ....
A szerelmi szál adva van,ettől senki sem fog hátast dobni,de maga a világ amit a különc rózsaszín hajú szerző alkotott,na meg egy kis csavar a történetben elég volt,hogy nagyon vártam a folytatást!!!
A könyv borító csak az olvasás végén válik érthetővé akárcsak a könyv címe.

Értékelés:
5 cseresznye az 5-ből!!

2012. szeptember 12., szerda

A hét borítója


 Nem nagyon szoktam szép borítók után kutakodni,ritkán is teszek fel ilyesmit,azonban ez a könyv nagyon szépre sikerült,a Libri kiadó jóvoltából hamarosan kapható lesz.
Erre mondják,hogy egyszerű,de nagyszerű! A betűk is olyan elegánsak!!!




2012. szeptember 11., kedd

Pár könyvről,pár mondat

Janne Teller:Semmi

Igazi fejbekólintás volt ez a könyv,egyrészt azért mert mindenki agyon dicsérte,másrészt azért mert ennyire visszájára fordult a történet... kamaszok akik az élet értelmét kutatják,egy fiú aki szerint semminek sincs értelme,ott hagyja az iskolát és egész nap egy szilvafán lóbálja a lábát...(na első kérdésem,hol vannak a fiú szülei??) a többi gyerek persze nem hagyhatja annyiban ,valahogy be kell bizonyítaniuk,hogy igenis mindennek van értelme... tulajdonképen adja magát a dolog,mindenki váljon meg a számára legfontosabb dologtól,a csavar a dologban,hogy ezt nem ö dönt el,hanem valamelyik társa nevezi meg a leg dolgot..bemelegítésnek jön az imádott szandál,imaszőnyeg,bicaj...aztán egy gyors huszárvágással elmegy az összes tini esze és képtelenebbnél,képtelenebb dolgokat követelnek a másiktól-innentől kezdve nekem elment a történet egy olyan irányba ami egyrészt agyatlan,másrészt hihetetlen.(Második kérdésem,általánosságban,hol van az összes szülő???)
Kínzás volt a lelkemnek ez a könyv.

Kate Chopin:Ébredés

Szerintem a létező legutálatosabb szó a -kell. Kell-dolgozni,gyereket nevelni,háztartást vezetni,idegeskedni,robotolni,szülőire járni,utált emberekkel jópofizni,fésűlködni....

Ilyesmik jutottak eszembe olvasás után,én nagyon megértem Ednát...belesétált az élet csapdájába-mint mindannyian-és amikor kifelé vezető utat talált,mindenki azt hitte,hogy elment az esze,de legalábbis egy önző nőszemély.
Teljesen átéreztem az érzéseit, a vívódásait. És sokszor érzem én is úgy,hogy másképpen,másol,máshogy szeretnék élni.Csak annak áldozni amire vágyom,ami jólesik.Vajon ez hány embernek sikerül?

Marina Fiorato: A muránói üvegfuvó

Lehet túl sokat vártam ettől a könyvtől...a Siena lánya után azonban kissé csalódás volt.
 Valahogy elmaradt az a varázs ami a Sienában magával ragadott.lehet,hogy az idősíkokban való ugrálás miatt,de nehezen vettem fel a fonalat mikor váltott. A Velencei idők, az üvegfúvás mesterségének bemutatása nagyon tetszett,de a mai szál nagyon nem ,Nora nem volt szimpatikus,és kissé nekem erőltetettnek hatott ahogy a szerző alakította a szálakat... nem is nagyon kötött le az a történet.

2012. szeptember 10., hétfő

Úgy várom jössze-e már...

Mostanában megint tűkön ülök,ugyanis jobbnál jobb könyvek jelennek meg hamarosan,és én persze mindent azonnal szeretném.

A legjobban várt talán Jojo Moyes könyve-akinek ismerősen cseng a név,az nem véletlen,ugyanis neki köszönhető a Tiltott gyümölcs c.  is ,ami már elég régen jelent meg nálunk,szóval elég sokat kellett várni a következő könyvére.(Meglepve tapasztaltam,hogy a Moly-on kevesen olvasták,és elég vegyesek az értékelések is:-()
Ezúttal is egy romantikus könyv került ki a keze alól,aminek szerintem nagyon elegáns borítót terveztek.





A General Press az egyik kedvenc kiadóm,jó és igényes könyveket adnak ki,ezúttal a szemem  A szerelmes Drakula c.könyvükön akadt meg, a fülszöveg nagyon ígéretes!

Joanna Trollope neve sajnos még nálunk elég ismeretlen,engem a nálunk első megjelent könyvével a Másik család- megvett,és alig várom,hogy októberben megjelenjen a következő könyve.
Igazából nem tudom mi fogott meg benne,egyszerűen jó olvasni és kész,kicsit Anne Tyler féle nosztalgiám van.


A Pioner Books könyvei között is érdemes szétnézni, a A Lányok után itt egy újabb különleges történet.
Minap egy újságcikket is olvastam ,ahol szintén egy családos nő került hasonló helyzetben,mint amiben a könyv szereplője,vagyis egy banális baleset miatt évek,emberek törlődtek az emlékezetéből...


2012. szeptember 4., kedd

Patti Smith:Kölykök

                      1946-ban megszületik egy kislány,még senki meg nem mondta volna,hogy     művész lesz-énekes,dalszerző,költő aki egész életében végig kísér egy fiú, Robert akiről ez a könyv is szól.
A könyvborítón a hatvanas évek divatja szerint  öltözve egy fiú és egy lány,egymást átölelve mosolyog a fényképezőgép lencséjébe,nagyon sok fotó készül még az évek alatt,egészen addig amíg a fiú híres nem lesz.
De addig nagyon hosszú az út,és nagyon sok minden történik velük-kicsit olyan volt ez a történet mint valami szürreláis mese.
Ritka,hogy én ilyen témájú könyvet vegyek a kezembe,az első mondat után viszont nem volt megállás,elkísértem Pattit Amerikába,New Yorkba és egyik ámulatból a másikba estem.

Magamon is csodálkoztam,hogy tetszett ez a könyv,illetve,hogy ennyire tetszett.Sosem voltak művészi hajlamaim,sosem értettem őket, megmutatják ,hogyan lehet zenét szerezni,füvezni,éhezni,hogy festőállványt vehessenek,kenyér helyett heroinra költenek..Ez a könyv bemutat egy másik világot,ahol a legtöbb nagy név mint Jimi Hendrix,vagy Janis Joplin egy szalmalángnyi életben egy pillanat alatt lobbantak el.

De mielőtt ellobbantak volna még lehetett velük sörözni,meghallgatták a versedet,vagy csak együtt zenéltetek.
Tetszett,hogy ezek az emberek felnéztek egymásra nem pedig irigykedtek,merítettek egymás munkásságából,és nem akarták eltiporni a másikat.
A könyv Robertnek állít emléket,egy fiúnak akire ha józanul ránéztél, tudtad nem lesz jobb sorsa mint a többi zseninek.Patti baromi józan maradt ,mindeközben művész is tudott lenni,ez azokban az időkben nem lehetett éppen könnyű.

Aki szereti ezt a világot,a hatvanas-hetvenes évek hangulatát annak nagyon tudom ajánlani ezt a könyvet!

Értékelés:
5 cseresznye az 5-ből!!

2012. szeptember 3., hétfő

Jane Goodall:Nálatok vannak még állatok?

     Kiskoromtól kezdve természetes volt,hogy állatok vesznek körül,persze nem olyan egzotikusak mint amik a könyvben szerepelnek,de a lehetőségeinkhez mérten a kecskétől a vadászgörényig minden megtalálható volt nálunk.Már akkor éreztem,hogy micsoda felelősség egy kismacska vagy egy hörcsög,a könyvben persze ennél jóval nagyobb léptékű dologról van szó,de ha már kicsiben is megy a dolog,akkor nagyban is mennie kell,irány az esőerdő , vagy a dzsungel.
Korábban már olvastam a Vadvirág c.könyvben az állatok megmentéséről,emberekről akik az egész életüket ennek áldozták.Jane Goodall neve szerintem mindenkinek ismerősen cseng, a világhírű csimpánzkutató ebben a könyvben azt mutatja be,hogy mennyi olyan állat és növény van még amit meg kell mentenünk amire vigyáznunk kell.
A könyv gyönyörű borítót kapott,egy strapabíró kemény fedelet,és csodaszép illusztrációkat,színes és fekete-fehér képekkel.
A szerző(k) nem álmodoznak tisztában vannak vele,hogy gyakran vívnak szélmalomharcot,mégis hiszik,hogy a sok kis csepp a tengerben is számít!
Szeretnék én is ilyen elhivatott lenni mint a könyvben szereplő emberek!! Egyértelműen csak csodálni lehet ,kell!! őket na és persze és példát venni róluk!
Sokszor elszomorodtam olvasás közben,de mindenképpen érdemes elolvasni,hogy kinyíljon a szemünk a világ megannyi csodájára!!

Értékelés:

5 cseresznye az 5-ből!!

Leiner Laura:Szent Johanna gimi 7. -Útvesztő

    Vigyázz!!! Cselekményleírást tartalmaz!!!!!!!


  Na ez tényleg egy útvesztő volt, az biztos!!

  Nem értem, nem értem, hogy a fenébe lehet ennyire elszúrni valamit???
A sorozatból kb. 2  részére tudtam azt mondani,hogy tényleg jó volt, szórakoztatott,élmény volt olvasni, jót nosztalgiáztam stb. Már a 2. résznél fel akartam adni a dolgot, de a sok rajongó biztosított róla, hogy ezek után übertotálállat jó lesz a többi része,én meg hagytam magam.

Hogy mi gondom van ezzel a résszel?? Először is ismétli önmagát. Minden egyes részben Reni elmegy az iskolába,hazamegy, tanul, olvas, eszik, alszik. A 300. oldalig nem is történik más, egy gimis lány mindennapjait olvassuk. Vártam, hogy fejlődjenek a karakterek ,hiszen mindenki változik , majd'tizennyolc évesek-ja , itt gyorsan megjegyzem, egyedül Arnold változott-egy bunkó, sznob lett.
A többiek viszont ugyanabban az állapotban vannak mint az első résznél,van a lúzer, a vicces stb. Reni kicsit sem lesz határozottabb-ettől az állandó nyafogásától kiütést kapok-jaj ,mi legyek ha nagy leszek?, Jaj Cortez télleg szeret,jajj ,jaajj -váá.
Virágtól kész voltam,ennyire lealázni agyilag szegényt már fájt-mutasson már nekem valaki egy embert aki ennyi idősen nem tudja,hogy mi az a prosztata és kinek van?? Az ,hogy ugrabugrál, meg soha semmit sem ért még elmegy,de ez már sok volt.
Reni családja is visszafelé fejlődik, szegény anyuka még mindig csak  rántott bárányfelhőt tud készíteni, apuka meg valami varázserő folytán, állandóan be tud csempészni a hiper egészséges háztartásukba nutellát, meg krémtúrót...ami persze eltűnik,de agyas anyukának sosem tűnik fel a dolog.. a gyereknevelési módszerükről nem beszélve.

Visszakanyarodva az osztályhoz nekem az is magas, hogy Cortez mitől lett vezér kos? Egész nyáron ámerikában lógatta a lábát (itt jegyzem meg,hogy majd' 3 hónapnyi idő sem volt elég,hogy a szülőkkel a továbbtanulásról diskuráljanak) nem vicces,nem csinál semmit!!! Nem okos, nincsenek bődületesen jó ötletei. Ennek ellenére csak akkor folyhat a tanítás ha Szent Cortez rábólint (minek a tanár ha van Cortez???) és csak akkor táncikálunk ha Cortez mutizza nekünk-agybaj!!!! Ez ovi nem gimnázium!
Persze az is teljesen hihető, hogy egy valaki beüti a fejét és egy egész tantárgy törlődik az agyából,és erről papírja is van-ez már a fantasy határait súrolja! Ahogy teljesen egyértelmű,hogy Reni mint valami kolostorban nevelkedett növendék, még soha nem hallott a fogyókúráról meg az anorexiáról....
Még mindig eredeti a humor benne, de ez nagyon kevés volt nekem, és ennél több pozitívumot képtelen vagyok összeszedni erről a részről, baromi nagyot csalódtam.
Ja dehogynem van még egy pozitívum- a szalagavató eseményei azért klasszul ki lettek találva! 
Ez a rész teljesen elrugaszkodik a valóságtól-nekem például már az is nehezen hihető, hogy Franciaországból egy szimpla ismerős egy hívásra a szalagavatón terem mert meghívtam. Jó, lehet, hogy a kislány szülei nyertek a lottón, de akkor ezt megemlíthette volna a könyv.
Nekem a párcsere sem tetszett, ez is csak azért lett bedobva  mert a szerző talán érezte, hogy kevés lesz ennyi.
Gondoltam rá, hogy a korommal van a baj, régen voltam tizennyolc. De ez azért még akkor sem magyarázat mindenre, hiszen volt két olyan rész ami tényleg nagyon jó volt.

Értékelés:

3,5 cseresznye az 5-ből.