2015. január 28., szerda

Olvasnám


A kiadók kezdenek beindulni, a nyomdagépek már melegek, és hamarosan potyognak az új könyvek.

Jeanette Winterson-nak jelent meg már nálunk könyve:  Miért lennél boldog, ha lehetsz normális? és a Park kiadó februárban kiadja a következőt. Reméljük Winterson összes könyvét kiadják  magyarul!!
A Szenvedély c. könyvét az Európa kiadó már kiadta 1998-ban.


"A szerelem, mondják, rabszolgává tesz, meg hogy a szenvedély ördögi, meg hogy sokan életükkel is fizettek már érte. Tudom, mindez igaz, de azt is tudom, hogy szerelem nélkül vakon tapogatózunk életünk alagútjában, és soha sem látjuk meg a fényt."
Hogy mit teszünk kockára, felfedi, mi értékes nekünk.
Hogy van az, hogy egyik nap az élet rendezett, elégedettnek érzed magad, talán kissé cinikus vagy, de alapjában mégis elégedett, és aztán, minden figyelmeztetés nélkül, egyszer csak a szilárdnak hitt talaj meginog, szétnyílik lábad alatt, és hirtelen egészen máshol találod magad, olyan helyen, melynek pontos helyrajzát nem ismered, s a szokások teljesen idegenek?
Az utazónak legalább van választása. Aki útra kel, tudja, hogy a dolgok nem lesznek olyanok, mint otthon. A felfedező előre tudja ezt. De mi, kik csupán a véráramok útjait járjuk, s bensőnk egy-egy városára váratlan bukkanunk, nem tudunk felkészülni. Az élet hozzánk, kik addig folyékonyan beszéltük nyelvét, most idegenül szól.
Mesélek neked. Hidd el, így történt.
Henri szenvedélyesen szereti Napóleont, Napóleon pedig szenvedélyesen szereti a csirkét. És Henri, a hűséges szakács Moszkváig követi a császárt, úgy hogy közben egyetlen embert sem öl meg.
Mindeközben Velencében, az álarcok és lehetőségek városában, hártyákkal a lábujjai között egy csónakos lányaként megszületik Villanelle, s minthogy nő létére csónakos nem lehet, éjjelente a Kaszinóban teszi kockára a szívét.
Miután Henri szívét Napóleon, Villanelle-ét pedig egy előkelő velencei patríciusnő összetöri, egy sötét csatornában keresztezik egymást útjaik.
Jeanette Winterson Manchesterben született, és egy pünkösdista pár örökbefogadott lányaként nőtt fel szeretettelen, rideg légkörben. Misszionáriusnak szánták, és megtiltották, hogy olvasson. Az élményt, noha folyamatosan megírja és újraírja, azóta sem heverte ki. Hisz abban, hogy a művészet mindenkié, ezért mindenki által hozzáférhetővé kell tenni.
Tíz regényt írt, többek között a Nem a narancs az egyetlen gyümölcs, A teher és A testre írva címűt. Elnyerte "a legjobb első regénynek" járó Whitbread-díjat, a John Llewellyn Rhys-emlékdíjat, az E. M. Forster-díjat, valamint Cannes-ban az audiovizuális műsorok fesztiváljának (FIPA) Ezüst-díját. Az 1987-ben megjelent A szenvedély Jeanette Winterson legjobbnak tartott regénye.


 Szeretem Jostein Garder könyveit, de még nem tudom, hogy ezt mennyire szeretném.



 "Istennek leginkább tetsző, ha egy férfi megtartóztatja magát, írod. Ilyen Istenben én nem hihetek.
Nem hihetek olyan Istenben, ki emberáldozatot követel. Olyan Istenben, aki egy asszony tönkretételével váltja meg egy férfi lelke üdvét.
Szerintem csak öntelt ember veti el magától a földi életet s az összes földi gyönyöröket egy olyan lény kedvéért, aki talán nem több egy elvont fogalomnál."
Jostein Gaarder norvég regényíró 1952-ben született Oslóban. Legismertebb műve, a Sofie világa 1991-ben jelent meg, és azonnal meghódította a világot; 54 nyelvre fordították le, 1995-ben a világ legnagyobb példányszámban eladott könyve lett.
Gaarder szeret széles körben ismert történeteket újragondolni - például Szent Ágoston ifjú éveit a Vita Brevis lapjain -, amelyeket azután kreatívan át is értékel.
Elbeszélései és regényei eddig tucatnyi kötetben jelentek meg, de filozófiai és vallási témájú szakkönyvek szerzőjeként is igen termékeny. Több mint 10 norvég és nemzetközi díj és kritikai elismerés birtokosa.
Gaarder az írás mellett aktívan részt vesz az emberi jogok és a fenntartható fejlődés támogatásában. Ebből a célból 1997-ben feleségével, Siri Danneriggel létrehozott egy díjat, melyet könyve után Sophie-díjnak neveztek el. A díjat évente osztják ki. Jelenleg Oslóban él feleségével és két fiukkal.
Floria 13 évig a majdani Szent Ágoston (354-430), a Vallomások szerzőjének élettársa és fiának anyja volt.
Ágoston 387-ben, megkeresztelkedése után eltaszította őt magától.
Szerelmi történet a 4. századból, erotikus tragédia cölibátusról és vallási alávetettségről, a késő antik filozófia és a keresztény aszkézis összeütközéséről.



Márciusban jelenik meg a Libri kiadónál Jennifer Clement: Elveszett lányok országa.


Mexikó déli részén, Guerrero állam dzsungel borította vidékein, ahol a mákföldeket, marihuánaültetvényeket és a lakosságot helikopterről permetezik gyomirtóval, minden lány „fiúnak születik” – nehogy elrabolják a drogbárók lelketlen pribékjei. Még biztosabb üregeket ásni, és oda rejtőzni, ha a távolban felzúgnak a luxusterepjárók… ám a legtöbbjük így is a kartellek fogságában végzi.
Ladydi, az Elveszett lányok országának tizenhat éves főszereplője „megússza”. Legalábbis túléli, és elmeséli, hogyan telt a veszélyes idő a hegyi faluban, ahonnan minden férfi elmenekült, hogy átszökve a határon, az Egyesült Államokba keressen magának elviselhető életet. Elmeséli, hogyan került ártatlanul Mexikóváros legnagyobb női börtönébe, és milyen sorsokat cipelnek az ott élő fiatal nők.
Jennifer Clement lehengerlő regényében a szépirodalom erejével mutatja meg, hogy a drogbárók uralta vadonban is létezik barátság, van szolidaritás, és hogy az emberi szeretet feltárhatja a remény útjait.
A nevem Ladydi Garcia Martínez, barna a bőröm, barna a szemem, és barna gyapjas hajam van, pont úgy nézek ki, mint bármelyik ismerősöm. Gyerekkoromban anyám fiúnak öltöztetett, és Boynak is nevezett.
Ha lány lennék, elrabolnának. Elég, ha a drogkereskedők meghallják, hogy van valahol egy csinos lány, már száguldanának is fel a földjeinkre egy fekete Cadillac Escalade-ban, és vinnék a lányt.
Soha senki nem jött vissza. Egyetlen lány sem, csak Paula. Ő egy évvel az után, hogy elvitték, visszajött. Egyetlen szót sem szólt arról, mi történt vele. Csak annyit hallottunk, hogy az anyja üvegből eteti, az ölébe ültette, és cumisüvegből etette. Hét fülbevalója volt, egymás után kapaszkodtak a bal füle peremén, kék-sárga-zöld kövek egyenes vonalban, és a csuklóján egy kígyózó tetoválás ezzel a felirattal: Kannibál Babája.
Láttad? Láttad Paula tetoválását?, kérdezte anyám. Ugye tudod, mit jelent?
Nem, nem tudtam, mit jelent. Akkor még nem.

Nem tudom, hogy a Kódjátszma mennyire az én könyvem, de nagyon kíváncsi vagyok rá, ahogyan a filmre is.

 
A különös cambridge-i matematikusnak, Alan Turingnak sikerült feltörnie az Enigma rendszerét, és ezzel megváltoztatta a második világháború menetét.
Már a háború előtt foglalkozott egy univerzális gép megalkotásával, majd 1945 után újból visszatért a digitális számítógéppel foglalkozó tervéhez. Turing messzelátó álmai egy digitális korszakról a mesterséges intelligencia vizióját vetítették előre.
1952-ben homoszexulitásáért elítélték, és hormonkezelést rendeltek el nála.
1954-ben, 41 éves korában öngyilkos lett, és ezzel a britek egyik legnagyobb tudósukat veszítették el.

Andrew Hodges életrajza Alan Turingról, erről a különleges egyéniségről nagy szeretettel és tisztelettel megírt könyv.

Az azonos című, több kategóriában az Oscar-díjra jelölt filmet január 29-től vetítik Magyarországon.


Gabo kiadó.

2015. január 27., kedd

Leif Enger: A folyó dala



"Az az igazság, hogy a csodáknak, amelyek az apámmal estek meg, rajtam kívül igen kevés szemtanúja akadt. Igen, épp elegen láttak épp elég furcsaságot ahhoz, hogy apa mindenféle kósza mendemonda tárgya legyen a városunkban, de a többség nem figyel fel a csodákra, mint ahogyan apára sem."
 
Ha ilyen lett a szerző első könyve - ZSENIÁLIS! - Akkor milyen lesz a sokadik?? Kérdem én.

Narrátorunk Reuben Land tizenegy éves. 

A hatvanas években járunk. Reuben családja: Apja Jeremiah, bátyja Davy és húga Swede.
Egy amerikai kisváros, annak minden kellékével.
Egy éjjel két helyi fiú tör be a Land család otthonába, előzőleg már többször kerültek  összetűzésbe a családdal.
Davy úgy dönt ott és akkor lezárja az ügyet.

Érdekes, hogy Davy tette egyáltalán nem érdekelt!!! Nem gondolkodtam rajta, hogy helyesen tette -e amit tett, vagy sem. Davy számomra egy kőszikla volt! Kezdettől fogva szimpatizáltam a családdal. Davy volt a hős, Reuben a szeretetreméltó, Swede pedig a vicces.

A szerző Davy személyében olyan főhőst alkotott, aki bár csak testvére tolmácsolásán keresztül jelenik meg, a lehető legelevenebb szereplő. Ott lépked a lapokon, vágtat a lován, baktat a térdig érő hóban. Egyedül, mégsem magányosan.
Derű lengi körül, nyugalom és magabiztosság. Elhisszük róla, hogy puskával a kezében jött világra, hogy minden ami csak megtanulható ő azt már tudja. Mindig ott lesz a testvéreinek, történjék bármi is. Nincs előtte akadály, nem ismeri a lehetetlent.

A Land család az után az éjszaka után nem tehet mást, mint kiáll Davy mellett, és próbálják élni az életüket nélküle.

"S egy szép napon arra ébred az ember, hogy a bátyja legendává vált, még az ő számára is."

Swede írói ambíciókat dédelget, a vadregényes tájak, és cowboyok szerelmese, papírra vetve örökíti meg hősei sorsát.
Reuben a törékeny kisfiú aki bálványozza Davyt, és akiért apja az súlyos asztmája miatt naponta többször is imádkozik Istenhez.
Jeremiah az apa pedig akit furcsa titokzatosság leng körül, minden áldott nap beszél Istennel, és követi az Úr által kijelölt utat.

Miután Davy elszökik a törvény keze elől, a Land család úgy dönt száműzetésében is Davy mellett a helyük.

Eleinte csak a helyi, majd a megyei később már szövetségi ügynökök is Davy keresésére indulnak. A családot sem kímélik, a havas, Dakota kietlen vidékeit bejárva azt remélik a szeretteik elvezetik őket Davyhez.

"Elég csupán nagyon rövid ideig Swede bátyjának lenni ahhoz, hogy az emberben örökre tudatosuljon a nehézségekkel teli élet minden előnye."

A család különös utazása, a szereplők különcségei olyan hangulatot teremtenek, hogy képtelen voltam letenni a könyvet.
Az összetartozás, és szeretet burka veszi körül a családot, akik bár összevesznek és kibékülnek mégis érezni azt a fajta köteléket ami manapság nagyon ritka. 


"A büszkeség az a kapaszkodó,amit Isten mindnyájunk számára engedélyez."

Együtt éltem, lélegeztem a szereplőkkel. kevés könyv tud ennyire hatni rám. És kevés szereplő.


Értékelés:

5 hóban pirosló cseresznye az 5-ből!!!



2015. január 25., vasárnap

Rachel Hawkins: Démonüveg

 
Féltem, hogy a sorozat második része már nem fog érdekelni, és nem tudja majd tartani a színvonalat.
Nos ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna. 

Már az első oldal elolvasása után éreztem, hogy Sophie  ezúttal sem okoz csalódást.

Sophie ezúttal kilép az iskola kapuján, hogy a szünidőt apjával töltse, démonokhoz méltó helyen, Torney Abbey falai között.
Fiatal démonunk azt hiszi, hogy a démonság csak neki jár, ám legnagyobb megdöbbenésére több ördögfióka is lakik a Tanács házában, ami immár a lány otthona is.
Persze kedvenc vérszívója Jenna nélkül sehová sem megy, így a vámpírlány is nyaral, ha akar, ha nem.
És kiderül, hogy Sophie immáron menyasszony is!!

Apja tartozkodó ám igen jó fejnek tűnik. 

A temérdek feladat és gond mellett megpróbálja lányának megmutatni a démonlét napos oldalát, remélve, hogy Sophie letesz a megfosztásról. Lásd első rész: Hex Hall

Hamarosan tini démonuknak sokkal nagyobb gondja akad mint, hogy ágáljon a sorsa ellen, mikor elvenni készülnek azt amit ezidáig önként adott volna, az már nem olyan vicces.
Ráadásul úgy tűnik iskolája a Hex Hall inkább tűnik démon neveldének mint iskolának. Kis szörnyecskék keltetője, akiket gonosz boszik megfosztva akaratuktól csúnya dolgokra használnak fel.

"A lányok általában virágokat kapnak. Én egy gödröt, amit démonébresztésre használnak. Klassz."

Mozgalmasabban tűnt ez a rész mint az elődje, és akárcsak az első részben a sok humor és groteszk jelenet ellenére vannak benne bőven komolyabb részek is.
Persze egy ifjúsági sorozat mit sem ér szerelem nélkül, így az Archer rajongók nagy örömére az ellenség is  felbukkan, de azt már nem árulom el, hogy ehhez mit szól Sophie!

Lendületes, vicces és olvasmányos. Kikapcsolódásnak tökéletes.



Ez a vers ugyan az első részben szerepel, de szerintem itt is nagyon jól mutat:


"Ne menj, szól anyám intése;
Tükör közelébe;
Kis boszorkányt látnék benne;
Vörös szája titkot suttogna,
Melyről tudnom szabad sem volna."
/Sarah Morgan: Bryan Piatt/         



Értékelés: 5 démoni üveges cseresznye az 5-ből!!!

2015. január 21., szerda

Könyv mellé könyvjelző dukál


Az E -olvasók világától többek között az is visszatart, hogy nem használhatom a szép könyvjelzőimet.
Hiába van egy hatalmas kupac belőlük, újra és újra elcsábulok egy szép, vicces, vagy éppen színes könyvjelző láttán.
Az elsőt minap rendeltem, akciós volt.

Tehénke:
(Megláttam magam ebben a könyvjelzőben:D)













24 karátos arany bevonattal készült ez a gyönyörűség!
Számtalan variáció van belőle!

Lyukas falevél katicabogárral

 Tradicionális koreai könyvjelző.
Több mint egy egyszerű dekoráció. A szépség és a koreai kultúra esszenciájának egybeolvadása.
Megjeleníti a sokoldalú szimbólumrendszert, ami segít megérteni a koreai kultúrát. Reprezentatív örökség, amely a modern kultúrában elevenedik meg.
A termék rozsdamentes acélból készült, 24 karátos arany bevonat fedi.
A kép csak illusztráció!
A termék különböző színű kézműves díszfonattal készült.


Adjuk meg a módját az olvasásnak:-)




Meskán találtam ezeket a gyönyörűségeket. 
( Most döbbentem rá, hogy nekem kell egy kalitka!! Madár annyira nem fontos hozzá:D)
















 Azt hiszem ezt egy papírbolti webáruház ajánlatában pillantottam meg.
A kalapos hölgy( alsó sor) a kedvencem. Párizs rajongók itt aztán dúskálhatnak a könyvjelzőkben.

















Ezt is a Meskán láttam. Jópofa, bár utazáshoz nem vinném magammal, félő, hogy a táskában a kis gömböcske letörhet. (gémkapocsra van rá varázsolva.)

2015. január 20., kedd

Kate Morton: Titkok őrzője


"...ahogy a kutya, mindenkinél hamarabb tudja, hogy gonosz lélek közeleg;ahogy az ugatás felserkenti anyjukat, aki arra fordul és megpillantja azt a férfit, és miközben a lány a lombkunyhóból figyel, egyszerre megriad."

Morton neve számomra olyan garancia, hogy ezen könyvének még a fülszövegét sem olvastam el, tudtam, hogy csakis jóra számíthatok tőle.

A szerző könyve felülmúlta az elvárásaimat.

Egy gigantikus családregény amiben minden benne van amire olvasó csak vágyhat: Szerelem, háború, intrika, árulás, család.

1961 -Laurel egy gyönyörű és békés helyen él családjával. Egy nap épp öccse születésnapját ünnepelnék meg, mikor váratlanul egy idegen férfi jelenik meg a családi ház ajtajában...

Laurel szemtanúja lesz egy végzetes találkozásnak, ám gyerekkora ezen epizódját felnőtt koráig magában tartja.

Dorothy- Lauer anyja haldoklik. Laurel pedig úgy dönt ideje, hogy anyja tisztázza ki volt azon a napon a látogatója, aki minden bizonnyal jól ismerte az édesanyját.

Természetesen Morton most sem hagyta ki, hogy két szálon futtassa a történetet. Sőt három.

Dorothy gyerekkorától kezdődően, egészen Londonig kísérjük Laurel anyját. Ott aztán persze becsatlakozik még két férfi, és egy női szereplő Vivien is.
Napjainkban pedig Laurel életét ismerhetjük meg, aki ünnepelt színésznő. Testvéreivel visszatérnek gyerekkoruk színhelyére.

Öccsével Gerryvel pedig felgöngyölítik anyjuk másik életét.

Ami olvasás közben meglepett, az az volt, hogy a szerző most igencsak fura szereplőket alkotott. Elhitette velünk, hogy ki a jó és ki a rossz, kiről mit gondoljunk.

Van, hogy lezár egy szálat, aztán szinte az utolsó oldalon újat nyit a szereplőnek.

Lehet lesz olyan aki olvasás közben rá fog jönni a szerző csavaros észjárására. Nekem nem sikerült.

A Felszáll a köd  és a szerző ezen könyve az első helyen áll a képzeletbeli Morton könyvek dobogóján.

U.I: LOVE JIMMY!

Értékelés:
5 titkosított cseresznye.


2015. január 19., hétfő

Dr.Kate Middleton: Kiút a szorongásból

 
A szorongás, depresszió, pánikroham manapság ugyan olyan ismert betegség mint a magas vérnyomás.
Az állandó megfelelési kényszer, a túl sok feladat és elvárás lassan agyonnyom minket a hétköznapokban.
Ha valami elromlik bennünk, vagyis betegek leszünk egy idő után a kényszer, a gyógyulás utáni vágy, az orvoshoz űz minket.
Tüneteink listájából az orvos felállítja a diagnózist. Kapunk gyógyszert. Aztán vagy meggyógyulunk vagy, nem. Ha nem, új köröket futunk, és biztosan sokan kapták már azt a választ az orvostól, hogy szervi eltérést nem tapasztalnak az idegeink, érzékszerveink játszanak velünk. Ezért a szapora szívverés, a felgyorsult légzés, ájulás érzés, erős izzadás és még sorolhatnám.


Ez a pici kis kézikönyvnek is beillő kötet, a szorongás és a pánikroham előszobájában vár minket, és segíti az első lépéseinket abban, hogy legyőzzük a félelmeinket, szorongásainkat.


A kötetben a legáltalánosabb verziótól kezdve- repüléstől való félelem, lift használat, idegenek előtti beszéd,pókfóbia  stb.-át a tágabb értelemben vett fóbiákat, félelmeket is érinti.
Megtanulhatjuk a rossz félelmet előnnyé kovácsolni, és relaxációs gyakorlatokkal legyűrni a mohó étvágyú szorongást.

Bevallom engem a relaxációs gyakorlatok egészen lenyűgöztek! Már maga csak az, hogy elolvastam egy egyszerű zenére, és légzésre alapuló gyakorlatot, már közben éreztem, hogy eláraszt a nyugalom.

Minden egyes fejezetben vannak feladatok, kérdések amiket akár a könyvbe is írhatunk. Így világosan láthatjuk, hogy honnan indultunk és hová jutottunk.

Azért tetszett a kötet, mert tömör és velős, nem kell több száz oldalon átrágnunk magunkat, nincs teletűzdelve orvosi kifejezésekkel. A betegség lényegét emelte ki a szerző, és nem utolsó sorban megoldást is kínál, nem csak körbe - körbe jár unalomig ismételve lelkünk és testünk furcsa tüneteit.


A kötet végén a szerző még több szakirodalmat ajánl.

Pár cím még az Első lépések sorozatból -Kiút a depresszióból, Kiút az Étkezési zavarokból.

2015. január 15., csütörtök

Jessica Park: Titkolni bolondulásig


Ez a könyv tulajdonképpen ugyanazt a sztorit meséli el, mint a sorozat első része, a Szeretni bolondulásig.

Emlékeztetőül:  Ebben a kategóriában nem sajnálom a könyvtől az ötöst.
Aranyos és kedves sztori, egy tökéletesnek látszó családról ahová Julie pottyan amint elkezdi az egyetemet.
Számomra az sem vont le a könyvből, hogy a felénél már kitaláltam mi lehet a nagy titok a családban.
Tetszett, hogy a szerelmi háromszögön, tanuláson és aktuális egyetemista nyavalygáson kívül volt még plusz is a történetben.
Julie üdítően normális lány!!!


Szóval Julie az egyetem miatt egy ismerős családhoz költözik, ahol van valami a levegőben.
Matt és Celeste tökéletes társasága a lánynak, ám Matt egy idő után sokkal többet szeretne.
Ám hiába minden epekedés a lány szíve Matt sosem látott testvéréért Finn-ért dobog.

A csavar csak annyi, hogy ebben a részben Matt meséli el hülyesége történetét, vagyis, hogy hogyan és milyen módon sikerült addig -addig szőni a szálakat mígnem végképp belezavarodott a titkolózásba és szerepcserébe.

Az hogy mennyire volt értelme kiadni ezt a részt, nem tudom. Számomra nem nyújtott túl sok újat, viszont felfogható újraolvasásnak is, csak éppen nem Julie hanem Matt szemszögéből ismerjük meg a történetet.

Nem volt rossz, kedvelem ezt a sorozatot.
Mindössze 155. oldal, szóval a jelentősebb események vannak kiragadva az első részből, nem az egész könyv.

Értékelés:
4 újra olvasós cseresznye az 5-ből!!!

2015. január 13., kedd

Nina George: Levendulaszoba


"És minden tévedés értelmet nyer, ha meggyőződésből tesszük."

 
Azt reméltem kedvencet avatok a könyvvel. 
Az eleje nagyon tetszett, sőt az egész mondanivalója.
De főleg az a báj varázsolt el,ami azokat a történeteket lengi körül amikben nagy szerepet kapnak a könyvek, az olvasás szeretete.
Szép gondolatoktól és megfogalmazásoktól hemzseg a könyv, nekem mégis elment a kedvem tőle.

A szerző átesett a ló másik oldalára azzal, hogy túl tökéleteset és szerethetőt szeretett volna alkotni.
Ömlengő lett és túlzásokba esett.

Egy megtört szívű férfi, Párizs, a Szajnán ringatózó könyvesbolt -Irodalmi Patika - egy elhagyott nő, egy bérház számos különc lakóval, egy 21 évig szunnyadó levél és utazás.

Jean Perdu és Max Jordan útra kel. Miközben az ő kalandjaikat követhetjük nyomom, megszólal Manon is, aki összetörte Jean szívét.

Lehet ha kicsit jobban ráhangolódtam volna a könyvre tetszett volna.
Így viszont csak kimazsolázgattam belőle a számomra tetsző dolgokat.

"Nézze, én a könyveket gyógyszerként árulom. Vannak olyan könyvek, amelyek egymillió embernek emészthetők. Mások csupán száznak. Sőt,vannak olyan gyógyszerek, pardon könyvek, amelyeket csupán egyetlenegy embernek írtak."

A borító gyönyörű, mondjuk egy levendulamezővel nem lehet melléfogni.
  

Értékelés: 4 könyvben rejlő cseresznye az 5-ből!!! 

2015. január 12., hétfő

Olvasnám


A Park kiadó februárra ígéri Nicolas Barreau új könyvét.
Nagy kedvenc lett a szerzőtől a A nő mosolya  így már nagyon várom az Álmaim asszonyát.
A borító nagyon ott van!



Antoine-nak, a lelkes könyvkereskedőnek és meggyőződéses romantikusnak tíz telefonszáma és mindössze huszonnégy órája van, hogy újra megtalálja álmai asszonyát.
Antoine, a harminckét esztendős könyvkereskedő, aki hisz abban, hogy a regények a való életben is megtörténhetnek, kedvenc kávézójában egy nap megpillantja álmai asszonyát, aki mintha csak az égből pottyant volna oda. Antoine hezitál, nem tudja, hogyan szólítsa meg a nőt. Ám ekkor odalép egy másik férfi, és ezzel Antoine elszalasztotta a lehetőséget. Vagy mégsem? Kifelé menet az elbűvölő mosolyú, titokzatos nő leejt elé egy kártyát, rajta egy keresztnév, egy telefonszám és egy mondat: „Szívesen találkoznék magával.” Antoine elmondhatatlanul boldog. Kisvártatva kétségbe esik. A becses telefonszám egy ostoba baleset következtében hiányos lesz. Antoine azonban minden nyomon elindul. A szépséges ismeretlen kalandos keresése során a legkülönbözőbb emberekkel találkozik, Párizs legnyüzsgőbb és legcsendesebb pontjain. Az idő Antoine ellen dolgozik. A barátai bolondnak tartják. A szíve nagy szaltókat ugrik, egyiket a másik után. De Antoine nem adja fel…


A Trónok harca filmsorozat szerelmese vagyok, így ez a könyv szinte kötelező (lenne), egyedül az árával nem vagyok kibékülve.

Trónok harca naptárunk már van. Remélem egyszer ezzel a gyönyörű kötettel is gyarapíthatom a Trónok harca gyűjteményt.
 


Könyvünk George R.R. Martin A tűz és jég dala című regényfolyamából készült filmsorozat forgatását és a színészgárdát bemutató, színes fotókkal gazdagon illusztrált kötet.

 

2015. január 11., vasárnap

David Carlyle: Skyland - Szigetek a szélben

 
Nagyon hatásos a könyv külalakja. Mikor kézbe vettem egy pillanatra átfutott az agyamon, hogy ha kinyitom valami mást fogok találni mint betűket. Nem lepődtem volna meg, ha egy szigetre csöppennek 2251-ben.

A könyv sok apró meglepetést tartogat. A borító nagyon szép, és hatásos. Most már tudom, hogy egy Seijin lány látható rajta.
Aztán a borítók belső felén  felderítő vadászrepülő, és egy hadi űrrepülő tervrajzát csodálhatjuk meg.
És ha a fantáziánk nem elég élénk, és képtelenek vagyunk elképzelni, hogy az űrben lebegő földdarabkák hogyan nézhetnek ki, a könyv végére lapozva, csodálatos, színes képekben gyönyörködhetünk.

Na és akkor még itt a történet.

2078. Egy kutatócsoport a genetikával trükközik. Nemcsak állatokon és növényeken zajlanak a kísérletek, sajnos embereket is feláldoznak a tudomány oltárán.

2251. A tizenhat éves Valerie Seijin. Különleges képességekkel bíró diáklány jóval az emberek fölött áll.
A szintén fiatal Laurence pedig egy átlagos ember, aki apjával vizet keres.

A trilógia első részében a múltban történet események fonódnak össze Valerie és Laurence életével.

A fülszöveg azt ígéri, hogy a két fiatal együtt küzd majd a túlélésért, ebben a részben azért várni kell ám a nagy találkozásra.

"A folyók félbeszakadtak, elválasztva a forrásokat a torkolattól. A tengerek belevesztek az űrbe. Az általános vízhiány miatt egyre kevesebb a felhő. Amikor a meteorológia körülmények lehetővé teszik az esőt - és ez már ritkaságszámba megy - , a víz nagy része elvész Skyland égboltján, anélkül, hogy leérne a földre."

Az, hogy a könyvben leírtak mennyire lehetségesek, nem tudom. Mivel a sorozat első darabjáról van szó, nem is vártam, hogy mindenre választ kapjak.
A felépített világ nagyon tetszett. A szereplőkkel viszont gondban vagyok. Nem kerültek közel hozzám. Nem tudtam magam kellően beleélni a helyzetükbe.

Kíváncsian várom a folytatásokat.

Értékelés: 4 lebegő cseresznye az 5-ből!!! 










 

2015. január 9., péntek

Richard Walker: Az emberi test

 
Volt idő mikor egy emberi test boncolásakor a lelket keresték. Ma pedig "videotabletta" segítségével az orvos belénk lát, megkímélve testünket a műtéttől.
Ahogy a könyv is említi, kivülről mindenki más és más. Ám belső elrendezésünk azonos. Mindenki ugyan olyan csontok és szövetek halmaza.


Ez a remek könyv (amit 7 éves kortól ajánlanak) a Szemtanú sorozat darabja. A mindennapokban elfelejtjük, hogy két lábon járó csodák vagyunk!
A kötet részletesen és alaposan feltérképezi az emberi testet, az egyes szervek működését és funkcióit. Színes és nagyon hatásos képekkel illusztrálva.
Én nem mellesleg érdekességeket is olvashatunk orvosokról, kutatokról és elhíresült fogalmakról, mint amilyen például a Pavlovi reflex.


"Nézd meg belülről a füledet és az orrodat, és ismerd meg, hogyan működik." ajánlja magát a könyv, és tulajdonképpen ez az emberi test összes szervére igaz, az agyunktól egészen a vérig.

A könyv elején pedig pár oldalt az orvostudománynak és orvosi eszközöknek szenteltek.

Hasznos könyv, érdemes beszerezni a házi könyvtárba.

2015. január 7., szerda

Sarah Dessen : Álom két keréken

 
Dessen az egyik kedvenc szerzőm. A nálunk eddig megjelent könyvei mind sikert arattak nálam, még akkor is ha ifjúsági irodalmat ír.
Úgy érzem most ez a vonal ütött vissza. Talán a szerző még inkább azonosulni szeretett volna a fiatalokkal, még inkább megfelelni nekik. Ezért is csúszott el ez a történet.

A könyvben nincs egy normális szereplő, a nevükről már nem is beszélve. Mindenki idegesítő és végtelenül unszimpatikus.

Auden elvált szülők gyerekeként kóborol az éjszakában. Anyja elvan a saját kis önző világában, ahol ő a vonzó tanárnéni. Apja pedig éppen a világ legjobb könyvét próbálja megírni az óceán partján, új feleségével és új gyerekükkel.

Auden pedig unatkozik... nem egy átlagos tini, szóval semmi sem köti le a figyelmét. Éjjel nem alszik, literszám issza a kávét -minek ha nem tud aludni???? - talán ha nem inna annyi kávét menne az alvás. Csak egy tipp.

Úgy dönt apjával és annak új családjával tölti a szünidőt.
Persze rá kel döbbennie, hogy az új családja sem fog vele többet foglalkozni mint a borral és szerelemes végzősökkel hagyott anyu.
Tshibe!!!!!!!! a húga újszülötthöz méltóan ordít egész nap, Heidi, apja felesége pedig kimerült kismama.
Így Auden folytatja a kávé ivást és az éjszakai kocsikázást, sétát stb.
Persze a kisvárosban aztán lányokba és fiúkba botlik.

Az ismerkedés közepette beáll Heidi butikjába kisegíteni könyvelőként!!!!! 
Nem értek a könyveléshez, de el nem tudom képzelni mi a fenét lehet könyvelni napi 4-5 órán keresztül. Mintha nem egy kis butikról hanem egy C& A üzletről lenne szó.

A három eladólányt koncepciót sem értem...

Auden is érthetetlen a számomra. Neki mindenki furcsa - csak saját maga nem- és mindenki más hülye, csak ő nem.

És hogy az álom mikor jön el a könyvben két keréken??? Hát nagyon sokára, és vontatottan.

Mintha nem is Dessen írta volna ezt a könyvet.


Értékelés:
2 agyontaposott cseresznye az 5-ből!!!

2015. január 5., hétfő

Liane Moriarty : A férjem valamit titkol


     "Semmit sem érdemeltem, és mindent megkaptam."
     

Nos azt hittem, hogy ez egy olyan kisvárosi  félrelépős, nőcis regény lesz.
Kis nyomozgatás, szeretők, házasság megmentés, és hasonlók.
A fentiek helyett kaptam egy nagyon jó kis thrillerbe hajló könyvet.

Cecilia azon nők közé tartozik, akik az élet minden pillanatát hasznosan töltik. Élete legnagyobb projektje a családja, és azon belül millió kis projekt fut.  Tupperware- tanácsadó, a szülői munka közösség elnöke,  elsőnek süti a süteményt a jótékonysági vásárra, és lányai iskolai feladatiból is kiveszi a részét, legyen az makett készítés vagy falevél gyűjtés.
A maximalista Cecilia egy nap épp lányának segít, és a padláson kutakodik a Berlini fal egy darabkája után, mikor egy poros borítékot talál, férje kézírásával.
Kezdődik a dilemma, elolvassa vagy sem.

Miközben Cecilia ott áll a padláson a levéllel, megismerjük Tess-t akinek váratlanul szembesülnie kell azzal, hogy ő lett az a bizonyos harmadik a saját házasságában.

Nos, már két szálon fut a történet, és ehhez még csatlakozik Rachel. Aki  történetesen Cecilia gyerekeinek iskolájában titkár. Tess pedig átmenetileg szintén ebbe az iskolába íratja be fiát, amíg kitalálja, hogyan tovább.
Összefutottak a szálak, kezdődhet a izgalom!!

Cecilia megkapja élete legnagyobb projektjét! Férje a  80' -as évekből,még a házasságuk előttről egy hatalmas titkot cipel.
Ez a titok pedig kihatással lesz a környezetükben élőkre is. Arról már nem beszélve, hogy egy titok nem is titok többé, ha már ketten is tudnak róla.

Nemcsak azért izgalmas a történet mert párhuzamosan három szálon fut. Nagyon jól lett felépítve, és adagolva. A karakterek akár a szomszédaink is lehetnének.
És bár utólag egyértelműnek tűnik, én olvasás közben nem jöttem rá az összefüggésekre.
Egyedül Cecilia volt számomra unszimpatikus, és végtelenül idegesítő!! Az ilyen típusú emberektől falra mászom. 


Olvasmányos és izgalmas. Az Epilógus különösen jó végszava lett a könyvnek. Moriarty nagyon jól ír.

Értékelés:
4,9 eltitkolt cseresznye az 5-ből!!!





2015. január 2., péntek

Naomi Wood: Mrs.Hemingway

    "Egy idegen szív mindig sötét erdő."

Többek között a  Párizsi feleség is a forrásként van megjelölve a könyv végén, amit két évvel ezelőtt olvastam. Akkor kicsit furcsa volt egy kedvelt, szeretett szerzőt kicsit más szemszögből megismerni.

Ebben a könyvben a tömény élettörténet feleségekre lebontva sokkal áttekinthetőbb és nem utolsó sorban izgalmas is.

Annak ellenére, hogy a Párizsi feleség szinte csak Hadley-ről és Pauline-ről (Fife) szólt, az első két feleségnek szánt fejezet sem volt unalmas ebben a könyvben. Régi ismerősökként köszöntöttem őket, és már előre sajnáltam szegény Hadley-t.

Wood az mellett, hogy hiteles a személyes hangvételre is nagy hangsúlyt fektetett. Olvasás közben úgy érezzük az összes házasságnak aktív résztvevői vagyunk. Mindenhol ott vagyunk Kubában, Párizsban vagy Floridában, ahol éppen szívek törnek darabokra, és új házasság köttetik.

Számomra rejtély, hogy Hemingway miért szeretett ennyire házasodni? Szinte gyűjtötte a feleségeket, akik amint vetélytársat szimatoltak elkezdtek harcolni, aztán jött a gyász mikor elsiratták a házasságukat, és a végén elásták a csatabárdot a szeretővel. Leveleztek, barátnőkké lettek.
Hemingway pedig kitartóan itta a koktélokat, vagy vadászni járt, ha pedig jó időszakot fogott ki, írt és bezsebelte a sikert.

"Hogy vonzza Ernest a nőket! Akár a mágnes! Van olyan nő, aki az erkélyről ugrik le a kedvéért, s van olyan, aki a háborúba is követi. Asszonyai szemet hunynak a szeretői felett, mert még egy háromszemélyes házasság is jobb, mint magányos nőnek lenni."

Azt gondolom, hogy mind a négy feleség nagy árat fizetett azért, hogy ki rövidebb, ki hosszabb időre Mrs.Hemingway lehessen.
Talán az utolsó felesége, Mary kapott a szerelméért a legkevesebbet. Hemingway depressziós volt, életunt, téveszmék gyötörték.
Mary pedig nem egy tündöklő feleség volt híres férje oldalán, hanem egy ápolónő.
Szanatórium, elektrosokk-kezelés, gyógyszerek. 
Egy héttel azután, hogy kiengedik a kórházból Ernest Hemingway öngyilkos lett, akárcsak évekkel korábban apja, akinek fegyverét, Ernest anyja egyszer egy csokoládétortával együtt postán küldi el a fiának. 

"Végül majd mindannyian kibékülnek, s önmagukként sorakoznak fel: Hadley Richardsonként, Pauline Pfeifferként, Martha Gellhorként, és végül ő maga, Mary Welshként.
Furcsa egy család, az tény, igencsak szokatlan nővérek."


Értékelés:
5 szerelmes cseresznye az 5-ből!!! 

Tavalyi hó






Már karácsony előtt is szerettem volna írni pár sort, nem jött össze. És most sem mondhatnám, hogy nagyon aktuális lennék. Igaz még csak a második napot tapossuk az új évből, de lehettem volna kicsit gyorsabb is.
Ha jól belegondolok, ugyanazt kívántam volna karácsony előtt is mint most. Vagyis milliónyi remek könyvet, sok nyugodt, olvasással töltött órát, a többit meg mindenki gondolja hozzá amit még szeretne.

Nagy Ölelés:

Csenga