Rebecca Miller:Pippa Lee négy élete

"Az udvarlás romantikus.A házasság...már az akaraterő győzelme."

Pippa ötvenéves, férje Herb nyolcvan mikor egy időseknek kialakított lakóparkba költöznek, ahogy Ők hívták ráncfalvára. Pippa remek feleség gondos, türelmes,alázatosan szolgálja férjét aki két infarktuson is túl aktív életet él, egy könyvkiadó igazgatója folyvást keresi a jobbnál jobb kiadásra váró kéziratokat.

Pippa nincs jól, bár a lakók között fiatalnak számít, egyre inkább úgy érzi maga alá temeti az öregedés csak ül és várja, hogy Herb vagy Ő meghaljon. Éjszakánként holdkórosként bolyong a házban süt, főz, kocsit vezet, cigarettázik-mindezeket reggelre elfelejti, végül a házban felszereltetett kamera szembesíti Pippát a valósággal.

Érdekes volt szembesülni Pippa múltjával. Az idős Pippát kedveltem, fiatalkori Pippától viszolyogtam olvasás közben.Tizenhat éves mikor megissza élete utolsó cumisüveg tejét és megszökik otthonról, különös érzékkel csapódik mindig rossz emberekhez akik a szex, drogok és az alkohol örökös körforgásába Pippát is bevonják.
A történet vége felé rajzolódik ki Pippa gyermekkora, anyjához fűződő különös kapcsolata amely mindkettejük számára így vagy úgy, de végzetes lesz.
Miközben kitisztul a múlt, a jelen kuszálódik össze olyannyira, hogy Pippa másodszor is lerázni készül a múltat.

Elena Ferrante nyíltságával, és kegyetlen mondataival találkozunk,bár kissé szebben tálalva, finomítva. Különös történet anya, lánya kapcsoltról, a házasságról, és arról, hogy bármit eljátszhatunk egy életen át.

A borítón a regényből készült film egyik jelenete látható. Ritka kivétel mikor jónak tartom a filmet és a könyvet így összekapcsolva látni.

"Éveken át koplalt, mondta Chester bánatosan rázva fejét. A kövér Sally nagyi jutott eszembe.....azért kezdte el szedni a szert, hogy ne legyen éhes... tökéletes anya, tökéletes feleség akart lenni."

Értékelés:
5 cseresznye az 5-ből!

Anne tyler:Amikor még felnőttek voltunk

Tyler örök! Minden amiről ír éppúgy érvényes hiteles most mint akár majd ötven év múlva,és bármikor is veszem le majd a polcról a könyveit ugyanígy ha nem jobban fognak majd tetszeni.

Mindig meglepődöm,hogy az élet átlagos mégis olyan sokat számító dolgairól mennyi mondanivalója van a szerzőnek,olvasás közben megfájdul az ember feje a sok bólogatástól.

Ezúttal Rebeccát egy ötvenes éveit taposó özvegy nőt kísérhetünk el ,költözhetünk be hozzá,szurkolhatunk neki,sírhatunk-nevethetünk vele.Rebecca nekem nagyon szimpatikus,szerethető karakter volt,amellett nagyon fiatalos is.A fiatalosságát nem a külsejére értem,hanem abban ahogy humorizál,gondolkodik.

Rebecca egy hatalmas család élén áll,felnevelte saját és mostohagyerekeit is kapcsolatot tart a család távolabbi tagjaival,állandó készenlétben van,hogy bármelyiküknek segítsen,ugyanakkor keserűen gondol arra,hogy őket mennyire nem érdekli Rebecca .Sem az,hogy mit gondol,sem az,hogy boldog-e.

Rebecca lassan de biztosan előássa a múltját,gyermekkorát,egyetemi éveit és talál valakit a múltból akibe megkapaszkodhat,akivel talán egy újabb,boldogabb élete lehetne.....törvényszerű,hogy csalódás vár Rebeccára,vagy bármikor újra kezdhetjük?

És ha újra is kezdjük az biztosíték a boldogságra?

Rengeteg kérdést vet fel a könyv,de azt hiszem semmi sem marad válasz nélkül.

A szerző alaposan,kellő érzékenységgel járja körül a boldogság ,az elégedetlenség témakörét anélkül,hogy okoskodónak tűnne.

Értékelés:
5 cseresznye az 5-ből!

Anne Tyler:Vacsora a Honvágy étteremben

Anne Tyler ismét remekművet alkotott!!A Minden földi jó stílusa után már tudtam,hogy a kedvenceim között lesz Tyler.
Ezúttal egy családregényt olvashatunk,Pearl halálos ágyán visszaemlékszik életére ,attól a  a naptól kezdve,hogy vénlányként lemondva a családról felbukkant egy átutazó ügynök és levette a lábáról a fiatal lányt.Beck Tull feleségül kérte Pearl-t majd miután három gyermekük született egy nap kilépett az életükből.Pearl büszke nő lévén,úgy tett mintha mi sem történt volna,gyerekei,családja,ismerősei mit sem sejtettek Pearl tragédiájából.A család élete egycsapásra megváltozott,Pearl gyakran nem tudta fékezni indulatait,olykor kegyetlenül bánt a gyerekeivel,szóval és tettlegesen egyaránt,minek hatására mindhárman igyekeztek minél előbb elszabadulni a családi fészekből,annak ellenére,hogy nem voltak jó testvérek-Cody,Jenny és Ezra csak nagy néha próbáltak igazi testvérekként viselkedni.Cody szinte örökölte anyja kegyetlenségét,és gyakran Ezrán vezette le dühét..
Cody ugyan olyan életet választott mint az apja,állandóan utazott,Jenny gyermekorvosnak tanult és vagy házasodott vagy elvált,Ezra pedig egyedül maradt az anyjával,és egész életében egyetlen öröme egy megörökölt étterem ,ami a ritka családi együttlétek színhelye.Bár minden étkezés kudarcba ,veszekedésbe fullad.
Hol Pearl,hol valamelyik gyermeke életéhez,gondolataihoz csatlakozunk olvasáskor,ami nagyon jól szemlélteti,hogyan tud egyazon dolgot különbözőképpen látni négy ember.
És Pearl temetése napján ismét vacsorázni indul a család a Honvágy étterembe,de ezúttal csatlakozik hozzájuk valaki aki miatt  anyjuk elvesztette a gyermekei szeretetét.

Engem nagyon megrázott ez a történet,és egyben nagyon tanulságos is.
Igazi töprengős történet,tehát nem strandoláshoz való.