2021. szeptember 26., vasárnap

Charlotte McConaghy: Az utolsó vándorlás

 Amikor a világ szenvedése összeér a tieddel. Így lehetne összefoglalni egy mondatban a könyv lényegét. 


Franny eltökélt, szomorú és emlékezik. A könyv felépítése jelentősen növeli a feszültséget, a változó idősíkon történtek mindig a legizgalmasabb pillanatban szakadnak meg.

Mi történhetett Franny életében, hogy egy halászhajóra szeretne feljutni, miközben úgy tűnik megvan (volt) mindene? Miért olyan fontos pár madár? 

Érdekesen van összegyúrva a globális klímaváltozás, bolygónkért való aggódás, a jövő szomorú beharangozása egy ember saját életének fontos mozzanataival, bánatával, gyászával.

Kissé bogarasnak, hóbortosnak tűnő Franny az útja során halászokkal kénytelen megosztani öngyilkos küldetését, és annak okait. Ám a halászhajó -Saghani - fedélzetén is mindenkinek van múltja.

                                        "A mi lett volna ha, a megbánás otthona."

Egyáltalán nem könnyű olvasmány. A rémes jövőkép itt lebeg a fejünk felett, ki tudja ez nem jóslat e amit a szerző megfogalmazott? Az ember örökös vívódása, a lelki béke megtalálása egyáltalán nem egyszerű feladat. Cipeljük a múltat, elrontjuk a jelent. közben embereke jönnek mennek az életünkben, hatnak ránk, egy ideig kísérnek az úton, csapattá kovácsolódunk.  

Egy két momentumtól eltekintve fantasztikusan jól megírt könyv, igazán eredeti ötlettel.

Értékelés:

4 kihalt cseresznye az 5-ből!!!


2021. augusztus 28., szombat

Almási Kitt, Bagdy Emőke, Böjte Csaba, Szendi Gábor: Veszteségből nyereség, vereségből győzelem

 

 Szerintem mindenki életében eljön az az időszak (pillanat) mikor külső segítség kell, vagy önsegítő/önfejlesztő könyvek. Mankók, amik mutatják az utat, vagy a fényt az alagút végén. Segíts magadon..

„A győzelemhez vezető küzdelemben minden illúzióhoz jogunk van.”

 Ha valakit veszteség ér próbál kapaszkodót keresni. Pár órára meg is kaptam a könyvtől. Próbáltam memorizálni a pozitív gondolatokat. Csak a nehezebb napokon sajnos nehéz előhívni a megfelelő gondolatot, hozzáállást. Érdemes bejelölni, kijegyzetelni a számunkra fontos részeket, és amikor szükségünk van rá újra erőt meríteni belőle.

 

A négy szerző értelemszerűen négy fejezetet kapott. Nem tudok kiemelni egyet sem. Kicsit elfogult vagyok Almási Kittivel kapcsolatban, nagy kedvencem. Szeretem az írásait, a könyveit.  

Értékelés:

4,9 vigasztaló cseresznye az 5-ből!!


 

2021. augusztus 7., szombat

Empátia 1.0


 A gyász nem különbözik az élet más területétől, abban az értelemben, hogy mindenkinek megvan a véleménye arról hogyan is kell!!! gyászolnod. Burkoltan vagy nyíltan, de az emberek zöme tudtodra adja mit csinálsz rosszul, és kevésbé jól. Nyugi, olyan nincs, hogy valamit jól csinálsz!

Sokszor, sokan hangoztatják, hogy nem vagyunk egyformák, mégis van olyan szelete az életnek ahol igenis az egyformaság az üdvözítő.

Viselj feketét, legyél kellőképpen szomorú, beesett arcú, hamuszürke...dolgozni dolgozhatsz, de nehogy kicsit is jól érezd magad, mert akkor már rosszul csinálod. És miért? Mert úgy illik!! Meg úgy szokták!!

Az utóbbi időben pár ember kéretlenül is elmondta a véleményét...

- Ahhoz képest, hogy mi történt jól nézel ki.

- Fogytál...de jól áll...

- Mennyit fogytál? 

- Ha egészség van, más nem számít.

- Jól nézel ki...tényleg...

- Van olyan aki három évig gyászolt...

- Jól elvagy, ugye???

Nem hordok feketét, és már mosolyogni is szoktam, sőt minap kirándulni voltam az egyik barátnőmmel, aki azon kevesek egyike aki azt mondta: Jogod van úgy gyászolni ahogy neked jó!!!

De volt olyan is aki azt mondta, Ne temesd el magad. Még mindig jársz a temetőbe? 

A gyász is olyan mint minden más tragédia, csak az tudja, hogy valójában mit érzel aki átélte azt amit te.

Úgyhogy ne ítélkezzünk, ne mondjuk meg a véleményünket, ne kíváncsiskodjunk. Ha csak hülyeséget tudunk mondani, inkább hallgassunk. Vagy kérdezzük meg, hogy tudunk e valamiben segíteni??? Mondjuk felfúrni a karnist, vagy a postaládát!! Vagy elvinni bevásárolni! Vagy csak hallgatni!!

Egy másik nagyon kedves barátnőmhöz szoktam fordulni ha elcsúszom a nagy fegyelmezettségben...mert Ő pontosan tudja, hogy milyen ez. Mint egy hullámvasút. Az egyik nap úgy érzed, hogy menni fog neked, megfogtad az élet csücskét. Következő reggel meg lesújt a tudat, hogy akit szerettél már nincs, soha többet nem láthatod. Hát, hogy lehetne így élni?? 

Amikor néha már mersz örülni egy szép virágnak azonnal lesújt a fájdalom, hogy a szeretted már soha többet nem tud rácsodálkozni semmire.

A pszichológus azt mondta, hogy rosszul csinálom, mert távol tartom magamtól a gyászt! Hát persze! Hogyan máshogy lehetne ezt elviselni?

Néha úgy érzem a párom nem is létezett, csak én képzeltem...

A barátaimnak ezer köszönet!

 

2021. augusztus 1., vasárnap

A zongorista

 A filmet láttam, és már régóta terveztem elolvasni is. Most már kötelező lesz. Ilyen gyönyörű borítóval nem kérdés, hogy kell nekem.




T. M. Logan: A Nyaralás

 

Éppen nyaraló szezon van, mi lehetne aktuálisabb mint ez a könyv? És mi lehetne átlagosabb, mint pár barátnő és a családjuk akik közös nyaralást terveznek? 

Kate a főszereplőnk - de a történet alatt a többi szereplő is szóhoz jut, bevallom ez engem meglepett.

A baráti társaság rég látta egymást, a kapocs a négy barátnő. Egyetlen szingli van köztük, a többiek mind családosak. Bemelegítünk, aztán kezdődik az izgalom, méghozzá elég átlagos ügyből kifolyólag. Kate ugyanis árulkodó üzeneteket talál férje mobilján...


                „Nézd csak, mivé lettünk: egy megcsalt feleség és egy kétségbeesett szerető.”

Apró súrlódások, feszültségek, lobbanékony kamaszok. Óhatatlanul is felbukkanó múlt. Ezek mind színesítik a történetet, ráadásul rengeteg fejtörést okoznak az olvasónak, hogy vajh melyik momentum számít majd a történet végén. A múlt eseményei mennyire lesznek hatással a jelen történéseire?

A szerző remek egyensúlyban adagolja a feszültséget, mindig történik valami, árgus szemmel figyelünk, hogy melyik az a jel amire valóban érdemes koncentrálni. 

Olvasás közben eszembe jutott, hogy mennyire klisére épül a sztori, de mégis ez olyan klisé ami sosem kopik el. A párkapcsolati drámák, szerelmek örök témát szolgáltatnak az íróknak. És persze gyakran rájövünk, hogy nem látjuk a fától az erdőt...

Kellemes csalódás volt a szerző! Férfi létére remekül beilleszkedik a női szerepbe, teljesen átérezve a nők lelki világát.

Tetszett, hogy átlagos emberekről szólt a történet, senki sem tökéletes, nem csupa mosoly és idill a barátság, a felnőtt barátság meg pláne. Volt vita, veszekedés, sértődés. Hihető, a realitás talaján mozogtak a szereplők.

A csattanó is jól szólt. Igaz én a végén nem hittem el a pici megvezetést.

A borító nagyon jó lett!


Értékelés:

4 nyaraló cseresznye az 5-ből!!!


 

2021. július 24., szombat

Úgy...

                                                      Kormányos Sándor: Úgy viszlek...
 
 
 
                                               Nem vagy sehol, csak szívem mélyén érzem,
                                               hogy lüktet a csend s a halkuló világ
                                              úgy sóhajt érted mint kint az őszi erdőn
                                              a levele után rezzenő faág.
 
                                              Nem vagy sehol, csak konok némaságom
                                              őriz, mint álmot, mint elvesztett csodát,
                                              s mint nyarak tündöklő mosolyát az őszbe,
                                              úgy viszlek magammal emlékként tovább.

 

 


 

2021. június 23., szerda

Faragott jelek a sírokon

                                   

2021. június 19., szombat

Mikor?

 
 
 
 Mikor láthatlak ujra, nem tudom már,
ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár,
s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék,
s kihez vakon, némán is eltalálnék.
/Radnóti Miklós/ 

 

2021. június 15., kedd

Még mindig...

"...annyi a könnyem, hogy életem végéig ihatnám." Írta Consuelo de Saint- Exupéry a férjének, de akár én is írhattam volna.

 "Az éjjeliszekrényemen kis rózsaszál hervadozik. Egyre csak várom magát." Bár az éjjeliszekrényemen nem hervadozik semmi- csak mellette én - a szöveg második része teljesen jogos rám nézve. Igaz én azt várom, hogy múljon már el. Elfáradtam.




 
 

2021. június 4., péntek

2021. május 22., szombat

..

                                                  

"Te állandó vagy bennem e mozgó zűrzavarban,
tudatom mélyén fénylesz örökre mozdulatlan
s némán, akár az angyal, ha pusztulást csodál,
vagy korhadt fának odván temetkező bogár."

/Radnóti Miklós/




2021. április 27., kedd

Komfortos mennyország

 Ez az idő is eljött, hogy napi szinten temetőbe járok...mert jó ott, mert ott kell lennem...visznek a lábaim, sóhajtva lépek be a kapun. Szorongatom a tulipánt, rózsát...mikor melyikre esik a választásom...viszem a kis cetlit, amire legtöbbször Radnóti Miklós sorait írom előző este. Simogatom a márványlapot, mintha lenne értelme...sírok mintha visszahozná bármennyi elhullajtott könny.

 

Senki sem kérdezi mit keresek ott, miért sírok, miért bolyongok a sírok között. 



"Pillantásodtól nő a fű, kihajt
a száraz ág és tőled piroslik a vér.
Ha meghalsz, meghalok; porainkból
egyszerre sodor majd forgó tornyot a szél."

/Radnóti Miklós/ 

 

 

2021. április 22., csütörtök

2021. április 13., kedd

Amikor az embernek nincs elég köve...

 


 
 
 
Olyan érdekesen működik az ember, minden nap más miatt sírok- Hogy nem tudtam megmenteni (irracionális gondolat), hogy az orvosok nem tudták megmenteni  (biztos mindent megtettek???) , haragszom amiért nem vigyázott jobban magára, siratom azokat az éveket amiket már sosem  tölthetünk együtt, siratom azokat az éveket amik ugyan voltak, de most már csak emlékek.
 
És persze sajnálom magam, hogy egyedül vagyok az egészre, a világ ellen. A boltost, aki át akar verni a visszajáróval nem érdekli, hogy gyászolsz. A hivatalokban ügyintézve a kutya sem kíméletes veled, ha a buszon sírva fakadok nekem kellemetlen.
Mindenki elvárja, hogy normális legyél, kezeld felnőtt módon a veszteséget. Intézd el gyorsan, és hatékonyan mindent, mert ilyen az élet csinálni kell.
 
Legszívesebben sikítoznék egész nap, de hát az már milyen lenne viselkedni kell. Jelenleg mindenkire haragszom...

 

2021. április 9., péntek

A Gyász

 A gyász olyan mint egy hatalmas adag méreg. Ha az egész mérget magadba tolod tuti te is belehalsz. Ezért kell a gyászból mindennap törni egy darabot...így talán életben maradsz.

Az ember a saját helyzete kapcsán tudja csak hitelesen átadni mi is történik, zajlik amikor ekkora veszteség ér valakit. A Tudom mit érzel- csak akkor hasznos mondat, ha valóban átéltük.

Az emberek elképesztően tapintatlanok!!!! Sokan szeretnék kivenni a részüket valamiből ami nem is igazán érinti őket. Rejtély miért. Hirtelen mindenki kedvelte, szerette, jobban ismerte mint te.


NEM segít:

- Még olyan fiatal volt.

- Mi lesz most veletek?

- Hogy viseled?

- Dolgozol, vagy otthon vagy?

- Milyen szép pár voltatok.

- Ki gondolta volna!

- Mindig a jók mennek el.

És azok a kérdések, amik minden egyes mozzanatra kíváncsiak, még arra is, hány ágyas kórteremben volt... 

 

Olvasok egy könyvet a gyászfeldolgozásról, ami remekül rávilágít arra, hogy mennyire nincs semmilyen útmutató vagy általános ismeret arra, hogy segítsünk egy gyászolót. Mi az ami segíthet, valódi támogatást jelent, és mi az ami csak ront a helyzeten.

Én most nem gondolom/ érzem, hogy az idő segítene. Az, hogy valaki aki a fél életeden keresztül melletted volt, és most köddé vált, szerintem minden nap velem fog maradni. Egy nyomasztó érzés, egy fekete felhő ami körülvesz, az érzés, mintha víz alatt lennél. Körülötted mindenki éli tovább az életét, csak veled /benned szakadt meg valami. Újra részt kell venni az életben, bármennyire is tiltakozol..enni kell...menni kell...dolgozni kell. És azt látod ezt mindenki meg tudja csinálni, csak éppen te nem.

Gondolhatunk bármit, hihetünk bármiben a tényeken nem változtat semmit. Kicsúszott a kezeim közül az életünk, az ő élete...Volt. Nincs. Többet nem lép be az ajtón, nem érintheted meg. Senki sincs akivel megosztod a napi gondot, apró viccet...az életed. Egyedül kell magad életben tartani, értelmet találni abban, hogy itt maradtál. De nincs ennél nehezebb, mikor minden egyes percben, az kavarog benned, hogy te ezt nem akarod csinálni.


2021. április 8., csütörtök

Stuart Turton: Evelyn Hardcastle 7 halála

               

                 "Gyilkosság reggel, álarcosbál este, rejtélyes üzenetek és megégett főkomornyik."

 

Rég olvastam ilyen agyafúrt könyvet. Nemcsak egy rejtélyt kell megoldani, de nyolc ember bőrébe kell bújni, az állandóan változó környezettel lépést tartani, és kitalálni ki a barát, és ki az ellenség. És legfőképp nem elveszíteni önmagunk.

Aiden Bishop abba a szerencsétlen helyzetbe találja magát, hogy egy olyan kastélyban vendég, ahol senkit sem ismer, és olyan testben ébred ami nem a sajátja.

A Hardcastle család álarcosbált rendez kicsit morbid módon  egy tragédiára megemlékezve...ebbe csöppen főszereplőnk aki versenyt fut az idővel. Vagy megnevezi Evely Hardcastle gyilkosát, vagy örökre a kastély foglya marad. Nyolc gazdatest áll rendelkezésre, testenként huszonnégy óra. 

Nekem az egész nagyon egyben volt. Hiába próbáltam árgus szemekkel figyelni, én bizony nem találtam benne sem logikai bukfencet, sem kivetnivalót. Minden egyes oldallal egyre több információt, kirakós darabkát, szereplőt kell megjegyeznünk.

Nem elég, hogy egy láthatatlan gyilkos után lohol, Aiden sincs biztonságban. Nagyon szimpatikus karakter  könnyen a szívembe zártam. Szorítottam neki, hogy sikerüljön a küldetés. 

A szerzőnek sikerült az összes szereplőt színesnek, elevennek megalkotni; szinte lelépnek a lapokról. Arról nem beszélve, hogy zseniálisan mutatja be, hogyan birkózik  meg Aiden a gazdatestek fizikai adottságaival  és a  lelki  beállítottságokkal.

Igazi irodalmi csemege ez a könyv. Korábban nem olvastam még hasonlót sem, így nekem egyedinek hatott. Részletes, és nagyon jó stílusban íródott, gyönyörű megfogalmazásokkal. Nagyon igényes, öröm volt olvasni.

Értékelés: 5 álarcos cseresznye az 5-ből!!!


2021. április 4., vasárnap

Agnes Ravatn: Madarak ítélőszéke


 "Érzékeny és fogékony voltam mindenféle érzelmi megrázkódtatásra, és folyton  egy felületes, ugyanakkor romboló jövőt képzeltem el magamnak, amiben az egyetlen perspektívám az volt, hogy egyre mélyebbre süllyedjek."

Nagyon mutatós kis könyv, szép ruhával és ígéretes fülszöveggel. Allis úgy bünteti magát bukásáért, hogy egy hirdetésre jelentkezve egy magányos férfi házvezetőnője lesz. (Nekem már itt is voltak kérdéseim, ilyen szintű vakmerőség láttán.)

Allis főleg gazol a mogorva háziúr mellett. Kellően távol vannak mindentől ahhoz, hogy muszáj legyen egymás társaságára építeniük. Allis már már remeg a férfi figyelméért, Sigurd viszont a földesúr szerepét játssza. Lassan ismerkednek, de sok momentum a könyv végéig homályban marad. Ilyen például Allis korábbi élete, vagy éppen a férfi felesége, akire csak hátrahagyott holmija utal.

Nagyon ígéretesen indult, de a szerző mindenáron egy pszicho thrillerben gondolkodott, ám a kivitelezés vérszegény volt. Olyanokon ijedezett Allis ami nem is létezett. Megmagyarázhatatlan események zajlanak. Furcsán kerülgetik egymást, és nekem az is fura volt ahogy Allis rögtön a férfi ágyába szeretett volna bejutni. (Hol marad a vezeklés, meg a önkéntes száműzetés ha máris annyira jól akarja magát érezni???)

Nem lepődtem meg a befejezésen, valami ilyesmire számítottam. Kár volt ezt a vonalat erőltetni, egy átlagosabb történés sokkal jobban illett volna az egész történethez.

Ahogy fentebb írtam a könyv borítója csoda szép, és egyébként is szívem csücske a Tericum kiadó  könyvei. Így kicsit fáj, hogy nem pont ez én könyvem volt ez.

Értékelés: 3 eldugott cseresznye az 5-ből!!

2021. március 29., hétfő

Bátran félni

     

 

 

 

           Légy bátor, ha nagy bajba kerülsz az életben, és türelmes ha kicsibe. Isten ébren van.

 

 

 

 

          

2021. március 26., péntek

Egyszer volt...

 Amikor először mondta a párom, hogy nem érzi jól magát, biztos voltam benne, hogy simán túl leszünk a dolgon pár nap alatt. Egészségügyi dolgozóként magabiztosan fertőtlenítettem, hordtuk a maszkot, kizárólag dolgozni jártunk és kerültünk mindenkit...sok folyadék, vitaminok, pihenés...

Március elején aztán elindult valami, amiről nem gondoltam, hogy örökre megváltoztatja az életem, és huszonhat közös évet úgy töröl ki, mintha soha nem lett volna.

Amikor a telefonom névjegye közé bekerült az intenzív osztály sosem érzett rettegés lett úrrá rajtam. Huszonnégy óránként egy telefon...amit lehet fel sem vettek három és fél órán át...vagy éppen folyamatosan foglalt...vagy felveszik és beleszólnak: Újraélesztünk...és a vonalhang...

Fogadkozás, alkudozás, ima...mindent megígérünk ha visszatérhetünk a szürke hétköznapokhoz. Jó hír nincs...légcsővérzés, keringés támogatás...fáradt orvosok hangja, hogy mindent megtesznek.

Pánik, félelem..bolyongás a lakásban, sírógörcs a szeretett személy kabátja, slusszkulcsa láttán. A közös élet apró momentumai, tárgyai felnagyítódnak. Kicsúszik a lábam alól a talaj, képtelenség élni a mindennapokat.

De ki kell vinni a szemetet, a kutya éhes, elfogyott a tej...a táppénzes papír miatt keresni kell az orvost. Közben elindul az online térben is a hír...te pedig legyél készséges, tájékoztass olyat is aki épp csak látásból ismerős...

Össze kell kaparni minden önfegyelmet, bemenni és kérni azt aki már nincs is ott, hogy tartson ki..., nézni az ismerős vonásokat és várni valami jelet, hogy veled van még. Fáradt orvos türelmesen magyaráz, arcán a teljes reménytelenség. Könyörögni szeretnék, hogy mentsék meg, de szóhoz sem jutok.

Sokadik álmatlan éjszaka, hajnali telefon...Te pedig nem hiszed el, hogy nem tudták megmenteni.

De nincs vége, még csak most kezdődik...papírok, ügyintézés...találkozás az orvossal, aki sírva  mondja ki, hogy Őszinte részvéte... 

Sohasem lesz vége...sohasem múlik el. 

Kezedben a telefonja, holmija egy zsákban...

És csak most kezdődik...amit te nem is akarsz.





2021. március 10., szerda

Jennie Field: Sorshasadás

 

         "Nos, mi voltunk azok, akik megtörtük a világot."

Egy kis valóság, egy kis kémkedés, nagy szerelem és árulás. 

Mi köze lehet egy átlagos nőnek az atombombához, és miért követik, majd keresi meg az FBI? 

Volt idő mikor Rosalind  fontos ember volt és veszélyes helyen dolgozott. Volt szeretője nem csak munkatársa volt, ám Rosalind csak évekkel később szembesül a férfi valódi kilétével.

Rosalind fájó utazást tesz a múltba, közben a harcedzett FBI ügynök Charlie remek partnere lesz a kémjátszmában, amiben csak az az állandó, hogy percenként változik.

Szerelemben és háborúban mindent szabad, tartja a mondás, és van akik ezt szinte kötelezőnek érzik. Úgy gondolom nem Rosalind az egyetlen nő a történelemben aki hagyta, hogy az érzelmek befolyásolják a döntéseit.

Rosalind és Charlie egyformán szimpatikusak voltak. Charlie klasszikus hős, igazi férfi, esendő.
Aki nagyon kémkedőset akar olvasni, annak szerintem kevés lesz a történet, főleg az érzelmekre alapoz a történet. Vannak benne azért sikátoros, ijesztgetős, véres részek is, de nem egy klasszikus kémregény.

Sajnos picit el lett húzva a vége, rövidebb lezárás hatásosabb lett volna szerintem.

Értékelés:4 kémkedő cseresznye az 5-ből!!!

2021. március 7., vasárnap

Lauren Urasek: Netrandi

 

„Olyan vagyok mint a hóvihar. 15- 20 centiméteremmel, arra kényszerítelek, hogy ágyban töltsd a hétvégét.” Mi van?? :D Az ilyen szövegekért érdemes volt olvasni ezt a könyvet.

 A szerző 2014 -ben egy véletlennek köszönheti, hogy felkapta a média. az OkCupid társkereső lelkes használójának úgymond élménybeszámolója ez a majd kétszáz oldalas kötet.

Olvasás közben végig az motoszkált a fejemben, hogy vajon Lauren próbálkozott e egyáltalán a hagyományos módszerrel? És vajon miért függött rá ennyire erre a fajta társkeresésre. Ráadásul azt írja ő boldog szingli, mégis ezek a végeláthatatlan iszákos randik nem ezt sugallják...Egyáltalán nem volt elkésve, huszonnégy évesen szerintem nem kellene ennyire "kapkodni".

Egyébként már hányingerem volt a sok alkoholtól. Tényleg nem lehet beülni valahová anélkül, hogy végig kelljen vedelni a ház teljes pia választékát?

Néhol kicsit ellentmondott magának a szerző; lásd milyen a jó profil, profilkép, szöveg – mert ugye nem sikerült álmai lovagját becserkészni (legalábbis a könyv megjelenéséig.)
Miért jó a nagyváros választék szempontjából, és miért rossz(???) egy partner mellett megállapodni.

Előbb azt említi rossz a kisváros, kevés a felhozatal, mindenkit ismer stb. Aztán a következő oldalon irigykedik a városban maradt ismerőseire akik ott találtak párt, vagy éppen a gimis iskolatárshoz mentek feleségül. Most akkor hol jó? Kisváros vagy a személytelen New York? Nagyon sokszor említi a tetoválásait, mintha ez akkora különlegesség lenne, és a beválogatott levelek írói is rá vannak kattanva erre..szerintem manapság körülbelül annyira egzotikus mint egy fülbevaló vagy nyaklánc.

Lauren minden esetben megfogadta mi az amit elvár az első bemutatkozó soroktól. Például elég egyetlen helyesírási hiba, és a jelöltnek esélye sem volt. Ilyenkor mindig eszembe jut Agatha Christie aki sosem titkolta, hogy borzalmas helyesíró. Hiába falta gyerekkorától a könyveket, nem ragadt rá a helyesírás. Mégis milyen zseniális író volt!!! Nyilván a Csá, meg Szébségem már az a szint aminél nincs miről beszélni.

Remek turmix a vicces felhasználónevektől -ÁllóDákó77:D – azon át milyen a jó smink, egészen a kínos randikig. Megszólal jó pár szingli is, elmesélve a legdurvább élményeiket.

Van egy fejezet a könyvben ahol az elírásnak köszönhetően Lauren időutazó lesz:D

 


 

 Gyorsan lehet vele haladni, remek kikapcsolódás. Igaz sok reménnyel nem kecsegtet azoknak akik most is lelkes internetes társkeresésben vannak:-(

 Értékelés: 4 randizó cseresznye az 5-ből!!

2021. március 6., szombat

Lori Gottlieb: Akarsz beszélni róla?

                                    "Nem a pszichiáter teszi boldoggá a beteget, hanem a gyógyszer!"

 

2012-ben!! ismerkedtem meg a szerzővel az a könyve a  Légy a felesége  nagyon tetszett, bár nem minden szavával értettem egyet. Na de ez a könyve mindent visz. Kész terápia! Terápia nekünk olvasóknak, és Lorinak is, aki nemcsak kliensei eseteit osztja meg velünk de saját életét is őszintén elénk tárja. Le  a kalappal a szerző előtt, mert erős, magabiztos nő aki a saját útját járja. Ha pedig elgyengül akkor belátja és segítséget kér. Közben egyik hullámvasútról a másikra ül. Depressziós nyugdíjas, lekezelő tévés, haldokló fiatal nő is felkeresi.

Az olvasó falná az oldalakat, de sajnos vagy sem muszáj emészteni, szó szerint átrágni magunkat egy-egy oldalon, mert annyi mindent történik, szerteágazik, kapcsolódik. A sok bölcs mondatról nem beszélve.

Egyszer (nem kliensként) egy pszichiátert megkérdeztem hogyan piheni ki a sok fájdalmat, bánatot, emberi sorsot? Meglepő választ kaptam: Alszom. 

"Ha úgy éljük az életünket, hogy folyton válogatunk, hogy a tökéletes a jó ellensége, akkor megfosztjuk magunkat a boldogságtól."

A hétköznapokban kicsit minden házastárs, barátnő, barát pszichiáter is egyben. Csakhogy míg magánemberként véleményünk van, addig a szakember nem véleményt formál, vagy tanácsot ad hanem meghallgat és terelget, utat mutat. Ezért sem ördögtől való ha igénybe vesszük. 

Lori is jól járt, nem csak mi, hiszen ő is feldolgozta a magánéleti gondjait azáltal, hogy kiírta magából. Valamiért mindenki azt gondolja, hogy a szakembereknek nem lehet gondja, nehéz napja, olyan élethelyzete ami megoldásra vár, hiszen "mindent" tud. Erre is remek példa Lori esete. 

"...a boldogság nem abból fakad, hogy mennyire állnak jól a dolgaink, hanem abból, hogy a dolgok jobbak -e, mint amire számítottunk."

Remek ötvözete a könyv az önsegítő köteteknek, a szakirodalomnak és az önéletrajzi írásoknak. Annyi minden van benne, hogy szerintem nem is elég csak egyszer olvasni.

Értékelés: 5 terápiás cseresznye az 5-ből!!!

2021. február 28., vasárnap

Vasárnapi hangulat

 Erről álmodozom, és kell nekem ilyen tapéta! Csoda szép!!! Közben meg úgy elfáradtam, hogy csak tervezem az olvasást. A bambulás valahogy pihentet.

Tegnap döbbentem rá, hogy a háztartásnak nevezett káosz, ami minden egyes nyavalyás tennivaló gyűjtőneve sosem ér véget. Naivan azt hittem, hogy tegnap mindent(?) megcsináltam. Erre mi derül ki?? Hogy a porszívó tartálya  nincs kiürítve, a pizsama nadrágom még mindig nincs megvarrva, és találtam még egy adag szennyest. Ne mááár!!!

 


 

2021. február 27., szombat

J. P. Monninger: A térkép amely elvezet hozzád


 Régóta szemeztem ezzel a könyvvel, érdekesnek tűnt a fülszöveg. Három barátnő európai körutazásra indul a nagybetűs élet előtt. (Gonosz énem itt jegyzi meg, hogy úgy tűnik a világon ez minden fiatalnak megoldható, csak kis hazánkban nem:P ) 

Heather, Amy, és Constance. 

Ami tetszett: Ahogyan Jack és H. megismerkedtek, a fiú egyedi randi helyszínei. Na meg a nagypapa útinaplója - amiből többet is elviseltem volna. Tetszett, hogy szó esett a városokról is, és megismerhetünk pár különleges helyet az unalomig ismert turista célpontokon kívül  - bár a lányok gyorsan szerelembe estek- ezen ki is akadtam. Nem vagyunk egyformák, de szerintem semmi jó nem sülhet ki külföldön, részegen alkalmi partnerekkel eltűnni az éjszakában.

Sokkal többet nem is tudunk meg a két másik lányról, csak annyit, hogy Amy vagány, Constance pedig a szelíd, szőke szépség.

Végig asszisztáljuk H. és J. ismerkedését. Az érzelmi hullámvasutazást, összeveszünk, kibékülünk stb. Constanse is rá talál valakire, Amynek viszont semmi sem jön össze.

Ahogy egyre szorosabbra fűződne a két fiatal közti érzelmi kötelék úgy tűnik egyre homályosabbnak kettőjük jövője. Sajnos kitaláltam a nagy rejtélyt, így klisé íze lett a dolognak. Nekem Jack ellentmondásosnak tűnt. 

Ha kicsit másképp szövi a szerző a szálakat remek romantikus regény lehetett volna.

Értékelés: 3,5 utazó cseresznye az 5-ből!!!

2021. február 19., péntek

Marie Benedict: Clara

                                            "Talán a rólam őrzött emléke az én legnagyobb sikerem.'

 

Először is, nekem kell egy ilyen szett amiben a hölgy van a borítón. Másodszor: Ki gondolta volna, hogy Andrew Carnegie valóban létezett, és olyan jó fej volt, hogy sorra létesített könyvtárakat mindenkinek?? És harmadszor;  a szerző írta a Hedy Lamarr-t is! 

Clara bevándorlóként érkezik Amerikába. Az ígéret földjén próbál Írországban tengődő családjának segíteni.

Nem kis szerencsével, és nagy bátorsága révén a hirtelen meggazdagodott Carnegie családhoz kerül komornának.  Egy teljesen új világot kell megszoknia, az új szerepéról nem beszélve. Az egyszerű földműves családból származó fiatal nő hihetetlen talpraesett módon találja fel magát, és küzd az életben maradásért.

Rendkívül színesen tálalva tudhatunk meg mindent a komornák szürke napjairól. A sokoldalú ismeretekről, amikkel rendelkezniük kell, a monotonitás tűréstől kezdve addig, hogy űrítik az éjjeli edényt. Itt jegyzem meg, hogy valóban izgalmas lesz ez a része a Downton Abbey rajongóknak. Meg egyébként is remekül lett egybegyúrva az egész történet. 

                                            "Nem minden házban van enunciátor.'

Clara minden alkalmat megragad, hogy tanuljon, fejlődjön. Az akkori szokásokkal ellentétben nőként  használja az eszét, és nyitva tartja a szemét. Ez a tulajdonsága nagyon szimpatikus Andrew -nak, aki szintén bevándorlóként tudja milyen lentről kezdeni. A komorna és a ház ura szintén minden szokással, illemmel szembe menve különös kapcsolatba kerülnek egymással.

Élveztem minden egyes sorát. Nem mondhatni, hogy nem írtak már hasonlót, de a gördülékeny stílus és a mindig kellően jól elhelyezett fordulatok tesznek arról, hogy vadul hajtsuk a lapokat.

Értékelés: 5 cseresznyés kalap az 5-ből!!! 


2021. február 13., szombat

Jojo Moyes: Áradó fény

1935 -1943 között az Egyesült Államokban működött az a mozgókönyvtár program aminek keretein belül több százezer vidéken élő felnőtt és gyermek élvezhette az olvasás örömét. Ez az alapja a történetnek. 

Főhősei azok a bátor, és vagány nők, lányok akik nemcsak megtanultak lovagolni, de igyekeztek szót érteni a sokszor ellenségesen viselkedő lakosokkal is. Közben küzdöttek a környezetük nemtetszésével, családjuk ellenzésével, férjeik bírálatával, az időjárás viszontagságaival. Útjaik során csakis magukra és a hátasukra számíthattak. A több kilométeres magányos utat mindennap megtették hóban, fagyban, perzselő napsütésben. 

Moyes öt női sorson keresztül mutatja be ezt az időszakot, a szereplők saját életével kibővítve. Természetesen a leginkább az akkori ellenállás a legerősebb, hiszen nem elég, hogy a nők otthagyják a tűzhelyet, de még olvasni is akarnak, sőt terjesztik!! 

Az öt szereplő közül Alice az első számú főszereplő, aki a szokásos elrendezett házasság foglya. Ám nagy reményeket táplál a házassága sikereit illetően. Tulajdonképpen az unalom és apósa iránt érzett ellenszenve vette rá, hogy csatlakozzon a mozgókönyvtár csapatához.

Egyedül a történet végét éreztem nagyon elnyújtottnak. És kicsit rózsaszínnek is. Rengeteg nehézség, akadály, ellenszenves emberek(főleg férfiak) tesznek folyton keresztbe a fejlődésnek.Úgy éreztem a sok bajnak, tragédiának sosem lesz vége, ám az egy mindenkiért, mindenki egyért elv alapján idilli lett a befejezés.

Értékelés:

4 mozgó cseresznye az 5-ből!!!


2021. február 10., szerda

Egy kupac vigasz

 Igen tudom fejjel lefelé van az összes cím, de akkor is az enyém!!! Impulzus vásárlás volt, a Könyvtündér webáruházban akció van, csak ez a mentségem. Még a hülyének is megéri, hát még nekem! 




2021. február 6., szombat

Bírom!!!

 Bírom...igaz már lassan nyakló nélkül kell szednem a magnéziumot, hogy valóban bírjam.

Költői kérdés: Miért jó valakinek ha gonosz????? Miért élvezi valaki ha a hatalmával visszaélve másokat bánthat???




2021. február 5., péntek

Kelly Harms: Amy Byler megkésett élete

               "Néha egy könyv más emberek problémáiról sokkal jobb, mint a saját problémáink."


Amy egyedül neveli két gyerekét miután férje egy nap úgy dönt kiszáll az életükből. Eltelik három év, és megjelenik a férj..

       "Minden pontosan ott van, ahol hagyta. Még én is."

Mi történt a három év alatt? Miért lépett le? És miért jött vissza?

Ezen a nyáron Amy-nek lehetősége lesz egy hétre kikapcsolódni New Yorkban a munkájához kapcsolódó továbbképzésen, amíg férje a bűnbánó apát játssza. Amy könyvtáros és óriási elánnal veti bele magát mindenbe ami könyv, olvasás. Lányának listát hagy a nyári szüneti olvasmányokkal. (A lista a teljesség igénye nélkül: Éhezők viadala, Eleanor és Park, Könyvtolvaj, Alkonyat, Öt nap Párizsban.)

Az ember több okból olvas. Vigasztalást remél, tanul, okul, kíváncsi mások hogyan oldják meg a problémáikat, menekül, vagy éppen kikapcsolódik. Ugye attól függ milyen műfajt választunk.

Ettől a könyvtől egyrészt vigaszt meríthetnek az egyedülálló szülők. Okulhatnak a nők, és nem utolsó sorban reményt is ad, hogy a sok kacskaringó után rálelhetünk a helyes útra. Vicces, mégis véresen komoly problémákat feszeget a szerző. Szerintem sokkal gyakoribb mint gondolnánk, hogy az egyik félnek az a megoldás a problémákra ha kilép a közös életből.

Ez önmagában is gyáva és szívtelen megoldás. Ha pedig gyerekekről van szó még inkább szívfájdító az egész. Szerintem Amy férjének a viselkedésére nincs mentség. Lassanként kapunk teljes képet arról, hogy min ment át egyedül Amy.

A New York-i út, a kétség, hogy hogyan tovább. Mindez kellően megágyazva humorral, hogy ne legyen annyira kétségbeesett az egész. A borító színe nagyon optimisták, jóval nehezebb a tartalom mint ahogy azt sugallja.

Néha mérges voltam Amyre, attól függetlenül, hogy tudom milyen több évtizedes kapcsolatban élni. Annyi bántást kapott, annyiszor hagyta cserben a párja, hogy én egy pillanatig sem hezitáltam volna, főleg ennyi éven át nem. 

Nagyon ajánlom olvasásra minden nőnek.

Értékelés: 4 útjára engedett cseresznye a 4-ből!!! 

2021. január 30., szombat

Új év, új könyvek


 Durván kezdtem az újévet, ugyanis ebben a hónapban kilenc könyvet vásároltam. Micsoda öröm, hogy már csak a holnapi napot kell kibírni rendelés nélkül...

Mondjuk ezek közül már másfél el van olvasva:-)

Persze az új szerzemények nem akadályoznak meg abban, hogy a megjelenés előtti könyvek után kutakodjam. Csak a kiskutyámra való tekintettel nem sikoltottam fel, amikor a 21.század kiadó oldalán az idei tervek között megpillantottam Sue Monk Kidd nevét. A vágyak könyve remélem gyorsan megjelenik.

A kívánságlistámon 275 könyvet pakoltam fel...azt hiszem át kell majd válogatnom.

Egyébként három könyvet is olvasok egyszerre...mert mindegyik olyan jó. Főleg Lori Gottlieb könyvének örültem legjobban. Olyan jól tudunk együtt analizálni. Már ha van időm...mert ugye ki az a hülye aki azért vesz ki egy szabadnapot, hogy takarítson??? Megmondom, én! Ugye mekkora ökör vagyok??

Igazán hasznosan töltöttem a pihenésre szánt időmet. Csak éppen pihenni és olvasni nem tudtam.

Remélem mindenki másnak több esze van. Vagy tisztább lakása...

2021. január 23., szombat

Tökéletes lányok

 Minő véletlen, hogy a könyvcímek ennyire passzolna; A Tökéletes alany,  és a Tökéletes feleség.

Greer Hendricks - Sarah Pekkanen: A tökéletes alany


Kedvelem a laza thriller jellegű történeteket. Amin lehet izgulni, kellő számú csavar, és tanulság található benne. 

Jessica egy pszichiátriai felmérésre jelentkezik - mondjuk úgy, hogy él egy más által elhalasztott lehetőséggel - könnyű pénz ami gyorsan jön. Jessica pedig nyugodt szívvel küldheti tovább a megszerzett pénzt a szüleinek.

Bár egyszerűnek tűnik a történet, a szerzők nagyon alaposak voltak, remekül kidolgozták a hátteret. Aprólékos volt, de nem unalmas. Ilyen az amikor szerintem az olvasó teljes képet kap.

Elkezdődik a teszt, Jessica teljes titoktartást aláírva kiszolgáltatja magát a híres pszichiáternek.

Az ember valahogy úgy gondolja, ha valaki híres, vagy valamilyen módon felette áll, akkor annak az illetőnek hiszünk, behódolunk. Legyen az orvos, vagy jogász, esetleg egy kő gazdag valaki. Jessica is ebbe a csapdába sétált bele, amikor egyik hajmeresztőbb teszt követi a másikat, ő pedig mindig megmagyarázva annak létjogosultságát eleget tesz neki. Nem árulok el nagy titkot azzal, ha kiderül, hogy a végén Jessica már csak túl szeretné élni a nagy tesztelést.

Négy cseresznyét kapott. Számomra abszolút fogyasztható volt. Ugyan a főszereplő nem került közel hozzám, ám az ellenséget közösen gyűlöltük.


J.P. Delaney : A tökéletes feleség

Tartottam picit a sztoritól, mert nekem a technikai újdonságok még mind csak a jövő. Egyáltalán nem a kézzelfogható most. A mesterséges intelligencia, vagy  a klónozás számomra hajmeresztő. Nem lehetőséget látok benne, hanem félelmet kelt. 

Tim a cégének és a tudásának köszönhetően újra elővarázsolja eltűnt feleségét Abbiet. Igen ám de Abbie csak másolat...

Abbie2 fel lett töltve az eltűnt nő emlékeivel, és minden olyan információval ami megtévesztően hasonlít az eredetiére. Nekem itt is volt az a pont amitől nem tudtam átélni, átérezni ezt a szituációt. Oké, hogy Abbie2 nem érzett éhséget, sosem fázott és a többi, de ettől eltekintve egyáltalán nem érzékeltem, hogy ő egy robot. Nem tudom eldönteni, hogy ez most jó vagy rossz a történet szempontjából? Valóban ilyen a mesterséges intelligencia ami tökéletesen másolja az emberi érzelmeket, érzéseket??

A történet zajlik a jelenben, Abbie egyre másra fedez fel ellentmondást Tim szándékával kapcsolatban. Próbálja az összes felvillanó emléket értelmezni. A másik szálat pedig a cégnél dolgozó valaki meséli el Tim és Abbie kapcsolatát, ahogy azt a külvilág látta.

Azt gondolom, hogy ezek a forradalmian új lehetőségek az emberiségre csak bajt hoznak. Mert rosszul fogjuk használni, vagy már most rosszul használjuk azt ami elérhető a számunkra. Erre remek példa Tim, aki szerintem egy beteg agyú pöcs.

A könyv vége tartogatott jó pár csavart- itt már figyelnem kellett!! Bár remekül lett megírva és tényleg izgalmas volt mégsem estem tőle hanyatt. Azért megkapta a négy robotos cseresznyét az 5-ből!!

Ana Gallo - Katherine Quinn: Kis kedvencek és híres gazdáik


 Nagyon szerettem volna magaménak tudni ezt a kötetet. Remek volt az ötlet, hogy valami olyasmit tudjunk meg híres emberekről; író, festő, pszichiáter, ami kicsit magánügy, mégis sokkal többet elmond az emberről az, hogy milyen kapcsolata van az állatokkal.

Minden boldog ember mögött, illetve mellett áll egy kutya, vagy macska - vallom én -vagy bármilyen kedvenc akivel lelki rokonságban vagyunk, akihez különös módon kapcsolódunk. Akinek van bármilyen társa, az jól tudja, hogy ember nem tud úgy örülni, feltétel nélkül szeretni, megbízni bennünk mint egy négylábú (tetszés szerint variálható a lábak száma) társ.

A könyv nagyon cuki, színes rajzokkal illusztrálva. Nem titok, hogy főleg gyerekkézbe tervezték a könyvet. Éppen ezért ellentmondásos kicsit, mert túl sok benne az idegen szó, fogalom. Talán már kisebbek is tudják ki volt Mozart, de azt nem hiszem, hogy  mi az a pop - art és a többi. Ugyanakkor a színvilága, megjelenése pedig túl gyerekes.

Ettől eltekintve, ha összességében nézem nekem nagyon tetszett. Jó volt olvasni ennyi imádott állatról, aki kitüntetett helyet és figyelmet kapott a híres gazditól. Szarvas, madár, kajmán is szerepel a kedvencek között, a szokásos kutyus, és macska mellett.

Remek alkalom lehet ez a könyv a közös olvasásra. Rá lehet keresni a híres emberekre, és az esetleges művészetükből adódó idegen szavakra, fogalmakra.

Értékelés:

4 cseresznyés nyakörves kedvenc az 5-ből!!