Első könyvnek nem rossz, a szerző tehetséges és remek stílusa van.
Engem kissé zavart ,hogy pár könyv és film ihlette dologgal találkoztam…ilyen volt az Éhezők viadala -ból pár momentum,vagy éppen a Tiszták c. könyv vagy egy filmsorozat a Walking Dead ,de persze lehet,hogy én ezeket csak így látom és semmi közük a könyvhöz.
Már épp kezdett zavarni,hogy Pippán és Rubenen kívül sehol senki,de szerencsére a szerző is érezte,hogy kevés lesz ide két ember.
Az a „baj” ,hogy ebben a műfajban nagyon nagyot kell durrantani ahhoz,hogy mindenkinek elnyerje a tetszését,egyedi kell,hogy legyen új, fantáziadús dolgokkal,összetett szereplőkkel.
Olvasás alatt végig kettős érzések munkáltak bennem,a történet nem igazán okozott meglepetést, a fentebb írtak miatt,vagyis,hogy olvastam,láttam már hasonlót,nem volt olyan fordulat ami meglepetésként ért volna.
Bár ezzel elárulok egy kicsit többet mint szeretnék,de muszáj leírnom,hogy ami a Vörös erdőben történt,mármint ,hogy Pippa haldoklott,kár volt beleszőni,eszem ágában sem volt izgulni érte,hiszen milyen sorozat az, ahol már az első részben meghal a főszereplő??
A hiányosságokért kárpótolt viszont a szerző remek stílusa, és a cselekmény gördülékenysége.Remekül ábrázolja,és jeleníti meg az érzelmeket,a karakterek hitelesek,szerethetőek.
Kicsit fura amikor kritizálok egy-egy könyvet,hiszen én még egy füzetnyire valót sem tudnék írni,mégis azt gondolom,hogy a szerzők mikor alkotnak,könyvet írnak tisztában vannak azzal,hogy kritizálhatják,dicsérhetik,szidhatják az alkotását,legyen az könyv vagy festmény.
A borító szerintem remekül sikerült!
Magyar szerzőtől mindig öröm olvasni,külön dicséret Fanninak,hogy nem talált ki valami hangzatos angol nevet.
Értékelés:
3,5 túlélő cseresznye az 5-ből!!
Engem kissé zavart ,hogy pár könyv és film ihlette dologgal találkoztam…ilyen volt az Éhezők viadala -ból pár momentum,vagy éppen a Tiszták c. könyv vagy egy filmsorozat a Walking Dead ,de persze lehet,hogy én ezeket csak így látom és semmi közük a könyvhöz.
Már épp kezdett zavarni,hogy Pippán és Rubenen kívül sehol senki,de szerencsére a szerző is érezte,hogy kevés lesz ide két ember.
Az a „baj” ,hogy ebben a műfajban nagyon nagyot kell durrantani ahhoz,hogy mindenkinek elnyerje a tetszését,egyedi kell,hogy legyen új, fantáziadús dolgokkal,összetett szereplőkkel.
Olvasás alatt végig kettős érzések munkáltak bennem,a történet nem igazán okozott meglepetést, a fentebb írtak miatt,vagyis,hogy olvastam,láttam már hasonlót,nem volt olyan fordulat ami meglepetésként ért volna.
Bár ezzel elárulok egy kicsit többet mint szeretnék,de muszáj leírnom,hogy ami a Vörös erdőben történt,mármint ,hogy Pippa haldoklott,kár volt beleszőni,eszem ágában sem volt izgulni érte,hiszen milyen sorozat az, ahol már az első részben meghal a főszereplő??
A hiányosságokért kárpótolt viszont a szerző remek stílusa, és a cselekmény gördülékenysége.Remekül ábrázolja,és jeleníti meg az érzelmeket,a karakterek hitelesek,szerethetőek.
Kicsit fura amikor kritizálok egy-egy könyvet,hiszen én még egy füzetnyire valót sem tudnék írni,mégis azt gondolom,hogy a szerzők mikor alkotnak,könyvet írnak tisztában vannak azzal,hogy kritizálhatják,dicsérhetik,szidhatják az alkotását,legyen az könyv vagy festmény.
A borító szerintem remekül sikerült!
Magyar szerzőtől mindig öröm olvasni,külön dicséret Fanninak,hogy nem talált ki valami hangzatos angol nevet.
Értékelés:
3,5 túlélő cseresznye az 5-ből!!