A 21. század kiadó lepett meg minket a következő könyvével. Kellemes pasztell színű borító, igényes keményfedeles kiadás, remek történet.
Az ilyen jellegű könyvektől megszoktuk, hogy van benne egy kis dráma, kísértő múlt satöbbi, de azért végig kíséri a rózsaszín máz, a boldog befejezésről nem beszélve.
A szerző a realitások talaján maradt, ezért is ennyire jó ez a könyve. A környezetemben nagyon sok harmincas, negyvenes ember él egyedül. Bármelyikükről szólhatna ez a könyv.
"De a magány, amely valaha szomorúvá tett, mostanában ijesztővé kezdett válni."
Ki tudja mióta tart ez az átok, ami annyi embert érint. Dolgoznak, ismerkednek, látszólag remek életük van próbálkoznak..aztán semmi. Ideig óráig megmarkolják a boldogságot, hogy aztán újra egyedül legyenek. Bulikba járnak, társkereső alkalmazásokat bűvölnek nap mint nap. Mindhiába.
Nina körül zajlik az élet, csak valahogy az Ő élete nem halad. Nemcsak a magánnyal kell szembenéznie, de azzal is, hogy addig kősziklaként mellette álló édesapja egy megtört, feledékeny öregúr lett, ráadásul a tizenhét évvel fiatalabb felesége mintha nem akarná tudomásul venni, hogy megöregedtek.
Nina egyedül él apró, de végre saját kis lakásában, a munkája a hobbija is egyben. Vannak barátai, de hiányzik mellőle valaki. Aki a társa lehetne jóban rosszban, akihez ébredéskor oda lehetne bújni, aki segít ha szúnyoghálót kell szerelni, és ott van ha moziba készül.
Olyan nagy a világ ha egyedül él benne az ember. Ijesztően élesen érzékelteti a szerző az elmagányosodást mint problémát. A sikertelen párkeresést, az újabb és újabb kudarcokat. Ugyanakkor bájos és kellően humoros is.
"A harmincvalahány évesek partiján a szingli nő ugyanolyan szórakoztatási kaliberrel bír, mint egy emlékzenekar."
Imádom a szerző stílusát, a fiatalos lendületét, azt, hogy ilyen jól látja ezt a korosztályt, és annak minden problémáját.
Értékelés: Maximális, kapitális 5 cseresznye az 5-ből!!!