Kedves Lauren, tök felesleges volt ezt a könyvet megírni. Az első részhez képest Az ördög pradat visel ez egy gyenge és kiszámítható történet volt, teletömve blablával.
Az első rész óta Andy életében pontosan tíz év telt el. Tíz évvel ezelőtt nem volt állása, barátja Alex szünetet kért, barátnője pedig a rehabilitáció után elköltözött.
A jelenben Andy pont abban a társaságban forog amit annak idején annyira megvetett.
Bár volt főnöke Miranda már nincs a képben, azért rémtettei és árnyéka követik Andy-t.
Andy egy igényes és rongyrázós esküvői magazin tulajdonosa, azzal az Emilyvel akivel annak idején Mirandát szolgálták ki. Gazdag és előkelő család sarját halászta ki férjnek, Max mindenben a néhai Alex ellentéte.
Épp az esküvő napján nyitjuk ki Andy életének ajtaját.
Ám az ara nem túl felhőtlenül boldog. Egy régi családi ékszer keresése közben, egy nem neki címzett levél kerül a kezébe.
Úgy tűnik ez a levél aztán mintha méreggel lenne átitatva, mert ezek után már semmi sem lesz szép és jó.
Az esküvő ugyan lezajlik de minden egyes nap újabb szálka kerül Andy körme alá.
Miközben gazdag és befolyásos emberek között mozog, egyre azon tűnődik mi lehet az egyszerű de nagyszerű Alex-el.
Bár barátnőjével felveszik barátságuk fonalát a távolság nem kedvez a kebelbarátnőknek.
A történet feléig nyafogás és sóhajtozás váltakozik, aztán történik valami ami után Andy már nem tud úgy tenni mintha minden rendben lenne...
Én már a történet elején szereplő levelet sem értettem. Azt meg végképp nem, hogy hogyan került Andy egy olyan közegbe amelyből annyira menekült az első részben. Lenézi a divatozást, de csakis divattervezők holmijait hordja. Imádja a kis kényelmes kuckókat, és egy minikastélyban lakik és még sorolhatnám.
Még szerencse, hogy nincs több rész.
Értékelés:
3 aranyozott cseresznye az 5-ből!!!
Nekem a fordítás is fura volt:
VálaszTörlés– főnözés (mai regényben idejétmúlt, miért nem volt jó a beszárítás?)
– fura volt, hogy amikor Andyről beszél harmadik személyben, gyakran nem azt írja, hogy Andy vagy ő vagy csak igeragozás hanem „az asszony” (idejétmúlt és könyörgöm, egy 33 éves nőről van szó)
– a The Hamptons-ból Hamptonok lett (jujj)
– szájízelítő (partifalatka, harapnivaló magyarul, nem?)
– kondoleál (nem használatos, főleg fura egy trendi regényben, talán a részvétet nyilvánít jobb)
– kellemdús párbeszéd (hm, azért ez nem Jane Austen)
– kivágta, mint a papírmacskát (???)
– bőg, mint a zálogos tehén (ez egy mai new yorki történet, könyörgöm)
Tényleg, a főnözésen én is fennakadtam :D
VálaszTörlésA többin épp csak olvasás közben hümmögtem. De volt olyan amin én átsiklottam, és fel sem tűnt :-)
A lényeg, hogy sok mindenen elcsúszott ez a sztori, én például már azon is nehezen tettem túl magam, hogy egy anya mi a fenének irkál levelet a fiának, akivel nap mint nap találkozik, ráadásul annyira sem érdemleges vagy fontos nem volt a mondanivaló, hogy mindenképpen írásban kelljen közölnie.
Mondjuk mindettől Függetlenül én jól szórakoztam rajta, annyira nem volt rossz.
VálaszTörlésNekem az első része sokkal jobban tetszett, ez nekem picit csalódás volt.
TörlésEsetleg tudsz valami jót ajánlani ebben a műfajban?
Attól függ, mit értesz ezen műfaj alatt? Chic-litet?
TörlésIgen erre a nőcis, szórakoztató, chic-lit műfajra gondoltam. Csak ne legyen túl csöpögős meg romantikus.
TörlésErica James bármelyik regénye
TörlésSütiskrimik
Milly Johnson Yorkshire Puding
Diane Chamberlain bármelyik
Tessaro A parfüm titka
Iselin C. Hermann bármelyik regénye
Marian Keyes (de ne a Walsh-lányok sorozat)
Elin Hilderbarand regényei
Köszi!
TörlésEddig Erica James kimaradt, a többi szerzőtől már olvastam.
A sütiskrimik nekem nem jöttek be.
Erica Jamestől talán ha két könyv jelent meg magyarul, szóval ő inkább angulul elérhető. Ó, meg Kate Kerrigan, na ő, igazán jó és nem giccse, sőt.
TörlésKöszi a tippeket, megnézem a könyveiket:-)
Törlés