2015. július 13., hétfő

Maggie Stiefvater: Shiver Borzongás

 
 "-Mondd, meg! Tudomány? Vagy varázslat? Mondd meg, mi vagy?"

Egyszer csak  a polcomon volt ez a könyv, már nem is emlékszem hogyan került hozzám. Mivel a farkasos sztori sorozat, kénytelen voltam a másik két részt is beszerezni. És még mindig hiányzik a negyedik rész!!! 

 Hosszú ideig nyugodtan vártak a sorukra, ám az utóbbi időben egyre többször éreztem úgy, hogy szemrehányóan merednek rám.
Így a hétvégén nem bírtam tovább, engedve a nyomásnak elkezdtem az első részt.
Még nagyon nem tudom, hogy folytatom-e a sorozatot...nem hagyott bennem mély nyomot a könyv. Bár a szerző nagyon szép képekkel játszott, és  gyorsan olvasható a történet, mégsem éreztem benne semmi pluszt.Annyit meg főleg nem, hogy még három könyvnyit olvassak el belőle.

S.Meyer megírta már ezt vámpírokkal, és azt hiszem, itt sem lesz más a történet folytatása mint az, hogy Grace mindenáron farkassá akar majd avanzsálni, hogy imádott farkasával, vagyis a fiúval legyen akit szeret. Csakhogy ott a jövője, a leendő tovább tanulás, a szülei ( bár ők tök hülyék) a barátnői-akik közül van aki máris a másik csapatot erősíti.
Lehet rosszul okoskodom, de azt hiszem annak a bizonyos John-nak is lesz még szerepe a következő két kötetben, hiszen mit ér a love story ha nem három szereplős??
Ja és akkor még nem esett szó a féltékeny farkaslányról.
Az meg végképp talány, hogy  lesz-e gyógymód a furcsa átváltozás ellen tiltakozóknak.


"...A vén fák alá, leheverünk megint
  A virágok közé, szemben az éggel."


Bár a felépített világ hihető, mégis bele lehet kötni. A történet szerint hat évig szemezett egymással Sam és Grace, ez idő alatt  csak Grace-t érte támadás. Aztán ahogy a farkasból fiú lesz és összejönnek, hirtelen harapdálásba kezdenek az ordasok, és a kisváros tinipopulációja igencsak megcsappan.
A sok gügye felnőtt persze ebből semmit sem vesz észre, bah. 


Kinőttem, túlnőttem már ezen a műfajon. Ez a próba is megerősített ebben.
Igaz a szerző nagyon szépen, jó stílusban ír. A sok faleveles, meg téli erdős, hószállingózós képélményért érdemes volt elolvasni.
A tiniregényekre jellemző nyafogós, huzavonás kliséket szépen kikerülte.

Kinek a vámpír, kinek a farkas, kinek az ékszerteknős. Egy biztos, minden fantasy regény( ha jól van megírva) megtalálja a maga közönségét.

Értékelés:
3 cseresznyét evő farkas az 5-ből!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése