2013. február 26., kedd

John Grisham:Theodore Boone (3.) A Vádlott


Grisham számtalan könyve közül pont ezt a mini sorozatot ajánlották nekem,ezen belül is a harmadik részt.Szerencsére a sorozat részei egymástól függetlenül is értelmesek,nem kapcsolódnak össze ,az az egy közös bennük,hogy a tizenéves Theodore Boone a főszereplő.

Eddig valamiért elkerültek a szerző könyvei,de ez után a könyv után keresni fogom a műveit,igazán jó volt olvasni,érdekes,pörgős és remek a stílusa is. Egy percet sem unatkoztam.

A történet két szálon fut,egyrészt Strattenburg kis városát gyilkossági ügy tartja lázban, egy helyi lakos Pete Duffy-t azzal vádolják,hogy megölte feleségét. A tárgyalás napján azonban a férfi eltűnik...

A másik szál maga Theo ,aki körül egyre több fura dolog történik,iskolai szekrényét feltörik ,és többször megrongálják a bicaját,sőt attól sem riadnak vissza az ismeretlenek,vagy ismeretlen ,hogy kövekkel dobálózzon...közben maga Theo is gyanúba keveredik!

Theo nagyon szerethető karakter,végre egy igazán vagány kis srác aki állandóan jön-megy,bírósági tárgyalásokra jár,és szülei nyomdokaiba lépve ügyvéd szeretne lenni. Tetszett,hogy bár Theo okos,mégsem lett zseninek beállítva,megmaradt egy kisgyereknek aki imád bicajozni és a számítógép előtt enni.

A többi szereplő is nagyon illik a kisvárosi képbe,a szülők is szimpatikusak,egy szóval kerek az egész,kikapcsolja az embert,miközben együtt nyomoz és izgul a szereplőkkel.
Kifejezetten nekem való műfaj,a krimiket annyira nem szeretem,a thriller viszont ha ilyen jól van megírva,jöhet minden mennyiségben.
Ezt a sorozatot nyugodtan adhatjuk a tizenéves gyerekeink kezébe is,néha a varázsló pálca helyett használhatják a szürke állományukat is.

Maga a könyv is remek kiadás,nemcsak a kemény fedele miatt,még a betű méret is olvasó barát.


A szerző eddig huszonhárom!! igazságügyi thrillert írt,és könyveit több mint harminc nyelvre fordították már le.

Értékelés:
5 cseresznye az 5-ből!!

Kaui Hart Hemmings:Utódok


A 2 Golden-Globe díjjal jutalmazott filmet nem láttam, a könyv filmes borítót kapott-ez nekem nem igazán tetszik.A könyvet olvasva nekem George Clooney egyik férfi szerepében sem lenne hiteles. A könyv borítón elég lett volna a remek háttér!

A történet a gyönyörű és napos Hawaii szigetén játszódik,ahol eszünkbe sem jutna,hogy még a földi paradicsomban is történhetnek tragédiák,ahol mindig süt a nap,és virágok milliói ontják illatukat csakis boldog lehet az ember.
Matt King amolyan boldog tudatlanságban él,van pénze-ha eladja felmenői hatalmas földrészét,lesz még több pénze-van csodálatos háza,saját naplementéje,két lánya akik jól mutatnak a családi fotókon,és egy még mutatósabb felesége.

Matt ügyvéd-de csak azért dolgozik,hogy ne unatkozzon,hogy felvehessenek házvezetőnőt,dadát,akik megteremtik a gyerekeknek a családot.Partik,koktélok,pálma fák..aztán egy motorcsónak baleset és Matt egy kórházi ágy mellett találja magát,  Joanie sosem fog magához térni...
Scottie tíz éves,Alex tizennyolc-agyilag és lelkileg azonban mindketten dedósok.
Az apát már az a tény is elborzasztja,hogy ezentúl neki kell gondoskodnia a két gyerekről,hogy ébredés után ne a golf,vagy a tenisz járjon az eszében hanem a reggeli és az iskola...
Miközben a férfi napi gondokkal küzd,próbálja megtanulni hogyan kell ellátni két gyereket,plusz egy hozzájuk csapódó harmadik srácot,mi a kisebbik lánya kedvenc mese filmje,étele,hol vannak a ruhái ,miért és főleg mióta iszik és drogozik a nagyobbik lánya stb. ezek mellett a kórházban áll a szeretett nő ágya mellett,próbálva még utoljára eligazodni kapcsolatuk útvesztőiben, de aztán lánya vallomása,miszerint anyjának szeretője volt Matt végképp padlóra kerül.

Nekem az első gondolatom az volt a könyv végén,hogy szegény gazdagok.Matt igazán életképtelen volt minden helyzetben! Nem értett szót a lányaival,ami nem csoda,hogy egy percig sem nevelte őket,nem volt velük,amolyan kellékek volt a mesés életébe,ugyan úgy mint a modell feleség,vagy az ügyvédi állás.
Matt egy olyan réteg életét élte,ahol minden a látszatnak és a másoknak való megfelelésből tevődött össze.
Mintha lenne egy forgató könyv vagy egy lista,hogy hogyan kell élned ha Hawaii a hazád,és ha gazdag vagy.
Miután a látszat család minden tételt kipipált a listán ,mindenük megvolt ami a tökéletes családoknak szükséges beütött a krach,kiderült,hogy ők is hús-vér emberek,hogy őket is érheti baj,hogy valójában egymáson kívül senkijük sincs,és azért mert ők négyen egy család,az nem jelenti azt,hogy ismerik is egymást.

Egyik karaktert sem tudtam megszeretni,a feleséget Joanie-t még sajnálni sem tudtam.Az első oldalakon nagyon idegesítettek,aztán később sikerült pusztán tárgyilagosan végig kísérni őket a történeten.

Valahogy fura volt nekem olyasmiket olvasni,hogy a férjnek pozitív értelemben nem olyasmik jutottak az eszébe a feleségéről,hogy kedves volt,vagy házias,esetleg remek humora volt,hanem,hogy mindenkit az asztal alá ivott,és mennyit flörtölt más férfiakkal:O  Ez valóban egy pozitív tulajdonsága lehet egy házas,felnőtt nőnek? Az is elég bizarr rész volt ahol a barátnője kisminkelte Joaine-t...tényleg ennyi az ,amit valakiért tenni tudok, aki elvileg közel áll hozzám??
Szegény gazdagok.


Értékelés:
4 cseresznye az 5-ből!!

2013. február 25., hétfő

Dan Rhodes: Elvehetlek feleségül?


A  novelláskötet nem kis meglepetést okozott,ugyanis valahogy nekem nem jöttek át a vicces történetek.
Volt amit morbidnak,volt amit szomorúnak tartottam de viccesnek semmiképpen.

A történetek sokfélék,pár megmaradt bennem,például az oroszlános-ebben annyi történik,hogy a menyasszonyt szétmarcangolja egy oroszlán, a vőlegény pedig a kórházban szakít vele.... haha.

A legtöbb történet  a szakításra,házasságkötés köré van felépítve.De van olyan szereplőnk is aki éppen gyászol.

A fülszöveg ajánlójában van egy ,a könyvre nagyon jellemző mondat: "...csak saját magára jellemző."
Igen,nem lehet összehasonlítani más vicces anekdotákkal,mert szerintem nem viccesek,inkább furának mondanám.
Biztosan van olyan ember akinek az átlagostól eltér a humorérzéke egy szélsőséges irányba,talán nekik tetszeni fog ez a könyv,én csak értetlenül forgattam.

Viszont a borító nekem nagyon tetszik!

Értékelés: 2 savanyú cseresznye az 5-ből!!

2013. február 22., péntek

Jane Johnson:A szultán asszonya


A cím,és az alcím senkit se tévesszen meg!!
Izgalmas,nagyszabású kaland regény,tele valós, történelmi tényekkel,helyszínekkel,emberekkel!
Igaz két főszereplőnk Alys és Núsz-Núsz kitalált karakterek ,de a szerző egy letűnt valós világba helyezte őket,tanúi lehetünk Mulaj Iszmail szultán uralkodásának ,és rengeteg érdekességet tudtam meg Marokkóról az akkori szokásokról,babonákról,magáról az életről.

Alys-t anyja egy gazdag textil kereskedőnek ígéri, a lány el is indul Hollandiából Angliába,ám útközben a hajót kalózok támadják meg,és Alys-t eladják Iszmail szultán háremébe.

Núsz-Núsz eunuch,fiatal férfiként elrabolják a törzsétől,megcsonkítják és rabszolga lesz belőle,volt gazdája aki jól bánik vele,taníttatja,emberségesen bánik vele,végül a szultán palotájába kerül,ahol a szultán írnoka,előkóstolója lesz aki többek között a Díványkönyvet is vezeti-a szultán minden egyes nap kiválasztja,hogy este kivel óhajt hálni,a gyermekek pontos fogantatása,és anyjuk kiléte miatt kellett a könyvet vezetni.

"Doktor,te minden bajok tudója vagy. Mondd meg,szerinted van gyógyír egy eunuch állapotára?
Megáll ,s merően rám néz,de annyi melegséggel  és megértéssel a tekintetében ,hogy könny szökik a szemembe. 
-Csodára vársz Núsz-Núsz,azt hiszem-mondja tapintatosan."

Alys és Núsz-Núsz,a  két magányos ember szimpatizál egymással,mindkettő a maga módján szenved sorsa miatt.Tetszett,hogy a szerző életszerű,hihető érzéseket,szerelmet épített rájuk,reálisan adva teret a két embernek,tulajdonképpen a könyvben a szerelmi szálhoz képest kevés alkalom van mikor csak kettejükről szól a könyv.
Egy egzotikus világ ahol az egér szempilla,a porrá tört lepkeszárny, az ólom por,nadragulya csepp ,és az aranypor mindennapos kellékek,ahol ezer feleség él egy fedél alatt,és ahol az ármány és árulás a túlélés eszköze.
Ahol a szűk udvari keret harmincezer embert jelent!!!

"Efféle helyen szinte lehetetlen igaz ösvényen járni:még a leggerincesebb ember is fatálisan elvéti a helyes utat egy-egy útelágazásnál."

Utazunk,túléljük a pestist,lázadó berberekkel harcolunk,nagyszabású építkezést kísérhetünk végig testközelből,minek eredménye Meknész az arany poros falaival,az ötven egybefüggő palota.Amit később egy földrengés majd' porig rombol.
Feltűnnek még alkimisták,dzsinnek,és sok-sok babona,megannyi kincs és barbárság.
Egyszóval egy remek utazás,fő karakterünk Núsz-Núsz igazán szerethető figura,én nagyon megkedveltem a jólelkű ,humoros szerecsen férfit.

Volt pár erotikus mozzanat,kicsit úgy éreztem muszájból került bele.

A könyv végén érdekességeket olvashatunk a szultánról,az építkezési őrületéről,és az összes valós személyről pár sort akik szerepelnek a könyvben.

Személy szerint nekem bejön ez a borító,élőben nagyon szép arany ragyogása van.

Értékelés:4,9 cseresznye az 5-ből!!




Úgy várom jössze -e már

 Jane és családja kellemes pihenésben reménykedve a tengerpartra utazik. Épp úton vannak, amikor szörnyű vihar kerekedik, és a kocsijuk felborul. Ennek a balesetnek köszönhetően találkoznak a titokzatos Mr. Geoffrey Sidmouthszal. Ki lehet ez az öntörvényű, a társadalmi elvárásokra fittyet hányó férfi? Jane szívesen nyomozna egy kicsit a gyanúsan viselkedő úriember és angyali szépségű társa, Mademoiselle LeFevre után, ám egyik nap olyasmi történik, ami még inkább felkelti a kíváncsiságát. Miért akasztanak fel egy halászt a parton, és mit jelent a fehér liliom a bitófa tövében? És ki lehet a hírhedt Tiszteletes, akiről az emberek csak suttognak, de akiről senki sem sejti, hogy kicsoda?
Az írónő egyre több mindent megtud "az éjszaka munkásai"-ról, ugyanakkor egyre jobban össze is zavarodik. Fényt kell derítenie egy újabb gyilkosságra, és le kell lepleznie a Tiszteletest még akkor is, ha netán kiderülne, hogy az illető azonos azzal férfival, aki időközben rabul ejtette a szívét.



Az Udvarház rejtélye után,újra nyomozhatunk Austen kisasszonnyal. A borító nekem túl rózsaszín,de ettől függetlenül nagyon kíváncsi vagyok rá!Még ebben a hónapban megjelenik,az I.P.C Mirror kiadó gondozásában.

A Cartaphilus kiadó a kedvenceim közé tartozik,két könyvüket is nagyon várom.Az egyik egy új Kate Morton könyv,akinek két másik könyvét korábban a Könyvmolyképző adta ki-Felszáll a köd,Az elfeledett kert.
Mostani könyvének címe:Távoli órák.Sajnos fülszöveg még nem szerepel a könyv mellett,ahogy a pontos megjelenés sem,hamarosan státuszban van.Remélem a borító ez marad,nekem nagyon tetszik!


 Korábban már szerepelt ez a könyv a várt könyvek között,illetve gyönyörű borítója miatt.Ez is hamarosan megjelenik-remélem nagyon hamar!
A Hervadás borítójának is drukkolok,mert elképesztően szép.


2013. február 18., hétfő

Jan-Philipp Sendker:Hazatérés


A szerző igazán büszke lehet az első regényére,mert gyönyörű,részlet gazdag,egyszerre éreztem szomorúságot és boldogságot olvasás közben.
Júlia napjainkban egy szerelmes levelet talál,amit apja egy Burmai nőhöz írt.A nő négy éve eltűnt apját keresi,valahogy furcsa neki,hogy anyja már-már megnyugvással veszi tudomásul,hogy férje,gyermekének apja,egyetlen magyarázat nélkül tűnt el.Júlia viszont szeretne magyarázatot találni a furcsa eltűnésre,ezért apja gyermekkorának színhelyére Burmába utazik,ahol egy furcsa öregember egy kávézóban nap mint nap mesél Júliának. Júlia először kételkedik az öregember szavaiban,ám valami azt súgja neki,hogy hallgassa végig az idős férfit.

"A bizonytalanság az,ami nem hagy nyugodni. Tudni akarom miért tűnt el,s ha fellebbenthetném e titok fátylát,talán új dolgokat tudhatnék meg róla. Valóban olyan jól ismertem őt,ahogy azt gondolom,vagy közeli kapcsolatunk csak illúzió volt? Ez a kétely elviselhetetlenebb ,mint az igazságtól való félelem. Árnyékot vet boldog gyermekkoromra,a múltamra,s lassan kételkedni kezdek emlékeim valóságában. Másom nincs rajtuk kívül. Ki az a férfi aki felnevelt? Kivel éltem le életem több mint húsz esztendejét? Ki is volt az apám valójában?"

Ahogy az idős férfi mesélni kezd,hirtelen mintha egy új világba csöppentem volna.Egy nagyon szép,megható boldog és egyben szomorú történet elevenedik meg a lapokon.
Egy kislány Mi Mi és egy kisfiú Tin Vin gyermekkorát és szerelmét ismerhetjük meg,egy különleges helyen Burmában.Mindkét gyerek magányos volt addig még egymásra nem találtak.Először csak lelki társak,barátok,egymás támaszai lettek,mindketten mások voltak,és nemcsak magukat fogadták el nehezen,de másokkal sem tudták elfogadtatni másságukat.

"Vannak dolgok,amiket egyszerűen nem érthetnek meg azok az emberek,akik két egészséges lábbal állnak a földön.Azt képzelik,hogy a szemével lát az ember.azt hiszik,hogy a távolságot lépésekkel lehet legyőzni."

A könyv végére a gyermekekből felnőttek lesznek,két szerelmes egymásnak tett ígéretévé érik a gyönyörűen megírt különleges történet.
Ajánlom mindenkinek aki szereti a szépirodalmi stílusban megírt szerelmi történetet.A fülszöveg teljes mértékben átadja a könyv megható  tartalmát.

A kemény fedeles borító nagyon szép lett,öröm ránézni. 

Értékelés:
5 cseresznye az 5-ből!!

Marie Lu: Legenda


Egy újabb jövőben játszódó történet,újabb Köztársaság,járvány,szegények és gazdagok,katonák,elnyomó hatalom,nyomorgó emberek.
A könyv váza már ismert más hasonló könyvekből,ezért nem ért meglepetésként ez a fajta világ.
A fülszöveg szerint sok ismert és népszerű könyv keveredik ebben a történetben:Orwell,1984,Rómeó és Júlia vagy éppen Robin Hood. Valahol igaza van,de szerintem kár hasonlóságot keresni,minden könyvnek történetnek a maga erejéből kell megállnia a helyét.

June gazdag,testvére féltő szeretet mellett nevelkedik,aki hű katonája a Köztársaságnak,June is alig várja,hogy csatlakozhasson a katonákhoz.

Day viszont szegény,bujkál mert körözik,és minden vágya,hogy öccsének gyógyszert szerezzen.

A két fiatalt fura körülmények sodorják egymás útjába.Ellenségek,de June idővel rájön,hogy addigi élete mégsem olyan tiszta,és világos mint hitte.

Nem szeretnék többet elárulni a történetről,mert akkor már nem lenne értelme elolvasni.Számomra a történet vége sokat javított a könyv összességén, izgalmas lett!

Olvasmányos történet,ezzel nem volt baj,még az ismert kliséket is elnéztem,de volt egy-két apróság ami számomra nehezen hihető.Ilyen például  a nyelv csettintéssel bekapcsolható mikrofon! Már eleve a nyelv csettintést sem tudom,hogy kell kivitelezni?? Ráadásul nagyon gyakran szerepelt ez a tevékenység a lapokon.
 A másik,hogy tizenéves szereplőink vagányok,kegyetlenek,kemények,még a tizenöt éves June is!Sőt a Köztársaság legjobb katonája!! Hacsak nem robot,ez is nehezen hihető.

Picit úgy éreztem,hogy a szerző az Éhezők Viadala trilógiához hasonló világot szeretne teremteni,ahol a jók harcolnak az elnyomás ellen,ahol a szerelmesek összefognak még ha az elején nem is  közösek az érdekeik,és ahol megannyi veszély leselkedik rájuk.

Kíváncsian várom,hogy a következő részben merre kanyarodik a történet.


Értékelés:
4 cseresznye az 5-ből!!

2013. február 14., csütörtök

Vág Bernadett:Zacc



"Romos ,öreg háza fülledt pesti nyárban,összeérnek a gangon az életek.Valami történni fog ma éjjel-krákogja Galambosné, a harmadikon lakó jósnő."

Vág Bernadett könyveit méltatlanul kevesen olvassák.A Kibeszélem az Uram,A nagy pasivadász,Konyak és margaréta az eddig megjelent könyvei,nekem már csak a Konyak és margaréta az egyetlen elmaradásom de hamarosan sort kerítek rá.
A Zacc egy igazán magyaros mentalitású,humoros,sírós könyv.A VII. kerületi ,öreg Pesti bérház lakói megosztják velünk múltjukat és szenvedéseiket.A könyvben  jó pár olyan oldal van amit fuldokolva röhögtem végig,annyira jók annyira jellemzőek a a magyar emberre. Hol Asztrobella vagyis Galambos Józsefné,vagy Déri Dezső esetleg Varga Izabella életébe léphetünk be.
Az ilyen könyvek arra jók,hogy amikor rossz passzban vagyunk ne érezzük egyedül magunkat a bajunkkal.Megnyugodhatunk,hogy más is volt már reménytelenül szerelmes,más is érezte már,hogy elrontotta az életét,és sokan vannak olyanok akik képtelenek változtatni az életükön.De a sok szomorúság mellé eszméletlen humor párosul.Könnyebben vesszük az akadályokat ha tudunk neveti.

" Ekkor eszébe jutott ,hogy Galambosé mindig azt mondja,ha nem tudsz elaludni Zsuzsikám ,hívd az őrangyalaidat,és kérd tőlük az álmot.Lehunyta hát a szemét,és megszólította az őrangyalait.Tizenöt volt belőlük.Eredetileg csak egyetlenegy őrangyala volt,legalábbis ennyit számolt körülötte Galambosné hunyorogva,de aztán hívott rá még tizennégyet.Akárhány se elég belőlük,ebben a mai világba hidd el,Zsuzsikám mondta,nekem például ötvenegy van."

Értékelés:
4,9 cseresznye az 5-ből!!

Juliet Grey:Királyné lettem Mária Antónia Ifjúkora


Mária Terézia tizenhat gyermeknek adott életet,közülük most Mária Antónia,vagy ahogy leginkább ismerik és a történelembe is így írta be nevét:Marie Antoinette életét kísérhetjük nyomon a könyvben,gyermekkorától kezdve,ahol már tizenévesen arra nevelték,hogy legyen méltó a Francia koronára.

Ausztria és Francia ország szövetsége Mária Terézia igazi diplomáciai sikere,muszáj volt elérnie,hogy Anglia ne vethessen szemet az esküdt ellenségre Francia országra ,és persze Ausztriára.

"Egy hónap elteltével a márki visszatért,és elhozta az üzenetet,amire Maman várt;ami beteljesítette a Habsburg birodalom reményeit:Lajos király levelét,kelt 1769 júniusának hetedik napján,benne a kérelemmel,hogy lennék szíves az unokája,Lajos Ágost,a francia dauphin felesége lenni."

Bár eleinte korántsem volt biztos,hogy végül Mária Terézia ösztökélése sikerrel jár,ennek ellenére lányára több mint két év szüntelen gyakorlás és tanulás várt,hogy mire francia földre lép már tökéletesen beszélje a nyelvet, járatos legyen a politikában,történelemben,öltözködésben,és minden tekintetben megfeleljen az elvárásoknak.

A mesék zöme herceg nőkről és király kisasszonyokról szól,de elég csak  fellapozni egy-egy ilyen témájú regényt,és rögtön rájövünk,hogy ez a rang,sokszor felér egy életen át tartó kínzással.
A történetben szó esik Antoinette testvéreinek sorsáról is,akik ha  nem haltak meg követték testvéreiket a hatalom és a birodalom iránti vágy oltárán,és ha akartak, ha nem házasodtak majd megözvegyültek.

A témában W.C.Gortner könyvei jelentik számomra a tökéletességet! Mikor elkezdtem ezt a könyvet reméltem,hogy hasonló profizmussal íródott,már az elején néha úgy éreztem,hogy kissé bulvárosan van fogalmazva,ennél jobb kifejezést nem tudok rá,a megérzésem helyesnek bizonyult miután megtudtam,hogy a szerző újságíróként is tevékenykedik-sajnos ez érződik a könyvön is.
Ennek ellenére olvasmányos és nagyon gyorsan haladtam vele,mégis hiányzik belőle valamiféle történelmi érzet, profizmus,hogy úgy tudja átadni valakinek az élet történetét,hogy közben visszarepülünk a múltba,és mi is a kastélyok termeiben bolyongunk,érezzük fejünkön a korona súlyát,átéljük,hogy a múlt a történelem egy darabkájával ismerkedünk,nem pedig egy történelmi korba helyezett, kitalált regényt olvasunk.

Sokszor ellent mondásosan jelenik meg előttünk Antoinette is,egyik oldalon még igazi tizenhárom éves kislány aki babázik, a következő pillanatban pedig már felnőtteket megszégyenítően komoly és tudja mit várnak el tőle.Így nehéz volt eldönteni melyik az igazi énje.
Sok momentum van a könyvben ami számomra erősítette ezt a bulvár hatást,olyan dolgok vannak kiemelve amik finomításával ,vagy éppen kihagyásával  a könyv egy igazi történelmi regény lenne.

A borító mint mindig amit a Tericum kiadó készít gyönyörű,és igényes!


Értékelés:

3,5 cseresznye az 5-ből!!

2013. február 11., hétfő

Zakály Viktória:Szívritmuszavar


 "Néha nem is tudom,ki vagy te?Valamiféle kósza angyal,akit igen magasról ejtettek le ,hogy minél jobban sérüljön,minél nehezebb legyen neki újra feljutni?Talán azért mentél akkor este is olyan lassan,mert már nehezek voltak a szárnyaid,amiket sokáig kellett a porban húznod még."

 Mindig szívesen olvasom a Magyar szerzők műveit,kor társ irodalmat meg pláne!
A könyv fülszövege egyszerre volt nekem homályos,és érthető.Nagyon kíváncsivá tett a sok apró utalás,felmondat,az pedig végképp döntésre juttatott ,hogy igaz történetet mesél el.

A történet egy könyvesboltban kezdődik, a fiatal tehetséges költő nő első verseskötete jelenik meg,Ő pedig dedikálni indul a könyvesboltba.Ott aztán nemcsak rajongók de az újságírói szakma is képviselteti magát, a bulvár egyik munka társa,furcsa provokatív kérdéseket szegez a lánynak,aki úgy dönt addig úgysem értik meg sötét,komor,szomorú verseit amíg el nem meséli,miből is születtek.
Jó pár évvel korábban, a főiskola végén egy nyári táborban kezdődik a történet,mondhatnánk szokványos,szerelmi történet.Itt már nincs helye a lázadó kamasz hevületnek,de felnőtteknek sem lehetne nevezni még azokat a fiatalokat akik az élet számos területén kezdenek út keresésbe.

A lány és a fiú kerülgeti egymást,átbeszélgetett éjszakák,ölelések történnek,de többről szó sem lehet.A fiút köti valami,valamiféle becsületbeli ügy,hogy akkori kedvesét nem hagyhatja cserben...pedig mindketten érzik,hogy megtalálták a másik felüket.

A lány sokáig vár,ekkor születnek a versek..pár röpke találkozás,mindig csak élesztgeti a lányban a szerelmet ami sosem teljesedhet ki....

Évek telnek el,már felnőttek mikor egy telefon hívás miatt a lány újra ugyan ott tart ahol évekkel korábban,kínlódik egy szerelemért,amiről azt hitte sikerült elfelejtenie.

Furán hangzik,de az ilyen szerelmi történeteket igazabbnak hiszem,mint azokat ahol nem kell küzdeni,ahol minden rózsaszín marad,ahol senki sem követ el hibákat.
Bár a fiú rosszul döntött mégsem hibáztatom,azt hiszem úgy döntött ahogy akkor az érték rendje a lelki ismerete diktálta, a lányra viszont haragudtam,mert ilyenkor olyan szánalmas a bosszú gondolata!!

A fiút rettenetesen sajnáltam,ilyen élet sorsot megismerve,szerintem nincs ember,nő,akiben ne támadna fel a védelmezés,megmentés ösztöne.

"Szerintem mindenkinek van egy életkönyve,ahol a sors rója egymás után a sorokat,és más embereket is beleír a sorsunkba,egy-egy oldalt szentelve nekik.Az én könyvemben még a margóra is a te nevedet írta."

Azt hiszem valamikor mindenki átéli ezt a szerelmet,aztán az illető vagy társa lett egy életre,vagy megmaradt emléknek és az illető a mai napig keresi még csak a hasonlót is.

"El akarta hinni,hogy az élet szép,hogy még nyílnak a nárciszok,születnek még kiscicák,hogy nem kell félni a holnaptól,hogy lesznek még pillangók a gyomrában,melyek egész éjjel szállnak,és csak nappalra fáradnak el teljesen,akkor alszanak majd el,lesz még nyár és lesz még szerelem a világon."

A szerző stílusa,nyelvezete nagyon tetszik,remekül átadta a történetet!!
Nem tudom miért,nekem a borító nem tetszik.


értékelés:
4,9 cseresznye az 5-ből!!


2013. február 8., péntek

David Foenkinos: Nathalie második élete


Mivel sosem nézem meg hány oldalas egy könyv,így ezúttal is meglepődtem,hogy a kis könyvecske mindössze 211oldal és ebbe bele kellett férnie két életnek is.

A könyvnek több furcsasága is van,a stílusát leginkább úgy jellemezném,hogy olyan mint amikor egy ismerőssel összefutunk,és leülünk egy kávé mellé.Az illető mesél,mi pedig mintha filmet néznék pereg előttünk a cselekmény.Ilyesmi ez a könyv is.Egy felesleges szó,vagy idő húzás sincs benne,tő mondatok,lényegre törő fogalmazás.Mozaikok,villanásnyi jelenetek,mégsem érezzük úgy,hogy kevés,vagy ,hogy ki lenne húzva a szövegből,vagy meg lenne kurtítva a történet.

Nathalie megismerkedik a férjével,udvarlás,szerelem,házasság,boldog de nyugodt hétköznapok. Egy fatális véletlen,baleset ,és Nathalie máris özvegy...

Aztán gyász, a bezárkózás a hiába valóság érzése... Nathalie csak látszólag él...egy rámenős szerelmes főnök,aki mellesleg nős...egy kolléga aki nemhogy nem rámenős de szinte tutyimutyi....csókok,adok-kapok..vacsorák és Nathalie kezd újra élni,érezni...persze ez sem megy simán.

"Vannak nagyszerű emberek akikkel rosszkor találkozunk.És vannak emberek,akik attól nagyszerűek,hogy jókor találkozunk velük."

Nekem mindig furcsák azok a könyvek amiben nő a főszereplő és  férfi a szerző.
Kicsit untam azt ,hogy minden Nathalie szépsége körül forog,unásig ismételve,hogy ilyen szép,meg olyan gyönyörű,elég lett volna egyszer leírni,nem vagyok gyagya. Ahogy az is unalmas volt,ahogy Markus csúnyaságát, teszetoszaságát felnagyította,kihangsúlyozta. Ilyenkor mindig dühös vagyok,mert ezek a megállapítások azt sugallják,hogy aki tetszetős az egyben jó és kedves és értékes,aki pedig kevésbé tetszetős az csakis érzelmileg infantilis,buta,és rossz ember lehet.
A szerzőnek el kellene engednie ezt a buta sztereotípiát és jobban megismerkedni az emberekkel,meg fog lepődni,hogy nem úgy van ahogy ő gondolja!!!
A környezetemben találtam példát arra,hogy egy jóképű férfi is lehet visszataszító ,buta és felszínes,és kevésbé jóképű ,átlagos kinézetű férfi társa pedig előzékeny,jó humorú és kedves!! Mellesleg az előbbivel sosem találtam témát,utóbbival órákig tudtam beszélgetni.

Visszatérve a könyvre,nem volt rossz,de voltak benne olyan dolgok amik eléggé lelomboztak és ártottak az összképnek.

Értékelés:
3,9 cseresznye az 5-ből!!




Stephanie Barron:Az Udvarház rejtélye



 Nem szoktam a fülszöveget belinkelni,de most muszáj,egyrészt mert annyira már nem tudom átadni a könyv hangulatát mint amikor olvastam,másrészt a lényeg benne van,így nem lövök le semmi poént vagy fontosat a történetből:-)

"Amikor Jane meglátogatja kedves barátnőjét, Isobel Payne-t, Scargrave úr nőjét, szörnyű tragédia közepébe csöppen. Isobel középkorú férje váratlanul rosszul lesz, majd néhány óra leforgása alatt meghal. Halála lesújtja az ifjú feleséget, aki azonban hamarosan kénytelen rádöbbenni, hogy ez még csak a kezdet: fenyegető levelet kap, melynek névtelen szerzője őt és az earl unoka öccsét házasságtöréssel… és gyilkossággal vádolja. Isobel, a botránytól rettegve, Jane-hez fordul segítségért.
Jane megoldhatatlannak tűnő rejtéllyel áll szemben. Szorítja az idő: ha meg akarja akadályozni, hogy barátnőjét a Newgate börtönből a vesztőhelyre vigyék, le kell lepleznie a valódi tettest vagy tetteseket – ám azt álmában sem gondolná, hogy eközben az ő élete is veszélybe kerül."


Nagyon tetszett!!! Vágytam már valami régire,ahol körmondatokban beszélnek,és még azt is virág nyelven közlik veled ,ha hülye vagy:-) Mellesleg tényleg olyan érzésem volt mintha Austen írta volna!! A vége picit már el volt nyújtva,de nekem, a fő agy trösztnek mégsem sikerült kitalálnom ki a gyilkos! :P

Már szerettem volna valami klasszikusat olvasni,ami visszarepít az ötórai teákhoz, a csipkés ruhákhoz,és ahhoz a fura megfoghatatlan bájhoz ami Jane Austen  korára oly jellemző!

A könyv nagyon fura volt nekem abból a szempontból,hogy annyira Austen a stílusa,hogy sokszor figyelmeztetni kellett magam,hogy ezt nem ő írta.

A könyv elején a szerző elmeséli hogyan s miként kezdett neki a regénynek-most nem tudom,hogy ez igaz??? Tényleg léteznek ezek a levelek,naplók amiből Barron kikerekítette ezt a könyvet?

Minden esetre izgalmas volt,remek szereplőkkel ,igaz a vége lehetett volna kicsit gyorsabb is,de nem panaszkodom.


Értékelés:
5 cseresznye az 5-ből!!!

Elin Hilderbrand: A Sziget


Már megint túl sokáig várakoztattam egy könyvet! Ha tudtam volna, hogy ennyire fog tetszeni korábban elolvastam volna.

A Tate család négy női tagja a főszereplője a könyvnek. Miután Birdie lányának, Chessnek házassága meghiúsul, ráadásul az eljegyzés felbontása után a volt vőlegény tragikus hirtelenséggel meghal, Birdie úgy érzi muszáj lányát kicsit elbújtatnia a világtól,ezért a több éve üresen álló nyaralójukba tervez eltölteni két hetet. Az ötlet megtetszik másik lányának Tate-nek is sőt Birdie testvérének Indiának is.

Miután elindulnak lassacskán kiderül, hogy mind a négy nőnek van mit átgondolnia,  van miért elmenekülnie.

Felváltva szólalnak meg a könyv lapjain. Birdie az anya visszaemlékezik a két lányára még kisgyerekként, majd a házasságára, ami épp akkora ürült ki mire a lányok felnőttek.
Tate a munkája rabja, utazik a nagyvilágban, sehol sincs otthon és a családjától is eltávolodott. India felnevelt három gyereket, elviselte művész férje depresszióját, majd örök bűnhődésre ítélte magát miután a férfi öngyilkos lett. Chess pedig gyászol és orvosa tanácsára naplót ír, amiből kiderül mi vezetett odáig, hogy lefújja az esküvőt.

"Birdie igyekezett leplezni az idegességét.Próbált nem gondolni Chessre úgy,ahogy húsz perccel korábban látta a padlástér homályában,a semmibe bámulva,olyan leverten mint Sylvia Plath vagy egy másik megkínzott lélek."
 
A négy nő örül a Tuckernucki remete életnek ahol nincs villany, sem térerő, sem számítógép így ha akarnak sem tudnak a világ dolgaival törődni csak egymással és a saját gondjukkal.

A szigeten egyetlen férfire számíthatnak Barrett Lee-re aki apjától örökli meg a ház gondnokságát.

Számomra végig izgalmas volt a történet, mind a négy nő élete, gondolatai érdekeltek.  Egyedül India nem tudott szimpatikus lenni, nem kedveltem meg, de a másik három nőnek nagyon drukkoltam.

Tate-ben kicsit magamra ismertem, sok helyzetben viselkedett úgy ahogy én tettem volna, és érzelmileg is hasonló karakterek vagyunk.
Tetszett, hogy nem játszották el a tökéletes családot, haragudtak, irigykedtek vagy éppen féltékenyek voltak egymásra, de persze szerették is egymást és próbáltak egymáshoz empátiával kellő érzékenységgel fordulni.

Hétköznapi sérelmek, vágyak keverednek a múlttal, tervek amik percek alatt omlanak össze, szerelmek,csalódások és maga az élet minden jó és rossz velejárójával,amit szerintem a szerző remekül adagolt. Nem éreztem, hogy sok lenne vagy giccses.

"A drámai fordulatok úgy kísérték nővére életét, mint a parfümje illata.Tate mostanra már tudta, hogy vannak emberek, akik egyszerűen ilyenek, míg a hozzá hasonlók jelentik a közönségüket."

Külön érdekessége a könyvnek,hogy Tuckernuck egy létező sziget, és a szerző épp a szomszédságában él! A sziget valóban olyan háborítatlan ahogy az a könyvben szerepel, és csak azok mehetnek a szigetre akik ott is élnek.

A borítót is érdemes megemlíteni,nagyon tetszetős!

Értékelés:
5 szigeti cseresznye az 5-ből!!

2013. február 4., hétfő

Jamie McGuire:Gyönyörű sorscsapás


 Amikor egy könyvet előttem, vagy tízen maximálisan jónak értékelnek,biztos vagyok abban,hogy nekem is tetszeni fog.Éppen ezért mikor ez a -tényleg!!-sorscsapást elkezdtem olvasni igencsak felszaladt a szemöldököm.Ezt a könyvet nemcsak,hogy jónak tartják de sokan rajongásig magasztalták én pedig csak értetlenkedem-persze tudom mindenkinek szíve joga rajongani,nem vagyunk egyformák stb.,de ez a könyv annyira elrugaszkodik a valóságtól,hogy már-már a fantasy határait súrolja!!

Szeretem a romantikus könyveket,ha értelmesek,ha realitás talaján maradnak érzelmileg és a történet terén is!

A szereplőink tizennyolc-tizenkilenc éves egyetemisták, Abby és America!!! (jesszusom ez a név) három hónapja járnak az új egyetemre,rejtélyes okokból mindketten elmenekültek otthonról... a történet kellős közepébe csöppenünk,Americának már komoly!!! barátja van,akit az egyetemen ismert meg,Abby pedig az ebédlőben összetalálkozik Travissel,akit előző este egy illegális bunyóban már látott,mivel mindenki odáig van a fiúért ,Abby elhatározza,hogy kemény marad és nem fekszik le a sráccal.... egyik percről a másikra ezt közli is Travissel,aki pedig elhatározza,hogy akkor legyenek barátok!!! (tiszta ovi) szépen barátok is lesznek,Abby el van ájulva,hogy Travis milyen okos(bár sosem tanul),mindig van pénze kajára,piára ,bulira,lakbérre,motorolajra,benzinre....-bár csak a bunyókból kapott pénze van,mellesleg jegyzem meg,hogy a könyvben,ameddig elolvastam 2x volt bunyó ami pénzért zajlott...nos Travis annyira tökéletes tizennyolc éves létére,hogy elég ha Abby lelép  liezonjuk után(mert fogadtak,Abby vesztett -ajj már)  és a koleszba távozik,Travis pedig nemes egyszerűséggel reggelre szétveri a lakása berendezését,és ha az unokatesó akivel együtt lakik-mellesleg Ő America!!! barija-sokat pofázik neki is kioszt egy-két taslit!! Váó micsoda férfi!!! Kocsmákban,buliban szintén szétveri mindenki fejét ha csak ránéznek a tökéletes nőjére,akit hirtelen minden hímnemű meg akar dönteni.Travist közben egy éjszaka kb.hat csaj simogatja meg tekergeti neki a haját ,de Travis olyan kemény mint az aszfalt és senki más nem kell neki csak Abby,akinek a lepedőgyakorlatok alatt/közben folyamatosan ismételgetnie kell,hogy csak te,csak most,mindörökké-különben félő,hogy ő is kaphat pár taslit.

Állandóan kérdőre vonja a lányt ha az másik pasira néz,beszél vele,köszön neki,netán randizik...részegen a nappaliban egyszerre két nagymellű egyetemista lányt tesz boldoggá,és persze közben még mindig csak barátok Abbyvel!! Mindenki szenved,mindenki ajtót csapkod,hol Abby rohan el magassarkúban és miniben,hol Travis egy szál trikóban motorral .
Mindeközben az egyetem nagyon jól megy nekik annak ellenére,hogy buliból,kocsmába,kocsmából buliba járnak,lerészegednek stb.,Minden diák  velük foglalkozik ,mert Travis olyan mááás lett,Abby teljesen megőrjíti,és persze azon a szerencsétlen menzán mindig ugyanaz a húsz ember eszik, mindenki ismer mindenkit:O Tejbegríz helyett sokszor vér folyik,és minő csoda sosem lesz belőle balhé,mert a menza valami karantén  ahol tanárféleség sosem jár.

Már kezdtem besokallni mikor jött a remek fordulat,előkerül Abby apukája!! Aki kicsit sokkal tartozik a maffiájnak-A Cosa Nostra... Abby pedig jó kislány elindul Vegasba!!! Travissel és két hűséges barátjukkal,hogy Abby megkopassza a pókerasztalnál ülő tapasztalt játékosokat, mert Abbynek rejtett tehetsége van!!!
Az egyetem le van ejtve,működik az nélkülük is,villanyszámlát sem kell fizetni, a sok miniszoknya,kaja,pia mind ingyen van nekik,ahogy a szolárium meg a műköröm is, az a szegény kutya sem kér enni amit Travis vett szerelem zálogául Abbynek.

Eddig bírtam,itt mondtam azt,hogy ez nekem elég volt,nem bírom már ezt!! Nem bírtam már ezt az ingerszegény közeget,ahol elvileg felnőtt!! érzelmileg intelligens emberek,vagy döngetnek vagy veszekszenek,vagy fűnek -fának nyilatkoznak,hogy -Igen Ő a szerelmem,a csajom,klassz mi....:S vagy éppen szakítanak.America és S-betűs párja is(a teljes nevét elfelejtettem)  komoly gondokkal küzdött a komoly három hónapnyi kapcsolatuk közben!!!!
És persze Travis kockás hassal született,Abbynek még a zsák is jól áll,a haja mindig repked,náluk sosem dugul el a wc tartály és a kutya az első pillanattól kezdve szobatiszta volt.

Ha ezt a könyvet egy tizenéves lány elolvassa félő sosem lesz neki senki elég jó! Elhiszi,hogy az a jó ha valaki nem tud uralkodni az indulatain az érzelmein,és csak az a tökös csávó akinek hamar eljár a keze.És az a szerelem legbiztosabb jele ha állandóan kérdőre vonnak,és minden nap százszor meg kell ígérned,hogy el nem hagyod senki fiáért.


Értékelés:

Az most nincs.

2013. február 2., szombat

Ruta Sepetys:Árnyalatnyi remény

 
  "Elhurcoltak minket.1941.június 14-én."

A Litvánaiai ,Lina szemén keresztül élhetjük át egy diktátor szörnyű bosszúját.Egészen Szibériáig tart az út. Anyja és öccse jelenti az egész világot,apját munkahelyéről viszik el kettészakítva a családot.Lina fáradhatatlanul írja a leveleket,készíti a rajzokat,hogy mindent el tudjon mesélni apjának.

A könyvben Lina visszaemlékszik arra mikor még kerek volt világ,az ünnepekre, a hétköznapokra.Mikor egy szelet kenyér,vagy egy kád forró víz természetes része volt a mindennapjainak. 



"Becsuktam a fürdőszobaajtót,és megpillantottam az arcomat a tükörben.Sejtelmem sem volt,milyen gyorsan megváltozik majd,elhervad.Ha tudtam volna,alaposabban megnézem a tükörképemet,és az emlékezetembe vésem.Több mint egy évtizedig ez volt az utolsó alkalom,hogy tükörbe néztem."

Olvasás közben sokszor rácsodálkoztam a számomra természetes dolgokra,ha fázunk felveszünk egy meleg pulóvert,ha elfáradtunk puha ágyba bújhatunk,és annyit eszünk és annyiszor ahányszor csak akarjuk.
Most a könyvet olvasva elborzadtam,hogy millióknak kellett minden nap megszenvednie egy darab száraz kenyérért,melegről,ágyról csak álmodhattak.
Becslések szerint Sztálin több mint húszmillió ember életét vette el!!Az ember épp ésszel fel sem fogja mennyi életet,családot jelent ez,akik távol az otthonuktól sokszor évtizedekig sínylődtek munkatáborokban,naponta veszítve el családtagjaikat,barátaikat.

"A szívemben elültettem a gyűlölet csíráját,és megesküdtem,hogy szárba szökken,hatalmasra nő,és megfojtja őket."

Bár a szerző karakterei kitalált figurák,tudjuk,hogy milliók sorsa helyett írt le egyet! Túlélők segítették történetükkel a szerzőt. Dr Szamodurov valós személy volt aki rengeteg ember életét mentette meg az utolsó percben.
A történet nagyon erős,hatásos és Linaval könnyű azonosulni,az okos és tehetséges lány rajzaival tudja feldolgozni mindazt amit családjával együtt át kellett élnie a földi pokolban.


Mikor ezt a könyvet megkaptam megígértem az ajándékozónak,hogy neki ajánlom a bejegyzést ,úgyhogy Kedves @Bozs! Köszönöm a könyvet,bár nem egy felhőtlen utazás volt,minden esetre egy csodálatos történet.

Értékelés:
5cseresznye az 5-ből!!

Eric Holder:Férfi az ágy lábánál

 
" Az előszobában kezet ráz vele az az ember,aki beengedte a házba.Én vagyok az apja,igazán örülök,biztos vagyok benne,hogy jól elboldogul.Hisz Istenben, fiatalember?Nem?A lányom se.Én hiszek továbbra is..."

Egy délután alatt elolvastam a könyvet,és nemcsak azért mert rövidke,hanem azért is mert nagyon lekötött.
A szerző nagyon jól érzékelteti a karaktereket ,mind a férfi mind a női szereplőket nagyon érzékletesen tárja elénk.

Azt szeretem ha egy-egy könyvben teljesen ott tudok lenni ahol a könyv játszódik..most éppen Muriel lakásásba költöztem,ahol Muriel egy autóbaleset óta,ágyhoz kötve él.Az évek alatt folyamatosan cserélődnek az ápolók,sokáig senki sem bírja.Aztán jön az alkoholista ex-bokszoló aki nem azt nézi,hogy Muriel ki,csak éppen segíteni akar már az első perctől kezdve....a nő pedig megérzi ezt és egészen új távlatok nyílnak meg előtte még a négy fal között is.
Ott álltam a szoba sarkában és nagyon drukkoltam,hogy Muriel legyen végre kicsit lágyabb,és hagyja ,hogy segítsenek neki.
 
 
Felnőtt szerelem,sokat próbált emberekkel..amikor már több kell mint a fiatalság,és egy szép láb,vagy egy kacér tekintet. Nem tudom ki ,hogy van vele,de ha nekem a szerelem jut eszembe azt mindig a fiatalsággal társítom,pedig a szerelem nem lehet korfüggő!!! És semmi sem állhat az útjába,sem bénaság,betegség,sem kor.
Olvastam volna még,mert annyira sok benne a remény! Remény,hogy lehetsz bármilyen,akárhány éves,akár ágyhoz kötött is ,a szerelem neked is jár!

A borító sajnos nagyon nem fogja meg az olvasót,valami más kellett volna,kicsit több!

Értékelésem:
5cseresznye az 5-ből!!!