2019. június 1., szombat

Két könyvről (gyorsan és röviden)

A sok eső mindent elmosott; utat és jókedvet egyaránt. Egyebek között azt az erőmet is, hogy bejegyzést írjak pedig mindkét könyv remek volt a maga nemében.

"Olyan hullámvasúton ülök, barátom amely csak fölfelé megy." 

Ez a kedvenc idézetem, a kedvenc fájdalmas és reménykedő YA kategóriában olvasott könyvből, és az sem változott, hogy az a bizonyos könyv A Csillagainkban a hiba. (Pedig 2013-ban olvastam!!!!)
Kis (????) időt kihagyva újra belevágtam egy hasonló regénybe ez pedig nem más mint Rachael Lippincott: Két lépés távolság.

Két fiatal, egy lány és egy fiú akik a gondtalan kamaszkor helyett kórházak és kezelések között kénytelenek létezni. Ahogy lenni szokott valami új és varázslatos költözik a nagyon is szűk keretek között létező mindennapjaikba. A szerelem semmire sem jó, de sok mindenre elég. Szerintem. És valahogy így vannak ezzel a szereplők is, mert az egymás iránt táplált érzések minden mást elnyomnak. A betegséget, a rettegést.

Mindig örülök az egyedi és találékony megoldásoknak a hasonló történetekben, így itt sem volt hiányérzetem, és nem találtam hasonlóságot sem más regényhez képest , ami hasonló műfajban íródott. Ez mindenképpen dicséretes.
Ebben a történetben is megtaláltam a kedvenc idézetem:

"Ezen a világon mindenki kölcsönkapott levegőt szív!"

A történet vége is egész jól el lett találva szerintem!

Négy cseresznyét kapott.


Christine Leuness: Cellába zárva: 

Ez egy nagyon kemény könyv, számomra legalábbis az volt, főleg ahogy tartottunk a végkifejlet felé.

Átlagos német család. Aztán ahogy Hitler hatalomra kerül, a család tizenéves fia a Hitlerjugend tagja lesz és nagyon tetszik neki. Agymosás és miegymás, megtörténik. A szülők összeszorított szájjal hallgatják Johannes baromságait, féltve az életüket nem mernek nyilatkozni. Finoman próbálják ugyan terelgetni fiúkat, de úgy tűnik hiába.
A szülők aztán egy zsidó kislányt bújtatnak fiuk tudta nélkül. A család összes tagja egymást figyeli árgus szemekkel, akárcsak a szomszédok...
A háború a családot sem kíméli, legyenek bármilyen derék hazafiak is.
Addig-addig sújtja őket egyre másra a tragédiák sora, mígnem Johaness egyedül találja magát a lakásban...persze nincs egyedül.

"- Milyen idős vagyok? - kérdezte egyszer minden előzmény nélkül, miközben áttetsző tükröződését vizsgálgatta az ablaküvegben."

Johannes élete el lett szúrva, mert ugye mi lett volna ha... Mi lett volna ha normális gyerekkor, tanulás várt volna rá, nem ez amiben felnőtt. Persze Elsa is teljesen más sorsot érdemelt. És mennyi ilyen embert hozott létre az a szörnyű időszak???

Egyetlen pici hiányérzetem maradt, ez pedig Elsa személye. Nagyon keveset tudunk meg róla, pedig lett volna idő, hely teljesen kibontani a személyiségét. Helyette annyit tudunk meg róla, hogy vannak szülei,vőlegénye, és retteg. És rab.

Majdnem megkapta az öt cseresznyét.



2019. május 25., szombat

Örömködés meg egyebek

Még engem is ér meglepetés, mert  ki gondolná, hogy például pont egy könyvtár találja érdemesnek az egyik bejegyzésed, hogy közzé tegye??
Ilyenkor nagyon tudok örülni:-)

És véget ér a magány

A blog statisztikáját vezető részlegen nagyon jó mazsolázni. Sokszor ad okot meglepődésre..például amikor erotikus oldalakról jön "látogató". Régen még nem volt beállítva a moderálása a kommentek között is feltűnt hasonló.

Egyébként amikor éppen nem vagyok billentyűzet közelben számtalan dologról szeretnék beszámolni, de persze mire ide érek nem sok minden marad meg a sok mindenből...

A kívánságlistán szereplő könyvek száma : 205. Nem mondok semmit, mert kábé az el nem olvasott könyvek száma is ennyi.
Minap is férjem megáll a könyvespolc előtt: -Jesszusom mennyi könyved van!!
Én: -Ez nem is sok! Van olyan akinek háromezer darab könyve van!
Férjem: - Olyan nincs is. :D:D

Vettem pár könyvet, de nem írom le, mert most nincs kedvem.
Viszont az még mindig bosszant, hogy se a számlálót nem tudom vissza varázsolni a  blog felületére, se a követőimet - Sziasztok :-) - akármit nyomogatok is, úgy tűnik ez már így marad. Viszont ha mobilon rá nyomok az internetes verzióra, ott mindkét modul látszik. Rejtély! És baromi idegesítő is.

2019. május 19., vasárnap

Sandie Jones: A másik nő

A hétköznapokban gyakori téma az anyós meny párharc, mégis ritka, hogy ez egy regény témája.

Emily és Adam mint sok ezer másik fiatal találkozik és egymásba szeretnek. Kapcsolatuk szépen alakul attól a ténytől eltekintve, hogy Adam édesanyja minden alkalmat megragad, hogy Emily tudomására hozza nem tetszik neki, sem maga Emily sem semmi más, amit a lány tesz vagy mond. Persze mindezt csakis négyszemközt, mikor senki sem látja vagy hallja, csakis a lány. Pamela a külvilágnak azt mutatja igenis kedveli Emilyt, és boldog, hogy fia révbe ért.
Emily kezdi azt hinni, hogy paranoiás mert akárkivel beszél mindenkitől azt hallja vissza, hogy Pamela kedveli őt...

Az idős nő minden kártyát kijátszik Emily ellen amit csak lehet. A finom beszólásoktól egészen addig, hogy épp az eljegyzési partin esik össze ájultan.

Adam természetesen az anyját védi akinek mindig a család volt az első. Emily nem tudja mit tegyen, hiszen szereti a fiút, aki viszont az anyját szereti.

A történet egy bizonyos pontig  a szokásos klisék mentén zajlik ami az anyós meny párharcot illeti. Némi tűzszünet, hogy aztán újult erővel törjön elő minden ellentét és harag.

Ahogy lenni szokott a sok csatározás miatt megroppan Emily és Adam házassága, ám amikor azt hinnénk, hogy a szokásos forgatókönyv vár a házaspár kapcsolatára a feje tetejére áll a sztori.

A legvége vérbeli thriller, bár nekem nem szólt akkorát mint vártam, minden esetre izgalmas volt.
Jól meg lett tekerve a sztori, visszájára fordítva mindent.

Azért elgondolkodtató a történet, hogy két nő, ahelyett, hogy összefognának az életben, mennyire tudják gyűlölni egymást. És a gyűlöletükre vagy van igazi ok és érv, vagy nincs. Mindenki tisztában van vele, hogy senki sem lehet senki tulajdona, mégis ezen megy a csatározás. Az én kicsi fiam, az én férjem hajtogatja mindkét fél.
Akár párhuzamot is vonhatunk a saját életünkre vonatkozóan. De azt hiszem kevesen lesznek akik belátják, hogy a semmiért utálják az anyóst vagy a menyecskét. Persze mindenkinek rögtön van vagy ezer oka és sérelme, de tény, hogy csak ebben a két esetben nem szokás a megbocsájtás.

A borítóról is essék szó, elsőre nagyon jónak tűnik, de aztán újra és újra szemen bökött az a piros műanyag vállfa..na ezzel nem tudok megbarátkozni.

Értékelés:
4 anyósnak szánt zöld cseresznye az 5-ből!!!

2019. május 18., szombat

Mary Adkins: Amikor ezt olvasod

Igazi meglepetés volt számomra ez a könyv. Gyakran előfordul, hogy nem éppen tudatosan választok ki egy könyvet olvasásra- vagy a könyv választ ki engem. Ezúttal is szerintem ez történt, hiszen az utóbbi időben akárhányszor elsétáltam az olvasatlan könyveim előtt ez a kis piros borító mindig ugrott egyet, hogy őt válasszam.
Kérem szépen megvett a történet az első oldaltól, pedig a fülszöveg alapján kicsit féltem, hogy rettentően szomorú lesz.

Iris harminchárom éves és tüdőrákos. A fiatal nő blogot indít ahol kiírja magából a fájdalmát, mereng az életén, a családjával való kapcsolatán.
Az egész könyv csupa blogbejegyzés, sms és e-mail.

A téma ellenére sokat nevettem mert a nagy szomorkodás közepette a blog látogatói és a kommentek már paródiába illőek, ahogy a meglepő fordulatok is. Személyes kedvencem Simth személyi asszisztense, akinek a levelein dőltem a röhögéstől. Mert manapság már a mutasd az e-mailed és megmondom kivagy élő közmondás. Olvashatunk elektronikus levelet online szerencsejáték oldaltól, automata terapeutától, kollégától.

Iris főnöke és a lány nővére között e-mail váltások kezdődnek. Először csak a muszáj és praktikus dolgokról, aztán egyre több arról a személyről akit mindketten szerettek. Végül pedig a saját életük kerül terítékre, aktuális problémáik, és persze újra és újra Iris.
Jade és Smith hol közeledik, hol eltávolodik egymástól, de úgy tűnik a kapocs amely Iris iránti szeretetükből fakadt egyre komplikáltabb lesz.

Szerethető, humoros, néhol szívfacsaróan szomorú.

Értékelés:
5 elektronikus cseresznye az 5-ből!!!


2019. május 7., kedd

Moa Herngren: A nehézsúly szépe

"Most majd láthatják, hogy ő is szép életet él. Hogy ő is boldog. Legalábbis az Instagramon."

A mérleg jegyében. Ezzel a címmel indul nagyszabású műsor Svédországban, ahol az ország legextrémebb kilóival rendelkező hat ember teljesen új életet alapozhat meg a nézők szeme láttára. Három nő és három férfi költözik be egy majorba, ahonnan karcsúan és boldogan távoznak majd tizenkét hét múlva.

A szereplők közül Annie Ek-hez kapcsolódunk, ő a legsúlyosabb egyéniség  hatuk közül. A fiatal nő azt hiszi száznyolcvan kiló körül mozog a súlya. Egyedül él egy kis garzonlakásban, a térde miatt leszázalékolják, ő pedig a négy fal között éli az életét, nézve a közösségi oldalakat, hogy mások hogyan élnek.

Lassan beindul a műsor, meggyőzik a szereplőket, hogy hosszú évek elszigeteltsége után ez az ő igazi esélyük. A szervezők elhitetik velük, hogy nemcsak a hasznot látják bennük, hanem igazán segítő kezet kapnak, sőt egy kis család tagjai lesznek.

A naiv Annie elhiszi a segédproducer minden szavát. Az összes embert aki a valóságshow kulisszái mögött ténykedik megismerjük, így nemcsak a szakmai, de magánéletükbe is bepillantást nyerünk.
Az elvált producer lánya iskolai zaklatás áldozata, a producer jobb keze évek óta reménytelenül szerelmes a főnökébe, a majdani műsorvezető anorexiás, és még mindig volt férje után sóvárog.

Azt gondoltam, hogy csupán Annie élete is elég izgalmas lesz, de arra nem számítottam, hogy ennyi probléma és bonyodalom kellős közepébe csöppenek.
Arról nem beszélve, hogy bőven tartogat váratlan fordulatokat is a történet.

A mai világ azt sugallja, hogy muszáj! Muszáj szépnek, karcsúnak, sikeresnek és gondtalannak lenned, hiszen mindent amit csak ember kívánhat manapság meg tudod szerezni, el tudod érni. Hacsak nem vagy lúzer!
Hiszen tucatnyi önsegítő könyv, az internet korlátlan lehetősége, mindenféle fogyasztó-és szépségipari termék tucatja áll rendelkezésre, hogy kihozd magadból a maximumot.
Ha nem vagy trendi, gondtalan és sikeres, akkor veled van a baj. Mert lusta vagy. A mai világ csak a tökéletest fogadja el. Bármi áron! Lehet, hogy te vér és verejték útján jutsz el addig, hogy kimerészkedj az utcára, de őket ez nem érdekli. A kudarc, a bánat, baj senkit nem érdekel. Csak mutass valami menőt, említésre méltót, az sem baj ha nem igaz...

A szereplők sorsát kész vesszőfutás volt olvasni, valamiért még azt is megsajnáltam aki nem érdemelte meg. Mert emberek vagyunk, mert hibázhatunk.
Remekül lett összerakva a történet, egyetlen felesleges mondata sincs.

Értékelés:
5 nehézkes cseresznye az 5-ből!!!

2019. május 4., szombat

Jessica Knoll: Kedvenc nővér

Adva van egy valósságshow -A siker amazonja. A mai világ trendi terméke. Ennél aktuálisabb egy könyv témája nem is lehetne.
Nem az utcáról beszabadult önjelölt emberekről van szó, hanem fiatal, önálló nőkről akik sikeres vállalkozásukat szeretnék egy szinttel feljebb emelni. Ki ne szeretné, hogy a társkeresőjét ne csak az átlagos emberek használják, de az A kategóriás sztárok is?
Van aki az egészséges táplálkozással foglalkozik, másnak jóga stúdiója van, és van aki azt ígéri segít megtalálni életed párját.

A történetben a múlt és a jelen váltakozva jelenik meg, így kapunk lassan teljes képet a kusza kapcsolatrendszerekről, barátságokról, szerelmekről.
A sok mellékszereplő mellett a két főszereplő egy testvérpár, Kelly és Brett.  Kapcsolatuk rettenetesen furcsa. Szinte élvezik kínozni egymást.
A következő évad előtt csatlakozunk az amazonokhoz amikor is teljes felfordulást okoz a csapatban, hogy Brett testvére Kelly is bekerülhet a műsorba.

Kissé nehezen ment az olvasás mert egyik szereplő sem volt szimpatikus, és nem kerültek közel hozzám. Csupa műnő, mondvacsinált problémákkal. Ki milyen ruhát hord, ki milyen felkérést kapott.
Az egyik ember elégedettségét a másik ember kudarcai határozták meg.
Nem értem ezt az örök habzsolást, a soha semmi nem elég filozófiát. Mindegyik karakter egy kaptafa az undok viselkedésükkel és a töménytelen rosszindulattal.
Egyébként ezeket a negatív karaktereket már az előző könyvében - Szerencse lánya -  is felfedeztem, és akkor is hasonló okokból nem tudtam szeretni a történetet.

Én kicsit több thriller elemet vártam volna, helyette egy nagyon logikusan, és aprólékosan felépített tévéműsor szisztémájába pillanthattam be. Nem lehet mondani, hogy a szerző nem volt alapos.

Értékelés:
3 valóságos cseresznye az 5-ből!!


2019. április 30., kedd

Anne Tyler: Óratánc

Tulajdonképpen ez egy nagyon szomorú történet, mégis Tyler úgy oldotta meg, hogy a főszereplő Willa, csak elnézően mosolyogjon a helyzetén. Így az olvasót sem vágja annyira a földhöz.

Willa életének főbb mozzanataiba pillanthatunk be. Egy gyerekkori trauma, aztán az első szerelem, az eső tragédia, és az utolsó lehetőség.

A rendkívül szimpatikus Willa valahogy mindig elfogadta azt amit az élet az útjába sodort. A körülmények áldozata volt, és sosem jutott eszébe lázadni.
Mindig azt becsülte meg amit kapott, úgy gondolta teljesen egésznek és boldognak kell lennie azzal amit kap.

Aztán egy váratlan  fordulat következtében Willa egy olyan furcsa helyzetben találja magát ahol maradéktalanul jól érzi magát. Nem mellesleg hosszú évek óta hasznosnak is. Pont rá volt szükség.

Tyler könyvei mindig az átlagos életről szóltak. Család, párkapcsolat, gyereknevelés.
Szomorú volt olvasni ahogy  mindenki eltávolodott tőle látszólag ok nélkül. Mindkét férj a hasznos részt látta meg a feleségében. A két fia pedig mintha elfelejtették volna, hogy van egy anyjuk.

Itt -ott kicsit elnagyolt volt a történet, jó lett volna többet megtudni a házasságairól. Bár az erről szóló tömör részek is elég beszédesek voltak.

Aki izgalmat meg mindenféle csavart vár az csalódni fog. Lassú, folydogálós történet, egy kis élet elmesélése ami mentes minden izgalmaktól.
Willa, ahogy mindannyian a boldogságot kereste.

A könyv borítója csodaszép lett, sajnos ez nem látszik a képen.

Értékelés:
4 harmóniában lévő cseresznye az 5-ből!!!

2019. április 25., csütörtök

Guillaume Musso: Central park

Musso minden történetében a lehetetlent kínálja az olvasóknak. A lehetetlen, amit ő mégis úgy alakít, hogy lehetséges legyen.
Ezúttal is egy ilyen sztoriba csöppenünk bele.
Alice és Gabriel a Central Parkban ébrednek összebilincselve, vérfoltokkal, pisztollyal meg minden olyan homályos és fenyegető érzéssel, ami valami sötétre és vészjóslóra utal.

A gyors ismerkedés után - amiből kiderül, hogy nem ismerik egymást - muszáj valahová elindulni, hogy értelmet adjanak a megmagyarázhatatlanra. Alice -nek Párizsban kellene lennie, Gabrielnek Dublinban. Ki és miért gondolta úgy, hogy jó ötlet őket New Yorkban magukra hagyni?

Durva tempót diktálnak a szereplők, egyik kis mozaik darab és nyom követi a másikat. Miközben próbálják kitalálni kinek állt érdekében a furcsa párosítás mindig újabb feladatokat kapnak. Gabriel karjába egy számsor van karcolva, és Alice kezére is egy számsort írt valaki. Minden elevezhet valahová.

Miközben hőseink New York utcáin rohangálnak Alice múltja is megelevenedik, még izgalmasabbá téve a történetet. És persze nem titok, hogy Alice múltja szorosan kapcsolódik a jelenhez.

Egészen a történet végéig el voltam ájulva, de Musso olyan végszót írt ami szerintem nem illet a könyvhöz. Túl izgalmas az egész krimibe illő regény, és túl jól lett kitalálva ahhoz, hogy ilyen" egyszerű" legyen a megoldás. Minden pici eseménynek, momentumnak jelentősége van, de ez a történet végéhez szerintem nem passzol.

Szeretem a szerző könyveit, nagyon egyedi a látásmódja, élénk fantáziával színezi minden egyes történetét.

Értékelés:
3,5 Elveszettnek hitt cseresznye az 5-ből!!!

Dorothy Eden: Az amerikai örökösnő

Csakis azért került hozzám ez a könyv mert felajánlották cserére. Ilyen esetben azt gondolom, ha rossz vásárt is csinál az ember nem akkora érvágás.
Ez esetben nagyon jó vásárt csináltam, mert nagyon jólesett ez a könyv. Gyorsan olvasható, nem túl hosszú, izgalmas. Minden benne volt ami a kikapcsolódásomat és a szórakozásomat szolgálta.

1915-ben egy gazdag hölgyike Angliába készül, hogy férjhez menjen. Sajnos Clemency nem ér oda, de a szobalánya Hetty igen. Mivel a két hölgy között jócskán van hasonlóság Hetty elhatározza, hogy ő bizony megragadja a szerencséjét és eljátssza az előkelő és gazdag lány szerepét. Szobalány meg soha többé nem lesz.

A történetből az derül ki, hogy Hetty -nek ez mennyire sikerült. Én nagyon tudok kötözködni, meg húzogatni a szemöldököm, de most szinte jólesett elhinni bármit amit a szerző kitalált.
Remek sztori volt, nem mellesleg jól megírva, így nem maradt bennem hiányérzet.

A szerző sajnos már nem él, de pályafutása alatt több mint negyven könyvet írt. Magyarul - ha jól tudom - nálunk sajnos nem jelent meg több regénye.

Értékelés:
4 álruhás cseresznye az 5-ből!!

Az örök lemaradó

Vagyis én vagyok aki mindig le van maradva... Azt hittem, hogy  karácsony táján nagy nehezen felszámoltam a felhalmozott újságokat, és most mi került a kezembe??? Mi?? Egy januári szám!!!

Nagy nehezen  túltettem magam a dolgon , nem vettem komolyan a zsíros krémekkel való kézápolásról szóló cikket sem, de azon kiakadtam, hogy egy harmincöt!!!! éves férfi elvette feleségül kedvenc animációs sorozatának egyik szereplőjét... (Volt esküvő is, meg minden!!! és volt rokon aki erre elment..meg minden...)
Háromszor olvastam el a nyúlfarknyi hírt mire leesett, hogy a csávó egy hologrammal él együtt, aki nem létezik, és azon kívül, hogy fel és le tudja kapcsolni a villanyt nem igazán ad bele mást ebbe a kapcsolatba.
Ha egy gyereknek van képzeletbeli barátja az még oké, de egy felnőtt férfi is erre vágyik?? Hogy legyen valaki a felkapcsolja neki a villanyt? Meg mi alapján szeretett bele? Klasszul volt a csaj megrajzolva, vagy mi??
Erre szoktam mondani a kolléganőmnek; Mindig van lejjebb!!

Az olvasással már nem is idegesítem magam - főleg most, hogy hála a nyuszinak, három könyvet!! is letudtam, már csak írni kellene róla. Basszus, elfelejtettem itt kellemes ünnepeket kívánni...mondom, hogy le vagyok maradva...

Ami bosszant, hogy az új megjelenéseket nem tudom rögtön megvenni. Nagyon sok jó könyv jön a Könyvfesztiválra,- ami ma kezdődik, - én meg nem, hogy nem leszek ott, de ha ott is lennék akkor sem tudnék semmit venni, mert az élet mindig közbeszól.
Azért nem kell rögtön sírva fakadni, mert van egy nagyon szép hosszú sor könyvekből ami olvasásra vár.
Halkan jegyzem meg, hogy a könyves kívánságlistámon százkilencven !!!??? könyv szerepel. Lehet sírni...




2019. április 16., kedd

Új Sofia Lundberg könyv !!


Nekem Sofia Lundberg  már bizonyított az Elveszett nevek füzete könyvével. És most valamikor majd csak egyszer megjelenik egy újabb könyve, egyelőre csak az Alexandra honlapján szerepel.


Elin Boalsnak mindene megvan. Sikeres fényképész New Yorkban, hosszú évek óta házasságban él Sammel, és van egy tizenhét éves lánya, Alice. Ám egy nap levelet kap gyerekkori barátjától, Fredriktől, aki valaha nagyon fontos volt neki. A levél emlékezteti a múltjára, mindarra, amit egész életében nagy gonddal igyekezett eltemetni magában.

2019. április 14., vasárnap

Louise O'Neill : Majdnem szerelem

"Néha a felejtés pillanatai voltak a legjobb percei az életemnek."

Sosem szerettem a nyűglődős szerelmi történeteket, ezt a könyvet mégis valamiért lélegzetvisszafojtva olvastam.

Adva van egy fiatal nő Sarah. A jelenben épp boldognak kellene lennie párjával, aki szereti, nem mellesleg remek színvonalon élnek. Ám valamiért a valaha művészambíciókat dédelgető lány csak a tanításig jut, maximum barátai kiállítására jár. Sehol sem találja a helyét, önbizalma kevés.
Állandóan a múlton rágódik amikor annyira szeretett és őt oly kevéssé szerették.
Mindenét egy férfinek adta, cserébe lopott perceket és állandó kritikát kapott.



"Ha szeretsz, arra vársz, hogy eldöntsék, elég jó vagy – e."

Szerintem rengeteg olvasót fog Sarah szenvedése idegesíteni, én sem értettem egyet vele ahogyan hagyta, hogy egy pöcs bánjon vele - mégis át tudtam érezni az érzéseit.
Nagyon vártam egy boldog végkifejletet, egy adag bosszút, de a szerző nem túlozta el a dolgot, ettől is volt olyan életszerű a történet.
Szerintem sokkal gyakrabban fordul elő mint hinnénk, hogy olyasvalakire pazaroljuk az érzelmeinket aki nem érdemli meg.


Értékelés:
4,9 csalódott cseresznye az 5-ből!!!



2019. április 7., vasárnap

Nicolas Barreau: Montmartre-i szerelmes levelek

Aranyos, – bár néhol meseszerű – történet arról, hogyan jut el egy gyásztól sújtott szív a könnyhullatástól a mosolyig.
A szerző minden könyvében a csoda mellé teszi le a voksát. Kitartóan és szívhez szólóan. Pici lámpásként világítanak a szerző regényei  a szürke hétköznapokon.

Mint mindig a téma most is a szerelem a helyszín pedig Párizs. Ezúttal egy gyászoló férfihez Julien- hez csatlakozunk aki képtelen kiheverni felesége halálát. 
Julien megígéri  a feleségének, hogy harminchárom levelet ír neki. Ám minden perc kihívás, még maga a levegővétel is. Írnia kellene új könyvét, gondoskodnia kellene kisfiáról.
A temetői látogatások azonban nem várt fordulatot tartogatnak. Ugyanis Julien leveleire válasz is érkezik.


Ha becsukódik a boldogság kapuja

kinyílik helyette egy másik.

De sokszor olyan sokáig bámulunk

a csukott kapura,

hogy a másikat,

mely éppen kinyílt,

észre sem vesszük.


Nem vagyok híve a túlzott romantikának, de azt hiszem ebben a könyvben megvolt a helye.
Egy ideális világban pont úgy történnének a dolgok ahogy azt Barreau ebben a könyvében elképzelte. Vagyis a rossz után csakis jó jöhet, a boldogság mindenki ajtaja előtt ott toporog bebocsátásra várva.

Szerintem a szerző másik nagy erőssége a romantika mellett a karakterek. Elevenek, élők, és  különlegesek.

Korábbi olvasásaim a szerzőtől: A világ végén megtalálsz , Álmaim asszonya , A nő mosolya.
És most vettem észre, hogy a magyar kiadások közül az  Egy este Párizsban kimaradt. Ideje pótolni.

Értékelés:
4 tavaszi cseresznye az 5-ből!!!

2019. március 31., vasárnap

Rainbow Rowell: Szív küldi


"Nincs annál szomorúbb, mint amikor az ember egyesével veszi a banánt. Olyan mintha bevallanánk a világnak, hogy nincs egy teremtett lélek, akivel megoszthatnánk a kenyerünk. Úgyhogy kenyeret már nem is veszek.”


Nem volt kérdés, hogy kell nekem ez a könyv, hiszen a szerző műveit nagyon szeretem. A nagy örömködésben észre sem vettem, hogy ezúttal hanyagolva a YA vonalat - Eleanor és Park , Fangirl -felnőtteknek szóló regényt írt Rowell. És milyen rohadt jól tette!!!!

Beth és Jennifer barátnők. A szokásos rohanó életmód miatt találkozásaik közben e-mailben tartják a kapcsolatot. Megbeszélik a munkahelyi problémákat- mindketten újságírók, és a Courier szerkesztőségében dolgoznak -  szerelmi életüket, meg minden agyament dolgot ami csak barátnők között téma lehet.

És itt van a Lincoln, a fekete ló a történetben aki internetbiztonsági szakértő. Vagyis az a dolga, hogy a rendszer által kiszűrt leveleket elolvassa és eldöntse valóban veszélyesek e. Persze minden dolgozó tud az ellenőrzésről de senki sem veszi komolyan.

Beth és Jennifer párkapcsolatban élnek. Jennifer nem mellesleg házas. Lincoln az anyukájával él, és van egy vagány nővére.

A szerző nagyon elkapta a mai vonalat, már ami a mai felnőtt fiatalokat érinti. A gyerekvállalás -ha már házas vagy - egy párkapcsolat lépcsőfokai, és mi van ha ezeket a lépcsőfokokat csak az egyik fél látja, a leválás a szülőről, önálló élet. És persze az örök dilemma, hogy mikortól számítunk felnőttnek, és kinek van kedve ahhoz, hogy felnőttnek látszódjon.
Állandó döntéskényszerben élünk minden nap. Szereplőinkkel együtt agonizálhatunk a döntéseink súlya alatt, hiszem minden döntéssel a sorsunkat befolyásoljuk, és persze, hogy mindenki frankó döntéseket szeretne hozni.

Biztosan léteznek magabiztos felnőttek de én nem tartozom közéjük. Jó nekem ez az örökös vergődés és aggódás, hogy jól csinálom e, és elég felnőttesen viselkedem a koromhoz képest. (Nem.)

Kis triónk éli az életét mi pedig szépen olvassuk leveleiket, nyomon követjük Lincoln szerencsétlenkedéseit és drukkolhatunk, izgulhatunk mert a szerző ezúttal is gondoskodik arról, hogy ne tudjuk letenni a könyvet amíg minden szereplőnk sorsa felől nyugodtak nem lehetünk.

 /Réka mindenképpen olvasd el ha valami aranyosra vágysz:-))) /

Értékelés:
Maximális kapitális 5 cseresznye az 5-ből!!!!



2019. március 30., szombat

A hónap borítója

Bár ilyen rovatom nincs is, mint ami a bejegyzés címe, azért jól hangzik :D :D

Szeretem az Alexandra kiadót, az viszont kicsit bosszant, hogy sosincs megjelenési időpont a könyvek mellett.
Megtudtam, hogy az új Kate Morton könyv majd csak júniusban jelenik meg.

És akkor jöjjön az a remek borító, illetve könyv :-)

A ​kilencéves Alice Hart a világtól elszigetelten él a tenger partján, ahol édesanyja elbűvölő virágai és azok titkos történetei megóvják bántalmazó apjától. Ám amikor egy tragédia visszavonhatatlanul megváltoztatja az életét, Alice-t az addig soha nem látott nagymamája veszi pártfogásába, aki az Ausztráliában őshonos virágfajok mellett olyan nőknek is menedéket nyújt, akik a kislányhoz hasonlóan magukra maradtak és segítségre szorulnak. A viktoriánus hagyományok szerint minden virág más és más jelentéssel bír; az új életét építgető Alice ezt a virágnyelvet sajátítja el, hogy elmesélje mindazt, amit szavakkal képtelen. 
Azonban felnőttkorában egy családi titok, egy megsemmisítő árulás, és egy titokzatos férfi iránt érzett szerelem ráébreszti Alice-t, hogy vannak dolgok, amelyek kifejezéséhez több kell a virágoknál. Ahhoz, hogy igazán szabad lehessen, önmagából kell bátorságot merítenie, és kezébe kell vennie a legelsöprőbb történetet, amelyet ismer: a sajátját. A Szirmokba zárt szavak rabul ejtő történet a minket kísértő, elfojtott emlékeinkről és a mesélés gyógyító erejéről. A könyvből az ausztrál Made Up Stories produkciós társaság készít sorozatot.

2019. március 24., vasárnap

Eric Lindström: Nem a szemeddel látsz

Még a hónap elején olvastam ezt a remek ifjúsági könyvet, de csak értem ide, hogy írjak is róla pár sort.

Egy vak kamaszlány  Parker Grant életébe pillanthatunk be. Az egész történet nagyon jól lett összerakva. Hogyan küzdi le a mindennapokat egy sérült ember? Hogyan látja magát egy kamaszlány aki tudja milyen szivárvány, ám mégsem láthatja soha többé? És akkor még itt van a barátság és a szerelem, ami minden kamasz életében fontos szerepet játszik.

Ajánlom mindenkinek ezt a remek könyvet! Egyre ritkábban olvasok YA könyveket, ez kifejezetten kár lett volna kihagyni.

Normális, a realitások talaján mozgó történet, amihez jó sokat tesz hozzá, hogy egy olyan kamaszlányról szól aki hátrányból indul minden nap. Mégis fut, éli az életét, pedig iszonyat terheket cipel.
Meglepett, hogy a szerző férfi. Nekem mindig kicsit furcsán hat ha egy férfi szerző ilyen remek átéléssel alkot meg egy női karaktert, ráadásul egy kamaszlányt.

Értékelés:
5 szemkendőben érő cseresznye az 5-ből!!!



2019. március 16., szombat

Jane Harper: A természet ereje

 Kezeket a magasba: Aaron Falk! Aaron Falk!!

Tetszik a könyv címének ez a kétértelmű mondata. A zord vadonra éppúgy gondolhatott a szerző, mint  magára az emberi természet erejére.

Aaron falk újra nyomoz. Nem bántam, hogy elszakadtunk Aaron  szülővárosától és kicsit messzebb vizekre eveztünk.
Az ausztrál erdő túrázásra csábít, így egy csapatépítő tréningnek remek helyszín lehet.

Ám öt kolléganő közül csak négyen bukkannak elő a fák közül.  Nem kérdés ki fog a helyszínre utazni, hogy utat törjön a vadonban és kiderítse mi történt a lazának indult túrán.
Nyomozónknak ezúttal segítsége is akad Carmen személyében, aki szimpi csaj így nem volt ellenvetésem, hogy csatlakozzon a magány bajnokához.

A szerző hozta a remek formáját, amiért már az Aszály -ban megkedveltem.
Egyértelműnek látszik a történet a sok bűnösnek kinéző ember között. Ám most sem vegyünk mindent készpénznek. Ahol ennyi ember verődik össze, ott tuti, hogy mindenkinek van valami rejtegetnivalója.

A szerző könyvei még azon thrillerek közé tartozik ami nálam befogadható. Pont annyi a hozzávaló, hogy már lehessen izgulni de nem folyik vér minden lapon.
Jó, hogy Harper tudott fejlődni az előző történethez képest, igaz itt kicsit kevesebb magánélet szerepel a lapokon, gondolom ez annak köszönhető, hogy úgymond nem kívánta meg a sztori.

Értékelés:
5 túrázó cseresznye az 5-ből!!!

2019. március 11., hétfő

Új Kate Morton könyv!!! :-)

Igazi hétfői jó hír, hogy hamarosan(?) pontos dátumot nem tudok, megjelenik egy újabb gyöngyszem Kate Morton tollából. Már ideje volt, azt hiszem tavalyelőtt karácsony óta sápítozom egy újabb könyve után. Régebben a kiadó valahogy mindig év végére időzítette a kiadást.

1862 ​nyarán ifjú művészek maroknyi csoportja jelenik meg a Temze partján álló Birchwood kúriában. Vezetőjük a kimondottan szenvedélyes és kiemelkedően tehetséges Edward Radcliffe, a tervük pedig az, hogy a külvilágtól elzárkózva, ihletet keresve, alkotásba merülve töltik a nyarat. Mire tervezett tartózkodásuk véget ér, egy nő gyilkosság áldozata lesz, egy másiknak nyoma vész, eltűnik egy nagy értékű tárgy, és Edward Radcliffe élete romokban hever.
Másfél évszázad múltán Elodie Winslow, a fiatal londoni levéltáros egy mappában két látszólag összefüggéstelen dokumentumra bukkan: az egyik egy elragadó külsejű, Viktória-kori öltözéket viselő nő fényképe, a másik pedig egy művész vázlatfüzete, melyben felfigyel egy folyókanyarulatban álló, kétormú ház rajzára.
Vajon miért találja Elodie oly ismerősnek Birchwoodot? És ki lehet a régi fényképen látható fiatal nő? Fény derül-e valaha is a titkára?
Az órásmester lánya évszázadokon átívelő, lenyűgöző történet gyilkosságról, titkokról, rablásról, művészetről és szerelemről.

2019. március 9., szombat

Beatriz Williams: A nyári feleségek

"...úgy érzi, megélt több életet, volt szerelemtől mámoros bakfis, becsapott szerető, hidegen számító csábító és sietős menyasszony."


A szerző az előző könyvével Perszelő nyár -ral  belopta magát a szívembe. Így nagyon örültem az újabb könyvének.

Bár egyáltalán nem csalódtam, azért azt megjegyzem, hogy kissé egy kaptafára íródott a két történet, hiszen ebben a történetben is a szépek és gazdagok közti szerelemi civódás a lényeg, és persze egy csodás sziget, nyár, és partik.

Miranda 1951. nyarát tölti a csodálatos Winthrop -szigeten, anyja ugyanis férjhez megy, így Miranda hirtelen egy egész családot kap, na meg egy egész kolóniát, ahol mindenki szép és gazdag.
  És mindeki mindenkivel khm... . Természetesen amiről nem beszélnek az nincs. Így történhet meg, hogy a sok elhallgatott titok  és légyott, és tiltott szerelem óriási gubancokat és tragédiát okoz.
A fiatal lány mostoha testvérével felfedezi a szigetet, megismerkedik a gazdag és befolyásos családokkal, és persze szerelmes lesz.

1969. Miranda ismét a szigetre utazik, hogy menedéket találjon a saját élete elől. És persze várja a múlt, ami egyáltalán nem lett lezárva.


– Csak most az egyszer – ígérte olyan őszinte hangon, hogy tudtam ez hazugság.

A két idősíkon futó történet teljesen lebilincselt, még akkor is ha sejteni véltem a szereplők sorsát. Mindez nem vont le a hatásból, hiszen a szerző remek hangulatteremtő, és a karakterek is remekül kidolgozottak.
Nagyon fekszik az írónak ez a léha miliő megjelenítése. Lustán nyúlnak el a napok a gazdagok lábai előtt, és puszta unalomból okoznak helyrehozhatatlan károkat egymásnak.

Értékelés:
4,9 buja cseresznye az 5-ből!!!


Katrin Lankers: New York, Te csodás!

Minden benne volt ebben a vidám, színes kis könyvben amire vágytam és számítottam.
Egy vagány lány aki Németországból New Yorkba költözik egy évre, hogy gyakornok lehessen egy újságnál.
Persze a szerelemi zűrök, munkahelyi és lakhatási problémák egész tömkelegével kell Maxi-nak megbirkóznia.

Nagyon pörgős a sztori egy percre sem unatkozunk, Maxi száguld és egyik bonyodalomból a másikba csöppen.
Egy furcsa rózsaszín házba költözik aminek tulaja elhalálozik, ezzel egy időben úgy tűnik a lakóknak is menniük kell az egyedi és extravagáns  épületből. Egyébként a lakótársak sem piskóták, a kezdő színésznőtől a jogászon át színes a felhozatal.

Főhősünket a munkahelyén is igazi kihívás elé állítják, vetélytársával egy blogot kell készíteniük. Akié olvasottabb az kapja meg a vágyott gyakornoki állást.

Valahogy a szerzőnek sikerült úgy összegyúrnia a történetet, hogy minden szála vibráló és izgalmas lett. Nem mellesleg az abszurd helyzetektől sem mentes, és humorban is bővelkedik.
Lehetséges, hogy a szerző a saját tapasztalatait is beleszőtte a történetbe, hiszen Katrin is volt gyakornok, és nemcsak New Yorkban, de Mexikóban is!


Bár egyértelmű utalásokat nem találtam, de úgy sejtem sorozattal állunk szemben, mert egyáltalán nincs befejezés. A hatalmas káoszban semmi sem lett kibogozva. Várom a folytatást!

A borító nagyon passzol a történethez; fiatalos, vidám és színes.

Értékelés:
4 bohém cseresznye az 5-ből!!!


2019. március 2., szombat

Nem tudom mi van velem

Már megint könyvet rendeltem...és már megint egy kimerítő hét után szombaton reggel...igaz a négy könyvből (úgy látszik ennyire vagyok kalibrálva) kettő még csak előrendelhető, kettő pedig valószínűleg jövő héten már nálam lakik.
Már pénteken este fáradtan bedobáltam a kosárba az áhított köteteket, de aztán lebeszéltem magam, mondván nincs rá pénz stb. Aztán szombaton reggel, vagyis ma, zavart, hogy ott ücsörögnek a kosárban, és reménykednek, hogy jöhetnek hozzám. Hát így történt.
Jane Harper, Colm Tóibín , Rainbow Rowell és Alma Katsu régi jó ismerőseim szinte biztos befutó lesz mindenki, hisz korábbi könyveiket is szerettem.

Nem tudom meddig tart ez az impulzus vásárlás sorozat, de remélem hamarosan megnyugszanak a molyhormonjaim.

A szerencsések:-)








2019. február 24., vasárnap

P. Z. Reizin: Szerelem gombnyomásra



"-Egy nonhumán intelligencia hozott össze bennünket. És egy másik nonhumán intelligencia megpróbál szétválasztani. Tudom, röhejesen hangzik."


Egy nő és egy férfi. Két mesterséges intelligencia akik véletlenül belekeverednek Jen és Tom életébe.
Jen munkája révén napi kapcsolatban áll Aiden nevezetű mesterséges intelligenciával.
Aiden folyamatosan fejlődik és tanul, és persze beleüti a nemlétező orrát Jen szerelmi életébe.

Nem tudom másként megfogalmazni minthogy ez egy nagyon szerethető és cuki történet. A sima szerelmi történet alaposan felturbózva.

Az életünk mindennap használt eszközei, amik elvileg azért vannak, hogy könnyebb legyen az életünk. Minden egy kattintásra, egy gombnyomásra van tőlünk - az igaz szerelem is?
Persze minél többen tudnak egy adott dologról, és minél többen ártják bele magukat, - ki ki a maga szándékával, - annál valószínűsíthetőbb a káosz.

Bár nem nagyon értek a mesterséges intelligenciához és az abban rejlő lehetőségekhez, ez a történet szerintem egyben volt. Logikus és ésszerű volt minden magyarázat.
Külön erőssége a történetnek, hogy minden szereplő megszólal a lapokon, tehát ember és "gép" egyaránt. Jen és Tom szerethető figurák, és a humor sem hiányzik.

Kiváló szórakozás lehet a romantika rajongóinak, akik szeretik ha egy kis újdonsággal van megfűszerezve az átlagos egymásra találás.

Értékelés:
5 cyber cseresznye az 5-ből!!!



2019. február 23., szombat

Szentesi Éva: Pedig olyan szépen éltek

A szerző neve mellett a könyv címe az ami igazán felkeltette az érdeklődésem. A vidéki korlátoltság és a mások életébe való vájkálás jellemző mondata.
Azonnal eszembe jutott a gyerekkorom, a falu ahol mindenki mindenkit ismert. Haza sem értem, de a hír már megelőzött, hogy az iskolából hazafelé éppen kinek nem köszöntem. Gyűlöltem, és a mai napig utálom ezt a falusi szokást, hogy mindenkire rányomunk egy bélyeget, és persze mindenkinél jobban tudjuk ki, hogyan él.

A szerző regénye egy falusi lány története aki teljes rideg tartásban nőtt fel, alkoholista apa és egy olyan anya mellett akinek a lánya csak Mari fiam. Olyan család ez ahol a két gyerek ugyan olyan kötelező tartozék mint a tárcsás mosógép.
A fiú a család büszkesége, a lány csak probléma és gond, kivéve ha jól megy férjhez - jelentsen ez bármit is.
Nyilánszki Mari egy a sok falusi lány közül aki csillogó ruhákról és boldogságról álmodozik. Ezt kergeti gyerekként, tiniként és felnőtt nőként.

A könyv első fele nagyon tetszett, viszont ahogy haladt a történet úgy mondtam le Mariról. Biztosan megvolt a szerző oka arra, hogy ennyire nyers legyen, de nekem Mari néha túl sok volt. Közönséges, sokkoló, durva. Azért persze bízva  a csodában végig olvastam.
Kicsit csalódtam.

Értékelés:
3,5 cseresznyeszüret az 5-ből!!!




2019. február 21., csütörtök

Csütörtöki péntek

A decemberi felemásra sikerült könyvvásárlás felett érzett kudarc eddig tartott, ugyanis hétvégén fiammal szövetkezve elcsábultunk. Ma meg is érkeztek, így nekem máris hétvége van :-)
4:2 arányban én dorbézoltam igazán, és nagyon reménykedem, hogy ezúttal maradéktalanul elégedett leszek.
A kiválasztottak!

- Nem a szemeddel látsz
- Homokból és hamuból
 -6 hét a világ
 -Mielőtt a kávé kihűl


2019. február 17., vasárnap

Catherine Steadman: Zavaros vizek



"Ijesztő is, hogy a jóból összehasonlítás révén milyen gyorsan lesz nem elég jó."

Mindenki eljátszik a gondolattal, hogy mi tenne ha találna egy zsák pénzt.
Nos a Bora Borán mézesheteit töltő házaspár tagjai, Erin és Mark hihetetlen dologra bukkannak búvárkodás közben.
Ingatag pénzügyi helyzetükre azonnali megoldást jelent a táska pénz. Igaz a táska rejt még egyet s mást, de főhőseink úgy érzik, hogy minden mással megbirkóznak ha a pénzt már biztos helyen tudják.

Erin - amikor éppen nem csavaros eszű bűnözőt játszik dokumentumfilmet forgat olyan rabokról akikre hosszú évek után a szabadság vár. Mark a bankszektorban tevékenykedett addig amíg munkanélküli nem lesz.

A történet eleje eléggé el lett nyújtva. Erin élete alaposan, aprólékosan tárul elénk, akárcsak párkapcsolata.
Egészen addig lassan csordogál a sztori amíg el nem érünk az ominózus naphoz a nászúton történtekhez. Innentől kezdve aztán úthengerként dübörögnek az események. Egyik döntés és rázós helyzet a másik után. Izgalmas és feszültséggel telítettek lapok.
A pénzt és egyéb a táskában lévő dolgokat más is szeretné meg, illetve visszakapni.

Nekem a végkifejlet volt kissé klisé, de összességében nekem nem volt csalódás ez a thriller. Amit vártam a könyvtől megkaptam. Vitt a történet, sodortak az események  míg csak azt nem vettem észre, hogy a végére értem.

Értékelés:
4 koktélcseresznye az 5-ből!!!


2019. február 16., szombat

A hét mondata



"Mindannyian gyönyörű és egyedi hópelyhek vagyunk. Együtt csak hóesés."



2019. február 10., vasárnap

Hazel Gaynor - Heather Webb: Az utolsó karácsony Párizsban

Szerintem rengeteg könyvmoly  érez különös vonzódást  a levélregények iránt. Így szinte kötelezőnek éreztem elolvasni a könyvet.

A történet az  első világháború, - vagy ahogy akkor hívták- a nagy háború idején játszódik.
Evie testvére Will, és annak barátja Tom is belép a seregbe. A háború karácsonyra véget ér, ígéri mindenki. A nagy kaland, ahogy a fiatal fiúk gondolnak rá nem lesz kihatással a jövőjükre, kis kitérő ígéretes és szép jövőjük előtt.
Evie már akkor megírja első levelét mikor még a fiúk a kiképzőtáborba sem érnek.

Ahogy telik az idő és gyarapodik a piros szalaggal átkötött levélköteg, úgy érzik egyre kilátástalanabbnak a harcot, mind a katonák a csatatéren, mind az otthon maradottak. A nők közül egyre többen állnak önkéntesnek, Mentőautót vezetnek, vagy ahogy Evie is teszi leveleket kézbesít, majd írói ambícióit kiélve cikkeket ír Tom apjának újságjába.

Ám bármennyit is imádkoznak, vagy kötnek zoknit, reménykednek a veszteségek előbb utóbb mindenkit utolérnek. Nemcsak egymástól kerülnek egymástól egyre távolabb, de attól az álomtól is, hogy mindannyian együtt ünnepelhetik a karácsonyt Párizsban.

Írhatnám, hogy aranyos  kis történet, de a kellemes hangnem, teázás és kedves szavak ellenére szomorú történet ez, mind minden történet ami a háborúhoz köthető.
Kiszámítható volt a végkifejlet, ennek ellenére a szerző a végére tartogatta a legtöbb izgalmat.
A háborús propaganda, cenzúra a kozmetikázott statisztika mind a két fiatal ellensége, a valódi ellenség mellett.
Különösen tetszett, hogy Tom nem egy hős katona, aki acélidegekkel rendelkezik és sérthetetlen. Esendő emberként lett ábrázolva.

A szerzők kicsit jobban kibonthatták volna a háború utáni időszakban történteket, emiatt volt némi hiányérzetem.

Értékelés:
4 lövészárokba kézbesített cseresznye az 5-ből!!!


2019. február 7., csütörtök

Egy teát?

Bajban lettem volna ha esetleg lányom születik, mert még mindig nem sikerült megtalálnom azt a női nevet amit nyugodt szívvel adtam volna neki.
De vége a dilemmának (jöhet a kislány:D ) mert minap a munkahelyen a naptárat lapozgatva rábukkantam a tökéletes női névre ami nem más mint a Tea!!
Így hát már nem kérdés, hogy Sára vagy Klára, mindahány név a naptárba. Azért az Agrippína is dobogós még nálam.
(A kávé akkor fiú név??)



2019. február 4., hétfő

Új Amy Harmon könyv!!!

Nem győzök csodálkozni agyam furcsa kis fiókjain, ugyanis amit nagyon szeretnék azt hosszú időre képes vagyok megjegyezni. Ilyen egy-egy ígéretes író neve. Amint a könyv adatlapján megláttam a szerző nevét, máris beugrott a korábban olvasott emlékezetes regénye.
Nagy bánatomra az  Arctalan szerelem  szerzőjének eddig nem volt több magyarul megjelent könyve. (Pedig már jó pár könyvet írt.) A hónap közepén a Libri kiadó jóvoltából egy háborús regénye érkezik.


Olaszország, 1943. Tombol a második világháború, az ország nagy részét megszállták a németek, a zsidó lakosságot deportálás és megsemmisítés fenyegeti. 
Évekkel ezelőtt Eva Rosselli és Angelo Bianco szinte testvérekként nevelkedtek, majd egymásba szerettek, ám a körülmények és a vallásuk elválasztotta őket egymástól. 
Hosszú idő után találkoznak újra: a zsidó származású Eva a Gestapo elől menekül, s nincs kihez fordulnia. Angelo felszentelt pap, s úgy dönt, befogadja a lányt a kolostorba. Eva rádöbben, hogy a katolikus egyház rajta kívül még sokaknak nyújt menedéket. 
A világ lángokban áll, az emberek nélkülöznek, és a két fiatalra is sorozatos megpróbáltatások várnak. Gyötrelmes választások elé kerülnek, mígnem a sors és a szerencse közbeszól, és életük legnehezebb döntését kell meghozniuk.


2019. február 2., szombat

Nikola Scott: Anyám titkai

Soha rosszabb elsőkönyves családregényt! Nekem icipicit Kate Morton történeteinek hangulatát idézte ez a könyv. (Persze biztos lesz majd olyan, aki szerint nem is:D)

Mint minden valamirevaló titkokkal tűzdelt családregény ez is két idősíkon halad, váltakozva főszereplőnk, és annak édesanyja történetével.
Addie napjainkban épp édesanyja halálának évfordulóján furcsa telefonhívást kap egy magánnyomozótól. A homályos hívás után pedig egy idegen csenget be, végképp átírva Addie családjának történetét.

"Néha..., legtöbbször éjjel, amikor minden nagyon csendes, hatalmas megbánást érzek az egész élet miatt, amit nem élhettem."

 1958-ban Elizabeth vidékre indul édesanyja barátaihoz vakációzni, de főként anyukája kérését teljesíti ezzel, aki nem szeretné, hogy tizenéves lánya a haldoklását nézze.

Ezeknek a történeteknek nagy erőssége a titokzatos múlt, az a bizonyos momentum, vagy személy aki minden történésnek okozója, mozgatórugója. Ha ez gyenge lábakra épül csapnivaló lesz az egész történet.
A szerző zseniálisan fűzte a szálakat, alapozta meg a történetet, amely felbolygatja Addie, testvérei és apja életét egy évvel Elizabeth halála után.
A ki vagyok én? Honnan jöttem? kérdések ebben a történetben kulcsfontosságúak, ahogyan a kapcsolatunk is a szüleinkkel.
Hajlamosak vagyunk elfelejtkezni arról, hogy a szüleink is voltak gyerekek, álmodozó fiatalok. Hogy nekik is van múltjuk amiről mi mit sem tudunk. És persze a számunkra imádott nagyszülőkkel a szüleinknek lehet egész más volt a kapcsolata.

Az összes szereplő a szívembe lopta magát. A szerző bőségesen gondoskodott izgalomról Addie életében nemcsak a múlt követel figyelmet, de jövője is megrekedni látszik. És akkor még a szerelemről nem is beszéltünk.

Külön ajánlom Réka figyelmébe ezt a könyvet! :-)

Értékelés:
4,9 örökletes cseresznye az 5-ből!!




2019. január 26., szombat

Annalisa Strada: Két rózsaszín csík


"A filmekben megesik, hogy a főszereplő azt mondja: „Ennél rosszabb már nem is lehetne!”, majd egy másodperccel később a fejére zuhan egy repülő. Többé-kevésbé velem is ez történt."


Ismerjük a mondást, miszerint egy nő két dologért képes bármire. Hogy legyen gyereke, és hogy ne legyen.
Egy nem tervezett gyermekáldás nehéz döntés elé állíthat egy nőt, legyen az felnőtt vagy éppen kamasz.

A szerző remek érzékenységgel dolgozta fel Perla, egy tizenhat éves lány élete első nagy döntésének körülményeit, előzményeit.
Szerintem sokkal gyakrabban történik meg mint gondolnánk, hogy egy tinédzser teherbe esik.Ez csak statisztikailag mindennapos dolog, egyénekre lebontva kész dráma egy-egy ilyen eset.
Perla személyisége nagyon el lett találva, életszagúra sikerült a történet. Végig izgultam, estem kétségbe és fogtam a fejem a szereplőkkel.
Akár felvilágosító könyvként is funkcionál, és a szülők kezébe is adható. Széles közönséget szolgál ki. Egész más így olvasni egy nem várt, korai terhességről, mint egy szórólapot átolvasni arról, mi a teendő "baj" esetén.
Az ilyen történetek általában nagyon le vannak sarkítva fehérre és feketére. Itt izgulhatunk az utolsó oldalig, hogy a sok -sok érzelem, és félelem milyen döntésre sarkallja Perlát.

Értékelés: 5 áldott állapotban lévő cseresznye az 5-ből!!!


J. K. Rowling: Az élet dolgai

Végre én is elolvashattam, hogy mit is mondott Rowling a végzős hallgatóknak a Harvardon.
Jó szokásomhoz híven nem néztem meg, hogy a pénzemért hány oldalt kapok, de egy beszéd nyilván nem tarthat több száz oldalig...

A kis könyvecske külsőre tetszetős, színes rajzokkal, és hihetetlen gyorsan elolvasható - a most már tudom - hetvennyolc oldal, ebbe beleértendő a rajzos oldalak is!
A mondanivalója azonban nagyon jó, így kaptam egy kis lelkifröccsöt, a szerző kiváló motivációs szakember is lehetne, akinek ráadásul humora is van.
Nem egyszerű hasznos útravalót adni valakiknek, akik biztosan elvárták, hogy H.P. szülőanyja valami ütőset mondjon nekik. Szerintem sikerült neki.
Gondolatébresztő beszéd, amit újra és újra el lehet és szerintem fogok is olvasni. A könyv állandó lakója lesz a polcomnak.



"Jómagam azt vallottam, hogy semmi mással nem akarok foglalkozni, csak regényírással. Ellenben a szüleim, akik szegénységben nőttek fel, és nem diplomás emberek, azon az állásponton voltak, hogy túlságosan élénk képzeletem csupán személyiségem egy vicces vonása, ami se törlesztőrészleteket, se biztos nyugdíjat nem fog eredményezni. Ma már persze ennek az iróniája akkorát üt, mint a rajzfilmbeli lezuhanó üllő."

Értékelés:
4 Harvardi cseresznye az 5-ből!!!

2019. január 19., szombat

Csak úgy

Ismerősnél találtam, és hoztam ide csak úgy:




"A csalódás minden nap elvisz az ember lelkéből egy darabot."

 (Tormay Cécile)

2019. január 10., csütörtök

Michael Finkel: Az Északi - tó fantomja

Bár a könyv konkrétan Chris Knight önkéntes száműzetésének krónikája, a szerző érinti az egész témát a remeteséggel kapcsolatban.
Onnantól kezdve, hogy milyen összetett műfaj is a remeteség, egészen odáig, hogy volt olyan korszak amikor divat volt remetéket alkalmazni az arisztokraták körében.
Sőt a mai kor embere között bőven akadnak remeték! japánban ők a Hikikomorik vagyis a befelé fordulók.

"Elutasítják a Japán konformista és versenyszellemű társadalmát, ezért visszavonultan élnek gyerekkori szobájukba, és szinte ki sem jönnek onnét, szélsőséges esetben akár egy évtizedig sem. Napjaikat olvasással vagy netezéssel töltik.
Szüleik az ajtajukhoz hordják az ételt, a pszichológusok online tanácsadással látják el őket."

Azért arra kíváncsi lennék, hogy ezek a "remeték", mit kezdenének magukkal ha nem lenne internet, meg anyu aki ellátja őket????

A fent említett úr magánügyét akár örök homály is fedhette volna, ha egy véletlen folytán nem bukik le amint egy táborban az otthagyott élelemből és holmikból válogat kedvére.
Aztán a rendőrségen kissé kételkedve hallgatták, hogy alig húszévesen érezte úgy, hogy elég volt a többi emberből és egyszerűen bevetette magát az erdőbe, hogy aztán 27!!!évig élvezze az önkéntes magányt.

A magány az egyedüllét és a remeteség szinte ugyanazon fogalmak, mégis a magányt a legkevsébé önként választja az ember. Az egyedüllét sok Chrishez hasonló embernek az az áldott állapot, amit valaki más egy társsal él meg.
Persze időnként mindenkinek jólesik, és szükséges is az egyedüllét, az elvonulás lehetősége. A mai világban sajnos sokszor ez nem a mi választásunk!

Sokan kiáltották ki Christ csalónak, hiszen mondani bármit lehet, mivel egyedül volt! akár ki is találhatta, hogy ennyi időn keresztül kerülte az embereket, és élt túl számtalan telet az erdő kellős közepén.
Számomra Chris kicsit felemás remete volt, hiszen az általa került földi hívságokat- újság, könyv, rádió - azért élvezte, amit a fent említett táborból folyamatosan elhordott. A feltört nyaralók tulajdonosai már ismerni vélték Chris ízlésér, mind élelmiszer, mind ruházat terén!

" A Tao Te King szerint keresés helyett elvonultsággal, tett helyett tétlenséggel érhető el a bölcsesség."

A remete lét ellenpólusa a mai kor emberének rohanó élete. Mindig van mit elintézni, megcsinálni, megnézni, megnyomni.
Engem Chris esetében engem az érdekel, mi történt vele, hogy már húszévesen elege volt a világból??

Ha egy idősebb, kiégett, sokat csalódott, meggyötört ember dönt úgy, hogy elvonul szerintem sokan megértően bólintanak. De egy fiatal fiú ilyen döntése érthetetlen.

Zseniális könyv, jó sokat lehet rajta agyalni, töprengeni.

Értékelés:
5 remete cseresznye az 5-ből!!!

2019. január 7., hétfő

Joanna Trollope: Barátnők

Büszkén írhatom, hogy a nálunk megjelent Trollope köteteket mind olvastam. Szeretem a szerzőt mert mindig aktuális témákban ír. Emberi kapcsolatok, szerelem, barátság, család.
Mostani könyvének címe mindent elárul. Négy főiskolai barátnő immáron a negyvenes éveit tapossa. Mindegyikük révbe ért a maga módján. Amikor már azt hiszik, hogy velük aztán már tényleg semmi sem történhet- karrierjük csiszolgatásán kívül -mindegyikük újra választás elé kerül.

A történet fő mondanivalója számomra az örök dilemma egy sikeres nő kapcsán. Vagyis karrier vagy magánélet. Ha a szakmánk nem szimplán megélhetés hanem karrier, akkor örök dilemma a választás kényszere. Mit áldozzunk fel? A támogató hátteret, vagy a folyamatos kihívás és fejlődés lehetőségét.

Manapság persze sok embernél nem kérdés a karrier, hiszen a munka egy szükséges "rossz" az életünkben. Igazi áldás ha szeretjük, élvezzük azt amiből el tudjuk magunkat és a családunkat tartani.

A négy barátnő életén keresztül, négy különböző krízishelyzetet ismerhetünk meg. Mi van ha biztosnak hitt karrierünk véget ér egy nap? Mi van ha egyedülálló kamaszfiú anyjaként egyszer csak szerepet kérne a rég nem látott apa? Mi van ha munkamániánk miatt társunk mellőzve érzi magát? Mi van ha valaki, akivel megalapoztuk a jövőnket teljesen félreismertük?

Bár egyik szereplő sem került közel hozzám, olvasmányos volt, és fordulatokban bővelkedett a történet. Igazából a befejezéssel sem voltam kibékülve, furcsa döntéseket hoztak a szereplők.
Ennek ellenére maradok híve a szerzőnek.

Amit kicsit sajnálok, hogy a kiadó megtörte azt a remek szériát, hogy nagy alakú, kemény táblás kötésben jelentek meg a szerző könyvei.

Értékelés:
4 barátnőtől kapott cseresznye az 5-ből!!