Elin- nek mindene megvan, ám mindig is tartózkodó, magányos figura, még családja szemében is. Sem férje,sem lánya Alice nem tudja mi az ami hiányzik Elin-nek. Egy napon furcsa levelet kap, amitől Elin végképp szétesik.
Alice nem hagyja annyiban, nagy nehezen ráveszi anyját, hogy végre ossza meg vele ami ennyire nyomasztja, sőt utazzanak vissza Elin gyermekkorának helyszínére Gotland szigetére.
Elin úgy élte túl a gyermekkorát és a múltját, hogy gyökeresen más életet választott magának felnőttként. Karrierje van, sikeres, kialakított magáról egy képet a külvilágnak és a családjának. Kérdés, hogy mit rejteget ennyire?? Amiről beszélni sem hajlandó, és csupa hazugsággal leplezett eddig.
A történet eleje remekül lett megírva, fejezetenként ugrálunk a jelenben és a múltban. Nyomon követjük Elin tökéletes családjának a széthullását, és megismerjük Gotland szigetét, a csodálatos helyeket, és Elin gyerek korát.
A csavarra sajnos rájöttem, és a sztori vége kicsit el lett húzva. Ezt leszámítva azt kaptam a szerzőtől, amit előző könyvében - Az elveszett nevek füzete -kaptam. Mély érzéseket, remek jellem ábrázolásokat, életszagú emberi sorsokat. Elhisszük, hogy amit olvasunk akár igaz is lehet.
A család bonyolult és nehéz teher tud lenni. Lundberg pedig remekül el tudja kapni ennek a kapocsnak minden aspektusát. Szeretet, gyűlölet, harag, tagadás -mind mind ami egy családban előfordulhat. A sajátos kapcsolatot a szüleinkkel, aminek természetesnek és könnyednek kellene, hogy legyen. De a valóság sokszor sokkal szomorúbb.
A hiábavaló ragaszkodás, és remény, hogy olyanná formáljuk szeretteinket amire vágyunk.
Elvárjuk, - főleg a szüleinktől,- hogy úgy szeressenek minket amilyenek vagyunk. De sokszor pont ez a kapcsolat az ahol a legkevesebbet kapjuk, szeretetből, elfogadásból. És ezeket a terheket cipeljük egy életen át. Erre az ingatag érzelmi kártyavárra tekintünk alapként mikor felnőttet játszunk.
A könyv címe nagyon fappáns, imádom!
Értékelés:
4 száműzött cseresznye az 5-ből!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése