Még el nem felejtem muszáj megdicsérnem a könyv ruháját, elképesztően szép.
Sok rajongója van a szerzőnek, nem véletlenül. A sok kedves szerzőm - akárcsak Kate Morton, vagy Kimberly Freeman - általában két idő síkon futtatja a történetet. Előtérbe helyezve a családot vagy éppen a szerelmet.
Most egy kicsit mást kaptam mint amit megszoktam a szerzőtől. Krimibe illő jelenetek peregnek az olvasó szeme előtt, és elég korán belecsapunk a lecsóba.
Egy híres színész James Harrison halála kész lavinát indít el. Az újságíró Joanna cikket ír a szertartásról, ahol egy idős hölgy segítségére siet.
Később levelet kap a hölgytől, benne egy levéllel, amiről a feladó azt állítja több is van a birtokában...
Joanna végül nem találkozik az idős nővel, ellenben egyre furcsább dolgok történnek körülötte...
Még nem tudom mennyire tetszett ez a történet, hiszen akik ismernek tudják, hogy nem vagyok nagy krimi szerető. Tény, nem ez lesz a kedvencem könyvem a szerzőtől.
Nehéz a könyvről többet írni, anélkül, hogy bármi fontosat eláruljak. A nyomozósdi mellett azért a romantika is helyet kapott a könyvben - számomra néhol túlzóan is.
Érdemes elolvasni a szerző sorait a könyv születésével kapcsolatban. Annyit elárulok, hogy sokáig kilincsel Lucinda mire talált kiadót a könyvére. És ennek nem az volt az oka, hogy nem találták volna elég jónak!
Értékelés:
3 titokzatos cseresznye az 5-ből!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése