"Engelsfors.Angyalzuhatag.Szép név és egy nyomorult város a semmi közepén.Minden oldalról sűrű erdők veszik körül,ahol gyakran eltévednek az emberek.Egyesek sohasem kerülnek elő."Sokáig próbáltam ellenállni ,hogy egy újabb sorozatba kezdjek,de a több Moly lelkesedése miatt már engem is érdekelt a dolog.
Kicsit megijesztett a sok karakter-és ez végig így is maradt.Túl sok volt nekem ennyi csaj:-) Így hat felé kellett figyelnem ,hat családot megismerni.
A Svédek bár nem gondolnám,hogy depressziós nép,mégis olyan nyomott,borús,baljóslatú légkört tudnak teremteni az írásaikkal,hogy olvasás közben fázni kezd az olvasó.
Ez a légkör átitatja az egész sztorit,és a hat lány hétköznapjait is.
Ami a különleges képességeiket illeti,még az is tetszett,hat boszi,sötét éjszakák az erdő közepén.
Ami viszont nem tetszett,hogy számomra lassú volt,minden nézőponton át kellett rágni magam,tulajdonképpen sokszor éreztem úgy,hogy áll a történet.Ezért lassan is haladtam vele,napokig csak oldalakat haladtam,holott az elejét szó szerint faltam.
Egy öngyilkosság(?) után,ami a lányok iskolájában történik,indítja el a folyamatot,ami összehozza a hat különböző lány karaktert,és kezdődik a mágia-kicsit reméltem ,hogy kedvenc szerzőm Alice Hoffman féle boszorkányos történet lesz,amit a szerzőnek mindig elhiszek!! Amivel olvasás közben szembesültem,hogy ez tini könyv,igaz sok ifjúsági irodalmat olvasok,de most úgy érzem ez tényleg! nekik szól! Én nem tudtam kellően ráhangolódni a történésekre,és egyik szereplő sem volt szimpatikus.
Fiatalbb szemmel olvasva izgalmasabbnak hat,jobban tudnak azonosulni a lányokkal,nekem pedig ideje lesz érettebb boszorkányok társasága után nézni:-)
A borító hihetetlenül jó lett,szép és egyben félelmetes is.
Trilógiáról lett légyen szó ,lesz még két rész:A Tűz,A Kulcs.
Értékelés:
3,5 boszis cseresznye az 5-ből!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése