"Gyilkosság reggel, álarcosbál este, rejtélyes üzenetek és megégett főkomornyik."
Rég olvastam ilyen agyafúrt könyvet. Nemcsak egy rejtélyt kell megoldani, de nyolc ember bőrébe kell bújni, az állandóan változó környezettel lépést tartani, és kitalálni ki a barát, és ki az ellenség. És legfőképp nem elveszíteni önmagunk.Aiden Bishop abba a szerencsétlen helyzetbe találja magát, hogy egy olyan kastélyban vendég, ahol senkit sem ismer, és olyan testben ébred ami nem a sajátja.
A Hardcastle család álarcosbált rendez kicsit morbid módon egy tragédiára megemlékezve...ebbe csöppen főszereplőnk aki versenyt fut az idővel. Vagy megnevezi Evely Hardcastle gyilkosát, vagy örökre a kastély foglya marad. Nyolc gazdatest áll rendelkezésre, testenként huszonnégy óra.
Nekem az egész nagyon egyben volt. Hiába próbáltam árgus szemekkel figyelni, én bizony nem találtam benne sem logikai bukfencet, sem kivetnivalót. Minden egyes oldallal egyre több információt, kirakós darabkát, szereplőt kell megjegyeznünk.
Nem elég, hogy egy láthatatlan gyilkos után lohol, Aiden sincs biztonságban. Nagyon szimpatikus karakter könnyen a szívembe zártam. Szorítottam neki, hogy sikerüljön a küldetés.
A szerzőnek sikerült az összes szereplőt színesnek, elevennek megalkotni; szinte lelépnek a lapokról. Arról nem beszélve, hogy zseniálisan mutatja be, hogyan birkózik meg Aiden a gazdatestek fizikai adottságaival és a lelki beállítottságokkal.
Igazi irodalmi csemege ez a könyv. Korábban nem olvastam még hasonlót sem, így nekem egyedinek hatott. Részletes, és nagyon jó stílusban íródott, gyönyörű megfogalmazásokkal. Nagyon igényes, öröm volt olvasni.
Értékelés: 5 álarcos cseresznye az 5-ből!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése