2015. január 13., kedd

Nina George: Levendulaszoba


"És minden tévedés értelmet nyer, ha meggyőződésből tesszük."

 
Azt reméltem kedvencet avatok a könyvvel. 
Az eleje nagyon tetszett, sőt az egész mondanivalója.
De főleg az a báj varázsolt el,ami azokat a történeteket lengi körül amikben nagy szerepet kapnak a könyvek, az olvasás szeretete.
Szép gondolatoktól és megfogalmazásoktól hemzseg a könyv, nekem mégis elment a kedvem tőle.

A szerző átesett a ló másik oldalára azzal, hogy túl tökéleteset és szerethetőt szeretett volna alkotni.
Ömlengő lett és túlzásokba esett.

Egy megtört szívű férfi, Párizs, a Szajnán ringatózó könyvesbolt -Irodalmi Patika - egy elhagyott nő, egy bérház számos különc lakóval, egy 21 évig szunnyadó levél és utazás.

Jean Perdu és Max Jordan útra kel. Miközben az ő kalandjaikat követhetjük nyomom, megszólal Manon is, aki összetörte Jean szívét.

Lehet ha kicsit jobban ráhangolódtam volna a könyvre tetszett volna.
Így viszont csak kimazsolázgattam belőle a számomra tetsző dolgokat.

"Nézze, én a könyveket gyógyszerként árulom. Vannak olyan könyvek, amelyek egymillió embernek emészthetők. Mások csupán száznak. Sőt,vannak olyan gyógyszerek, pardon könyvek, amelyeket csupán egyetlenegy embernek írtak."

A borító gyönyörű, mondjuk egy levendulamezővel nem lehet melléfogni.
  

Értékelés: 4 könyvben rejlő cseresznye az 5-ből!!! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése