Claire Douglas: Ikrek

A Tericum kiadó új sorozatot indított útjára, Lélekvesztő Könyvek címmel. Ez kötet a sorozat első darabja.
Alig vártam, hogy a kezeim közé kaparinthassam és belevesszek a az ikertestvérek fura sztorijába.
A könyv fülszövege és a borító nagyon el lett találva.

Abi nehéz időszakon van túl. Ikertestvére, Lucy meghalt Abi hibájából. A fiatal nő úgy érzi nem képes tovább testvére nélkül élni, aki csak egy picit is hasonlít Lucy-re annak Abi rabjává válik. Egy véletlen találkozás összehozza Abi-t egy másik ikerpárral. Beatrice kiköpött mása Lucy-nek, Ben pedig azonnal leveszi a lábáról a lányt.
A gazdag és látszólag gondtalan ikrek egy gyönyörű házban élnek, afféle művésztanyán, ahol több lakótársukkal együtt pezsgő életet élnek.
Abi úgy gondolja a magányos és üres életét szívesen cseréli fel erre a remek élettérre, még a szabadúszó újságírói karrierjét is folytatni szeretné.
Beatrice egészen addig míg Abi szemet nem vetett testvérére kebelbarátnőként viselkedett. Ám miután kiderült viszonyuk Beatrice mindent elkövet, hogy tönkretegye a kapcsolatukat.
Nem telik el sok idő és a házban vágni lehet a feszültséget. Ráadásul Abi egyre ijesztőbb dolgokat él át. De ez a valóság, vagy csak a múlt árnyai, és az antidepresszánsok késztetik hallucinációkra Abi-t?

Lehetett volna ez egy nagyon jó kis thriller. De egyrészt túl lett írva, másrészt annyira klisés és blőd eszközökhöz nyúlt a szerző, hogy izgalom helyett, csak felidegesítettem magam. Mert Abi éppúgy halálra rémül egy madár tetemtől, mint attól, hogy valaki eldugta a gyógyszereit(amit amúgy sem szedett rendszeresen.)

Egy bizonyos pont után rájöttem ki a hunyó, csakhogy túl korán, hiszen épphogy a könyv felélnél tartottam.
Ami a karaktereket illeti, hát nem tudom hogyan születtek, de a szereplők harminc évesek, de végig úgy viselkednek, reagálnak dolgokra mintha tinik lennének. A gondtalan gonosz kislány karakterek, pörgős szoknyában, szájfénnyel hiteltelenek voltak.
Abi és Ben kapcsolata a semmire épül, és annyiból áll, hogy csókolóznak vagy henteregnek. Körülbelül tíz mondatot váltanak az egész történet alatt, az is vádaskodás vagy kérdések.

Abi annyira gyámoltalan és agyatlan, -főleg hogy újságíró - ,hogy egyszer sem jutott eszébe, hogy a gyanús dolgok után nézzen, esetleg az internetet használja.
A csattanónak szánt végszó elképesztő volt, nem tudtam hova tenni a dolgot. Ha a szerző sokkolni akart, akkor sikerült neki.

Értékelés:
2,5 pszicho cseresznye az 5-ből!!!