Darby másodéves egyetemista haldokló anyjához siet(ne) a kórházba. Ám a hóvihar közbe szól és egy autós pihenőben kénytelen megvárni a hajnalt és a hókotrókat három férfi és egy nő társaságában.
Kapkodva indult útnak pár doboz energiaitallal és egy lemerülő telefonnal. Legnagyobb rémületére az egyik parkoló autóban egy kislányt vesz észre egy kutyaketrecbe zárva...
Innentől kezdve Darby önmagával sakkozik. Ki rabolhatta el? Melyik behavazott autó, melyik emberé a kis csoportból? Hogyan kérjen segítséget térerő híján? Meneküljön vagy a kislányt menekítse ki a kocsiból?
Ezer kérdés amire Darby nem tudja a választ. Ösztöneire hallgatva hozza meg egy döntést a másik után, amik aztán vagy hasznára válnak, vagy újabb ellenséget szerez velük magának.
Fogalmam sem volt, hogy egy csupasz épületben öt emberrel ilyen izgalmas és fordulatos történetet lehet rittyenteni! Le a kalappal a szerző előtt. Egyetlen unalmas sor sincs a könyvben, egyik rémületből csöppenünk a másikba.
Egyetlen megérzésem volt csak, ami később be is igazolódott, de a többi történés valóságos bombaként robbant mellettem olvasás közben.
Nagyon össze lett rakva ez a sztori. A karakterekről meg nem is beszélve!!
Darby kedvenc lett, egy tökéletesnek egyáltalán nem mondható fiatal lány egyetlen éjszaka alatt megmentő, hős, felnőtt lett!
Értékelés:
5 Acél cseresznye az 5-ből!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése