Elég megnézni a borítót, és az ember máris vigyorog. Ki tudna ellenállni ennek az édes,motorozó kutyának?
Bevallom állatos könyvek terén nagyon válogatós vagyok.
Szeretem az érdekes, szívhez szóló történeteket, de a túlmisztifikált, mázas ömlengéseket nem.
Tisztában vagyok vele, hogy milyen társ tud lenni egy kutya, mennyi érzelmet tud közvetíteni, milyen nagylelkű és önzetlen lény.
A könyv főszereplője, Jane valószínűleg egyet értene velem.
Ő is hasonlóan gondolkozik az ember hűséges társáról mint én.
Jane nemcsak kutyáját, Barnumot gyászolja hanem férjét is. Janet állandó lelkifurdalás gyötri.
Nem volt elég odaadó, és önzetlen feleség. Most pedig nem elég jó özvegynek sem.
Jane végre költözni szeretne. Vissza oda, ahonnan elindult. A költözéssel együtt végre maga mögött tudhatja anyósát, a halott férje emlékét.
Bár sem lakása, sem munkája, főhősünk úgy érzi egyetlen napot sem várhat.
A sors furcsa fintora Jane-t rövid kerülőre kényszeríti, és félúton San Diegó felé nagynénjét kell kisegítenie aki férjével egy panziót üzemeltet.
Azért szerettem meg ezt a történetet mert nincs benne semmi mesterkéltség. Sem az emberekkel való kapcsolat sem az állatokhoz fűződő érzelmek nincsenek eltúlozva.
Furcsa volt, hogy egy tucat hasonlóságot véltem felfedezni jómagam és Jane között.
A szerzőnek sikerült remek egyensúlyt teremteni a történetben.
Nem volt benne sem túl sok dráma, sem túl sok rózsaszín.
Felnőtt mese arról, hogy nem mindig ott a helyünk ahová leginkább vágyunk.
Az élet olyan mint egy doboz bonbon. Sohasem tudhatod mit veszel ki belőle. /Forrest Gump/
Értékelés:
5 kutyás cseresznye az 5-ből!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése