2016. október 10., hétfő

Catherine Anderson: Szélbe írt sorok

Egy nehéz témát feldolgozó könyv után valami szépre, romantikusra vágytam.
Először a gyönyörű borítóra lettem figyelmes, aztán úgy gondoltam  az optimista  és kitartó Amanda története pont jó lesz.

Amanda nyolc évig tűrte férje kegyetlenkedéseit, majd kislányával elmenekült előle, remélve, hogy brutális férje nem talál rájuk.
A fiatal nő magányos, és elkeseredett ezért vágyait rózsaszín papírra veti majd szélnek ereszti őket.
Bízik benne, hogy leírva, elengedve talán teljesülnek a vágyai, legyen szó kislányának áhított meleg csizmáról vagy egy szerető társról.

A sors egy agglegény farmer, Jeb birtokára sodorja a papírcetliket, aki úgy érzi bepillantást nyert egy idegen legtitkosabb gondolataiba...
Nem kétséges, hogy Amandának és Jebnek találkoznia kell és meg kell harcolniuk a boldogságukért, a saját hétköznapi kis csodájukért.

Aki egy romantikus de izgalmakban bővelkedő történetet keres annak szívesen ajánlom.
Engem picit zavartak az egyértelmű karakterek, csak feketék vagy fehérek. Elvakultan romantikus sem vagyok, talán túlságosan realista ahhoz, hogy néha ne húzogassam szkeptikusan a szemöldököm a hasonló történeteknél. De persze kicsemegéztem a történetből azt ami nekem tetsző.

Értékelés:
4 csodára váró cseresznye az 5-ből!!!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése