Ismét elájultam Ragde teljesítményétől. Valahol azt reméltem helyrerázódik a Neshov testvérek élete, és vidámabb lesz a befejezés.
Miután Tor a baleset kapcsán képtelen volt a farmot irányítani Torunn a
lánya átvette tőle ám miután Tor úgy dönt végleg kiszáll Torunn is
összeomlik.
Hiába
szerez Margidó egy segítőt a farmra Kai Roger a saját érzelmeivel
ostromolja a lányt, aki pusztán érdekszerelmet gyanít Roger érzései
mögött. Torunnak túl sok a farm megmentése, az egyetlen Neshov
ápolása, aki felesége halála óta még a körmét sem vágta le. Torunn nem lát
kiutat mint, hogy szó nélkül elmenekül a farmról. A testvérek értetlenül
állnak a dolog előtt, úgy érzik Torunn nem tudta értékelni, hogy az egész
farm immáron az övé.
Terveget
sző Erlend miután valóságot ölt a gyermek áldás, nyaralóként álmodozik a
farmról, Margidó pedig a temetkezési vállalkozása egy részét telepíti a
farmra. Mindenki önző módon csak a saját boldogulását tartja szem
előtt, mintha Tor sosem élt volna. Senkit sem érdekelnek a disznók, az öreg
sorsa, Torunn összeomlása apja döntése miatt.
Margidó
csak a koporsóival törődik, és a legjobb szeretne lenni a
szakmában, ezért még arra is képes, hogy a Sírhant művek sorozatot
nézze, ha már aznapra a saját halottai elfogytak.
Erlend bár boldog, mégsem tud ellenállni egy alkalmi partnernek.
A
farm végül elnéptelenedik, a disznók kényszervágásra lettek ítélve, az
öreg otthonba kerül, Torunn felkeresi azt a férfit aki elől a farmra
menekült.
Hirtelen
véget értek a nagyra törő álmok a farm felvirágoztatásáért....szinte
látom ahogy valahol Norvégiában egy gyönyörű mező közepén omladozik az
egyszer oly impozáns ház.
Már
szó sincs a család újra egymásra találásáról, megértéséről,már senki sem
akarja újjá éleszteni az elhamvadt rokonságot. Beletörődtek, hogy minden
Neshov magányos és nem jár nekik a család, a boldogság. Az írónő
remekül jut el a sivárságig, szinte látjuk magunk előtt a lecsupaszított
embereket, és az egyszer volt családi boldogság színhelyét.
Nem szokásom megemlíteni a fordítót és a borító tervezőt, de mivel
mindkét munka remekül sikerült kivételt teszek. Miszoglád Gábornak
köszönhetjük a remek fordítást, és mindhárom gyönyörű borítót Kiss
Gergely készítette.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése