Az utóbbi időben szinte minden nap tudtam volna írni egy -egy mondatot az engem ért örömökről, bosszúságról.
Öröm: meglepően sok embernek jutottam eszébe, akikkel nem feltétlenül találkozom közvetlenül az ünnepek alatt, így már előre kaptam saját készítésű angyalkát, csokit, teát -és a mostanában nálam slágernek számító - illatozó gyertyát. Vagy csak egy szaloncukrot figyelmesség gyanánt.
Remélem az ünnepi hangulat aztán kitart az igazi ünnepig. Kicsit nekem elvette a kedvem az utóbbi napok lélekromboló tennivalói, például a bevásárlás.
Ajándék választásnál igyekeztem olyan apróságokat választani amire az ajándékozott évek múlva is örömmel néz majd rá.
Az emberi leleményesség nem ismer határokat, karácsonyi vásárban láttam sima kavicsokat ötszáz forintért...annak volt esze aki kitalálta. És végül is igaza van. Aki olyan fantáziátlan és ügyetlen mint én, az vegye meg.
Aktív készülődés közben háttérzajnak megy a rádió vagy tévé, ahol is utóbbi mondat hangzott el egy néni szájából:- Aki karácsonykor sem eszik húst, annak ajánlom a krumplit szalonnával. Muhaha.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése