Valérie Perrin: Trió

 

Olvasmányos volt ugyan, de nekem nagyon hajazott a Másodvirágzás- ra, rejtély és titok egymás hegyén hátán. Minden mindennel és mindenkivel összefügg. Tucatnyi szereplő és sors.

Három gyerek, egy lány és két fiú barátságának krónikája ez a könyv. Gyorsan olvasható, olvasmányos. A szerző remekül, gördülékenyen ír, és mindig történik valami. Nekem fel sem tűnt a több mint hatszáz oldal! 

Már a Másodvirágzás is kissé hullámvasút volt, egymást váltották a nekem tetsző és nem tetsző részek. A szerző valamiért a szexualitást is szívesen állítja középpontba a történeteiben, komoly szerepet kapott ebben a könyvében is. Akárcsak a váltakozó idősík.

Gyerekkor, tanulás, traumák, családi háttér, a kis szövetségük folyamatos áramlása, amely beszippant, majd kiköp szereplőket. Itt jegyzem meg, hogy tucatnyi szereplő jön megy, Perrin pedig profi módjára zsonglőrködik velük, részletesen bemutatva a mellékszereplők életét is.  Emberek, helyzetek jönnek - mennek a trió töretlen, bár sokszor évek telnek el egymás nélkül. Sikerek, kudarcok, harag.

Ebből a történetből sem hiányozhat egy rejtélyes eset, titkok - hiába az örök barátság, a titkolózás szinte kötelező elem minden szereplőtől.

Én szeretek minden könyvben kedvencet avatni, vagy legalábbis kedvelni valakit a szereplők közül. Ez most hiányzott. Bár lett volna miből válogatni, de egyetlen szimpatikus figura sem akadt.

Itt-ott kissé túlírtnak tűnt, de mindenképpen új szín a kortárs irodalmi palettán.

Szeretném ha a Vasárnap koldusai más lenne mint ezen két könyve. Mert szeretem a szerző stílusát, különcségeit, egyedi hangját.

Értékelés:

3,5 barátkozós cseresznye az 5-ből!!!