Gayle Forman:Ha maradnék

Ez egy rendhagyó bejegyzés lesz...pár hete olvastam a könyvet,és nem igen tudtam mit írja róla...mivel épp akkor váratlanul elvesztettem egy kedves barátot,csak ez a pár sor járt a fejemben.
Ez persze kevés vigasz...azóta is döbbent vagyok,de ez a versféle kifejezi mindazt amit a könyvvel és a veszteséggel kapcsolatban érzek.

Ne állj zokogva síromnál,nem vagyok ott.
Nem alszom.

De ott vagyok ezer szélben,mi fú.
Én vagyok a gyémántcsillogás a havon.
Én vagyok a napfény az érett gabonán.
Én vagyok a szelíd őszi eső.
Amikor felébreszt a reggeli zsivaj,
ott vagyok minden hangban veled,
a csendesen köröző madár szavában,
de én vagyok a csillag is,mely rád süt az éjszakában.
Ne állj hát zokogva síromnál,nem vagyok ott.Nem haltam meg.

J. Emlékére.