2021. január 23., szombat

Tökéletes lányok

 Minő véletlen, hogy a könyvcímek ennyire passzolna; A Tökéletes alany,  és a Tökéletes feleség.

Greer Hendricks - Sarah Pekkanen: A tökéletes alany


Kedvelem a laza thriller jellegű történeteket. Amin lehet izgulni, kellő számú csavar, és tanulság található benne. 

Jessica egy pszichiátriai felmérésre jelentkezik - mondjuk úgy, hogy él egy más által elhalasztott lehetőséggel - könnyű pénz ami gyorsan jön. Jessica pedig nyugodt szívvel küldheti tovább a megszerzett pénzt a szüleinek.

Bár egyszerűnek tűnik a történet, a szerzők nagyon alaposak voltak, remekül kidolgozták a hátteret. Aprólékos volt, de nem unalmas. Ilyen az amikor szerintem az olvasó teljes képet kap.

Elkezdődik a teszt, Jessica teljes titoktartást aláírva kiszolgáltatja magát a híres pszichiáternek.

Az ember valahogy úgy gondolja, ha valaki híres, vagy valamilyen módon felette áll, akkor annak az illetőnek hiszünk, behódolunk. Legyen az orvos, vagy jogász, esetleg egy kő gazdag valaki. Jessica is ebbe a csapdába sétált bele, amikor egyik hajmeresztőbb teszt követi a másikat, ő pedig mindig megmagyarázva annak létjogosultságát eleget tesz neki. Nem árulok el nagy titkot azzal, ha kiderül, hogy a végén Jessica már csak túl szeretné élni a nagy tesztelést.

Négy cseresznyét kapott. Számomra abszolút fogyasztható volt. Ugyan a főszereplő nem került közel hozzám, ám az ellenséget közösen gyűlöltük.


J.P. Delaney : A tökéletes feleség

Tartottam picit a sztoritól, mert nekem a technikai újdonságok még mind csak a jövő. Egyáltalán nem a kézzelfogható most. A mesterséges intelligencia, vagy  a klónozás számomra hajmeresztő. Nem lehetőséget látok benne, hanem félelmet kelt. 

Tim a cégének és a tudásának köszönhetően újra elővarázsolja eltűnt feleségét Abbiet. Igen ám de Abbie csak másolat...

Abbie2 fel lett töltve az eltűnt nő emlékeivel, és minden olyan információval ami megtévesztően hasonlít az eredetiére. Nekem itt is volt az a pont amitől nem tudtam átélni, átérezni ezt a szituációt. Oké, hogy Abbie2 nem érzett éhséget, sosem fázott és a többi, de ettől eltekintve egyáltalán nem érzékeltem, hogy ő egy robot. Nem tudom eldönteni, hogy ez most jó vagy rossz a történet szempontjából? Valóban ilyen a mesterséges intelligencia ami tökéletesen másolja az emberi érzelmeket, érzéseket??

A történet zajlik a jelenben, Abbie egyre másra fedez fel ellentmondást Tim szándékával kapcsolatban. Próbálja az összes felvillanó emléket értelmezni. A másik szálat pedig a cégnél dolgozó valaki meséli el Tim és Abbie kapcsolatát, ahogy azt a külvilág látta.

Azt gondolom, hogy ezek a forradalmian új lehetőségek az emberiségre csak bajt hoznak. Mert rosszul fogjuk használni, vagy már most rosszul használjuk azt ami elérhető a számunkra. Erre remek példa Tim, aki szerintem egy beteg agyú pöcs.

A könyv vége tartogatott jó pár csavart- itt már figyelnem kellett!! Bár remekül lett megírva és tényleg izgalmas volt mégsem estem tőle hanyatt. Azért megkapta a négy robotos cseresznyét az 5-ből!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése