A. S. A. Harrison: Halálos hallgatás

 
"Évek múltán is úgy fog erre a levélre emlékezni,mint ami alapvetően megváltoztatta a hozzáállását , mint ami szép csöndben megadta a kegyelemdöfést a benne élő kislánynak, és hozzájárult új, kiábrándult énje kialakulásához."

Egy újabb thriller ami két ember kapcsolatát boncolgatja. Mi van ha valami ami évtizedekig kerek egész volt( vagy éppen annak tűnt) az egyik fél jóvoltából pillanatok alatt darabokra hullik?
A szerző ezt mutatja be, két negyvenes éveiben járó emberen keresztül.
Todd törekvő építkezési vállalkozó, párja Jodi pszichológus, aki magánpraxist vezet,otthonában fogadja azt a pár kiváltságos embert akit elvállal.

 Bár az együtt eltöltött húsz év nem  egyenletesen sima  és boldog Jodi úgy érzi teljesen jó úton haladnak eltekintve a kisebb szépséghibáktól, mint a nehéz gyerekkoruk, vagy Todd depressziója.

Todd viszonyt folytat egy egyetemista lánnyal, aki mellesleg legjobb barátja lánya. A kapcsolat fordulóponthoz ér, mikor kiderül, hogy a lány terhes.
Todd újra fiatalnak, sármosnak, szabadnak érzi magát. Összeköltözik a laza és fiatal szeretőjével.

Jodi egy ideig türelmesen várja, hogy Todd észhez térjen.
Ám minden jel ellenére, -ami arra enged következtetni, hogy a férfi legszívesebben mindkét nőt megtartaná, -Jodi egy levelet kap, ami felszólítja, hogy harminc napon belül költözzön el a fényűző otthonukból.
Jodi egy pillanat alatt világosan látja, hogy Toddon kívül immár a bambuszpadló, a gránitlapok és pultok, a hatalmas gardrób mind-mind az enyészeté, vagyis a férfié lesz, tekintve, hogy nem házasodtak össze... várjon vagy tegyen valamit?

A könyv sokáig altatja az olvasót, aztán hirtelen beindul, és egyik zűrös szál után jön a másik.
A történet végét egyszerűnek, már-már sablonosnak vártam, de erre is rácáfolt a könyv.

Bár a borítón a Holtodiglan könyvhöz hasonlítják, az ajánló szerint jobb is, én ennek azért nem ültem fel, sőt kár lenne összevetni a műfajban a legjobbakat, mert mindenkinek más a befutó.


Értékelés:
4 becsapott cseresznye az 5-ből!!!

 

Anton DiSclafani: Veszélyes vágyak

Nagyon sok bennem a kérdés a könyv kapcsán, vagyis inkább kétely Thea jellemét illetően . Akárhogy is nézem nem tudtam megkedvelni ezt a lányt. Ez persze nem jelenti azt, hogy a történet nem volt jó. Nagyon is jó volt! 

A harmincas években járunk, Thea tehetős családja Floridában él. A hatalmas és elszigetelt birtok a narancsligetivel, maga a Paradicsom  az Atwell család számára.
Thea és öccse, Sam iskolába sem járnak, orvos apjuk oktatja őket. A csendes és törékeny anya pedig gyerekei minden lépését vigyázza.

"Nem volt senki, aki nálam szebb, gazdagabb, bármi módon különb lett volna. Persze mindig izgatott a gondolat, hogy vajon létezik -e valahol valaki, aki képes felülmúlni engem."

Az Atwell család visszahúzódó életet él, egyetlen társaságuk Georg bácsi, annak felesége, és fiúk Georgi. A három gyerek sülve- főve együtt van, imádják egymást.
Thea és Sam ikrek. Születésük nagy meglepetés volt a család számára, hiszen csak egy gyermeket vártak. Az elszigeteltség még inkább ráerősít az ikrek szoros érzelmi kötelékére, egymás minden rezdülését ismerik.
A kamaszkor azonban Theából előhozza a nőt, aki szerelemre, csodálatra, kizárólagosságra vágyik. Mivel más férfi nincs a közelben ezt a vágyát unokatestvérére vetíti, aki a lehető legrosszabb módon reagál erre.
Az, hogy mi történt azon a végzetes napon, szinte csak az utolsó lapokon derül ki. 

 "Ma már látom, hogy egyetlen módon biztosan elkerülhető lett volna az, ami történt: azzal, ha meg sem születek. Ha egyikünk hiányzik a képletből: Georgie, Sam vagy én."

Theát egy jó nevű, otthonától távoli magániskolába küldik, ahol nagy figyelmet fordítanak az úrinők nevelésére, de, hogy a szigort kissé más színben tüntessék fel a hangsúly a lovagláson van.
Thea a lovak és a lovaglás ellenére büntetésként éli meg, hogy kiszakították a földi mennyországból. Szerette a szüleit, az egzotikus otthonát, és főleg testvérét. 

"Légy könyörületes Thea, olyan képesség ez, amivel a Jóisten egyedül minket, embereket ruházott fel." 

Az elkényeztetett lány egy olyan világba csöppen ahol már nem ő az egyetlen fiatal lány, nem ő az egyetlen tehetséges lovas. Egyetlen csodálója sem akad. Annál több a gazdag, hozzá hasonlóan gondtalan fruska akiket szüleik az erényük elvesztése feletti aggodalom miatt küldték a Yonahlossee Lovas Leánytáborba.

"Istenem milyen nevetségesnek láttam mindezt; a hierarchia nüanszait, a társadalmi státusz patikamérlegen történő méricskélését."

Az időrendben ugrálva teljes képet kapunk a gyönyörű birtokról, születésükről és gyerekkorukról.
Illetve Thea tépelődését, dühét, az új életét követhetjük nyomon.
Thea tudat alatt ugyan, de anyját hibáztatja mindenért. És tudatosan vagy sem úgy érzi a maga módján bosszút kell állnia rajta...

" A tudatom mélyén mindig ott motoszkált a gondolat, hogy ha nem akarnék olyan sok mindent, talán boldogabb lehetnék."

Az iskolában eltelt idő alatt kiderül, hogy anyja számára nem ismeretlen az iskola, sőt az igazgató felesége anno barátnője volt..
Thea nem tud elszakadni a múlttól, ugyanakkor minden erejével azon van, hogy a jövőjét építse, de persze ez nem jelenti azt, hogy nem követ el több hibát...

A könyv kiváló példája annak, hogy (látszólag) semmi sem történik ok nélkül. Elég egyetlen hiba, hogy örökre megfosszanak minket a megbocsátástól és a szeretettől.

" Nem tudtam szabadulni az érzéstől, hogy túlságosan nagy árat fizettem azért az egy - két percért."

Thea végletekig megélt érzelmei, apja imádata, és az, hogy anyját hol gyűlölte hol szerette, meglehetősen rázós érzelmi alapot ad a regénynek. Valahol  együtt tudtam érezni a lánnyal, de azzal ami a magániskolában történt teljességgel elvágta magát előttem, akkor is ha az utolsó pillanatban helyesen cselekedett.
Szeretem azokat a történeteket amik nem egyértelműen feketék vagy fehérek. Ez egy tipikusan olyan történet ahol mi is ugyan úgy marcangoljuk magunkat, hogy kit szeressünk, kinek bocsássunk meg, mint a szereplők.

A szerző remekül mozgatta a szálakat, nem tűnt elnyújtottnak a történetben rejlő titok, igazság szerint  nálam nagyot ütött.
A szülők álságossága és felelőssége nagyon jól kitűnik. Ahogyan az is ahogy Thea a saját szerepét, helyét látja a családban.

Gondolhatnánk, hogy a szerző a lovasiskolát amolyan különc dologként gyúrta a történetbe, igazság szerint az alkotó műlovarnő volt, így adta magát, hogy olyasvalamit is beleírjon első könyvébe amiről van ismerete-  élvezhetővé, és közelivé hozta ezt a gyönyörű sportot, azoknak is akik nem tudnak lovagolni.

A borító nagyon szép, ám szerintem valahogy túl fényes, túl kerek a történethez képest. 
Arról nem beszélve, hogy a szőke hölgy köszönőviszonyban sincs főszereplőnk kinézetével.
Egy ódon iskola, pár ködben felsejlő ló sokkal inkább illet volna a történet hangulatához.

Értékelés:
5 szenvedélyesen piros cseresznye az 5-ből!!!
 

Rick Yancey: Az Ötödik hullám

"Nincs ragyogó csészealj. 

Nincs kapcsolat. 

Nincs ajándék. 

Nincs követelés. 

Nincs figyelmeztetés. 

Pusztítást és halát hoznak. 

Hullámokban."

Nem gondoltam volna, hogy ennyire jó lesz ez a könyv, és azt sem bánom, hogy sorozat! 
A rengeteg  földönkívüliekről szóló film és könyv után egyszer csak megjelennek a sokat emlegetett lények.
Ám amikor már az ajtóban állnak akkor sem hiszik el, hogy ezúttal tényleg vége az emberiségnek.

Az első hullámtól kezdve, ami áramszünettel kezdődött, az utolsóig kitartott a hitetlenkedés.
 Eleinte még a YouTube-ra feltöltött videók is viccesre vették a figurát, ám ahogy egyre fogytak az emberek úgy vált világossá, hogy tényleg a lét a tét.
Cassie egyedül marad.

"Futsz= meghalsz. Maradsz= meghalsz. Ennek a bulinak, Úgy tűnik,ez a központi témája."

A két szálon futó történet elmeséli az első hullámtól Cassie, és családja sorsát, a második szál pedig a jelen.
Cassie egyedül marad, egy katonai támaszpont felé tart, ahol remélhetőleg ott találja öccsét.

"És ha ez az emberiség utolsó háborúja, akkor én vagyok a csatatér."

Az emberek szinte teljes tudatlanságban vannak, már ami az idegeneket illeti.
Nincsenek robotszerű gépek, sem zöld lényecskék, mégis ott vannak mindenhol.

A szerző különleges és nagyon is valóságszerű, hihető történetet alkotott. Nekem végig futkosott a hideg a hátamon.
Cassie  nagyon jó karakter. Ahogyan a többi szereplő is.(Evan nekem szimpatikusabb volt mint Ben)
Egy icipicit talán a szerelmi szál ami annyira nem tetszett, illetve túl rózsaszín lett a történet az egész könyv hangulatához képest. De ez sem volt annyira túlírva, és nem is volt hosszú ez a rész sem.

A történet egyedi, remek a stílusa, és ott ahol kell humoros is.
Azt hiszem ebben a műfajban nyugodtan írhatom, hogy tökéletes könyv!!!

Értékelés:
5 földönkívüli cseresznye az 5-ből!!!

Emily the Strange: Elveszett emlékek

"Sosincs a közelben amnéziakúráló központ , amikor kéne."

Ha különc tizenéves lennék ez lenne az önsegítő könyvem. Ki ne szeretne olyan különleges, vicces, talpraesett lenni mint a lány akiről a könyv szól?
Főhősünk egy Feketekő nevezetű kisvárosban "ébred".

Nem tudja ki ő, hol vannak a szülei (már ha vannak), hol lakik, és egyáltalán jó helyen van-e.

A történet mellett a könyv különlegessége a rajzok, ami a képregények világát idézik, fekete és piros színeivel. 
Megismerhetjük a várost -térképpel mellékelve, a kávézót ahová először betérünk, és persze sok már fura szereplőt.
Aztán az is kiderül, hogy hősünk sem éppen átlagos, van egy -két trükk a tarsolyában.

Eleinte tetszettek a fura nevek, és a még furcsább élethelyzetek, de aztán pont ez lett a veszte a könyvnek, egyre több fura meg nem fejtett dolog halmozódik. Néha elvesztettem a fonalat is.
De ez valószínűleg annak tudható be, hogy ez a könyv egy sorozat első része. Szóval azt hiszem mindenre fény derül majd.

Ajánlom minden különlegességre vágyó tininek, és gyermeklelkű felnőttnek.


Értékelés:

4 Robbanó cseresznye az 5-ből!!!

 

Clare Mulley: A kémnő aki sokakat szeretett

"1952 júniusában halott nőt találtak egy dél-kensingtoni szállodában. Meggyilkolták. Túlélte a háborút, aztán meghalt egy szerelemféltő tébolyult kezétől. A nő Christine Granville, háborús hősnő volt."

Egy icipicit csalódtam, ugyanis  Christine lebilincselő és mozgalmas élete nem egy olvasmányos regény formájában íródott.
Ez a könyv inkább dokumentarista írás. Abból is a tömör, sűrű szövésű fajta, ami elsőre egy áthatolhatatlan dzsungelnek tűnik.


A Lengyel származású gazdag lány a háború kitörésekor vakmerő lépésre szánja el magát. 
A szövetségesek és egyben saját hazája megsegítésére a titkosszolgálat embere lesz, meg sem áll Nagy - Britanniáig.


 Az, hogy mennyire erre született, mi sem bizonyítja jobban mint kitüntetések sora -  György-érdemrenddel, a Brit Birodalmi Érdemrend (OBE) polgári fokozatával és a francia Croix de Guerre-rel, Háborús Kereszt.

Többen mondták róla, hogy a veszély éltette. Ez meg is látszik az életrajzán, hihetetlen kalandokban volt része.
A kötetben két alkalommal is több tucat fekete- fehér fénykép hozza testközelbe nemcsak Christinet, de a családjáról, gyermekkorának otthonáról, és barátairól is szerepelnek felvételek.

Szeretem az ilyen történeteket amikor a sok millió ember közül kiemelünk egyet, és megtudjuk róla hogyan élt, kiket szeretett, egyáltalán, hogy milyen élete volt. Főleg ha ilyen gazdag, és különleges életet ismerhetek meg mint egy kémnőjét.


Értékelés:

3,9 kémcseresznye az 5-ből!!!



 

Régi ismerősök

Emlékszem még milyen nagy hűhó volt pár éve Elizabeth Gilbert könyve miatt, sokáig ellenálltam, hogy egy agyonreklámozott, arcba nyomott könyvet olvassak, aztán egyszer nagyon akciósan megvettem, és tetszett... az Ízek, Imák, Szerelmek  ( Eat, Pray, Love) könyvről van szó, és a lelkesedésem a folytatásig kitartott mert a Hűség -et is elolvastam.

A szerző könyvét ezúttal a Partvonal kiadó jelenteti meg októberben.

A lélek botanikája nagyívű regény – egy nagyívű századról. Hatalmas térbeli ugrások jellemzik; az olvasó Londonból indulva eljut Peruba, Philadelphiába, Tahitire és Amszterdamba. Az út során felejthetetlen karakterek tűnnek fel: misszionáriusok, kalandorok, asztronómusok, hajóskapitányok, zsenik és kissé őrült figurák.
 Elizabeth Gilbert új regényének középpontjában a szerelem, az erotika, a kalandok és a tudományos felfedezések állnak.




Katarina Mazetti a Jótündér keresztanya aki tanulságos de kellően humoros történeteket mesél nekem.

A pasi a szomszéd sír mellől és a Pingvinélet szerzőjének vadonatúj könyve!
A svéd sikerszerző legújabb könyve merész vállalkozás. Arról beszél, amiről a romantikus filmek és regények többnyire szemérmesen hallgatnak: hogy a szerelem nem csak fellobban. El is múlik.
A svéd sikerszerző legújabb könyvében megismerkedhetünk egy nővel, aki megmagyarázhatatlan módon újra és újra teherbe esik rég nem látott szerelmétől. Egy férjjel, aki szó szerint szétbarkácsol egy házasságot, egy luxusfeleséggel, aki önhibáján kívül lesz nélkülöző egyedülálló anya, és egy másik férjjel, aki hűtlenséggel vádolja elhunyt feleségét.
Mazetti ezúttal is elemében van. Legújabb könyve tanulságos olvasmány. Nem csak nőknek!


Katarina Mazetti író, szerkesztő, kritikus, producer, világszerte népszerű regények szerzője. Gyerekek és felnőttek egyaránt rajonganak érte. Társadalmunk hóbortos szereplőit vitriolos tollal és sok humorral ábrázolja. Népszerűsége töretlen, művei több tucat nyelven jelennek meg.

Matthew Norman: Házas - társas

 
"Könnyebb akkor szeretni a másikat, míg fiatal vagy, semmiről nem tudsz semmit. Aztán egyre nehezebb, ahogy öregszel. A szerelem ilyenkor már kemény dió."

Mindig is érdekelt, hogy a férfiak mit gondolnak rólunk, a világról, a házasságról. Egyáltalán mennyiben gondolkodnak másképp mint mi.
Ez egy remek regény, amely egy férfi szemén keresztül mutatja be a mai felgyorsult világunkat.

Tom egy több száz főt foglalkoztató cég egyik alkalmazottja. Unalmas és érdektelen munkája mellett a haszontalanság érzése is frusztrálja. 
Gyönyörű felesége és kislánya mellett boldog ugyan, de van némi hiányérzete, amit csinos, huszonéves gyakornokával való flörtöléssel kompenzál.

Felesége Anna egy alapítványnál dolgozik, vagyis nagyon is hasznos munkát végez, ráadásul Tommal ellentétben napi több órát edz és csakis kalóriaszegény ételt fogyaszt.

Tom már így is a béka feneke alatt érzi magát, ráadásul kiderül, hogy élvhajhász, többszörösen elvált apja megkapja a Pulitzer- díjat.
Curtis több rangos irodalmi díjat is begyűjtött írói pályafutása alatt, az alkoholista szerző a Pulitzer-díjat fiáról, Tomról írt novellával nyeri el.
Tom évekig dolgozott a regényén de apja sikerének fényében nem meri megmutatni senkinek.

Aztán a férfi felett végleg összecsapnak a hullámok, a munkahelyén ádáz ellensége lesz a főnöke, a kislánya egy idegen szőke férfit rajzol le, Katie pedig egyre hevesebben flörtöl vele.
Mostoha apja és mostoha anyja mellett  az édesszüleivel is csak a zűr van.

Gördülékeny, humoros, remek stílusban megírt, mai modern regény életünkről,a és persze az álmokról, vágyakról. Meg arról, hogy ezekből a vágyakból és álmokból mennyit tudunk megvalósítani.


Értékelés:
5 családbarát cseresznye az 5-ből!!!