A hónap borítója

Úgy várom jössze-e már

 Annyi,de annyi jó könyv fog áprilisban megjelenni,hogy csak na,arról már nem is beszélve ,hogy már most olvasnám őket!!! Ezt a szépséget a Libri jelenteti majd meg.




Mia tizenhat éves, cinikus, lázadó, határozott, nem fél szembenézni a kihívásokkal, amit az iskola, az osztálytársak és az elvált szülők jelentenek. Viharos a kapcsolata az anyjával, aki mindennél jobban szereti őt, viszont pasiügyekben eléggé hasznavehetetlen.

Mia, amióta az eszét tudja, egy dologra vágyik: hogy bekerüljön a londoni Royal Ballet Schoolba, a világ legnevesebb tánciskolájába. Csakhogy a felvételi vizsga kegyetlen, a tandíj pedig megfizethetetlen egy egyedülálló édesanyának. És csak hogy az élet még bonyolultabb legyen, a lány titokban őrülten szerelmes a legjobb barátnője bátyjába, Patrickba. A fiú annyira fantasztikus és különleges, hogy már-már nem is tűnik egyszerű halandónak, inkább egy angyalra hasonlít.

Mia sosem hitt abban, hogy egyszer minden álma teljesülhet. Arra pedig pláne nem készült fel, hogy amit a sors egyszer már nekiajándékozott, azt el is veheti tőle.

Palermo egyik lerobbant negyedében egy kilencéves fiú életében először száll ringbe. Apja Lovag néven a környék leghíresebb bokszolója volt, de nem sokkal a fiú születése előtt meghalt.
Nagybátyjára, a hatalmas Umbertinóra marad hát a feladat, hogy felkészítse a bunyós család legújabb reménységét: Davidúnak el kellene nyernie az országos bajnoki címet, amit korábban az apja és a nagybátyja is elbukott.

Ez a gondolat- és érzelem gazdag regény ötven év történetét meséli el, a második világháború bombázásaitól kezdve a maffia térnyerésén keresztül egészen 1992-ig, a tragikus palermói merényletekig. Kifinomult érzékkel ötvözi a humort a tragédiával. Brutális, ám ugyanakkor magával ragadó világ bontakozik ki az olvasó előtt: a háború után éledező Szicília mindennapjai.

Szintén Libri:-))

Örülök,hogy a Gabo kiadó nem felejtkezett el John Green könyveiről és az Alaska nyomában valamint a Katherine a köbön után áprilisban megjelenik a Csillagainkban a hiba.

 

Torey Hayden:Napraforgóerdő

"Anyámat mindig is körülvette valami igazán szívet tépő sebezhetőség"

Hayden nagyon jól ír,annyira át éreztem átéltem Lesley családjának a drámáját,hogy sokszor kellett figyelmeztetnem magam,hogy nem igaz történetet olvasok.
Annyira borzalmas és szomorú,hogy a háború nem fejeződik be azzal,hogy leteszik a fegyvert.

A szerző gyermekpszichológusként dolgozik,ebben a  történetben egy családon keresztül mutatja be,hogy mi zajlik le két gyerek lelkében,ha édesanyjuk a múlt borzalmait nem képes feldolgozni.
Mara ,Lesley és Megan édesanyja mindig is fura,impulzív ember volt,ám egyre több furcsa kirohanása,szokása lesz amiről férje azt hiszi ugyan úgy tudja kezelni mint régen.
Lesley érettségi előtt áll,kishúgával hol szót értenek,hol nem.
Vannak napok mikor Mara annyira szétesik,hogy Lesley-re marad a háztartás és a testvére is.
Bár Lesley figyelmezteti apját,hogy anyjának már nem elég a családi védőburok orvosra van szüksége,apja homokba dugja a fejét.

Lassan ,mondatokként rajzolódik ki Mara múltjának sötét része,amikor a háború olyan helyzetbe sodorja amitől  a mai napig nem volt képes eltávolodni,feldolgozni.
Bár a két gyerek tisztában van anyjuk múltjával,sokáig konkrét dolgokat nem tudnak. Mara nagyobbik lányának néha elejt mondatokat amiket Lesley egyre nagyobb rémülettel hallgat.

 A háborúval kapcsolatban az volt számomra a legrosszabb,hogy oly sokkal a születésem előtt történt.Ezért is utáltam rágondolni.Hol voltak akkor a jó emberek?

 Addig húzódik ez nehéz vallomás még Mara teljesen kivetkőzik magából,és elkerülhetetlenül sodródik a végzete felé,magával rántva másokat is.

Pontosan ez a baj az élettel,gondoltam komoran.Amikor szeretnél valamit,nem teheted meg.Amikor megteheted,akkor már nem szeretnéd.

Lesley miközben próbálja megmenteni az anyját,húgát is védeni akarja a szörnyűségektől,ugyan akkor saját magával is szeretne foglalkozni. Hova menjen tovább tanulni?Mi lesz vele,és a fiúval akit megismert?Egy szóval átlagos tinédzser szeretne lenni,de mindent csak látszatként tud megélni ,pillanatokra képes belefeledkezni a saját kis életébe.

Lebilincselő,izgalmas történet egy olyan szerző tollából,aki hivatása során számtalan lelki traumát próbált gyógyítani.A szakértelme,beleérző képessége rendkívüli módon átérződik a történeten.


Értékelés:
 5 cseresznye az 5-ből!!!

Leiner Laura :A Szent Johanna Gimi -Örökké

Minden hiányossága ellenére azt mondom,hogy a mai kamaszoknak kellett és kell ez a sorozat,szerintem ez az ő, önsegítő könyvük,mert minden benne van ami ebben a korban érinti őket,amin keresztül mennek.Az már az én saját bajom,hogy nekem már ennyi idősen feltűnnek a hibák,az ismétlések és a túlzások.

Ez a két rész,nyugodtan lehetett volna egy,nem igazán értem miért kellett elnyújtani,sokszor kellett félre tennem mert untam.

A legnagyobb hibája a sorozatnak,hogy a karakterek elfelejtettek fejlődni! Senki sem lett magabiztosabb,felnőttebb vagy érettebb,sőt,ha a szerző nem írja le minden második oldalon,hogy tizennyolc évesek akkor el is feledkezem erről a tényről.
Reni ugyan olyan aggódós,rinyálós(bocsi) lány mint az első részben.Igaz ebben a részben csúcsot döntött annyit sírt:S Sírt mert vége az iskolának!!!!:S Szerintem nincs a világon még egy olyan tizennyolc éves,aki az utolsó fél évet azzal tölti,hogy fényképeket nézeget és sír:O Ez nekem annyira ovis,és dedós volt,legyen valaki bármilyen érzelmes azért ez nem egy család,nem egy vér kötelék,nem együtt nőttek fel stb.

Olvasás közben sokszor csalódott voltam,mert valami elveszett…
 Virág már-már karikatúra szerű  figurája miatt jajdultam fel sokszor. Értetlenül állok a Virág-Ricsi páros előtt,mintha csak haverok lettek volna nem pedig szerelmesek.

És nekem hiányzott valami még,a szerelmi téren … tudom kényes téma,már tíz évesek is olvassák,de akkor is,állandóan ez a -"Jujj nem láttalak 5 perce,csókot adtam Corteznek"-az agyamra ment!!!Millió változata,milliószor,untam olvasni.
 Az ott alszok nálad szitu szintén..mintha a csók,és az ott alszom között nem lenne semmi!!! Oké,hogy ez nem egy felvilágosító könyv de akkor is,virág nyelven ,finoman érzékeltetve azért többet is bele lehetett volna vinni a kapcsolatuknak ebbe a részébe.Egy tizenhét-tizennyolc éves fiatal szerelmi élete,nem csak a testiségről beszélek,hanem érzésekről is,szerintem jóval szélesebb skálán mozog!!! Mi van a csók és az ágy között? És miért nem csókolóztak soha??? Csak ilyen-olyan mindenféle buta jelzővel ellátott csókot váltottak. Annyira halvány szerelmet épített rájuk a szerző,ami kb.egy tizenhárom éves első próbálkozásait jellemzi.

Furcsa volt,hogy a különleges ,okos Arnold egy huszár vágással rossz lett és már csak haver.

A szülők sajnos beleragadtak a lúzer szülők szerepébe,csoda,hogy Renit fel tudták nevelni! Hogy lehet olyan hülyeséget kérni egy tizennyolc!!!éves lánytól,hogy vegyen fel térdvédőt az iskolában,mert az egy veszélyes hely!!! hö!!!!??? És sajnos hiába minden, anyuka sosem fog megtanulni főzni.

A két kötetből a második pörgősebb,élvezhetőbb volt. Volt benne történés is nem csak ismétlés is rinyálás.
Ha az összes részt egy az egyben nézem azt mondom sorozathoz képest meglehetően jól fent tudta tartani az olvasók érdeklődést.


értékelés.
3,5 iskolás cseresznye az 5-ből!!

Allison Winn Scotch: Talált vágyak osztálya

Sokszor említettem már,hogy nekem nagyon fontos milyen egy könyv borító,ha szép a könyv ruhája  már félig rá is vett a vásárlásra.
Ha meglátok egy szép borítót ,rögtön elfog a vágy ,hogy az enyém legyen és beleképzelek ezernyi dolgot a kinézete alapján.
Ez a könyv sokáig kísértett még végül megszereztem.
A tartalomban sem csalódtam,hiába éri sok kritika a női szórakoztató irodalmat,én vallom,hogy igenis vannak gyöngy szemek,amik tartalmasak ,értelmesek.

Natalie kőkemény karrierista harmincas nő,aki szenátor jelölteket segít eljuttatni a bársonyozott székekig.
Nem igen van ideje másra,persze vannak kapcsolatai,férfiak jönnek-mennek,de a siker élményt, a pörgést,az örök kihívást csak a munkája tudja megadni neki.
Egy nap azonban minden másodrendűvé válik,mikor aktuális barátja csomót fedez fel Nat mellében..a a csomó marad,Natalie barátja angolosan távozik.
És innentől kezdve a könyv nagyon szépen feltárja,hogy mi van akkor ha az életünkben csak egyetlen dologra fókuszálunk,ha csak egy dolgot tartunk szem előtt,ha a munkát címkézzük fel életünknek.

Jó volt,hogy Nat nem egyik pillanatról a másikra "talált rá a vágyaira"-a cím szerintem nagyon jó-hanem fokozatosan tudott lemondani arról,hogy állandóan jelen legyen,hogy hulló hajjal,legyengülve is kosztümöt vegyen és úgy masírozzon be az irodába mintha mi sem történt volna.
A ráknak köszönhetően a lány észreveszi,hogy milyen jó ha több időt tud a családjával és az igaz barátaival tölteni,akik folyamatosan támogatják. A betegsége alatt döbben rá,hogy milyen magányos.

Persze a férfiak sem hiányozhatnak a történetből,korábbi kapcsolatait is feleleveníti,megkeresi az összes volt párját és megkérdezi miért nem működött,miért nem volt egyikükkel sem tökéletesen boldog?

Tetszett az egész történet úgy ahogy volt!Lehet rajta nevetni ,és igazán elmélázni az élet dolgain.

Értékelés:
5 talált cseresznye az 5-ből!!!

Jon Krakauer:Út a vadonba

1990 nyarán Chris McCandless lediplomázik.
Szétosztja mindenét és eltűnik. Egészen Alaszkáig jut ahol oszlásnak indult holttestét jávorszarvas vadászok találják meg.

A könyv amennyire tudja leírja merre járt, kikkel találkozott. Sok olyan ember megszólal akiknél Chris átmeneti munkát, szállást kap és mindenkire nagy hatást gyakorol a vakmerő fiú, aki érthetetlen módon próbál megszabadulni a civilizációtól.
Naplót vezet, amiben szinte csak a szenvedéseit, megpróbáltatásait írja le mintha csak vezekelne valamiért.
Családjának néha egy-egy képeslapon üzen, akik értetlenül állnak fiúk viselkedése előtt.
Nem tudtam nem megszeretni ezt a fiút, megérteni is próbáltam, valahogy olyan érzésem volt, hogy keresett valamit, valamit amit sem a szerető család, sem a karrier, sem az élet apró örömei együtt véve sem voltak elegek neki. Talán csak a határait feszegette, saját tűrőképességét aminek tragédia lett a vége.

Sokan bírálták Christ amiért felelőtlen volt, és az Ő véleményük szerint elkerülhetetlen volt ami történt-valószínűleg egyszerűen éhen halt.
Családja szerint a fiú  mindig is ábrándokat kergetett, és mindenben a tökéletességet kereste.
Amikor kiderült egy családi titok Chris úgy érezte egész életét hazugság övezte.
A könyv rögtön Chris halálával kezdődik, mégis egész végig reménykedtem,hogy  megtalálja a hazavezető utat. Családja számára is örök rejtély marad miért is indult el, és mit keresett.

A könyvből 2007-ben film is készült.

                                                              Chris McCandless                            

Shani Boianjiu:Bátraké a mennyország

 "folyton egyedül vagyok.most is.egyedül."


A fiatal szerző két évig szolgált az izraeli védelmi erőknél.Izraelben minden lányt ugyan úgy besoroznak ,mint a fiúkat.
A könyv elejétől kezdve szoknom kellett a furcsa ,de nem rossz stílust,olyan emberre vall az írás stílusa aki nem sokat köntörfalazik, és mindig csak a lényegre szorítkozik.Ugyan akkor nyers is, mindent úgy ír le ahogy talán megélte,mivel a könyvben nincs arról szó,hogy Shanival történtek-e meg ezek a dolgok,avagy a szolgálati ideje alatt őt ért hatásokat vetette papírra, igyekeztem nem túlságosan bele élni magam a nehezebb szituációkba.(A könyvben egyébként az áll,hogy minden személy és cselekmény a szerző képzeletének szüleménye...)

 " Nyolc órát állunk egyedül a sötétben,csak a gondolataink és a teljes felszerelés van velünk,meg az élesre töltött fegyverünk.Várjuk,hogy a percek,mint valami rokkant kígyók vánszorogjanak tovább,várunk,várunk,várunk.Aztán nyolcórányi nyomasztó alvás következik a konténerben,amikor az jár a fejemben,vajon mire vártam nyolc egész órán át."

Nem is tudom milyen jelző illene a történethez-Nyomasztó?Izgalmas? Szomorú?Elgondolkoztató?
Talán minden együtt.Minden benne van ebben a történetben,a beletörődés is,hogy ezen túl kell lenni,ugyan akkor az értelmetlen "játék",hogy valakik úgy tologatják ezeket a fiatal lányokat mint sakktáblán a figurákat.

Az izraeli lányok semmivel sem különböznek a világ összes többi lányától,akik tizennyolc évesen gondtalanságról,szerelemről álmodoznak,nem pedig puska cipelésről, halálról, ellenségről.

Annak ellenére ,hogy a három lány-akik felváltva szólalnak meg a könyv lapjain-úgymond belenőttek a háborús helyzetekbe,cseppet sem rázódtak bele könnyedén,sőt,sokszor kínzásként lehetett értelmezni a kiképzésük egy-egy részét.És miután megkapták az alapokat máris éles helyzetben találták magukat.

Shani remekül ábrázolta azt is,mi történik ha több tucat lányt összezárnak,bár születnek barátságok,az ellenségeskedés,árulás sem ritka.

Nekem a borító nagyon tetszik!! Mostanában a Libri kiadó is egyre több , kemény fedeles,védőborítós könyvet ad ki,ami mindenképpen vonzóbb a puha fedélnél.

                                                              Shani Boianjiu


Értékelés:4,5 katonás cseresznye az 5-ből!!!