2013. szeptember 5., csütörtök

Abigail Gibbs: Vacsora a vámpírral



A Sötét hősnő első kötete nem okozott csalódást, bár azt hiszem, hogy ez a könyv volt mostanában az utolsó amit ebben a műfajban olvasok. Kicsit eltelítődtem ezekkel a könyvekkel, és már nem nagyon tudok éber figyelemmel végig követni egy-egy ilyen könyvet.

Lehet, hogy ezért is tűnt hosszúnak ez a kötet is, és lévén, hogy lesz még folytatása máris elfáradtam:-)

A Sötét hősnő, Violet Lee elrablásával kezdődik, egy bulis éjszaka után, rosszkor volt rossz helyen, és olyasmit látott amit nem kellett volna.
A nagy hatalmú vámpír klán választás elé állítja a lányt, vagy közéjük áll, vagy meghal.
Amíg telik az idő, egyre több dolog derül ki a vámpírokról, na meg Violetről is. Jó kis ballépés volt elrabolni, egy befolyásos politikus lányát. Napjainkban a könyv szerint a kormány tud a vámpírokról, alakváltókról, Látokról, de megpróbálnak olyan egyezségeket kötni a különböző fajokkal, hogy az embereknek megmaradjon a boldog tudatlanság...

Természetesen ebből a sorozatból sem hiányozhat a romantika, és a szerelem, Kaspar a vámpír herceg és Violet már a kezdetektől kerülgette egymást.
Ezek a vámpírok azonban még csak nem is unokatesói Edwardnak, itt kérem nincs őzike evészet és rókavér nyalogatás, embert és vámpír társat éppúgy szívesen fogyasztanak! Ez természetesen taszítja a lányt, közönséges gyilkosoknak tekinti a vámpírokat.

"Olyan volt, mintha egy vérvétel közben valami nagy-nagy hiba történt volna."

Persze ha jó ideig egy fedél alatt élünk valakivel, hamarosan szinte természetessé válik még a morbidnak tűnő  életvitele is, meglátjuk  bennük a jót is és a többi.

A történet nem szimplán egy lány vámpírrá avanzsálása, sokkal rétegesebb és szövevényesebb dolgokat rejt a kötet.

A könyv felénél egy bizonyos hír hallatán Violet boldogan omlik Kaspar karjaiba, akitől eddig igencsak kézzel-lábbal tiltakozott - talán ez az egyetlen momentum ami nem tetszett a könyvben, ja meg, hogy kissé hosszú. Ja és a kedvenc agyoncsépelt bébi szócskát felváltotta a kislány -ettől azért némileg ideges voltam.

A vér és szerelem mellett a remek szócsaták, és humor is jellemzi a könyvet, sokszor megnevettetett.


A borító nekem nagyon tetszik, végre megszakították a kigyúrt, félmeztelen, vámpírtest klisét.


Értékelés:
4 véres cseresznye az 5-ből!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése